Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-15 / 112. szám

1995. május 15., hétfő SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Ha a Fidesz pezsgőt bont Orbán Viktor: A polgárok bizalma a helyi vezetőinkben ma sokkal nagyobb Orbán Viktor a Fidesz elnöke fotó: lang Róbert Torgyán József nyilatkozta azt legutóbb, hogy a Fidesznek nincs tagsága, és nincs prog­ramja. — Azt is mondta, hogy a Fidesz mögött csak szavak vannak — tette hozzá Orbán Viktor a Fidesz elnöke a So­mogyi Hírlap szerkesztőségé­ben. — Erre mi azt mondtuk, hogy Torgyán József összeke­veri a súlyt meg az erőt. Való­ban súlyban — szó se róla — komoly vetélytárs, de erő kér­désében talán szerényebben kellene nyilatkozni. — Hogyan áll most a Fi­desz? Volt egy kongresszusa, ahol a nevét is megváltoztatta. Változik a program is? — A program nem változik. Nincsen szükség arra, hogy 1994-ben a májusi választá­sokra elfogadott programon változtassunk. Annyit kell csak rajta változtatni, ameny- nyit a mostani kormány mű­ködése szükségessé tesz. Az elveket, eszméket nem kell változtatnia. A Fidesz erősen áll a lábán, és érzi a felelőssé­gét. A felelőssége pedig abból adódik, hogy az elmúlt tíz hó­napban a kormánykoalíció 72 százalékos többsége azt bizo­nyította: nem tudja az országot kormányozni. A mostani kor­mánynak sem a gazdasági sem a politikai folyamtokra nincs befolyása vagy csak nagyon csekély van. Két hónap alatt dobott össze költségvetést, a tb-nek még május elején sem volt költségvetése. — Mi a Fidesz felelőssége ma? — Az, hogy ha ez a folya­mat nem változik, és az ország állapota továbbra is romlik, akkor 1998-ban a polgárok a mostani kormány teljesítmé­nyét látva, ne a kétségbeesés irányába forduljanak, hanem találjanak egy másik alternatí­vát, amely az elképzelésüket, szándékaikat inkább képvi­selni tudja. Az alternatíva: a kétségbeesés vagy a Fidesz. Azt látom, hogy az események ebben a pillanatban ebbe az irányba mennek: ha a Fidesz nem felel meg a polgárok elvá­rásainak, akkor a kétségbeesés marad. Ez a Fidesz felelős­sége. — Mi történik, ha a Bok­ros-program nyomán megin­dul a gazdaság? — Először is pezsgőt bon­tunk és ünnepelünk. A Fidesz úgy gondolkodik, hogy ami rossz az országnak, az rossz az ellenzéknek. Ami jó az or­szágnak az az ellenzéknek is jó. Nagyon örülnék ha — szembe az eddigi tapasztala­tokkal —, mégis csak a kor­mánynak lenne igaza. Ha Horn Gyulát nem is, de számunkra elfogadhatóbb szocialista ve­zért szívesen megéljeneznénk. Remélem, hogy sikerül ebbe a helyzetbe juttatni a szocialista pártnak a Fideszt. — Horn Gyulával szeretett volna találkozni Orbán Vik­tor. Ez a találkozó nem jött létre. Miért? — A Fidesz elnöksége úgy döntött, hogy a Bokros-prog­ram nyomán kialakult helyzet indokolja, hogy kétoldalú pártkapcsolatok alakuljanak ki, és a Fidesz elnöke a szocia­lista párt elnökével találkoz­zon. A miniszterelnök úr azt gondolta, hogy nincs szükség ilyen találkozóra, ezért nem volt. — Mit mondott volna a mi­niszterelnöknek ? — Átadtam volna azt a né­hány elképzelést, amit a Fidesz a Bokros-program nyomán alakított ki a gazdaságpolitika szerintünk inkább követendő irányvonaláról. Ez a fiatal csa­ládosok védelmére vonatkozó elképzeléseinket tartalmazta volna. — Mi lesz az elképzelések­kel? — Parlamenti beszédekben próbáljuk ezeket nyilvános­ságra hozni, de ezeknek a be­szédeknek van egy sajátos for­gatókönyve. Mondok egy pél­dát: 1994 decemberében a költségvetés vitájakor mi azt mondtuk, hogy adjon a kor­mány egymilliárd forintot az APEH-nek, illetve a vám- és pénzügyőrségnek. Leszavazta a kormánytöbbség. Most 1995 májusát írjuk, a pótköltségve­tésben szerepel a korábbi Fi- desz-indítvány. Tehát a Fidesz előterjeszti indítványait, a kormánytöbbség leszavazza azt, majd néhány hónap múlva a pótköltségvetésben saját öt­letként előadja. Minden indít­ványunk erre a sorsra jut. Ez nem új dolog. így volt az MDF-kormány alatt is. Kez­dünk hozzászokni, hogy né­hány hónap halasztással, mégis csak tudunk valamit se­gíteni az országnak, csak an­nak a néhány hónapnak az árát nem Horn Gyula fizeti meg, hanem a lakosság. — így akkor tulajdonkép­pen a Fidesz kormányzó té­nyező? — így is fogalmazhatunk. — Az önkormányzatok gondja sem kisebb. Elsősor­ban a pénztelenség, az eladó­sodás miatt. Az önkormányza­tokban erősebb a Fidesz mint a parlamentben. Milyen érzé­sek vannak önben ilyenkor? — Én már az elmúlt négy évben is úgy láttam, hogy az akkori kormány teljesítmé­nyénél jobb teljesítményt nyúj­tottak az önkormányzatok, mert a helyi kormányok job­bak voltak mint a Magyar Köztársaság kormánya. A Fi­desz azokban a helyi kormá­nyokban — Kaposváron pél­dául alpolgármesteri szinten, más városokban polgármesteri vagy alpolgármesteri szinten — ki tudta venni a maga részét a felelősségből. Most megnö­vekedett a felelősségünk, mert a Fidesz alpolgármesterei elő­rébb rukkoltak mint például Kaposváron is. A polgárok bi­zalma a Fidesz helyi vezetői­ben ma sokkal nagyobb mint 1993-1994-ben volt. Szerin­tem ez nem táplálkozhat más­ból, mint a helyi tapasztala­tokból, hiszen a párt közben országosan nem fölfele, hanem inkább lefele ment. Az, hogy helyben mégis népszerűek, el­fogadottak maradtak az embe­reink a saját munkájuknak kö­szönhető inkább, és kevésbé a pártnak. Azt is mondhatnám, hogy a párt népszerűtlensége ellenére sikerült megőrizni a saját személyes tekintélyüket, ami egy komoly fegyver és nagyon sokat ígér a jövőre nézve. Régi ötlet, hogy a ne­hézséget az önkormányzatokra hárítják a kormányról. Az is­kola bezárásokra nem azért ke­rült sor, mert a helyi polgár- mesterek be akarják záratni az iskolákat, hanem azért, mert a kormány olyan helyzetbe hozza az önkormányzatokat és a polgármestereket, hogy in­tézményeket kell bezárni. Kérdés, hogy a polgárok meg­találják-e az elégedetlenségük pontos címzettjeit? Nem tu­dom, hogy a polgárok képe­sek-e és akarják-e egyáltalán ilyen mértékig átlátni a politi­kai folyamatokat? Remélem, hogy igen, és ezen sokat kell dolgoznunk. Egyébként én nem egyszerűen az általános rosszabbodás okán vagyok bo­rús, hanem amiatt is, hogy itt még van egy plusz szabály, amit most a pótköltségvetésnél előterjesztett a Pénzügymi­nisztérium. Az, hogy az ön- kormányzatok 20 százalékig terjedő finanszírozását vissza lehet tartani. Ami azt jelenti, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek az önkormányzatok. — Erre mondták többen — a Fidesz is —, hogy alkotmá­nyellenes. — Ez az alkotmány szelle­mével és a betűjével is ellen­kezik. Ennél van azonban egy sokkal fontosabb körülmény: Magyarország fiatal demokrá­cia, tudni kell ki miért felelős, és ha egyszer a kormányzat visszatart forrásokat, akkor az önkormányzati nehézségekért nem a polgármester, nem a tes­tület felelős, hanem a kor­mányzat. És ez a tisztánlátás zavarodik össze, ha ezekkel a nagyon ravasz másodlagos eszközökkel él a kormányzat. Ez összezavarja a közgondol­kodást, és hosszabb távon romboló folyamat. — Köszönöm a véleményét. Kercza Imre Gimnáziumi képzés Kaposvár hat iskolájában Középiskolák rangja és terhe Szeptembertől Kaposvár hat iskolájában indul illetve foly­tatódik gimnáziumi képzés. Ez természetesen akkor pon­tos, ha ideszámítjuk a „ha­gyományos” általános iskolai korosztályból kiválasztott kisgimnazistákat is. Ami pél­dául a Táncsics vagy a Mun­kácsy esetében azt jelenti, hogy válogattak a tizennégy év alatti tanulókból is, a taní­tóképző gyakorló általánosa esetében pedig azt, hogy a képzés gimnáziumi profillal bővül. Önkéntelenül adódik a kér­dés: nem sok ez? Ám azon sem lepődnék meg, ha valaki azt vetné fel: elegendő ez? A vá­lasz korántsem pillanatnyi vi­szonyítás dolga. Nézzük csak az 1995/96-os tanévre, a középfokra felvett el­sősök számát. Eddig 2142 ta­nuló felvétele biztos, a szám a fellebbezések elbírálása, az át­irányítások után még tovább bővül. 402 diák kezdi a gimná­ziumot, 136 a Táncsicsban, ugyanannyi a Munkácsyban, 64 a Toldiban, 34 a tanítóképző fő­iskola Csokonai gimnáziumá­ban, 32 a Római Katolikus Gimnáziumban. Az egyre szé­lesedő profilú, rugalmasan al­kalmazkodó szakközépiskolák 795 elsőst fogadnak, s 945-en kezdenek szakmunkásképző vagy szakiskolai osztályokban. Az érettségit adó gimnáziumi és szakképzés növekvő súlya érzékelhető, ám az is látszik, messze vagyunk még a tíz év folyamán „megcélzott” 75 szá­zalékos aránytól. Sietek is hoz­zátenni: nem a számok és a szá­zalékok, mégcsak nem is a programok diktálják egyedül a tempót, hanem fékező és lendí­tőerő ma is és holnap is a mun­kaerőpiac. Ezért elsietett lenne zárójelbe tenni a hagyományos szakmunkásképzést, mert az itt oktatott mesterségek közül jó- néhányra még jóidéig szükség lesz, s a változtatás során na- gyonis intő a fokozatosság és a rugalmasság elve. Dr. Klujber Lászlóval a ka­posvári önkormányzat kulturá­lis igazgatójával és Garai László oktatási irodavezetővel a számok mögé nézve, azért ki­tűntek más tendenciák, sőt fo­gas kérdések is. Például az, hogy az apadó gyermeklétszám korántsem örömteli tényei elle­nére az induló gimnáziumi osz­tályok zöme még így is zsúfolt, nincs tanulócsoport harminc diák alatt. Aztán az is igaz, hogy a változatos iskolastruk­túra, a széles és tovább széle­sedő profil hozzátartozik a me­gyeszékhely iskolavárosi rang­jához, ugyanakkor olyan teher, amelyben a városnak nincs ki­vel osztoznia. Például a kollé­giumi háttér biztosítása, amely­ről naivitás lenne feltételezni, hogy azt fedezi a központi normatíva, mert nem kevés az az összeg amelyet tanulónként a városnak kell hozzátennie. Máris az egyik olyan szál, amely elsősorban helyben okoz gondot, megoldása mégis túl­mutat a helyi lehetőségeken , főhatósági, központi költségve­tési rendezést igényel... Igaz, nem minden középfokú intézet működik városi fenntar­tásban. F. Komáromi Gabriella a tanítóképző főiskola főigaz­gatója elmondta, hogy éppen a demográfiai apály miatt indíta­nak most utoljára gimnáziumi osztályt, ugyanakkor okkal tar­taná üdvösnek, ha az itteni te­hetséggondozó képzés értékei átmentődnének a többi közép­iskolába. A gyakorlóban pedig a már korábban elhatározott nyolcosztályos gimnáziumi ok­tatást úgymond tolerálja, ugyanakkor hangsúlyosan hoz­zátette: az intézmény fő profilja továbbra is a tanítóképzés gya­korlóbázisának működtetése, elsősorban ezt segítik elő a tár­gyi-létesítményi fejlesztések is. Annyi bizonyos, hogy a sok­féle iskolatípus nem csak válto­zatosabbá teszi a képzési skálát, a kínálatot, hanem — miként ezt a városi kulturális igazgató­ság vezető szakemberei is hangsúlyozták — polarizál is. S ennek ugyancsak vannak zseb­bevágó következményei , pél­dául az, hogy nem mindegy hány tanulócsoportot kell egya­zon korosztályon belül, külön­böző iskolákban a városnak fi­nanszíroznia. Mert nem eleve magától értetődő az sem, hogy mindenütt feltétlenül nagyobb rangot jelent majd „kisgimna- zistának” lenni, mint mondjuk egy általános iskola hetedike­sének, mert vannak olyan isko­lák amelyek a hagyományos nyolcosztállyal is eredménye­sen állják a sarat. Nem is arról van szó, hogy egyik vagy másik iskolatípus mellé tegyük le a voksot már előre, okoskodva és fontos­kodva. Érthető az iskolavezetők szándéka is a „több lábon ál­lásra”, a képzés minőségének fejlesztésére, a nevelőtestület egységének megőrzésére, eg­zisztenciális biztonságának szavatolására. A tények, törek­vések láttán nem kell nagy jós­tehetség ahhoz, hogy a megúju­lást, a profilváltást, a bővülést jócskán kísérik majd feszültsé­gek, viták is, amelyben kike­rülhetetlen szempont marad, hogy a rang mellett mennyi ter­het bír el a város. És mit kell még a szülőnek vállalnia. Tröszt Tibor Kamarában az orvosok Befejeződött Somogybán az orvosi kamara megyei és helyi szervezeteinek, valamint szak­mai bizottságainak szervezése. Dr. Prievara Ferenc Tibor, a Somogy Megyei Orvosi Ka­mara elnökének tájékoztatása szerint ezzel megteremtődött az alapja annak, hogy a kamarai törvény és a Magyar Orvosi Kamara alapszabályában meg­fogalmazott céloknak megfele­lően dolgozzon. A megyei or­vosi kamara elnöke dr. Prievara Ferenc Tibor, a megyei kórház szülész-nőgyógyászati osztály- vezető főorvosa. Alelnöke dr. Gáspár Ferenc, a megyei kór­ház szájsebészeti osztályának osztályvezető főorvosa és dr. Kynsburg Béla siófoki házior­vos. Titkára dr. Kardos Margit, a megyei kórház fül-orr-gégé­szeti osztályának oryosa. A megyében négy helyi ka­mara működik, mindegyik önálló jogi személyiséggel ren­delkezik. A Kaposvári Orvosi Kamara elnöke dr. Kéki Kál­mán, a mosdósi kórház főor­vosa, alelnöke dr. Antal László és dr. Imre László, titkára dr. Keller Éva, a megyei kórház orvosai. A Siófoki Orvosi Kamara el­nöke dr. Kisteleki András, alel­nöke dr. Klabuzai Zoltán, a sió­foki kórház orvosai. A Marcali Orvosi Kamara elnöke dr. Metz József, fonyódi rendelőintézet, alelnöke dr. Fejes István kéthe- lyi orvos. A Nagyatádon működő Dél- Somogyi Orvosi Kamara el­nöke dr. Tódor Gábor, nagya­tádi kórház, alelnöke dr. Solti Pál, Barcs, egyesített egészség- ügyi intézmények. SZDSZ kirándulás a Duna-ágban A szabaddemokraták már ne­gyedik alkalommal rendezték meg tavaszi kirándulásukat a ráckevei Duna-ágban, a ha­gyományokhoz híven a kör­nyék lakói, SZDSZ-es pol­gármesterek és országgyűlési képviselők hajóztak Budapest­től Dömsödig és vissza. A vízi­túrával a Kis-Duna környezet­védelmi problémáira kísérel­ték meg ismételten felhívni a figyelmet. A megbékélés napja Dorogon A megbékélés napja elneve­zéssel ünnepséget tartottak Dorogon. Áz ünnepségen, amelyen huszonhét ország képviselteti magát, Lábody Lászlóba Határon Túli Magya­rok Hivatalának elnöke el­mondta: a gyűlölködés meg­szűnéséhez az első lépés a tár­sadalmon belüli és a népek, nemzetek közötti megbékélés. Elgondolkodtatónak nevezte, hogy az egyén ünnepei kelle­mes eseményhez kötődnek, a közösségi, társadalmi ünne­pek, megemlékezések ugyan­akkor legtöbbször vérhez, gyászhoz, szenvedéshez. Politikai víkend Lakiteleken Lakiteleken Győr-Moson-Sop- ron, Komárom-Esztergom és Vas megyei hallgatóság rész­vételével ismét politikai hét­végét tartottak. Für Lajos az MDF megújhodása címmel tartott előadásában rámutatott, hogy a legkritikusabb idő­szakban, a választási vereség évében is 1500-zal nőtt a tag­létszám és mindössze 900 volt a kilépettek száma. Az idén három hónap leforgása alatt közel ezren léptek be a pártba, s mindössze 152-en távoztak. Privatizációs helyzetkép Az Állami Vagyonügynökség bevételei áprilisban elérték a 13,25 milliárd forintot. Az ÁVÜ Informatikai, Szervezési és Vagyonnyilvántartási Igaz­gatóságának adatai szerint ugyanezen idő alatt a vagyo­nügynökségnek 12,09 milliárd forint kiadása volt. Az összes bevételből 4,84 milliárd forint készpénz volt, melyből a devi­zabevétel 1,41 milliárdot, a fo­rintbevétel pedig 2,88 milliár- dot tett ki. Ä társaságok oszta­lékaiból 0,55 milliárd forint bevétele volt az ÁVÜ-nek. Az összes bevételek több mint 50 százaléka, 6,84 milliárd forint kárpótlási jegyből származott. Fejlesztik a Tisza-vidéket A Tisza környékének gazda­sági fejlesztésére feladattervet dolgozott ki és fogadott el a Tiszamenti Önkormányzatok Szövetsége. Az elképzeléseket a szervezet tiszadobi szakmai fórumán ismertették. A fel­adatterv tartalmazza: az érin­tett önkormányzatok a folyó 600 kilométer hosszúságban elterülő térségét egységes fej­lesztési területként kezelik, s együttműködnek majd a beru­házások megvalósításában. Első közös lépésként gondot fordítanak a táj rehabilitáció­jára, környezetének fokozot­tabb védelmére. Kezdeménye­zik a vízügyi igazgatóságoknál a vízvisszatartás fokozását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents