Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-13 / 111. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. május 13., szombat Bányaszerencsétlenség történt Johannesburgtól 150 kilométernyire. Több mit 100 bányász vesztette életét egy aranybányában, ahol egy földalatti vonatszerelvény rázuhant az egyik vágatban várakozó felvonóra fotó: feb-reuters Gránátvetővel gyakorlatoznak az orosz katonák Groznij külvárosában. A tűzszü­net lejártával az orosz egységek felgyorsították a felkészülést a zendülőkkel való végsó le­számolásra FOTÓ: FEB-REUTERS Biztonságos, kamatozik és könnyen elérhető.. Kincstári Takarékjegy " Biztonságos Mint minden Magyar Állampapírra, a Kincstári Takarékjegyre is érvényes a soha el nem évülő állami garancia. A befektetett összeg és kamatainak visszafizetését az állam szavatolja. Kamatozik És nem is akárhogyan! A Kincstári Takarékjegy 1 éves futam­idejű, sávos kamatozású értékpapír, mely az első félév után különösen kedvező kamatot nyújt: Például ha Ön a hetedik hónapban váltja vissza Kincstári Takarékjegyét, akkor a kamat mértéke a hetedik hónap első napjáig számított évi 26%. A teljes, 27%-os kamat a lejárat napján válik esedékessé. Könnyen elérhető A Kincstári Takarékjegy 10.000 és 100.000 Ft-os címletekben folyamato­san váltható és visszaváltható több mint 2600 postán. Hát ilyen még nem volt! A Kincstári Takarékjegy mindenki szá­mára elérhető, aki kisebb-nagyobb megtakarításainak elérhető, biztonsá­gos, egyszerű és kedvező befektetést keres. 4i MAflfTAÄ Állampapír ...................................... K érdőjelek A Ferenczy Europress kommentálja Leeresztett sorompók? Többhetes, nem ritkán kiélezett hangnemű, sőt időnként zsá­kutcával is fenyegető vita után New York-ban végül mégis „felszállt a fehér füst”. Eredményesen zárult a nukleáris fegyve­rek elterjedésének megakadályozására hivatott, épp 25 évvel ezelőtt született egyezmény (közkeletű nevén az atomso- rompó-szerződés) meghosszabbítása érdekében, az ENSZ égi­sze alatt összehívott nemzetközi értekezlet, melynek résztvevői április közepe óta igyekeztek kidolgozni a szükséges kompro­misszumot. Pedig az előjelek nem mindig voltak biztatóak. Mert bármennyire is közös célja lehet elvileg minden országnak az atomarzenálok terjedésének megakadályozása, a fenyegető nukleáris eszközök fokozatos leépítése, a gyakorlatban a részes államok között mégis egy sor kérdésben jelentős nézetkülönb­ség mutatkozott. Miben jelentkeztek a véleményeltérések? Magán a konferen­cián is ellentmondásosak voltak az atomfegyverrel hivatalosan rendelkező USA, Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország és Kína leszerelési ígéretei. Naponta hangoztak el heves vádak a titkolt atomprogramot folytató Irán és Eszak-Korea ellen. Ám a makacs egymásra mütogatás jeleit, a nagyhatalmaktól követelt kézzelfoghatóbb garanciák kavargását látva talán még örvendetesebb a végső kompromisszum ténye. Bár a 178 részes állam közt sok ügyben lezáratlan maradt a vita, abban szeren­csére egyetértenek — egyetértünk —, hogy a világ leeresztett atomsorompókkal mégiscsak biztonságosabb lakóhelye az em­beriségnek... Klaus-Vranitzky találkozó Václav Klaus cseh kormányfő elutasította a cseh atomenerge­tikai program, s azon belül a temelini atomerőmű építésének leálh'tását noha tárgyalópart­nere, Franz Vranitzky osztrák kancellár félmilliárd schillinget ajánlott fel esetleges alternatív tervek megvalósításához. A két kormányfő a szudétanémet kérdésről is konzultált. Lejárt a tűzszünet Borisz Jelcin orosz elnök nem hosszabbította meg a lejárt cse- csenföldi tűzszünetet, s moszk­vai közlések szerint egyelőre nem is készítenek elő hasonló rendeletet. A fegyvemyugvást követően máris nőtt a feszült­ség és gyakoribbá váltak az összecsapások a kaukázusi köz­társaságban. Jelcin elnök aszta­lán nem fekszik sem a morató­rium meghosszabbítását célzó rendelet tervezete, sem más, ezzel kapcsolatban álló doku­mentum. Horvát haderő a határon A horvát és a jugoszláv hadse­reg csapatokat vezényelt a két ország határának közelébe. A jugoszláv hadsereg Sídtől, a horvát haderő pedig a szerb ké­zen lévő baranyai területektől délre, Boszniától északra vont össze erőket egyelőre ismeret­len indokkal. Az összevont erők létszámáról és összetételé­ről nem érkezett jelentés. Belg­rádi állítások szerint a mintegy két hete tartó összevonást Hor­vátország kezdte, mert állítólag attól tart, hogy a krajinai szer- bek a horvát kézen lévő Eszék megtámadásával, vagy körülzá- rásával akarják megbosszulni nyugat-szlavónai vereségüket. Ellenzik a NATO kiszélesítését Az orosz és a kínai külügyi ve­zetés ellenzi, hogy a NATO ki­szélesítésével újabb határvona­lak keletkezzenek Európában — hangsúlyozták annak az orosz-kínai konzultációnak a részvevői, amelyen a két ország külügyminiszter-helyettesei vettek részt. Az orosz és a kínai diplomácia képviselői kifejtet­ték: szerintük az észak-atlanti szövetség terveinek megvalósí­tása a kontinens katonapolitikai egyensúlyának felborulásához vezethet. Házunk Oroszország Viktor Csemomirgyin orosz kormányfő „Házunk Oroszor­szág” néven választási moz­galmat alapított. A jóelőre a „hatalom pártjának” nevezett mozgalom a kormánytagok többsége mellett a vidéki kor­mányzókat és vállalatvezetőket tömöríti. A magát jobbközép irányultságúként meghatározó mozgalom létrehozásával meg­figyelők szerint a jelenlegi orosz vezetés megkezdte a küzdelmet a politikai hatalom megtartása érdekében. A ki­nyilvánított cél a decemberi parlamenti választásokon a szavazatok többségének meg­szerzése.

Next

/
Thumbnails
Contents