Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-10 / 108. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1995. ápr. 8., szombat Könyveket ajánlunk W. SHAKESPEARE Összes művei Belgiumban készült ez a rep­rezentatív kiállítású kötet, amely a költőfejedelem ki­rálydrámáit, vígjátékait, tra­gédiáit, színműveit, verseit tartalmazza - míves fordítá­sokban. (Helikon 4121 Ft) GÖRGEY GÁBOR Eszkimó nyár A híres drámaíró, esszéista és közíró munkásságának kevésbé ismert területére vet fényt ez a kötet. Görgey összegyűjtött verseit tartal­mazza - több mint 220 olda­lon (Orpheusz, 254 Ft) ALBRECHT HAUSHOFER Moabita szonettek Ez a 80 szonettből álló füzér olyan költő műve, aki Ru­dolf Hess barátjaként a hábo­rús bűnös bélyegét is meg­kaphatta volna, ha népe sorsa és az emberi értékek iránti aggodalom nem jut­tatja Hitler börtönébe, majd hóhér elé. (Orpheusz 142 Ft) TAMÁSI ÁRON Összes novellája A magyar próza kiemelkedő nagyságának tündéri realiz­mussal átszőtt novellái - egy kötetben. Tamási kisprózái remekeinek teljes gyűjtemé­nyét veszi kézbe ezzel az ol­vasó. (Kortárs, 650 Ft) J. HARPUR-WESTWOOD Legendák földjén Ez a könyv olyan világ kö­rüli utazásra repít bennünk, mesebeli és valódi helyeket érint: időtlen tájakat, ahol egykor talán istenek jártak. (Magyar Könyvklub, 999 Ft) Pásztorok a galériában Kremán László fafaragó kiállítása Siófokon Erőt sugárzó, robusztus férfialakok a galériában Kremán László nevét 1991-ben írtam le először, miután a sió­foki városi könyvtárban rende­zett első kiállítását megnéztem. A fából faragott biblikus figu­rák, napkeleti királyok, pászto­rok, próféták benépesítették a szűkösnek bizonyult előteret, következésképpen magát a szá­momra addig ismeretlen alkotót is nagydarab, robusztus, szakál­las férfiúnak képzeltem. Majd találkoztam egy szelíd tekintetű, fekete bőrzakós, „kortalan" kül­sejű emberrel, akinek szinte szava sem volt művészeti kérdé­sekről, mesterségbeli fogások­ról, ars poétikáról, efélékről. Elmondta viszont, hogy tanult szakmája: díszműlakatos, és mindenkor — míg tehette — kedvvel csinálta, mestersége fo­gásait nem feledte el, s ha al­kalma van rá, fehérre izzított vasból is hajlítgat formákat. De a fa... a fa az egészen más... A fa csodálatos, mondta, fogalmam sem volt, mit tartogat szá­momra. Véletlenül döbbent rá hivatására. Nyimben vásárolt magának egy házacskát, szőlős helyen, erdő mellett. Tulajdon­képpen ott találkozott „úgy iga­zán” a fával. Azt is megtudtam róla, hogy egész nyáron halat süt, mint egykor az édesapja, akinek hirtelen halála után — kénytelen-kelletlen — a helyére állt. Evek óta visszatérő vendé­gei szerint nagyon ért hozzá, azt mondják: az ő büféjében kap­ható a legízletesebb keszeg a déli parton. (Azóta magam is megismertem szakácsművésze­tét.) Állíthatom, (ismerve a sza­badúszó kezdő és nem kezdő) képzőművészek jelenlegi sorsát, Kremán László szerencsés ezzel a halsütő tudománnyal, lehető­séggel. Igaz, a szezonban kemé­nyen kell dolgoznia, hogy csa­ládja életszínvonalát megóvja, de az év nagyobbik részében ki­zárólag a szobrászattal foglal­kozhat. Mondhatnók: a téli hó­napokban mindent — mindenkit — megfarag, amely — aki — eszébe jut a forgalmas nyári Ba­laton-parton. Ezért aztán min­den tavasszal megnyílik valahol egy kiállítása, mint most is, Sió­fokon, az új Piano Art Premier galériában, amely az ő szobrait vonultatta fel elsőnek. A Takács Tamás Gábor galériavezető rendezte tárlatot már a nyitás napján is sokan megnézték. (Szapudi) Törvényváró iskolák Közoktatási fórum Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) A közoktatási törvényből adódó feladatok az intézmé­nyekben és az önkormányza­tokban címmel itt tartott elő­adásából is kiderült, hogy a je­lenleg hatályos törvény módo­sítását nagyonis sürgeti az idő, ugyanakkor az előkészítés so­rán van még nyitott kérdés. Ugyanis a koordináció ■— mint Honti Mária hangsúlyozta — feltételezi a kapcsolódási pon­tokat a többi törvényhez, emel­lett viszont számolni kell az­zal, hogy a várható módosítá­sok miként érintik a vizsga- rendszert, az iskolaszerkeze­tet, illetve az ugyancsak előké­szület alatt álló Nemzeti alap­tantervet. Ez utóbbival kap­csolatban, úgymond, nagyon sok a félreértés és a félreér­telmezés. Általában is jel­lemző a pedagógusok hangula­tára Honti Mária szerint, hogy: nagy a várakozás, de nem túl nagy a bizalom. Többek kö­zött leszögezte, hogy az óvo­dai hálózat pedagógiai értékeit feltétlenül szeretnék meg­őrizni, ezek nemzetközi ösz- szehasonlításban is állják a sa­rat, a félreértésekkel szemben pedig: a nyolcosztályos általá­nos iskolának igenis van jö­vője, noha a középfokú közép­iskolai képzés kiterjesztése mindenképpen fontos feladat. Nem hagyott kétséget afelől, hogy az iskolaszerkezet mai vegyes képe mindenképpen szabályozásra szorul, továbbá hogy a javasolt távlati, akár tíz-tizenöt éves tartamban is bekövetkező változások vi­szont rendkívül sok fenntartói, finanszírozási gondot vetnek fel. Itt igen sok minden kétsé­ges még, s nemcsak a közokta­tási törvény szorul módosí­tásra, hanem a feladatvállalás vagy fenntartás szerepében az önkormányzati törvény parag­rafusai is okot adnak a változ­tatásra. Jól mutatja a dilem­mákat, ha a központi finanszí­rozás erősödne, akkor ez egyúttal a helyi mozgásterek beszűküléséhez is vezetne. A kivezető út — vélhetően — a vegyes finanszírozás és a normatív támogatás felé mu­tat. Hogy az általa érintett többi kérdést illetően is milyen nagy a várakozás, azt a mintegy há­romszáz fős fórum számában is igazolta, s hogy apadóban a bizalom, azt az előadás fogad­tatása mutatta. Ugyanis a hoz­zászóló somogyi pedagógu­sok, önkormányzati szakem­berek felvetették, hogy a fenn­tartói szerepekben, lehetősé­gekben, a pedagógusok biz­tonságérzetében soijáznak ri­asztó hírek is bizonyos várható intézkedésekről, leépítésekről, a kötelező óraszámok emelé­séről, összevonásokról. Ennélfogva a tegnapi fórum kölcsönös hozadéka egysze­rűen szólva az lehet, hogy mind az előadó, mind a hallga­tóság kapott ugyan „útravalóf’ is a továbbiakra nézve, Honti Mária nem hagyott kétséget afelől, hogy a művelődési tárca a pedagógiai értékek őr­zése és fejlesztése mentén kí­ván haladni, csakhogy az út továbbra is igen göröngyösnek mutatkozik, és az iskolákban igen sok kérdés makacsul vá­laszra vár. T. T. A Somogyi Aprók táncosai a pécsi területi versenyen Sikert hozó simonfai verbunk Az Örökség Gyermeknéptánc Szövetség Pécsett a Hotel Pala­tínus Bartók termében rendezte meg az országos gyermek szó­lótáncverseny területi döntőjét. A csütörtöki népes versengésen Baranya, Tolna és Somogy me­gyéből sereglettek össze az amatőr gyermek-néptáncegyüt- tesek legtehetségesebb tánco­sai. Az országos szólótáncver­senybe — virtuóz technikai tu­dásuk alapján — bejutott a nemcsak idehaza, hanem kül­földön is ismert kaposvári So­mogyi Aprók két táncosa is: a hetedik osztályos Bogdán Gergő, valamint az ötödikes Falvai Miklós. (Falvai Miklós egyébként a mezőny legfiata­labb versenyzője volt.) A területi döntőn egy köte­lező és egy szabadon választott anyagot kellett bemutatni a zsű­rinek. Németh Ágnes, a Somo­gyi Aprók művészeti vezetőjé­nek két tanítványa nemcsak a kötelező, somogyi anyag elő­adásában jeleskedtek, hanem a szabadon választott produkci­ókban is — amely mindkét gyerektáncosnál simonfai ver­bunk volt — megcsillogtatták tehetségüket. Somogy megyét e két táncos lábú fiú képviseli majd az or­szágos gyermek szólótáncver­senyen, amelyet júniusban Szarvason rendeznek meg, s ahol az ország legjobbjai rop­ják. (Lőrincz) Pados József emlékezete Elhunyt Balatonbogláron, nemcsak a város, hanem — okkal mondhatjuk — So­mogy művelődésének is egyik kiemelkedő személyi­sége, Pados József. Akik ismerték és a végső búcsúnál személyesen vagy csupán gondolatban tiszte­legtek munkássága, ember­sége, jobbítani akarása előtt, megerősíthetik, hogy a ka­tedrán állva, majd közéleti poszton és a közművelődés mindennapjaiban elsősorban szolgálatot vállalt. Somogy- simonyiban igazgatta az iskolát, aztán Marcali, Ka­posvár és végül a balatonbog- lári szakközépiskola követ­kezett. A pedagógus, az idősen is fiatalos lendületű diákszín- pad-rendező, a szeretett ta­nár, a tevékeny közéleti pol­gár, aki a városvédő egyesü­letnek is alapítója volt, olyan példázatot hagyott maga után, amely tiszteletre és folytatásra kötelez. Ellopták az ezüst Biblia két remekmívű lapját A svéd rendőrség még mindig nem akadt nyomára annak a két férfinak, akik oldalakat loptak el egy VI. századi Bibliából, a világ legrégibb kéziratainak egyikéből. Á művelődéstörté­net ritka kincsét az uppsalai egyetemi könyvtárban őrizték. Az AP szerint a tolvajok be­zúzták az üvegtárolót, és két oldalt elvittek a kézzel írott, Ezüst Biblia néven ismert könyvből, amelyet svéd kato­nák zsákmányoltak Prágában 1648-ban, a harmincéves há­ború idején. Egyúttal magukkal vitték azt az ezüstből készült kötést is - jóllehet nem az ere­detit -, amiről a Biblia a nevét kapta. Művészeti szakértők sze­rint képtelenség, hogy a fölbe­csülhetetlen értékű műkincset a tolvajok törvényes körülmé­nyek között eladhatnák. Az Ezüst Biblia az uppsalai egyetemi könyvtár kiállításán szerepelt több más értékes kéz­irattal és könyvvel együtt. Lars Nylen, Uppsala rendőr­főnöke a Biblia eltűnését a Mona Lisa esetleges ellopásá­hoz hasonlította. Az eredeti ezüstkötést a Biblia többi olda­lával együtt az uppsalai egye­temi könyvtár egy másik helyi­ségében őrzik. A Bibliát annak idején arany és ezüst tintával írták. Tartal­mazza a négy Evangéliumot, amelyeket még Ulfila püspök fordított le, s azok a ritka gót nyelvemlékek egyikét képezik. Virrasztás a sírnál költészet napján Nappali virrasztást tartanak vasárnap 10-15 óra között a költészet barátai Budapesten a Kerepesi temetőben József At­tila sírjánál. A temetőben több mint 50 művész, költő mond verset vagy énekel a költészet napján. Az írószövetség és a Kortárs kiadó a költészet nap­ján irodalmi koncertet rendez. Versmondó-verseny Tatabányán A verseknek nem az a dolguk, hogy vitázzanak a történe­lemmel. A líra feladata, hogy szembeszálljon az idővel, megállítsa a pillanatot, s a szívhez, a lélekhez szóljon. Ezt Tornyai József, az írószö­vetség elnöke mondta Tatabá­nyán, a József Attila vers-, énekelt vers- és prózamondó verseny országos döntőjének megnyitóján. A több mint fél­száz indulónak többsége diák. Gladiátorjátékok Gorsiumban Ismét lesznek gladiátorjátékok a táci Gorsiumban. A székes- fehérvári Szent István király Múzeum április végén, Flora- lia ünnepén Família Gladiato- ria címmel előadást, antik sport- és gladiátorjátékokat rendez a római kori városka feltárásának színhelyén.Virág­áldozatot is mutatnak be Fló­rának, a tavasz istennőjének. Kórusfesztivál a jubileumon A bibliotéka munkatársaiból, illetőleg baráti köréből hu­szonöt esztendővel ezelőtt ala­kult meg az Országos Széché­nyi Könyvtár kamarakórusa. A kezdetben tizenhat tagú kórus napjainkra 35-40 énekes al­kotta vegyeskarrá bővült. Az évfordulóról nemzetközi jubi­leumi kórusfesztiválon emlé­keznek meg e hét végén Buda­pesten. A nyitóhangversenyen Liszt Ferenc művei csendül­nek föl a Mátyás-templomban. A mai hangverseny helyszíne a Széchényi Könyvtár buda­vári épületének a díszterme. Egy nappal az irodalom előtt Egy nappal az irodalom előtt — ez a mottója a Magyar Napló áprilisi számának. Eb­ben Juhász Ferenc, Orbán Ottó, Ágh István és Marsall László versei olvashatók. Közli Lázár Ervin, valamint Körmendi Lajos novelláját. 91 kiadvány az Akadémiától A Magyar Tudományos Aka­démia Irodalomtörténeti Inté­zetének az elmúlt két évben 91 kiadványa látott napvilágot. Ez azt jelenti, hogy a megszorító intézkedések ellenére is heti egy kiadvány megjelenhetett. Beck.O. Fülöp művei emlékkiállításon Beck Ö. Fülöp szobrász- és éremművész halálának 50. év­fordulójára emlékezve kiállítás nyílt munkáiból Budapesten. A tematikus tárlat felvonul­tatja a medicina, az irodalom, a zene, a festészet és a politika kiemelkedő személyeit meg­örökítő Beck kisplasztikákat. A bemutatón helyet kaptak a művész szobrai, akvarelljei, a művész személyes tárgyai is.

Next

/
Thumbnails
Contents