Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-13 / 111. szám

1995. május 13., szombat SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 11 Anyjává fogadta ezt a fiatal ethologust a képen látható holló és elfogadja szájából a felkínált epret. A Nobel-díjas, világhírű ethologusról, Konrad Lorenzről elnevezett Felső Ausztria-i kutatóintézetben az állatok magatartását tanul­mányozzák. FOTÓ: FEB-REUTERS Bogaras világnagyság Joan Baez — enyhén szólva — nem tartozik a hangverseny­szervezők és rendezők kedven­cei közé. A protest songok tolmácsolásának művésze ugyan mindenütt biztos kasz- szasiker — de barátait, közvet­len környezetét néha az őrü­letbe kergeti különcségeivel, bogaraival, amit néha igen ne­héz tolerálni. Szerződéseiben mindig külön pontként szere­pel — és ehhez feltétlenül ra­gaszkodik is —, hogy olyan hotelszobát biztosítanak szá­mára, amelynek ablaka előtt zöldelő fa lombozata szűri meg a kinti fényeket. További kikö­tés, hogy kizárólag speciális diétájának megfelelő ételt tálal­janak elé. Sok egyéb különc­sége közepette az már föl sem tűnik senkinek, hogy arcán jot­tányi sminket, festéket sem vi­sel el és ha csak teheti, télvíz idején is mezitláb jár. Néven nevezett bútorok Ha Kim Basinger egy-egy ott­hon töltött napjáról mesél, bárki azt gondolhatná, népes társaságot látott vendégül — pedig valószínűleg egyedül volt. Csakhogy a szőke szex­bomba megőrizte gyermekkori szokását és környezete minden tárgyának, bútordarabjának ne­vet ad. Szabályos fiú- vagy lánynevet visel a mosdószi­vacstól és a toalett-tükörtől a tűsarkű cipőig minden. így az­tán egyáltalán nem biztos, hogy valami csiklandós történetről van szó, ha Kim netán arról be­szél, hogy szorosan magához ölelte Johnny-t vagy belebor- zongott Jimmie simogatásába. Mert lehet, hogy Johnny ép­penséggel egy kispárna, Jim­mie meg a fürdőszobai tusoló. Kígyó, élve ér sokat A texasi kisváros, Sweetwater 1958 óta minden év tavaszán megtelik látogatók és csúszó­mászók ezreivel. Itt rendezik ugyanis a világ legjelentősebb kígyóbegyűjtő akcióját. Az eseményre hivatásos és amatőr vadászok érkeznek, hogy meg­ritkítsák az Egyesült Államok nyugati partjának sivatagos te­rületein elszaporodott csörgő­kígyó-népességet. A vadászat célja nem a veszedelmes hüllők kiirtása, hanem minél több pél­dány foglyul ejtése — így nemcsak a környező farmer- gazdaságok jószága érezhetik nagyobb biztonságban magu­kat, de a gyógyszeripar és érté­kes alapanyaggal gazdagodik. A csörgőkígyó halálos mérge ugyanis közismerten jótékony hatással van bizonyos rák- szív és érrendszeri betegségekre. Idén egyébként rekordmennyi­ségű — több, mint kétezeröt­száz kilónyi — kígyó gyűlt össze. Sztártrükk Tom Cruis, az ügyeletes holly­woodi sonny boy az autók lel­kes mániákusa. Olyannyira, hogy még a kezdő segédrende­zők is tudják: ha Tómnak jele­nése van, a helyszínre és a ha­zafuvarozásához egyszerre két teljesen azonos színű, típusú kocsit és két sofőrt kell biztosí­tani. A két járgány mini-kon­vojként mindenhova együtt megy, hogy a sztár abba ülhes­sen, amelyik éppen kedvére való. Ha pedig egyedül akar a volánnál ülni, a két pilóta a má­sik kocsiban követhesse. Kamatozó Kincstárj egy 1996/V Erős és biztonságos Ha megtakarított pénzét biz­tonságban, de magas ka­mattal szeretné gyarapítani, de nem kívánja hosszabb idő­re lekötni, az Ön befektetése a Kamatozó Kincstárjegy. Kamatozó Kincstárjegy Egy éves futamidejű értékpa­pír, amely erre az időszakra igen kedvező, 28,5%-os ka­matot biztosít. Természetesen, mint minden Magyar Állampapír, a Kama­tozó Kincstárjegy teljes biz­tonságát is az állami garancia nyújtja. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1995. május 15-19-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1995. május 19. Évi bruttó kamata 28,5%. A Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül, valamint az OTP Bank kije­lölt fiókjaiban a futamidő alatt napi árfolyamon ad­ható és vehető. Ugyanak­kor vissza is váltható, de ek­kor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamato­zó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 7401 Kaposvár, Széchenyi í' tér 2., Marcali, Nagyatád, Siófok, Barcs, Balatonboglár, Fonyód, Tab • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3., Barcs, Fonyód, § Marcali, Nagyatád, Siófok, Tab (a K&H Brókerház ügynökeként) • Magyar Hitelbank Rt. 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 7., Nagykanizsa • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4. • Cooptourist Rt. 7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 8. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Lelkész mundérban Fogolynapló fotókkal Kaposvártól Dániáig 1944 novemberében kapta a SAS behívót Pohly János lel­kész, hogy vonuljon be a ka­posvári újoncképző ezredbe. Ő lett a Dániáig vonuló ma­gyar katonák tábori papja. S naplót vezetett, amelyet a mi­nap jelentetett meg a pécsi püspökség. A napló szerint a kaposvári alakulat 1994. november 30-án a közeledő front elől vonult el a városból. Azon a napon kezdő­dött hosszú menetelésük. 1944 szilveszterén hagyták el Ma­gyarországot, s Németországon át 1945-ban érkeztek Dániába. Harci eseményekről nem tudó­sít Pohly, ám pontosan fölírta az áldozatok nevét. 1945. feb­ruár 28-án szűkszavúan csak ennyit jegyzett be: Hurupban gyászmisét mondtam a hősi ha­lottakért... Márciusban írta: „Délelőtt 11 órakor meggyóntattam és meg- áldoztattam a sebesülteket, mi­séztem. Délután a temetőbe mentem, és a sírokat lefényké­peztem.” A Dániát bejárt magyar ka­tonák élénk kulturális életéről is olvashatunk. Schless- wig-Holsteinben énekkart és kamarakórust szerveztek. Ima­füzet kiadására is sor került; ennek nyomdai munkálatait a fogolytábor lakója, a kaposvári Rostás Károly végezte el. A németül nem szívesen beszélő dán lakosokkal nehezen értet­ték meg magukat a magyarok, éppen ezért hozzáláttak egy dán-magyar szótár összeállítá­sához. Ennek eredeti példányát őrzi Rostás Károly. A művelődés szervezésében nagy hasznát vették a kaposvári nyomdásznak. „Hála a jó Isten­nek, hogy Eselheidéban is szé­pen működött a gazdasági tan­folyam, sőt sikerült a tanfolyam tananyagának egy részét Werl- ben kinyomtatni a ferences provincia jóvoltából. A könyvet ismét Rostás Károly kaposvári nyomdász nyomta” — írja a szerző. Szűkszavúságukban is sokat mondóak Pohly János naplójá­nak sorai. Sem elkeseredettség, sem felszabadult öröm nem ol­vasható ki ezekből. Pedig 1945. augusztus 21-e alkalmat adha­tott volna a bizalomra: „Meg­kezdődik a magyar tábor karto­tékolása, talán egy lépés haza­felé. Kinyomták a templomi hangverseny műsorát. Rostás Károly, Lunkovich László és Keszthelyi József...” A tábori lelkészi szolgálatot hivatásának tartotta Pohly Já­nos, ez érződik naplójának minden során. A könyv címe is kifejező: Örömhírt vinni kül­dött az Úr. Pohly János naplóját azok az egykori fényképek illusztrálják, amelyeket megőrzött az idő. Horányi Barna Színészház — Negyven éven át város­szerte laktam: a volt Zalka Máté utcai kaszárnyában, a Dózsa György utcai színész­házban, és sorolhatnám még, mígnem kikötöttem a Rákóczi utcában. Pár lépést kell tenni, és máris a teátrumban va­gyunk. Ez nagyon jó érzés. Tóth Béla, a színészház leg­idősebb lakója mondta ezt, és hozzáfűzte: — Irodaépület­nek készült a ház. Ez, sajnos, rányomja a bélyegét. Kis szo­bákban lakunk, a folyosók el­lenben tágasak. Mozgalmas életet élünk, de sosem zavar­juk egymás nyugalmát. — Igazi közösségi ház — mondja Znamenák István, aki négy esztendeje költözött be a kaposvári színészházba. — Más a színészház, mint a lakótelepi épület. Itt min­denki ismer mindenkit. A kapcsolat közvetlen; sok fia­tal költözött be, talán ők is hozzájárulnak a sajátos han­gulathoz. Több toleranciával viseltetünk egymás iránt, mint egy lakótelepi házban lakók, bárki bárkihez bármikor be­csöngethet és nem utasítják el. Tavaly itt ünnepeltük a születésnapomat. A folyosóra kényszerültünk, hogy vala­mennyien elférjünk az aszta­lok mellett. Börcsök Enikő is a folyosón terített vacsorára, míg itt lakott. Nyitva vannak az ajtók, de tiszteletben tart­juk egymás szokásait; ké­nyelmetlen helyzetbe nem hozunk senkit. Ügyelünk arra is, hogy a kisgyerekek nyu­godtan pihenhessenek. Molnár Piroska kurtán felel: — Szeretek ott lakni, de egyáltalán nem családias. Ba­ráti összejövetelekre pedig nincs időm. Aludni járok haza. A próbák délelőtt vannak. Aztán ebéd következik, ott­hon vagy a színházi büfében. A próba folytatódik. Ha nincs előadás, akkor is későn térnek nyugovóra. (Horányi)

Next

/
Thumbnails
Contents