Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-16 / 113. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1995. május 16., kedd Bécs várja Göncz Árpádot Bécsben arra számítanak, hogy Göncz Árpád köztársasági el­nök ma kezdődő háromnapos hivatalos ausztriai látogatásá­nak fő témája az európai integ­ráció és a biztonságpolitika lesz. Ezzel kapcsolatban emlé­keztetnek arra, hogy Ausztria több ízben hangsúlyozta: kész támogatni hazánk EU-csatlako- zási törekvéseit. Illetékes oszt­rák politikusok legutóbb Ko­vács László külügyminiszterrel — januári bécsi látogatásán — is közölték e határozott szándé­kukat. Másrészt Bécsben idézik Werner Fasslabend védelmi miniszter nyilatkozatát, amely­ben a magyar NATO-csatlako- zás támogatását szögezte le. A magyar államfő látogatá­sán a témák közül bizonyára nem maradnak ki a vitás kérdé­sek sem: a két ország közötti határátkelés feltételeinek rosz- szabbodása árnyékot vethet a hagyományosan jó kapcsola­tokra. Az államfő kíséretében Bécsbe érkezik Kuncze Gábor belügyminiszter is, aki most első ízben találkozik Caspar Einemmel, április eleje óta hi­vatalban lévő osztrák kollégá­jával; a változás az osztrák tárca élén nem érintette a határ­kérdésben elhatározott intézke­déseket, illetve azok végrehajá- tásnak szakértői előkészítését. Göncz Árpád ma vendéglátó­jával, Thomas Klestillel kezdi meg a hivatalos tárgyalásokat, majd látogatást tesz a parla­mentben és találkozik a bécsi magyar kolóniával. Az első es­tét a Klestil államfő által a Hof- burgban adandó díszvacsora zárja. Holnap Göncz Vranitzky kancellárral találkozik, majd a Városházán tesz látogatást. A csütörtöki napot a magyar és az osztrák elnök Dél-Burgenland- ban tölti: Göncz Árpádot a fel­sőőri kétnyelvű (horvát-ma- gyar) gimnáziumban látják vendégül. Ezután Alsóőr ma­gyar könyvtárát tekinti meg, s a közeli üdülőhelyen folytat tár­gyalásokat a burgenlandi tar­tományi vezetőkkel. A Ma­gyarországgal határos tarto­mány létfontosságú a magyar gazdaság számára. Göncz Árpádot népes kül­döttség kíséri. Kuncze Gábor belügyminiszteren kívül Such- man Tamás tárca nélküli (priva­tizációs) miniszter, Somogyi Ferenc külügy-, Soós Károly Attila ipari és kereskedelmi mi­nisztériumi államtitkár, Szu- nyogh Károly címzetes állam­titkár, Hegedűs Éva, a pénz­ügyminisztérium helyettes ál­lamtitkára, Schagrin Tamás, az OIH elnöke és Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivata­lának elnökhelyettese a várako­zások szerint külön-külön is fog tárgyalásokat folytatni. Boszniai horvát katonák szerb támadásra várnak. A szerb erők megpróbálják kiszé­lesíteni az ellenőrzésük alatt álló folyosót Orasje közelében. feb-reuters Carlos Menem argentin elnök (balra) köszönti híveit az elnöki palota, a Casa Ro- sada erkélyéről. Menem, a nem hivatalos végeredmény szerint, a szavazatok 48 százalékát szerezte meg és ezzel újabb négy évre Argentina elnökévé választották. feb-reuters Az utolsó élő apáca műanyag kesztyűket oszt ki abban a zairei kórházban, ahol a titok­zatos ebola vírus áldozatait kezelik. A járványban eddig 64-en haltak meg, közöttük sok egészségügyi. Az utolsó előtti apácát vasárnap temették el. feb-reuters Fegyverkező délszláv térség Változó erőviszonyok A volt jugoszláv tagköztársasá­gok a fegyverszállítási tilalom ellenére is jelentősen megerősí­tették fegyveres erőiket, ám ka­tonai elemzők szerint a legtöbb új fegyvert Horvátország és a boszniai muzulmán-horvát had­sereg kapta. Belgrádi értesülések szerint a horvát hadsereg az utóbbi pár évben egyebek mellett 41 darab Leopard 2-es harckocsit, Pers­hing rakétákat, kínai „Vörös nyíl” páncéloselhárító rakétákat szerzett, s napokon belül harc­rendbe állít 30 darab — Csehor­szágtól, vagy Szlovákiától vásá­rolt — MiG-29-es harci gépet is. Elemzők szerint 1994-ben Zágráb 700 millió dollárt költött új fegyverek és katonai felszere­lések vásárlására. Horvátország elsősorban az adriai kikötőkön keresztül jut a fegyverekhez. A boszniai muzulmán-horvát hadsereg is több száz millió dol­lár értékű fegyverhez jutott az elmúlt hónapok során: Boszni­ába elsősorban kézi fegyverek, valamint vállról indítható lég­védelmi rakéták és harckocsi el­hárító fegyverek érkeztek. A horvátok és a boszniai mu­zulmánok gyors ütemű fegyver­kezése ellenére a jugoszláv had­sereg egymagában — a krajinai és boszniai szerb hadsereget le­számítva is — jelentős erőfö­lényben van: Míg Horvátor­szágnak 55 harci gépe és 25 harci helikoptere van, addig Ju­goszlávia 420 repülővel és 140 helikopterrel rendelkezik. (Hor­vátországhoz hasonlóan Jugo­szlávia is mintegy 30 MiG- 29-essel rendelkezik.) A gyalogsági fegyverek te­kintetében is többszörös a jugo­szláv hadsereg fölénye: Jugo­szlávia 2800 harckocsival és 1300 páncélozott harcjárművel rendelkezik, míg Horvátország egyelőre csak 400 harckocsit és 480 szállító harcjárművet vethet be. A hadsereg létszámát te­kintve is Jugoszlávia vezet, amely a 455 ezer horvát katoná­val és rendőrrel szemben össze­sen 946 ezer embert állíthat csa­tasorba. A boszniai frontokon a hor- vát-muzulmán hadsereg jelen­tős létszámfölényben van a boszniai szerbekkel szemben: a szarajavói kormány 293 ezer fegyveressel a boszniai szerb hadsereg pedig legfeljebb 180 ezer katonával rendelkezik. A tjizérség és a páncélos erők te­kintetében továbbra is a szerbek vezetnek, akiknek jelenleg 500 harckocsijuk, 260 páncélozott harcjárművük, valamint 1800 ágyújuk és aknavetőjük van. A muzulmán vezetés 100 harckocsit, hetven szállító jár­művet és 760 tüzérségi fegyvert vethet be a harcokban. A bosz­niai szerbek a légierő és a lég­védelem terén is erősebbek, mint a boszniai kormányhadse­reg. A paléi vezetés legnagyobb gondját az alkatrész- és üzem­anyag-hiány okozza, mivel a boszniai szerb hadsereg nem képes elég gyorsan mozgatni erőit a több mint ezer kilométer hosszú frontvonalakon. A legkisebb hadsereggel a „Krajinai Szerb Köztársaság,, rendelkezik: Knin legfeljebb 75 ezer katonát, 250 harckocsit, 140 szállító járművet, hatszáz ágyút és aknavetőt, valamint 25 repülőgépet és 20 helikoptert képes csatasorba állítani. A hor­vát hadsereg erőfölénye a május elejei nyugat-szlavóniai hadmű­veletek során is megmutatko­zott, s katonai elemzők állítása szerint a horvát haderő egészé­ben véve 3,4-4-szer erősebb mint a krajinai szerb hadsereg. Németh András Rács mögött a japán szekta Csaknem két hónapig tartó in­tenzív nyomozás után a japán rendőrség eljutott annak megál­lapításáig, amit hetek óta min­denki gyakorlatilag biztosra vett: az AUM Sinrikjo nevű val­lási szektát terheli a felelősség a tokiói metrón március 20-án el­követett gáztámadásért. A szekta felelősségére vonat­kozó megállapítást immár egyes letartóztatott AUM-tagok val­lomásai is megerősítik. Mostanáig az AUM Sinrikjo mintegy 200 tagját tartóztatták le, de mindegyiküket a metróin­cidenstől független bűncselek­mények gyanúja alapján. Rend­őrségi források szerint azonban a hét végén két letartóztatott el­ismerte, hogy azok között vol­tak, akik a szarin nevű mérges­gázt tartalmazó műanyag zacs­kókat elhelyezték a metróko­csikban, illetve utasítást adtak erre. Ugyancsak letartóztatás­ban lévő AUM-tagok vallomá­saira épül az a feltételezés, hogy az akció minden szakaszát — kezdve a szarin előállításától, egészen a merénylet elköveté­séig — Aszahara Soko közvet­len utasításai alapján hajtották végre. Tegnap Tokió egyik előváro­sában megtalálták és letartóztat­ták Inoue Josihirót, a szekta „hírszerzésének főnökét, s így gyakorlatilag teljes létszámban rács mögött van az AUM ve­zérkara. Most már csak a vezér hiányzik. A megtalált búvámaszád Charleston kikötőjének közelé­ben megtalálták az 1861-65 évi amerikai polgárháború legendás tengeralattjáróját, a Hunleyt. Szakértők számára a hír szenzá­ció, a lelet páratlan, mivel a Hunley bevetése új fejezetet nyitott a búvámaszádok történe­tében. A tengeralattjárót H. Hunley, a konföderáció (a sza- kadárok államok) hadseregének kapitánya tervezte, hogy segít­ségével megtörje a déli államo­kat fojtogató tengeri blokádot. A 12 méter hosszú és 1,8 méter széles búvámaszádot kézzel haj­tották: nyolcán ültek egymás mellett a hossztengelynél, amely a nagy hajócsavart mozgatta. Á robbanószerkezetet a hajótest orrához erősített hosszú póznán rögzítették. A Hunley Dixon hadnagy pa­rancsnoksága alatt 1864. február 16-án indult első és egyben utolsó bevetésére a Charles- toni-öböl bejáratát ellenőrző északiak hadihajói ellen. Sike­rült megközelíteni a Housatonic korvettet és léket robbantani a hajótestben, éppen a lőszerkam­ránál. A Housatonic felrobbant, de a tengeralattjárót is magával ragadta a hullámsírba. A Hunley volt az első tengeralattjáró, amely elsüllyesztett egy hajót és bebizonyította: lehetséges a há­ború a tenger alatt is. A Hunleyt az AFP jelentése szerint már januárban megtalál­ták 90 centiméter vastag iszap­réteg alatt, de a hír csak most szivárgott ki. A Hunley pontos helyét az esetleges fosztogatók miatt továbbra is titokban tart­ják. Kohl kancellár és a plutónium Wolfgang Zeitlmann, a német titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság elnöke egy tegnapi interjúban meg­erősítette, hogy Helmut Kohl kancellár is előre tudott a müncheni plutóniumcsempé­szetről. A Lufthansa menet­rend szerinti járatán tavaly au­gusztus tizedikén Moszkvából Münchenbe csempészett 363 gramm plutóniumot a német titkos ügynökök megrendelé­sére hozták a tettesek. Ellen­zéki politikusok azonnali ál­lásfoglalásra szólították fel Kohlt. ENSZ-törvényszék Karadzic ellen A hágai ENSZ-törvényszék — amely a volt Jugoszláviá­ban elkövetett háborús bűnök kivizsgálására alakult — teg­nap a szarajevói boszniai kor­mánynak eljuttatott kereseté­ben nyomozati eljárást kezde­ményezett Radovan Karadzic boszniai szerb vezető ellen. Richard Goldstone fővádló annak a véleményének adott hangot, hogy Karadzic ügyét a hágai nemzetközi törvény­széknek saját hatáskörébe kel­lene vonnia. Kormányerők légitámadása Az afgán kormánycsapatok vasárnap az ország dél-nyu­gati részén visszafoglalták a tálib milicistáktól Zarandzs közigazgatási központot. A Burhanuddin Rabbani elnök­höz hű csapatok vasárnap reg­gel rohamozták meg a várost. Az akció során a kormányerők légitámadásokat intéztek a tá­lib egységek ellen, s néhány diákot megöltek, tizenötöt pe­dig elfogtak. Csehországi szélsőjobbok Az elmúlt évben lényegében egyesültek a csehországi szél­sőjobboldali csoportok, tevé­kenységük egyre szervezet­tebbé válik, s feltételezhető, hogy neonáci és „hazafias ér­zelmű,, szervezetek a jövőben támadásokat hajtanak végre ideológiai ellenfeleikkel ellen - állítja a cseh Biztonsági In­formációs Szolgálat (BIS) legfrissebb jelentésében, ame­lyet a belügyminisztérium a napokban teijesztett a kor­mány elé. A Cseh Köztársa­ságban jelenleg hétezren vall­ják magukat szélsőjobboldali csoportokhoz tartozónak. Erős utórezgés Görögországban Tegnap reggel ismét erős utó­rezgés rázta meg Görögország északnyugati részét, a főváros­tól mintegy 300 kilométerre fekvő Kozani város közelében, a szombaton délelőtt több száz ház megrongálódását és tucat­nyi sebesülést okozó földren­gés színhelyén. A 7 óra 14 perckor bekövetkezett föl­dmozgás 5,4 erősségű volt. Kísérleti robbantás a föld alatt Kína tegnap föld alatti kísérleti nukleáris robbantást hajtott végre, amelynek helyszíne és ideje nem ismert. A robbantás négy nappal az atomsorompó- szerződés meghatározatlan időre való meghosszabbítása után történt.

Next

/
Thumbnails
Contents