Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-09 / 107. szám

1995. április 8., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Siófok kenyere. Idén fejezik be a Siófok és Vidéke Áfész sütőüzemének 1992-ben megkezdett rekonstrukció­ját; a kemencéket is gázüzemelésűre állítják át. Egri Csaba áruforgalmi vezető elmondta azt is: idén 32 millió forintos árbevételt terveznek. A 14 szakember 25 féle terméket állít elő; naponta 20 ezer darab kenyeret, 1300 péksüteményt, és 600-600 ízes buktát, illetve tepertős pogácsát. A kör­nyező hat településen 22 élelmiszer-üzletet látnak el, Sió­fokon pedig 10 intézménynek szállítanak. Nyárra 60 száza­lékkal nő majd a vevőkör, és megduplázódik a termelt áru- mennyiség. FOTO: CZKNE ATTILA Nyereséges a Platán a kerítésbontással A balatonboglári képviselő-tes­tület döntése nyomán egy esz­tendeje bontották le a kerítést a Platán strandon, amelyen meg­szüntették a belépőket. Ezzel a lépésével tízszer annyi bevétel­hez jutott a város tavaly, mint az előző évben. A fizetőstrand veszteséget „termelt”, egészen 1990-ig, amikor vállalkozónak adták bérbe az üzemeltetést. Az ezt követő három évben már je­lentkezett minimális, 100-200 ezer forintos haszon. A kerítés­bontással azonban a tavalyi ki­adások és bevételek egyenlegé­ben több mint egymillió forin­tos többlet mutatkozik. A városgazdálkodási igazga­tóság 1995-ös tervezetében még kedvezőbbek a kilátások: az 1,6 millió forintos kiadással szemben csupán a földterületek bérbe adásából 3,5 millió forin­tos bevételt remélnek. S ez má­ris kétszer annyi tiszta nyeresé­get ígér, mint az előző év bevé­tele. Ráadásul a bérbe adást négy évre tervezik, évente 15 százalékos díjnövekedéssel, ami a biztonságos gazdálkodást szolgálja. A piac értékeli a ko­rábbi testület kerítésbontó dön­tését: az egykori pénztárhelyi­ség 13 négyzetméterét verseny- tárgyaláson annyiért vették ki, amennyi a valamikori fizetőst­rand vállalkozói bérleti díjából befolyt a városi kasszába. A nagy érdeklődéssel kísért testületi döntéstől hosszú távon reméltek hasznot a képviselők, és lám, a piac gyorsan reagált az ésszerű döntésre. G. M. Széplakon már áttértek a vasszulfátos derítésre Iható a balatoni ivóvíz A fonyódi felszíni vízműről a regionális hálózaton a balatoni településekre érkező ivóvíz a rendszeresen végzett hatósági és vízműlaboratóriumi mintázások szerint iható, egészségre nem ár­talmas — szögezi le az a tájé­koztató, amelyet dr. Torondy Márta, az ANTSZ siófoki városi tiszti főorvosa küldött meg a tó­parti településeknek. Ha a szol­gáltatott víz a szabvány vala­mely határértékét meghaladná, a vízmű az ÁNTSZ intézkedésére vagy maga megteszi a szükséges lépéseket. A szabvány határérté­keinek egyébként csak egy része olyan, amelynek túllépése esetén a vízfogyasztás potenciális ve­széllyel jár, a másik részének nincs közvetlen egészségügyi je­lentősége. Alumínium csak az alumíniumszulfátos derítés után maradhat a vízben, de a magyar határérték alatti fogyasztása semmilyen veszéllyel nem jár. Az Egészségügyi Világszervezet nem is tartja szükségesnek az alumíniumra határérték megál­lapítását, mert az Alzheimer-kór (az időskori elbutulás egyik faj­tája) és az alumínium összefüg­gését eddig nem tudták bizonyí­tani. A balatonszéplaki vízmű egyébként 1993-ban áttért a vasszulfátos derítésre, így itt a technológia során egyáltalán nem kerül alumínium a vízbe. Ami a víz „rákkeltő” voltát il­leti: a vizek egy részét — a fel­színieket mindenképpen — fer­tőtleníteni kell, hogy a bennük levő mikroorganizmusok elpusz­tuljanak. Ez a bakteorológiai biz­tonság nagyon fontos. A ’90-es évek elején például Peruban ab­bahagyták a víz klórozását, s ha­talmas kolerajárvány lett a kö­vetkezménye. Egyelőre Ma­gyarországon a legolcsóbb és legbiztonságosabb fertőtlenítési eljárás a klórozás, amelynek so­rán úgynevezett klórozási mel­léktermékként főleg „trihalome- tán” vegyületek (mint a kloro­form) képződhetnek. Ezek kö­zött vannak olyanok, amelyek nagy dózisban állatkísérletekben rákkeltők. Ezért határozta meg a WHO a határértéküket úgy, hogy ha valaki egész életében ezt a vizet fogyasztja (70 évig napi 2 litert), akkor is elhanya­golható a megbetegedés kocká­zata, egy százezrelék, tehát szá­zezer lakosból 70 év alatt egy beteg. A DRV vizének vizsgálati eredményei a határértéket nem közelítik meg. A klórozási mel­léktermékek ellen technológiai módosítással vagy más fertőtle­nítési módra áttéréssel és aktív szénszűréssel lehet védekezni, de ezek a módszerek drágák. Megújuló fonyódi Fácános A következő hétvégén a Város­védő Egyesület jóvoltából a te­levízióban főszereplő lesz Fo­nyód: szombaton Ráday Mi­hály műsorában láthatnak tudó­sítást a nézők a helyi egyesület értékmentő tevékenységéről, majd húsvéthétfőn a Koppányi aga testamentumát vetítik, amely itt játszódik. A két dolog egyébként is összefügg, mert a Magyar Bálint úr birtokán lévő fonyódi cölöpvár megmentésén fáradoznak a városvédők szép sikerrel. Csutorás László egyesületi elnök és dr. Szűcs Imre titkár az 1988-ban alakult civil szerve­zetnek, amely talán a megyében is a legnépesebb 295 tagjával, a tevékenységét sorolják. Csupa kézzel fogható, értékes dolog, amit városszeretetből „elkövet­tek”. Nehéz is felsorolni vala­mennyit, de ma már országos hírneve van a tóparti zenepago­dának; reméljük, idén sem lesz akadálya, hogy rendszeresen zenét adjanak itt a kiváló együt­tesek. Aztán a rendbe tett, fel­újított kilátók a sportpályák kö­zelében vagy Alsóbélatelepen, no és a hősöknek, polgári áldo­zatoknak emelt emlékművek. Megjegyzem: engem bizony az egyesületi kirándulások nem érdekelnek, a saját szórakozá­sukra szervezték, de felvilágo­sítanak, azok bizony tanulmá­nyutak voltak. Megnézték az osztrák polgárok hogyan szépí­tik környezetüket, településü­ket. Azóta Fonyódon is egyre divatosabb az ablakokból, erké­lyekről lefutó virágzuhatag. Két kertészbolt is jól megél az ér­deklődők kiszolgálásából. Az ország egyetlen felújítható és bemutatható földvárát, a Fácá­nost tavaly régészek, történé­szek, valamint a műemlékvé­delmi hivatal tervdokumentu­mai alapján kezdték felújítani. Sikeresen pályáztak a Szeren­csejáték Rt-hez, de sokat segí­tettek a fonyódi vállalkozók, iparosok is. Most újabb pályá­zattal gyűjtik a forintokat, hi­szen a rendbetétele — hogy egyszer majd várjátékokat, lo­vasbemutatókat tarthassanak itt a Szigligeti Várbaráti Körrel együttműködve — több éves programot ad. Az idén a fiator­nyon dolgoznak. Minden hónap első csütörtökjén este a műve­lődési házban várják a fonyódi- akat, mert minden jó ügyben partnerek. G. M. Tízparancsolat Földvárról A Balaton partján élő asszonyok tudományos igényességgel, de közvetlen hangon szólítják meg a tó védelméért kicsit is tenni akaró állampolgárokat, s javas­lataik igazolják: mindenféle anyagi áldozat nélkül, kis odafi­gyeléssel is sokat tehetnek az emberek. A Nők a Balatonért Egyesület balatonföldvári talál­kozóján összeállított tízparan­csolat erről szól. Az algásodás egyik előidézője a foszfor: ke­vesebb kerül a tóba, ha foszfát­mentes mosóporokat haszná­lunk. A tartós elemek beszerzé­sekor is kerülni kell a higany- és kadmiumtartalmúakat; aeroso- los sprayk helyett a pumpás, go­lyós vagy a krém kevésbé kör­nyezetszennyező. A termékek csomagolásánál is figyelnek a környezetbarát megoldásokra. Lakáson belül szelektíven gyűj­tik a szemetet, elkülönítve a ve­szélyes hulladékot. S ha figye­lünk, hogy káros anyag ne kerül­jön a tóba, ezekkel a látszólag apró figyelmességekkel belátha­tatlan károk megelőzhetők. Simonná Zákonyi Tünde, az egyesület elnöke elmondta: el­készítették a strandokon, ven­dégfogadókban elhelyezhető fi­gyelemfelkeltő tanácsokat, azzal az igénnyel, hogy a vendégeik is óvják kincsünket, a tavat. Meg­szólítja az egyesület a horgász­feleségeket is. Balatonfüreden cserebere-virágbörzét rendez­nek, az iskoláknak rajzpályáza­tot írnak ki. A szezont bállal kezdik; ez alkalmat ad, hogy a kormány tagjait akár tánc köz­ben is több tettre ösztönözzék. A Balatoni Szövetség száze­zer forinttal támogatja céljaik elérését, és segítséget ígértek a közelmúltban rendezett környe­zetvédelmi konferencia bostoni résztvevői is. G. M. Csökkent a tó varázsa A Balatont körbehálózó fizető­vendég-szolgálat egyik bázisa a Papp László vezette P. and P. Tours Kft. Négy utazási irodát működtet Balatonberénytől Fo­nyódig.- Ha a foglalások számát ve­szem alapul, azt mondhatom, hogy 1994 áprilisához képest mintegy 40-50 százalékkal csökkent az érdeklődés — mondta Papp László. — Azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy majd az úgynevezett belső vendég, magyarán az, aki helyben néz szálláslehetőség után, megdobja a létszámot. Mi úgy kalkuláltunk, hogy inkább nem emelünk árat: inkább töb­ben jöjjenek kevesebbért, mint kevesen többért. Egyébként nyolcadik éve, hogy jelen va­gyunk a tóparton, s a visszatérő kuncsaftjaink levelei végén most kivétel nélkül ott a kérdés: valóban fertőző a Balaton vize? Merthogy odahaza ezt harsogja a sajtó... Amiből néhány éve még jó pénzt lehetett csinálni, az most már kevés — mondták a P. and P. Toursnál. A házakat bérbe adó tulajdonosok alap­vető érdeke az újítás, hiszen színes tévé és szatelitprogram híján kevésbé kelendő a nya­raló. A „villák sok extrával” ka­tegória mellett a középáras szálláshelynek lehet még létjo­gosultsága, bár — óvatos becs­lések szerint — az idén 30-40 százalékkal kevesebb turista jön a tópartra. — Csak halkan mondom: mintha veszített volna korábbi vonzerejéből a Balaton is — tette hozzá Papp László. — A tavalyi hatvanegynéhány forint­hoz képest az idén már nyolc- vanegynéhányat kap márkán­ként a külföldi, de amit valójá­ban kap érte, azt nem teszi zsebre... Emlékszem, például a pusztaprogramjaink egykor olyan sikeresek voltak, hogy heti három-négy autóbuszt kel­lett indítani. A múlt szezonban már csak egy ment... Egyedül Budapest varázsa töretlen: a magyar tenger mellől majdnem minden külföldi elkívánkozik a fővárosba. Csíky K. Erika / Építik az új utat Zamárdiban A siófoki Ökobau kft árajánla­tát fogadta el a zamárdi ön- kormányzat területfejlesztési bizottsága az Aradi utca útépí­tésére. A 7-es úttal párhuza­mos út kialakítását Zamárdi­ban már tavaly megkezdték: akkor 5 millió 200 ezer forin­tot költöttek aszfaltozásra. Az idén további 5 millió 990 ezer forintért befejezik a munkát. Az új út remélhetőleg csök­kenti majd a nyári hónapokban a 7-es főútnak a zsúfoltságát. Csecsemőgondozó Balatonlellén A balatonlellei önkormányzat az orvosi rendelő bővítésével hárommillió forintból cse­csemő- és terhesanya-tanácsa- dót épít még ebben az évben. A versenytárgyalást május kö­zepére hirdették meg, és május végén már szeretnék is meg­kezdeni a beruházást, s így terveik szerint november vé­gére működhet az intézmény. Bogláron villamos hálózatbővítés A Dédász keszthelyi üzleti­gazgatóságának szakemberei ezekben a napokban dolgoz­nak Boglár városközpontjában a transzformátorállomás bőví­tésén, illetve az Erzsébet utcá­ban a kábel földbe helyezésén. A villamos kapacitás bővítését a városban a nagyarányú épít­kezések teszik szükségessé. A héten többször is leálltak a vá­rosközpont intézményei, mert többórás áramszünetek voltak, s ez akadályozta a munkát. A bogiáriak azonban jól viselik a nehézségeket, hiszen örülnek a befektetők érdeklődésének és a belváros megújulásának. Ordacsehiben is hiányzik a pénz Ordacsehi önkormányzata 4 millió 700 ezer forintos műkö­dési hiánnyal kezdte az évet. A polgármesteri hivatalban most dolgoznak azon a pályázaton, amelyet április végéig lehet beadni az országgyűlési hatá­rozat szerint elkülönített pénz­alapra. Ebből segítik ugyanis az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került településeket. Hatvanezer virágtő Siófok parkjaiba A siófoki Kertmester kft dol­gozói végzik 1996-ig - a pol­gármesteri hivatallal kötött szerződés szerint - a belváros zöldterületeinek karbantartá­sát. Az idén mintegy 60 ezer egy- és kétnyári virágot ültet­nek ki a parkokba és a terekre. A kft egyik legnagyobb meg­rendelését tavaly írta alá: min­tegy 25 millió forintos ráfordí­tással elvégzi az idén a paksi atomerőmű balatonfüredi re­habilitációs központja parkjá­nak teljes felújítását. A park átadását május 17-re tervezik. Négy sivatag képei az Ezüstparton „Kerékpárral négy sivatagon át Ausztráliában” címmel eM. Soós György és Bokodi Béla fotókiállítását és könyvbemu­tatóját rendezik meg a siófoki Ezüstpart Hotelban. A kiállító a különleges úti élményekről a bemutató megnyitásának nap­ján, hétfőn élménybeszámolót tart a déli part fővárosa he­lyi Lions-klubja rendezésében. Szextelefonbetyárok Sok bosszúságot okoznak a ba­latonboglári Csere Jánosnak a szexmesék. No, nem az eroti­kus tartalmuk borzolja idegeit, hanem a borsos telefonszámla. Talán még jobb kedve is lenne, ha meghallgatta volna azokat a szexi történeteket, de nem tette. Csakhogy erről nem tudja meggyőzni a telefontársaságot, az ragaszkodik a 138 ezer 334 forintos számlához kamatostul, így aztán a bíróság sem szex­meséket hallgat rövidesen, ha­nem e számlapanasz részleteit. A panaszos otthonának köze­lében lévő elosztószekrényben jól láthatók a csatlakozó csi­pesz okozta karcolások. Le­fényképezte és a fotókhoz hite­les tanúkat is állított, de a Ma­távnak ez nem elég. Küldi a hi­vatalos leveleit, miszerint a ki­fogásolt időszakban semmilyen műszaki hiba nem történt az ominózus vonalon. A laikus ügyfél mégis hibának tekinti, hogy azt az útmenti szekrényt nyitva találta. Vajon mennyire gondosan üzemeltethette a tu­lajdonos, amely most áthárítja a felelősséget? Sok a hasonló eset mostanában ezen a tájon. A szőlőskislaki művelődési ház padlásán is lefüleltek valakit, aki mit ad isten, szexmeséket hallgatott külföldi vonalakon az intézmény költségére. A so- mogybabodiakat sem hagyja nyugodni a sűrűn érkező borsos számla, egyebek között a pol­gármesteri hivatalba az orvosi rendelő vonalára, pedig a ren­delő hetente alig van nyitva. A hiba kinek a készülékében van? G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents