Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-03 / 102. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR Horvátország háborúzik Robbanások rázták meg tegnap reggel a horvát fővárost. Az első jelentések szerint egy pol­gári személy meghalt, a sebesültek száma meghaladja a hatvanat feb-reuters * 1 n • n a ii I Abosi erőműről A bősi erőmű előnyeit is­mertették azon a konferen­cián, amelyet az Európa Ta­nács által meghirdetett „Természetvédelmi Év” és az 1965-ös csallóközi árvíz 30. évfordulója alkalmából rendeztek tegnap Dunaszer- dahelyen. A szlovák Vízgazdálko­dási Beruházó Vállalat igazgatója, Július Binder, a „bős-nagymarosi vízlép­cső” erényeit és hasznát ecsetelve azt hangsúlyozta, hogy a bősi erőmű eddigi működése során „minden vészjósló jövendölésre, minden katasztrófa-forga­tókönyvre rácáfolt.” Emlékeztetőül többek között elmondta azt is: az erőmű felépítéséhez az egy­kori csehszlovák szövetségi kormánynak az adta meg a végső döntéshez szükséges lökést, hogy az 1965-ös csallóközi árvízkatasztrófa következtében negyven község és százezer hektár termőföld került víz alá, ami a prágai kormány szemében elegendő érvnek bizonyult ahhoz, hogy komolyan fon­tolóra vegye a Duna prob­lémáinak megoldását célzó elképzeléseket, hiszen az akkori árvízkár a három mil­liárd koronát is meghaladta. Binder „örvendetesnek” nevezte azt, „ahogy a ma­gyar fél jelen pillanatban a Duna problémájához viszo­nyul”. Adatai szerint „a bősi erőmű eddig 5,5 milliárd ki­lowattóra elektromos ener­giát termelt, és ezáltal tíz millió tonna szenet, illetve egy millió tonna salak lera- katához szükséges területet tudtak megtakarítani”. Beszédében „igen nagy üdültetési távlatokat” tulaj­donított a hajózási csatorna és a régi Duna közé szorult mesterséges sziget három falujának Vajkának, Dobor- gaznak és Bodaknak. A horvát hadsereg pár kilo­méterre megközelítette a nyugat-szlavóniai Okucanit és behatolt Pakracba. A hétfő hajnalban indított nyugat­szlavóniai offenzíva során a horvát fegyveres erők elle­nőrzésük alá vonták a Belg- rád-Zágráb autópálya Novska és Nova Gradiska kö­zötti szakaszát is, s zágrábi ál­lítások szerint a krajinai szerb hadsereg súlyos veszte­ségeket szenvedett. Boszniai szerb jelentések sze­rint hétfő estig több ezer szerb menekült érkezett a Száva bosz­niai oldalán fekvő Stara Gradis- kába, s a menekültáradat kedd reggel is folytatódott. A Tanjug jelentése szerint a horvát tüzér­ség és légierő kedd hajnalban is támadta Gradiskát, s a támadás­ban egy idős férfi és egy háro­méves gyermek életét vesztette. Az ENSZ zágrábi illetékesei bejelentették, hogy a boszniai szerb tüzérség hétfő este ágyúzta Dubrovnikot és kör­nyékét: öt gránát a repülőtér kö­zelében, kettő pedig a horvát tengerparti városhoz közel lévő Orasacban csapódott be. A zágrábi repülőtéren hétfő este felújították a félbeszakadt horvát-szerb tűzszüneti tárgya­lásokat, ám nem sokkal éjfél előtt ismét egyezség nélkül re­kesztették be az ENSZ-közvetí- téssel kezdett tanácskozást. A tárgyalásokon részt vevő Akasi Jaszusi ENSZ-különmegbízott öt pontból álló dokument elfo­gadását javasolta, melynek ér­telmében a szemben álló felek azonnal véget vetnének az el­lenségeskedésnek, visszatérné­nek a hétfői offenzíva előtt el­foglalt állásokba, garantálnák a Belgrád-Zágráb autópálya for­galmának biztonságát, s lehe­tővé tennék a kéksisakosok sza­bad közlekedését. A horvát hadsereg tegnap folytatta nyugat-szlavóniai tá­madását, s más frontszakaszo­kon is megszállta a korábban ENSZ-katonák ellenőrzése alatt lévő elválasztó övezeteket —je­lentette be a krajinai szerb pa­rancsnokság. A közlemény sze­rint a horvátok megszállták az ENSZ-erők ellenőrzőpontjait, s Kordunnál tüzet nyitottak a tér­ségben lévő szerb állásokra. A helyszínen tartózkodó szerb újságírók jelentése szerint a súlyos veszteségeket szenve­dett nyugat-szlavónai szerb haderők visszavonuló egységei sorra kelnek át a Boszniát és Horvátországot elválasztó Száva-hídon, s a boszniai szer- beknél keresnek menedéket. „Csecsenföldön nem fenyeget partizánháború” Újabb harcok Groznijban Törvényhozás - kérdőjelekkel A bukaresti Adevarul tegnapi száma Dórin Suciunak az írását közli, amely megkérdőjelezi, hogy a magyar kisebbségi tör­vényhozás olyan példamutató lenne, mint ahogy azt Horn Gyula hangsúlyozta strasbourgi beszédében. A cikk felsorolja az országos román önkormány­zat 53 tagjának nevét (a Ma­gyarországon használt foneti­kus formában, ami a román ol­vasó számára elmagyarosított román névként hangzik) és ezt címben is kiemeli. Szergej Sztyepasin, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője szerint hagyo­mányos értelemben vett parti­zánháború nem fenyeget Cse­csenföldön, mert a polgári lakos­ság ezt nem támogatja. Sztyepa­sin közvetve ismét kizárta a tár­gyalásokat a csecsenekkel. Állí­tása szerint banditák harcolnak az orosz erők ellen, akikkel szem­ben nem lehet szó kompromisz- szumról. Sztyepasin bírálta a KGB megszüntetése után a tit­kosszolgálatoknál az elmúlt években végrehajtott átszervezé­seket. „Csecsenföld megmutatta, milyen károsak az állambizton­sági szervekkel folytatott kísérle­tek. Nem gyengíteni, hanem erő­síteni kell az olyan szerveket, mint a FSZB - mondta. Nyilat­kozatából kiderült, hogy Moszkva a háború befejezéséhez továbbra is elengedhetetlennek tartja a csecsen fegyveresek le­szerelését és a nehézfegyverzet lefoglalását. Közlése szerint kü­lön ügyosztályt hoztak létre „a csecsenföldi banditák elleni harcra.” Közben a tűzszünet és a grozniji kijárási tilalom ellenére kedden is összecsapások voltak a csecsen fővárosban is. Hétfő este a csecsének megtámadtak egy menetoszlopot Groznij határánál. A háromórás tűzharcban három orosz belügyi katona életét vesz­tette, nyolc megsebesült. A cse­csének támadták kedden hajnal­ban Groznij több kerületi pa­rancsnokságát is. 'E°"l 10= TECHniQ 2000 KFT fő mímvsÉt VILLANY­OSZLOPOS REKLÁM­TÁBLÁK BÉRBEADÁSA DÉL-DUNÁN­TÚLON Gr % A TÖSmÓL MAJD QÓZAN... TECHNIQ REKLÁMÜGYNÖKSÉG: Pécs, Ferencesek u. 23. Tel/Fax: 72/310-363 2 '5 áS c­2 z Német fiatalok berlini zavargása Tegnapra virradóra újabb za­vargások voltak Berlinben, ahol szélsőbaloldali fiatalok előző éjszaka is összecsaptak a rend­őrökkel. Kelet-Berlin Prenzla­uer Berg nevű munkáskerületé­ben a szélsőségesek ismét tüze­ket gyújtottak és kövekkel, pa­lackokkal dobálták a rendőrö­ket. A mintegy ötszáz fiatal járműveket borított el, bariká­dokat épített, majd ezeket is lángra lobbantotta: A rendőrök a a zavargók közül 123 sze­mélyt őrizetbe vettek. A BT összehívását sürgeti a PFSZ A Palesztinái Felszabadítási Szervezet az ENSZ Biztonsági Tanácsának soron kívüli össze­hívását sürgeti 53 hektárnyi je- ruzsálemi földterület izraeli ki­sajátításával kapcsolatban. A PFSZ az ENSZ székhelyén ki­adott levelében felkéri a BT-t, hogy utasítsa Izraelt a döntés visszavonására, mert a kelet-je- ruzsálemi területek elfoglalása a palesztin nézőpont szerint törvénytelen. CIA-beszámoló Szaddám Huszeinről Az amerikai Központi Hír­szerző Hivatal (CIA) az év ele­jén készült titkos beszámolójá­ban azt jósolta, hogy Szaddám Húszéin hatalma hat-nyolc hó­napon belül meggyengülhet, ha az Irak-ellenes ENSZ-szank- ciók továbbra is érintetlenül ér­vényben maradnak. A CIA úgy vélekedett, hogy az iraki elnök­nek legfeljebb hat-nyolc hó­napra elegendő gazdasági és biztonsági tartaléka van, utána a hatalom fokozatosan kicsúsz­hat a keze közül. 1995. május 3., szerda fämwXt Ma van a sajtószabadság napja. Több kiemelkedő ese­mény is a sajtószabadság ügyére irányítja a figyelmet a hét folyamán. A témával fog­lalkozik a Nemzetközi Újsá­gíró Szövetség (IFJ) világ- kongresszusa, amely tegnap kezdődött a spanyoloroszági Santanderben. A bécsi székhelyű Nem­zetközi Sajtóintézet (IPI) sze­rint a Föld mindössze 66 ál­lamában van sajtószabadság, 120 országban pedig csupán részlegesen vagy egyáltalá­ban nem szabad a tömegtájé­koztatás. Az IPI 1994-re vo­natkozó éves beszámolója 135 államot marasztalt el, amiért megsértette a sajtósza­badságot. Az sajtószabadság napja alkalmából közzétett adatok szerint 1989 óta az IPI jegy­zékén szereplő államokban 60 százalékkal emelkedett a saj­tószabadság elleni vétségek száma, ugyanebben az idő­szakban viszont mindössze 16 százalékkal gyarapodott az ENSZ-tagállamok száma. Ez Johann Fritz, az IPI igazga­tója szerint azt jelzi, hogy a sajtószabadság-sértések utób­bi időben tapasztalható jelen­tős terjedése csak kismérték­ben vezethető vissza új álla­mok létrejöttére. „Sokkal in­kább a politikusok viselkedé­sének eldurvulásáról van szó. Bátrabban mernek belekot- nyeleskedni a tömegtájékoz­tatás ügyeibe, mint néhány évvel korábban” - idézi Frit- zet az APA hírügynökség. A New Yorki-i székhelyű Bizottság az Újságírók Vé­delmére (CPJ) szervezet ada­tai szerint tavaly a világon 72 újságírót öltek meg hivatása gyakorlása közben. A legve­szedelmesebb ország az újsá­gírók számára Algéria, ahol 1994-ben a sajtó 19 képvise­lője vesztette életét. Azon 18 országban, ahol újságírók erőszakos halált haltak, egyet­len egy esetben sem tartóztat­tak le gyanúsítottakat - írja a bizottság. Mindössze 14 újsá­gíró vesztette életét harctere­ken, ezzel szemben még soha sem hajtottak végre ilyen sok célirányos és halálos kimene­telű támadást újságírók ellen. 1993-ban 56 újságíró lett hi­vatásának áldozata. A gyermekmunka, ellen tiltakoznak és követelik, hogy tanulhassanak ezek a gyérekek, akik főleg szőnyeg- szövőkben dolgoznak kisegítőként. A bombayi felvonulást 12 humanitárius szervezet kezdeményezte. feb-reuters A sajtószabadság napja Tavaly 12 újságíró halt meg munka közben Ma van a sajtószabadság napja. Több kiemelkedő ese­mény is a sajtószabadság ügyére irányítja a figyelmet a hét folyamán. A témával fog­lalkozik a Nemzetközi Újsá­gíró Szövetség (IFJ) világ- kongresszusa, amely tegnap kezdődött a spanyoloroszági Santanderben. A bécsi székhelyű Nem­zetközi Sajtóintézet (IPI) sze­rint a Föld mindössze 66 ál­lamában van sajtószabadság, 120 országban pedig csupán részlegesen vagy egyáltalá­ban nem szabad a tömegtájé­koztatás. Az IPI 1994-re vo­natkozó éves beszámolója 135 államot marasztalt el, amiért megsértette a sajtósza­badságot. Az sajtószabadság napja alkalmából közzétett adatok szerint 1989 óta az IPI jegy­zékén szereplő államokban 60 százalékkal emelkedett a saj­tószabadság elleni vétségek száma, ugyanebben az idő­szakban viszont mindössze 16 százalékkal gyarapodott az ENSZ-tagállamok száma. Ez Johann Fritz, az IPI igazga­tója szerint azt jelzi, hogy a sajtószabadság-sértések utób­bi időben tapasztalható jelen­tős terjedése csak kismérték­ben vezethető vissza új álla­mok létrejöttére. „Sokkal in­kább a politikusok viselkedé­sének eldurvulásáról van szó. Bátrabban mernek belekot- nyeleskedni a tömegtájékoz­tatás ügyeibe, mint néhány évvel korábban” - idézi Frit- zet az APA hírügynökség. A New Yorki-i székhelyű Bizottság az Újságírók Vé­delmére (CPJ) szervezet ada­tai szerint tavaly a világon 72 újságírót öltek meg hivatása gyakorlása közben. A legve­szedelmesebb ország az újsá­gírók számára Algéria, ahol 1994-ben a sajtó 19 képvise­lője vesztette életét. Azon 18 országban, ahol újságírók erőszakos halált haltak, egyet­len egy esetben sem tartóztat­tak le gyanúsítottakat - írja a bizottság. Mindössze 14 újsá­gíró vesztette életét harctere­ken, ezzel szemben még soha sem hajtottak végre ilyen sok célirányos és halálos kimene­telű támadást újságírók ellen. 1993-ban 56 újságíró lett hi­vatásának áldozata. Kucsma találkozott II. János Pállal Az ukrán katolikus egyház el­kobzott tulajdonának kényes kérdéséről tárgyalt tegnap Va- tikánvárosban II. János Pál pápa az ukrán államfővel, Leo- nyid Kucsmával, aki négynapos látogatást tesz Olaszországban. Az eszmecserén szó volt arról is, hogyan alakult a helyzet Uk­rajnában, amióta az 1991-ben elnyerte függetlenségét a Szov­jetuniótól. A fő téma azonban a kommunisták által az ukrán ka­tolikus egyháztól a második vi­lágháború után elkobzott tulaj­don ügye volt. Iráni embargó fenntartásokkal Hűvös fogadtatásra lelt Lon­donban az Irán ellen foganato­sítandó amerikai megszorító in­tézkedések gondolata. Was­hington leghűbb európai szö­vetségese nem kívánja követni az amerikai példát, s legalábbis az ipari hatalmak júniusi hetes csúcstalálkozójáig nem óhajt változtatni az iszlám köztársa­sághoz fűződő kapcsolatain. London elkötelezettje az Euró­pai Unió Teheránnal szembeni politikájának. Végéhez közeledik a török hadművelet A török hadsereg észak-iraki hadműveleteinek fő része már befejeződött, de a hadműveleti területen még nem számolták fel a Kurd Munkáspárt vala­mennyi táborát. Az ankarai ve­zetés igyekszik olyan benyo­mást kelteni, hogy a hadműve­let már véget ért, jóllehet az in­tervenciós erő kezdeti létszá­mának mintegy egyharmada még mindig az iraki kurd terü­leteken állomásozik.

Next

/
Thumbnails
Contents