Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-17 / 114. szám
1995. május 17., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Csökkentheti a vitákat a törvénymódosítás Módosította az Országgyűlés a házasságról, családról, és a gyámságról szóló 1952. évi IV-es törvényt. Erről kérdeztük dr. Sebestény Tamást, a Somogy Megyei Bíróság polgári kollégiumának vezetőjét. — A törvénymódosítás alapelve, hogy válás, különélés esetén mindig a kiskorú gyermek érdekeinek figyelembe vételével, jogainak biztosításával kell eljárni — mondta a kollégium- vezető. Rámutatott: a módosított törvény messzemenően figyelembe veszi a gyermek jogairól szóló New-York-i egyezményt. Előmozdítja a szülők fokozott gondoskodását, s a gyermek számára olyan jogokat biztosít, amelyek a korábbi szabályozásban nem voltak meg. Példát is ad arra, hogyan lehet megoldani ci- vilizáltan ezeket a kérdéseket. — Milyen iíj intézkedések bevezetéséről van szó? — Először említem a külön élő szülőknek a gyermek nevelésével kapcsolatos együttes szülői felügyeleti jogát. Arról van szó, hogy a külön háztartásban élő szülők a gyermek felett közös szülői felügyeletet gyakorolhatnak. Ebben az esetben a gyéreinek egyiküknél sincs elhelyezve, így mindketten jogosultak a sorsát érintő kérdésekben dönteni. Lehetőségük van arra, hogy maguk határozzák meg: közösen kívánnak-e gyermekükről gondoskodni. Ehhez kérhetik a bíróság döntését is. Ha a megállapodást nem sikerül valóra váltani, akkor a bíróság megszüntetheti a közös szülői felügyeletet és egyiküknél elhelyezheti a gyermeket. — Beleszólhat-e ebbe a gyermek? — Jelentős változás a korábbihoz viszonyítva, hogy az ítélőképessége birtokában lévő (14 éves kortól) gyermek véleményét — a sorsát érintő kérdéseknél — a szülőknek, bíróságnak, gyámhatóságnak ki kell kérni. Ha akarata ellentétes saját érdekeivel, a bíróság, a gyámhatóság eltérhet érvényesítésétől. Szükség esetén a véleménynyilvánításhoz szakértő segítségét is igénybe lehet venni. Azt is meg kell tehát kérdezni: melyik szülőnél akar lakni. Itt jegyzem meg, hogy nem kívánatos (egyoldalú) befolyásolás esetén a joggal vissza is lehet élni. Ez azonban hosszú távon sem a szülők, sem a gyermek érdekét nem szolgálja. — Milyen kapcsolata lehet a gyermeknek külön élő szülőjével? — A gyermeknek joga van külön élő szülőjével is rendszeres (napi) kapcsolatot tartani. Ennek a gyermek elhelyezés megváltoztatásánál, a kapcsolat tartással összefüggő döntéseknél különösen nagy a jelentősége. Természetesen ha valamelyik szülő a normális kapcsolatrendszer szabályait megsérti (példáu) megakadályozza a gyermekkel való találkozást), akkor szankciókkal számolhat. Bírságot róhatnak ki rá, újból szabályozhatják a kapcsolattartást. Mindez azt is jelenti, hogy a házasság felbontása után (különéléskor) egyik szülő sem sajátíthatja ki a gyermeket. Nemcsak az akaratát kell érvényesíteni, hanem az esetleges haragos, rossz viszony ellenére is együtt kell működniük a nevelését, sorsát érintő kérdésekben. — Mi a helyzet most az örök- befogadással? — A gyermek külföldi örök- befogadását csak kivételes esetekben engedik. Erre általában akkor kerül sor, ha belföldön nem sikerült vagy nem indult ezzel kapcsolatban eljárás, illetve ha a gyermeket intézetben nevelik, állami gondozásban van. A gyámhatóság megakadályozhatja az örökbefogadást, ha az a gyanú merül fel, hogy az örökbe adót vagy fogadót anyagi érdekek vezérlik. — Mit jelent a törvénymódosítás a bírói gyakorlatban ? — A bírókra fokozottabb kötelezettséget ró a gyermek érdekeinek érvényesítése szempontjából. Olyan eszközt ad a kezükbe, amelynek segítségével a feleket a gyermek sorsával kapcsolatos közös szülői felügyelet felé irányíthatják. A módosítás július 5-én lép hatályba. Bíróságaink a folyó ügyekben már a módosított törvény alapján és szellemében döntenek. Szegedi Nándor Ellenzéki egyeztetés Für Lajos, az MDF, Orbán Viktor, a Fidesz és Torgyán József, az FKGP elnöke csütörtökön találkoznak Giczy György pártelnök meghívására a Keresztény- demokrata Néppárt székházában. A megbeszélés célja: megismerjék egymás álláspontját a köztársaságielnök-választás kérdéseiben és a lehetséges jelölt személyében. Eszmét cserélnek a magyar-szlovák alapszerződés ratifikálásának esélyeiről is. A KDNP részéről Giczy György, FUzessy Tibor és Isépy Tamás vesz részt a tárgyaláson. Paris Anella emlékei Horváth János könyve Rippl-Rónai Józsefről Rippl-Rónai József: Lazarine és Anella. (Olajfestmény 1910-ből.) Lebontották a Rippl-Rónai emlékiállítást a megyei múzeumban, rendbeteszik a Róma-hegyi villát ( ki tudja mikor nyitja meg kapuit?). Akár e köztes idő véletlen ajándékának is tekinthető, hogy éppen most jelenhetett meg végre, jóindulatú mecénásoknak is köszönhetően a Mester nevét viselő közgyűjtemény kiadásában, a Rippl-Rónai Emlékkönyv. Szerzője, szerkesztője, a gazdag fotóanyag és a színes reprodukciók „albummá-ál- modója” Horváth János művészettörténész. Ha a bibliográfiát böngésszük — nem vagyunk híján a róla készült monográfiáknak, kisebb-nagyobb tanulmányoknak. Ez a mostani munka tehát nem az első az összefoglaló igényű művek sorában, bizonyára nem is az utolsó. Ezért nem is lehet afféle megszokott előleg a „jól jött”, a „hézagpótló” és más hasonló üdvözlő fogadtatás. Pedig mégis el lehet mondani mindezeket róla, csakhogy inkább nyugtázásképpen. Mert tényleg jól és jókor jött, véli az ember ha már végigolvasta, végignézte. Ugyanis különös, olykor felkavaró, olykor meghökkentő, továbbgondolásra késztető, különös munka ez az emlékkönyv. Nem ír le talmi tiszteletköröket, bombasztikus méltatásokat miközben mégis tiszteleg; nem ígér vadonatúj megközelítéseket, miközben felfedező igény vezeti eredményesen a szerző tollát. Nem pontos-pedáns életrajzi nagy- monogfáfia, miközben mégis sok új vonással gazdagított pályaképet nyújt. Nincsenek benne vájtfülűeknek szóló, magasröptű esztétikai műem- lezések, miközben szájbarágós nélkül, okosan szembesít bennünket ismert és kevésbé ismert képekkel, hatásokkal. A nagy ívben vázolt életrajzban, a stíluskorszakok közben könnyed és finom felbontásokat is alkalmaz, s ha részletekbe merül egy utazás, egy verniszázs vagy egy levél kapcsán, az fontos és sokatmondó. A dokumentumokkal, olykor jellemző anekdotákkal is magabiztosan bánó Horváth János elegáns esszézéssel vetíti egymásra „Rippl-felvéte- leit” mai tudás és értékszempontok alapján, a mának. Nem csupán művészettörténeti de kortörténeti, s bátorkodom hozzátenni irodalom- történeti erényekben is bővelkedő meglepetés Lazarine asszony unkahúgának, Rippl-Rónai nevelt lányának a visszaemlékezése. Az elárvult Paris Anella 1910-ben tizenegy évesen került Kaposvárra Burgundiából. Memoárja, pontosabban visszaemlékezéseinek füzére egyszerre megható ragaszkodásról, ugyanakkor tárgyilagos megítélésről; a budapesti, a világháború kitörésekor a francia internálásbeli, de legfőképpen a Róma-hegyi napok, hónapok, évek családi melegének újra- fűtésével, a szamárkordés idillekkel és a megrázkódtatásokkal teli időkről tesz tanúságot. Kortársak bukannak fel: Ady, Szinyei, Szomory, Móricz a párizsi forgatagból, a pesti korzóról vagy a Róma-villa zöld kertjéből, s kontúrjaival, polgáraival, jellegzetes figuráival ott van valahol a város is. S középpontban mindig „Józsi bácsi” akinek egyaránt otthont adott a kaposi domboldal meg a világváros művészélete is. Aki szeretett inni a zselici forrásvízből reggelente, de szívét melegítette amikor a szalonokban ünnepelték. Ilyen egyenetlenül, ilyen sokszor zaklatott végleteket mutatóan kerek mégis ez a visszaemlékezés. Úgy van vele az ember mint Rippl-Rónai „kukoricás” képeivel, ha túlságosan közelhajol, pöttyössé-foltossá rész- leteződik minden, ám ha a látványt egészében szemléli, összeállnak a dolgok: helyére kerül a zseni tehetsége a vásznon és az ember gyarlósága a mindennapokban. Nincs semmi finnyásan megbocsátani vagy megérteni valónk ebben: a kép kész és él — tovább mutat megszületése körülményeinél. Mint alkotójának szellemisége is, aki egyszerre volt a hajdani Kaposvárnak és a nagyvilágnak kimagasló tehetségű polgára. A Róma-domb szelíd alléjával, dús kertjével, tisztelgő, szellemdús és jóétvágyú vendégeivel nem egy távoli, hanem egy itteni, nagyonis valóságos Európát idéz. Tröszt Tibor Robognak tovább a mozdonyok? A gyengeforgalmú vasútvonalakról beszéltek át majd egy napot Pécsett önkormányzati képviselők, vasúti szakemberek, a közlekedésért aggódók. Ugyanis a tegnapi országos konferencián a gyengeforgalmú vasútvonalak racionalizálási (gazdaságossá tételi) lehetőségei kerültek nagyító alá. A szárnyvonalak, az isten háta mögötti kisállomások világa. Kiderült: a vasút sem szeret síneket fölszedni, állomásépületeket lebontani. Jó volt hallani például a MÁV Rt pécsi üzlet- igazgatójának, Busch Károly - nak a véleményét: a gazdaságossá tétel legvégső eszköze lehet a felszámolás, s ma, a gazdasági gondok közepette is a prosperáló jövő reményével kell a döntéseket kialakítani. Másrészt talán nem is éppen az a gazdaságtalan, ami az első pillantásra annak látszik. Mindezt vitaindító előadásában dr. Kisbakonyi Józsefné, a Győri Műszaki Főiskola tanára említette. Ugyanis nem egy felmérést végezve bebizonyosodott: néhol a fővonalak gaz- daságtalanabbak a mellékvonalaknál, ugyanis a fővonalakra többet kell költeni (többet költött a MÁV), s fajlagos költségek így ott magasabbak. A pro és kontra érvek lényege: az önkormányzatok, az érintett térségekben élők és a vasút célja is az, hogy a mellékvonalakon pöfögjön tovább a gőzmozdony, vigye az árut és az utast. Sokféle kezdeményezés közül erre talán bizonyíték: a MÁV Rt Pécsi Üzletigazgatósága az úgynevezett drávavöl- gyi regionális vasutat koncesz- sziós formában szeretné üzemeltetni a Villány-Sellye térségben, A koncessziós társaságban ott lenne a MÁV, az önkormányzatok, egyéb cégek és érdekelt vállalkozók. A jogi formák kidolgozásán most ügyködnek, s Busch Károly szerint 1996 tavaszán minden valószínűség szerint beindulhatna az első hazai vasúti koncessziós üzemeltetés. Másrészt azt is jó volt hallani, hogy mintha élénkülne a vasúti forgalom, a tranzit-áruszállítás, s az első hónapokban több nyereségre tett szert a vasút, mint azt előzetesen kalkulálták. Az országos ankétot a Közlekedéstudományi Egyesület Baranya megyei szervezete hívta egybe, Bújdosó Attila területi titkár szerint éppen az ott kialakult párbeszéd miatt. Kozma Ferenc Pongrácz Gergely vétlen Pongrácz Gergely, az 56-os Világszövetség örökös tiszteletbeli elnöke nem követett el pénzügyi visszaélést, alaptalanok a személyét ért vádak - ismertette Tamás Károly, a szervezetet nagyválasztmányának elnöke a testület állás- foglalását. Tamás Károly közölte: a választmány az etikai, illetve a számvizsgáló bizottság jelentése alapján jutott erre a következtetésre. A KDNP új frakciószabályzata Várhatóan a jövő hétre elkészül a kereszténydemokrata parlamenti képviselőcsoport új szabályzatának tervezete. Isépy Tamás frakcióvezető elmondta: újra kívánják szabályozni a frakcióvezető és a helyettes jogkörét, valamint bizonyos retorziókat vezetnek be a frakcióülésekről igazolatlanul távol maradó honatyákkal szemben. Bár Isépy szerint a hiányzások mértéke nem haladja meg az országgyűlési „átlagot”, de ő nemcsak magával, hanem képviselőtársaival szemben is maximalista. Monopolizált számsorsjáték Érthetetlen, miért akarja a kormány, miként az a stabilizációs törvénymódosító csomagból kiderül monopolizálni a számsorsjátékok szervezését. Ezzel a költségvetés bevételektől esik el, ugyanakkor kényelmi helyzetet teremtenek a Szerencsejáték Rt. számára - hangoztatta Galambos György, a „Két Lotti” számsorsjátékot szervező IBUSZ Fortuna Kft. ügyvezetője. A jelenlegi szabályozás alapján a számsorsjátékok magyarországi piaca - az állami monopóliumot képező totó és a lottó kivételével - liberalizált. Megyei összefogás három kórházért A megyei és a helyi önkormányzatok, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a megszüntetésre ítélt három baranyai kórház közreműködésével két héten belül felmérik a költségek észszerű csökkentésének lehetséges határait, melyek átlépése már körzetük ellátását veszélyeztetné. Ezt Bíró Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke jelentette be tegnap Pécsett. A pécsi gyermekkórház, a komlói és a siklósi városi kórházak szerepelnek a megszüntetésre, illetve tevékenységük szűkítésére ítélt 30 hazai intézmény listáján, melyről nem is tudni, mi alapján állították össze. Újabb tiltakozás iskola bezárás ellen A XII. kerületi Csaba utcai Német Tagozatos Általános Iskola tanárai, - összefogva a szülőkkel - mindent elkövetnek - s ha kell jogi úton is - annak érdekében, hogy a 109 éves patinás intézményt ne szüntesse meg az önkormányzat. Minden szakmai érvet mellőzve, a gyermekek érdekeit semmibe véve, a beiskolázások befejezése után az ön- kormányzat alig hat hét alatt jogutód nélkül meg meg akarja szüntetni az iskolát. A kisebbségek külön frekvenciát akarnak Az országos kisebbségi önkormányzatok képviselői tettek látogatást tegnap Pécsett, a Magyar Rádió Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztőségében, ahol Dán László főszerkesztővel találkoztak. Hepp Mihály, a hor- vát kisebbségi önkormányzat alelnöke elmondta: élni akarnak a nemzetiségi törvény adta jogaikkal. Ez a törvény a nemzetiségek számára minimum napi négy óra adásidőt biztosít. A jelenlegi nemzetiségi adás ideje azonban csak másfél óra. A nemzetiségek számára egy külön frekvencia lenne a legmegfelelőbb. Kaltenbach Jenő, a német kisebbségi önkormányzat elnöke szerint a kisebbségi önkormányzatok megválasztása társadalmi igényt fejez ki, aminek eleget kell tenni. Szeretnének egy üres frekvenciát, kizárólag nemzetiségi adások számára. Ezek a műsorok ébresztenék és kívánnának jó éjszakát hallgatóiknak. Elképzelhetőnek tartja, hogy az adások készítésébe külföldi és magyarországi magántőkét is bevonnának. Lasztity Pero, a szerb kisebbségi önkormányzat elnöke hangsúlyozta, hogy a rádió szerepe különösen nagy a közösségteremtésben, az anyanyelvi kultúra megőrzésében, fejlesztésében. Ezért be akarnak kapcsolódni a frekvenciaelosztásról szóló tárgyalásokba. U. G.
