Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-10 / 108. szám

1995. április 8., szombat SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 11 MÁJUS 7: PRÓBAVOKS Nemzetközi politológus­konferencia Kaposváron A kaposvári próbaválasztás iránt máris nagy nemzetközi érdeklődés mutatkozik, főleg Közép-Európában. Ez a vállal­kozás nemzetközileg is egye­dülálló jelentőségű. Voltakép­pen csak az Egyesült Államok­ban létezik hasonló, de az ame­rikai előválasztások természe­tesen az elnöki rendszer része­ként nagyon különböznek az európai parlamenti rendszerek­től, így ez a párhuzam is elég távoli. A nemzetközi érdeklő­dés nagyon is érthető, hiszen a kaposvári próbaválasztás egy­szerre kelti fel a választópolgá­rok, a pártok és a politológusok kísérletező kedvét. A próbaválasztás ötlete való­jában először Lengyelország­ban vetődött fel. Egy húszezer lakosú lengyel kisvárosban ke­rült rá sor 1993 augusztusában, egy hónappal az országos vá­lasztások előtt. Az adott vasár­nap a polgármester kiállt a fő­térre kitett urna elé, s mivel mindenkit ismert a városban, ő maga volt a próbaválasztás biz­tosítéka. Kétségbe is vonták az ilyen közvéleménykutatás fel­használhatóságát, de az egy hónappal későbbi lengyel vá­lasztások eredményei azt mu­tatták, hogy jó előrejelzésnek bizonyult. A kaposvári próbaválasztás játékszabályai sokkal szigo­rúbbak és a lebonyolítás a lehe­tőségekhez képest követi a va­lódi országos választások rend­jét. A város nagyságrendje is más: Kaposvár lakossága több mint háromszorosa a lengyel kisvárosénak. A kilencnapos gazdag program, a kampányo­lás és fórumok révén a pártok és polgárok bevontsága is más, lényegesen nagyobb mértékű. Mindent összevetve: az egy­szeri és kisméretű lengyel im­provizációból magyar földön egy rendszeres fesztiválprog­ramba beépített, nagy arányú politikai közvéleménykutatás intézménye nő ki és ez az, ami meghozta a politológus szakma nemzetközi érdeklődését. A kaposvári politológuskon­ferencia szervezője a Demok­rácia Kutatások Magyar Köz­pontja. Ez a kutatóintézet vol­taképpen a Próbavoks Egyesü­let másik arca, s mindkettő mögött a Budapesti Közgazda- sági Egyetem politikatudomá­nyi tanszéke áll, amely számos szakpolitikai programot szer­vez és egyebek között évente kiadja Magyarország politikai évkönyvét is. A fenti intézmé­nyek azonban nemcsak a tan­szék munkatársait fogják össze, Ágh Attila hanem bevonnak más közre­működőket, kutatókat vagy szervezőket is, ahogy ez a ka­posvári próbavoks lebonyolítá­sában is történik. A Demokrácia Kutátások Magyar Központja évente álta­lában két konferenciát rendez, jobbára más közép-európai or­szágokból származó politoló­gusok közreműködésével, de a csapatban rendszeresen részt vesznek angol, amerikai és német szakértők, s időről időre skandinávok és olaszok is. Most is ez az összeszokott csa­pat találkozik Kaposváron má­jus ötödikén és hatodikán, s megtartja szokásos konferenci­áját, a parlamentek és az ér­dekképviseletek kapcsolatáról a demokratikus átmenetben. Azért találkoznak Kaposváron, mert ezek a kutatók nagyon ér­deklődnek a próbaválasztás iránt is, s ezért csütörtöktől va­sárnap estéig meg akarják fi­gyelni a próbaválasztás esemé­nyeit. Kaposvár tehát nemcsak az országnak mutatkozik be a próbaválasztással, hanem a po­litológus szakértőkön keresztül egész Közép-Európának is, sőt híre kel majd az itteni esemé­nyeknek Nyugat-Európában is. Megteszi persze a dolgát a nemzetközi sajtó is, de az ide látogató politológusok a pró­baválasztások eredményeinek további széles körű szakmai ér­tékelésében is szerepet vállal­nak és azt közvetítik országaik tudományos közvéleménye s netán szélesebb közvéleménye felé is. Reméljük, hogy május 7-én a próbaválasztáson a rész­vétel nagy arányú lesz, s így minden feltétel adott lesz ah­hoz, hogy az évenkénti ismét­lés révén Kaposvár az ország „választási fővárosa” legyen, sőt ahhoz is, hogy a politológus szakértők révén erről or­szág-világ tudomást szerezzen. Kelet-közép-európai összehasonlító vizsgálatok Dél-Somogyban Múltfeltáró kutatások Szulokban Lempl Simon és felesége, Hebrang Regina lányukkal, Terézzel, 1938 Somogyba a hódoltság utáni új­ratelepítéskor érkeztek wür- tembergi németek. Az első csa­ládok Szulokban 1740-50 kö­zött telepedtek le. A 18. századi térképeken Szülök környéke még mocsaras erdőség, így it­teni életüket erdőirtással, a mo­csarak lecsapolásával kezdték. Rájuk is érvényes a pécsi Le- nau-ház üvegablakának mon­dandója: a telepesek első gene­rációja a halált, a második a szükséget, a harmadik a kenye­ret találta meg új hazájában. Házaikat és a templomot is fá­ból építették. Etnikai és földrajzi adottsá­gai folytán Szülök a legutóbbi időkig elszigetelt volt, ezért na­gyon sok értékes hagyományt megőrzött számukra. Ä lakosság fő kereseti lehe­tősége a 17. és 18. században az erdőirtáson kívül a hamuzsírfő- zés volt. A hamuzsírt, az üveggyártóknak a XIX. század közepéig egyedüli alapanyagát az elégetett fák hamujából főz­ték. A fáktól megtisztított föl­deken aztán munkaigényesebb és jobb jövedelmet adó növé­nyeket termeltek. Szorgalmuk­hoz és agrotechnikai tudásuk­hoz kötődik a szuloki tájfajta dohány és burgonya termelése. A 19. század második felében a gyakori tüzek és az erdők meg­fogyatkozása miatt Széchenyi gróf tiltotta hogy a házaikat fá­ból építsék, szorgalmazta a sár-, majd téglafalú házak szá­mának növelését. A würtembergi telepesek szorgalma és eredményes gaz­dálkodása nemcsak földterüle­teik növekedésében, hanem lakó- és melléképületeik igé­nyes kivitelezésében is lemér­hető. Nem egy lakóházat dí- szít(ett) világhírű pécsi Zsol- nay-majolika. S az istállók és dohánypajták is nem egy eset­ben uradalmi méretűek. A község életében a II. vi­lágháború és annak szomorú következménye döntő jelentő­ségű volt. Lakosai 1944-ben a front közeledte miatt hagyták el otthonukat, majd 1947-ben ki­telepítették a volt volksbundis- tákat, a németül beszélőket. Az üresen maradt házakba felvi­déki és délvidéki magyarokat telepítettek. 1944 előtt Szulok­ban néhány, de gazdasági és kulturális szempontból annál jelentősebb zsidó család is élt. Kezükben volt a terménykeres­kedés — ennek eredménye volt a szuloki burgonya világhíre —, s vegyesboltjaik gazdag kelme- és szalagválasztéka a szuloki viselet megteremtésé­ben is lemérhető. A sokat szen­vedett község alkalmas volt arra, hogy a kelet-közép-euró­pai összehasonlító nemzeti kul­túra kutatásának modellje le­gyen. A munka az osztrák-ma­gyar kulturális egyezmény ke­retében folyik. Eddig Gyönkön, Katymáron, Villányban és Csá­szártöltésen végeztek ilyen jel­legű kutatást. Ez utóbbiról könyv is jelent meg, így énekel­tek a harmincas években cím­mel. Kiadását Alsó-Ausztria fi­nanszírozta. A szuloki kutatás osztrák részről dr. Gaál Károly — so­mogyi származású — bécsi egyetemi tanár, az ELTE dísz­doktora, magyar részről dr. Manherz Károly, az ELTE germanisztikai tanszékének professzora, az egyetem dé­kánja vezeti. A munkában oszt­rák és magyar kutatók vesznek részt. Wirth József szuloki pol­gármester vonzódása a népi kultúra iránt segítette a múlt feltárását, falumúzeuma pedig a kallódó értékek kincseskam­rája. Reméljük, hogy munkánk eredményeit rövidesen a szulo- kiak, a megyeiek és az ország lakossága elé tárhatjuk. Dr. Boross Marietta Tanfolyamzáró vizsga a börtönben A minap „börtönidegen” kép fogadta az újságírót a Kaposvári Büntetésvégrehajtási Intézetben. A könyvtárteremben elhelyezett hosszú asztalokon mezőgazda- sági kisgépek különféle szerke­zeteinek kézzel működtethető modelljei sorakoztak. Körülöt­tük gondolataikban mélyedve el­ítéltek jegyzeteltek szorgalma­san. Dr. Pósa Alajosnak, a ka­posvári Pannon Agrártudományi Egyetem tanárának felszólítá­sára: „Kérem a következőt”, va­laki mindig felállt közülük, és az asztalhoz ment felelni. A ma­gyarázat: a kaposvári börtönben az idén először tanfolyamokat szerveztek a bentlakóknak. A nyúl- és a galambtenyésztés, a méhészet és a gyógynö­vény-termesztés, illetve a mező- gazdasági kisgépszerelés tudni­valóit sajátíthatták el az önként jelentkezők. — Azért döntöttünk a tanfo­lyamok mellett, hogy előmoz­dítsuk az elítéltek könnyebb be­illeszkedését szabadulásuk után. Ha sikeresen vizsgáznak, bizo­nyítványt kapnak. Ezzel önál­lóan is hozzákezdhetnek valami­féle jövedelemforrás megterem­téséhez — mondta Veszelka Vendel alezredes, az intézet pa­rancsnoka. Kiderült: nem volt könnyű az indulás. A pénzszűke miatt pályázniuk kellett. Csak azért tudták határidőre elkészí­teni az ehhez szükséges anyagot, mert az egyetem rövid idő alatt felvállalta a tanfolyamok meg­tartását. Az országban először kapcsolódott be egyetem börtö­noktatásba. Ezzel kapcsolatban dr. Paál Jenő, a PATE tovább­képzési osztályvezetője el­mondta: örültek a megbízatás­nak. Ehhez dr. Pósa Alajos tanár hozzáfűzte: mintegy 200 órát töltött el oktatással a börtönben. Végig jó légkörben taníthatott. — Árra törekedtünk, hogy ne érződjön: rabok tanfolyama fo­lyik. Őrt csak az első napon küldtünk a terembe. Az előzetes letartóztatásban lévőknek is le­hetővé tettük a tanulást. Húszán jelentkeztek, s 16-an eljutottak a vizsgáig. A többiek időközben szabadultak — mondta Sára Jó­zsef alezredes, osztályvezető. A vizsga írásbelivel kezdődött, majd kihúzott kérdésre kellett válaszolni. Az írásbeli dolgoza­tok általában jól sikerültek, és a szóbelik is gördülékenyek vol­tak. Az eredményhirdetéskor joggal húzták ki magukat a hall­gatók, hiszen senki sem bukott meg. Sőt! Négyen ötös teljesít­ményükért pénzjutalmat kaptak a parancsnoktól. Dr. Paál Jenő méltán biztatott mindenkit tu­dása gyarapítására. Erre, való­színű, még az intézetben is lesz módjuk, hiszen már foglalkoz­nak a „targoncástanfolyam” megindításának gondolatával. A bizonyítványokon egyébként nincs rajta, hogy a börtönben ad­ták ki. Ä jutalomban részesültek mégis nevük elhallgatását kér­ték. Mindannyian azt mondták: örülnek, hogy a tanfolyam mel­lett döntöttek. Minden segítséget megkaptak. Bizonyára sokan emlékeznek a nagysikerű „A piszkos tizen­kettő” című filmre. Erre gondol­tam, amikor a börtönparancsnok azt mondta: „Minden szabad­ságvesztés büntetés egyben fel­készülés a szabadulásra. A bör­tönben is a jó tulajdonságokra kell építeni, amelyek valahol minden emberben jelen van­nak.” Csak elő kell őket vará­zsolni. Szegedi Nándor II. Kaposvári Autó-, Versenyautó- és Vagyonvédelmi Kiállítás Április 7 - 9-ig az Egészségügyi Főiskola előtti téren 18 autómárka bemutatója, autós felvonulás, háttéripari kiállítás, vagyonvédelmi bemutató, versenyautó-show, közönségtalálkozók, közlekedésbiztonsági versenyek, tombola: foci í j: egy robogó Nyitás: 1995 április 7-én 14 órakor- A belépés díjtalan (78133) Kedvezményes részvételi lehetőség a GRAZI VÁSÁRON 1995. április 29-től május 7-ig csak somogyi vállalkozóknak! Jelentkezési határidő: április 14. Érdeklődni: Somogy Megyei Vállalkozói központ Kaposvár, Csokonai u. 3. Vörös Attilánál Tel.: 82/422-146,82/312-330. (78461) PHILIPS és WHIRLPOOL háztartási gép termékbemutató és vásár Fonyódon április 8-án, szombaton, 8-14 óra között. Minden vásárló, aki a fenti időpontban PHILIPS háztartási gépet vásárol, 10%-os ajándék vásárlási utalványt kap, valamint részt vesz az aznap 14 órai ajándéksorsoláson, ahol az alábbi háztartási gépek valamelyikét nyerheti meg. 1 db konyhai robotgép 10 990 Ft 1 db kézi mixer 4990 Ft 1 db elektromos kés 3990 Ft Sorsolás a helyszínen! Minden WHIRLPOOL és IGNIS mosógép, hűtőszekrény, valamint mikrohullámú sütő előleg befizetése nélkül, 23 havi részletre vásárolható meg évi 17% kamattal. IGNIS termékekre 3 év garancia. Computronix Kft PHILIPS-WHIRLPOOL mintabolt Fonyód, Blaha Lujza u. 1. (a 7-es út mellett) Telefon: 85/360-865 Szeretettel várunk minden kedves vásárlót! y "PHILIPS, MERT A KONYHÁD EGY KÜLÖNLEGES HELY" R

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents