Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-17 / 114. szám

1995. május 17., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Lemondott a gálosfai polgármester Nadalos ifjú telepesei Nehezen szokható a falu szája — Éledő falusi turizmus Szolárium, nincs, csak jó levegő... fotó: kovács tibor Nadalos még nem a világvége. Csak majdnem. A világ igazi vége még egy kicsivel odébb van: Kakon. A nadalosi majd­nem világvégét az utóbbi években megmagyarázhatat­lanul nagy számú fiatal pár, házaspár választja otthonául. A fiatal családok közül Hor- váthéké az egyik, amely Nada- lost újjáéleszti. Mária asszony nem győzi dicsérni a helyet és az életformát, amit néhány éve választottak. Éppen csak lá­nyuk, Kamilla nem nyilvánít vé­leményt, lévén alig 8 hónapos. — Tény, hogy zsáktelepülés, mintegy 30 kilométerre van Ka­posvártól, de van kövesutunk, s talán telefonunk is lesz jövőre. Szolárium ugyan nincs errefelé, viszont van jó levegő, és jó a társaság. Lakik itt színészpár, ál­latidomító stb. A férjem faki­termeléssel foglalkozik. Előbb-utóbb csak elkészül a há­zunk is, ami Kaposváron jóval tovább tartott volna, ha egyálta­lán összejött volna — mondja. — Egyre több fiatal költözik ki vidékre a könnyebb megélhe­tés reményében. Itt meg lehet termelni a zöldséget, gyümöl­csöt, kevesebbe kerül fönntar­tani egy lakást, mint városban. Persze ha a gyerek nagyobb lesz, jelentkeznek majd az igé­nyek, amelyeket a falu nem tud kielégíteni: a szülők szeretnék, ha gyermekük nyelvet tanulna, balettra járna... — Már most felmerült, hogy ne költözzünk-e át Somogysárdra emiatt, de a házunkért nem kapnánk meg azt a pénzt, amit belefektettünk. Meg aztán Kaposvárról nézve igazán mindegy, hogy Sárd vagy Nadalos. Nadaloson is, mint néhány hasonlóan szeren­csés helyzetben levő somogyi faluban egymás mellett élnek az idős őslakosok és a betelepült fiatalok. A fiataloknak azzal a legnehezebb megbarátkozni, hogy életük állandó témát ad néhány pletykára éhesebb öreg­nek. — Aki az állandó pletykán túl tudja tenni magát, annak nem lesz semmi baja a falusi élettel — mondják Horváthék. — Mindenesetre a nyugalmunk ér­dekében igyekszünk elkerülni a pletykásabb népeket. Mária elmondta: gyes után nem igyekszik vissza dolgozni Kaposvárra; sertésneveléssel próbálja kiegészíteni a családi kasszát. — S talán a falusi tu­rizmusból is kialakul valami — teszi hozzá. — Tavaly is járt itt 4-5 német család, nemsokára már mi is szeretnénk vendége­ket fogadni. A férjem ismeri az erdőt, meg tudná mutatni nekik az érdekességeket. (Nagy) Kaposkeresztúr keresztje — Nem akarok én lenni az az ember, akinek vezetése alatt csődbe jut a falu. Én itt szeret­nék megöregedni, és szeretnék ezután is az emberek szemébe nézni — mondta Horváth János. — Úgy vélem: ha nem tudok többet segíteni, akkor inkább lemondok. Vegye át a feladatot olyan, aki többre képes. Úgy tűnik, okkal fél a közeli csődtől, mivel Gálosfa valóban rendkívül nehéz anyagi hely­zetbe került mára. 13 milliós költségvetésüknek jelenleg 1,3 milliós hiánya van. 2,6 milliót kell átutalniuk a szentbalázsi is­kolának, 5 millió az óvoda költ­ségvetése, 3,4 millió az önkor­mányzati hivatalé. A többi pénzt elviszi a segélyek kifizetése. — Fél évvel ezelőtt arra sze­gődtem, hogy legjobb tudásom szerint irányítom ezt a telepü­lést. És azt kell látnom, hogy fej­lesztésre egyáltalán nincs pénz, a segélyért folyamodó rászoru­lókat vissza kell utasítanunk. Nem tudjuk már támogatni a di­ákétkeztetést, sőt több mint fél­millió forinttal tartozunk a szentbalázsi iskolának. Amit ismeretségek, kapcsolatok útján, és társadalmi munkával — bár ez utóbbi nem jellemző a köz­ségre — el lehetett érni, azt megtettük. Eredményhez azon­ban pénz kellene. Az meg nincs. Az önkormányzat adót nem vethet ki, mert amennyit be­szednének, ugyanazt másnak segély formájában azonnal visz- sza kellene adniuk. A vállalko­zók többsége kényszerből vál­lalkozik, az idősektől pedig szintén nem lehet adót szedni. A falu lakóinak 60 százaléka idős. Középkorosztály szinte alig van, sokan elköltöztek. A lemondott polgármester úgy véli: ha nincs a Surján kastélyszállója, Gálosfa már rég kihalt volna. A polgármester lemondása megdöbbentette mind a képvise­lőket, mind a falu lakosságát, és találgatásokra is alkalmat adott. Személyi ellentétekről suttog­nak, de Horváth János szerint ennek semmi alapja sincs. — A testület jól dolgozott és mindent megtett a falu érdekében — ál­lítja. Kővári Ferenc alpolgármester szerint Horváth János sötéteb­ben látja a helyzetet, mint ami­lyen. — Megegyeztünk az adós­ságunk ügyében Szentbalázzsal, és a költségvetési hiány is ellen­súlyozható. Az alpolgármester bízik abban, hogy Gálosfa is pá­lyázhat a nyáron az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe jutott települések támogatásáért. Nagy László — Aki nem tud pénzt csi­nálni, az ne vágyjon a pol­gármesteri székre! Ezt gon­dolta a múlt ciklusban Csima József, Kaposkeresztúr pol­gármestere, aki „öreg róka” már a közigazgatásban. A polgármester mára azonban — ha nem is feledve korábbi „hitvallását” — panaszkodik. A négyszáztíz lelkes telepü­lés önkormányzata kénytelen volt mindenféle fejlesztés elől elzárkózni. Nincs pénz, s még a korábbi években megtakarított ezreknek egy része is az idei költségvetésbe került. A kény­szerintézkedések, az egyre szo- rítóbb lét keseríti meg a falula­kók és az „első ember” szájízét. — Gázcseretelep létesült, vízmű vastalanítóval, rendbe tettük az utakat, buszvárók és -öblök készültek, felújítottuk az önkormányzati épületeket. 2 helyett 16 telefonunk van, ne­gyedmillió forintot költöttünk az iskola bútorzatára — sorolja a közelmúlt eredményeit Csima József, aki azt vallja: nem él az a falu, amelyikben nincs iskola. Kaposkeresztúron még van. Az alsó tagozat tizenkét tanu­lóból álló osztatlan 1-3. osztá­lya működik az épületben. Az iskola fenntartása másfél millió forintba kerül az idén. Hogy ősszel is helyben okosodnak-e a gyerekek, még nem tudni. Ha ugyanis Taszárra járnának — ahol sokkal jobbak a feltételek; számítógép, nyelvi labor, tor­materem is van —, talán 600 ezerből megúsznák. Tovább kellene javíttatni az utakat, felújítani a ravatalozót, bekeríteni a temetőt. És munkát adni az itt élőknek. A kaposke- resztúriak fele nyugdíjas vagy diák. 170-en dolgozhatnának, de csak 70-en keresnek kenye­ret. Ők sem folyamatosan. Az erdészet, a szövetkezet, a var­roda ad néhányuknak munkát, a többiek jövője teljesen kilátás­talan. 32 munkanélküli, 20 jö- vedelempótlós van. A falu egy- harmada cigány. — Elmenekül innen min­denki — így a polgármester. — Tavaly egy idős férfi és egy ci­gány család költözött ide. Az idén is jött egy fiatal cigány pár. Azoknak, akik itt élik le az életüket, a polgármester — a testülettel együtt — megpróbál mindenben segíteni. Földügye­ket intéz, szociális segélyekkel foglalkozik, kirándulást szer­vez, pályázatokat ír. Erre sze­gődött. Pénzt azonban ma már egyre nehezebben tud csinálni. És munkahelyet is. Akkor pe­dig — mint megjegyzi — ez a falu is halálra lesz ítélve. Lőrincz Sándor Hasznosításra váró rendház Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy a memyei piarisra rendhá­zat átvenné az önkormányzattól a nagykanizsai piarista gimná­zium. Az épület a memyei ön- kormányzat tulajdonában van és tíz évig elidegenítési tilalom van bejegyezve rá, jelenleg egy óvodai csoport működik ott. Azóta az a döntés született a rendház ügyében, hogy a piaris­ták mégsem kérik vissza az épü­letet, hasznosításáról továbbra is az önkormányzat gondosko­dik. A rendház állapota nem olyan rossz, mint ahogyan azt előzőleg gondolták, a csaknem háromezer négyzetméter hasz­nos alapterületű, parkkal öve­zett épület idegenforgalmi, egészségügyi, oktatási és turisz­tikai célokra egyaránt alkalmas. A memyei önkormányzat jelen­leg vállalkozókat keres a kas­tély hasznosítására, s bár jelent­kező akad, nem sietik el a dön­tést ez ügyben. (Jakab) Gázbekötések Bárdudvarnokon Végéhez közeledik a gázbe­vezetés Bárdudvarnokon. Forintos László polgármes­ter elmondta: május végére készülnek el a bemházással, amit családonként harmin­cezer forinttal támogatott az önkormányzat. A településen egyébként a lakók nyolcvanöt száza­léka a kényelmes gázfűtés mellett voksolt, és kifizette az ötvenötezer forintot, hogy a házfalon legyen a gázcső. A gázvezetés tízmil­lió forinttal apasztotta az önkormányzat erszényét. A bemházások közül elég „nagy falat” a szilárd burko­latú aszfaltút, amely Zsippó és Lipótfa között mintegy három kilométeres szaka­szon most készült el. Har­mincmillió forintba kerül a bárdudvamoki önkormány­zatnak. L. S. A várdal gazda. Hat lovat tart Tóth György. A fiatal várdai vállalkozó lovagoltatással foglalkozik. Nem verseny- sportra oktatja a lovak szerelmeseit, hanem csak az alapok átadására vállalkozik. Gyakori vendégek Várdán a gyere­kek, akik — egyebek között — azt is megtanulják: hogy kell feltenni a nyerget, a kantárt. fotó: király j. Béla Fekete Mosdóson a népesedésről Fekete Gyula József Attila-dí- jas író volt a vendége Mosdós­nak. Az önkormányzat és az Erdélyi Baráti Kör szervezte előadáson - amelyet a község­házán tartottak - a magyar- országi rossz népesedési hely­zetét elemezte az ismert író. Hősökre emlékeznek az eddeiek Hagyomány már Eddén, hogy megkoszorúzzák az első és második világháború áldozata­inak emlékművét. Erre az alka­lomra rendbe tették már az em­lékmű környékét. A három­száz lelkes kis település ön- kormányzata május 28-án a helybeliek és az Eddéről el­származottak részvételével emlékezik meg. Ökumenikus istentiszteletet is tartanak majd, utána a polgármester ez alkalommal ad számot a fa­lu fejlődéséről és gondjairól. Megszépültek már a sántosi utcák Anyák napjára készültek el a sántosi utcák virágosításával. Az önkormányzat lenyírattatta a füvet, és egynyári virágpa­lántákkal ültették be a közterü­leteket. Az önkormányzat idén harmincezer forintot szánt a község „csinosítási” akciójára. Kaposszerdahelyen papi továbbképzés Május közepén a kaposvári egyházmegyében megkezdőd­tek a vidéki espereskerületi továbbképzések. Az első talál­kozót a kaposvári kerület lel­készeinek megtartották - a hét elején - Kaposszerdahelyen a plébánián és a templomban. Hét pályázat a mérői igazgatói székre Egészségügyi okok miatt nem vállalja tovább az iskola veze­tését a kaposmérői általános iskola jelenlegi igazgatója, ezért a poszt betöltésére pályá­zatot írt ki az önkormányzat. A kétszázötven iskolásról és 120 óvodásról gondoskodó intéz­mény vezetői székére hét pá­lyázat érkezett. Ezekben a he­tekben véleményezik a pálya­munkákat; az önkormányzat június elején dönt az iskola új igazgatójának személyéről. Kirándulnak a nyugdíjasok A bőszénfai önkormányzat az idén is szervez kirándulást a falu nyugdíjasai részére. Negyvenötén indulnak szom­baton Nagykanizsa és Zalae­gerszeg, Szombathely-Kőszeg útvonalon, a programban sze­repel a kőszegi Jurisics-vár és a jáki templom megtekintése is. A kirándulás költségeit a bőszénfai önkormányzat állja. Jutái iskolások Bécsben Országjáró kiránduláson vett részt a hét végén a jutái iskola mintegy harminc kisdiákja. A többnapos kiránduláson meg­tekintették Veszprém, Kőszeg, Sopron nevezetességeit és a bécsi szafariparkot is. A gye­rekeket több szülő is elkísérte. A kirándulás költségeit a tan­év során tartott rendezvények bevételeiből, valamint az ön- kormányzati és a szülői hoz­zájárulásokból finanszírozták. Erdei iskola Kisfaludon A kaposvári Református Álta­lános Iskola huszonnégy elsős kisdiákja ezen a héten a zselic- kisfaludi erdő tisztására cse­rélte föl a tantermet. Egy hétig ugyanis „erdei iskola” tanulói lesznek, a község református if­júsági házában, a természet kö­zelében tölthetik napjaikat. A gyerekeket két pedagógus és néhány szülő kísérte el. A tábor egyik célja az, hogy a kicsiket önállóságra neveljék: a gyerekek segítenek a reggeli, uzsonna, vacsora elkészítésé­ben, maguk tartják rendben a tábort. A napot reggeli áhítattal kezdik és fejezik be, mint az is­kolában, bibliai igeolvasással, imádsággal, énekléssel. Ha te­hetik, a szabadban tartják a ta­nórákat; ismerkednek a termé­szettel, az erdő élővilágával, a különféle gyógynövényekkel, kirándulnak. Délután pedig jut idő sportversenyekre, fociran­gadóra, vetélkedőkre. A múlt héten a harmadiko­sok tanultak az erdei iskolában, tizenheten. S bár hozzájuk nem volt kegyes az időjárás, az eső miatt jó néhány tervezett prog­ram — például egy szennai ki­rándulás — elmaradt, emléke­zetes hetet töltöttek Zselickisfa- ludon. Május végén a második osztályosok lesznek a tábor vendégei. A tábor szervezésében sok segítséget kapott az iskola a re­formátus gyülekezettől, főként Bellái Zoltán lelkésztől. Sze­retnék, ha az erdei iskola ha­gyománnyá válna, s a gyerekek minden tavasszal egy hetet tölthetnének ott. J. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents