Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-05-06 / 105. szám
1995. április 6., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Leszerelő közalkalmazottak 530 dolgozótól válnak meg a honvédségnél Bátor Ferenc dandártábornok, a 2. Katonai Kerület parancsnoka tegnap dr. Kolber Istvánt, a megyei közgyűlés elnökét is tájékoztatta a várható elbocsátásokról. Mint elmondta: a leépítések a megyében három helyőrséget, Kaposvárt, Marcalit és a Nagyatádon maradt állományt érintik. Kaposváron várhatóan hetvenöt polgári alkalmazott marad állás nélkül. A laktanyák parancsnokai tegnap értesítették a döntésről a munkaügyi hivatalok munkatársait. E szerint a leépíté- • sekre legkésőbb július elején sor kerülne. Az érintettek pedig június hatodikéig kapják majd kézhez a felmondásról szóló értesítést. — A leépítések elsősorban az ügyintéző, adminisztratív területen dolgozókat érintik — tette hozzá a katonai kerület parancsnoka. Mivel a hírek szerint ezzel a honvédség gondjai nem oldódnának meg, a polgári alkalmazott segéd-, és betanított munkások egy részétől is megválnak a katonák. A legkellemetlenebbül azonban az érinti a parancsnokokat, hogy speciális szakképzettséggel rendelkező alkalmazottakat is el kell küldeniük. A parancsnok szerint a speciális szakterületeken dolgozó polgáriakat eztán tiszthelyettesekkel igyekeznek pótolni. Arra a kérdésre azonban, hogy ez milyen mértékben hátráltatja majd a kiképzést és a harckészültség szinten tartását, a parancsnok nem tudott egyértelmű választ adni. Szerinte ugyanis a polgáriak leépítésének pontos hatását legkorábban ősszel tapasztalják majd meg a laktanyákban. A honvédség vezetői számolnak azzal, hogy a hivatásos létszám hangulatán is érződik majd az elbocsátások hatása. Csaknem negyven százalékuk már így is a létminimum alatt él, közvetlen hozzátartozóik elbocsátása így már-már elviselhetetlen a katonacsaládok számára. A parancsnok szerint tegnap megkezdődött a honvédségnél rég nem tapasztalt arányú leépítések előkészítése. A Hodosz azonban — mint a közalkalmazottak szakszervezete — tárgyalásokat kezdeményezett a minisztériumban. A szakszervezeti vezetők azt azonban nehezményezik, hogy a honvédelmi tárca vezetői velük nem egyeztették álláspontjukat. Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor július elején az országban mintegy háromezer honvédségi közalkalmazott szerel majd le kényszerűen. (Barna) Hullámzó Balaton Ezúttal ne a közismert, dalba foglalt hullámzásra és a csónakázó halászlegényre gondoljunk, hanem arra, amely időről-időre „aktuális napirendként” veri a partot. Jön lassan (?) a szezon, s gyakoribbá válnak a Balatonnal kapcsolatos fórumok. Legutóbb a fővárosban működő Somogyiak Baráti Körének közgyűlésén figyeltem fel arra, hogy milyen erőteljes, újból és újból aktuálisnak tartott a balatoni „hullámverés”. Tavaly is érzékeny, sok vitával, felvetéssel járó kérdést jelentett, s várhatóan az marad az idén is. Dr. Kovács Ferenc akadémikus, a kör elnöke - kérdésemre - roppant tömör magyarázatot adott: a Balaton beteg. Vannak akik szépítik, vannak akik eltúlozzák a bajt, különböző érdekek mentén kisebbítik vagy nagyítják a tüneteket, noha a figyelemre érdemes tudós szerint, az orvosláshoz és a további kórok megelőzéséhez mindenekelőtt pontos diagnózisra lenne szükség! Okvetetlenkedésemre, miszerint a gondok-bajok felsorolásának aligha vagyunk híján, hiszen téma ez különböző rendű-rangú fórumokon, csak egyetlen megjegyzést tett. Mindez igaz, ám gyakorta megmarad a tüneti, felületi, eseti felvetések és „kezelések” szintjén, amelyek rendszerint az adott fórumra koncentrálnak, előre eldöntve, úgymond, hogy éppen miről kívánnak beszélni. A kutatóprofesszor szerint viszont az ok-okozati láncolat minél teljesebb feltárását kellene immár elvégezni, amelyben a Somogyiak Baráti Köre is tevékeny részt vállalna. Ám úgy, hogy ne a fórum előre eldöntött jellege határozza meg a közelítésmódot, hanem a Balaton állapota. Szépítés és túldramatizálás nélkül. A hullámverés „természete” szerint, amely köztudottan nem a hullámlovaglás kedvéért keletkezett... Szorgos asszonykezek illesztik össze az alanyt a nemessel Biztos jele a kikeletnek, ha fröccsen a szőlővessző leve és eljött a szőlőoltás ideje — mondta szakmai bölcsességgel Jónás István, a Vitibox Bt szakvezetője, aki több mint 20 éve irányítja néhány család szőlőszaporító anyag termelési és értékesítési munkáját. Azt is hozzátette: visszatérőben van szakmájuk becsülete, hiszen az államilag ellenőrzött és minősített szaporítóanyag termelése egyre inkább felülkerekedik az ellenőrizetlen terméken, a fekete oltványokon. Különösen nagyjelentőségű ez napjainkban, amikor az éledező farmergazdaságokba is ellenőrzött, jó szaporítóanyagnak kell kerülni. A körültekintő magángazdálkodó nem az útszéli eladótól veszi a szaporítóanyagot, hanem a gyümölcsfalerakatok és vetőmagboltok megbízhatóan ellenőrzött készletéből, ahol minősítő címkével ellátott, fémzárolt áruhoz juthat esetenként ugyanazon árért. Négy éve hozták létre a Szaporítóanyag Termelők Országos Szövetségét, áraik védelme és szakmai becsületük megőrzése érdekében, melyhez FOTÓ: KOVÁCS TIBOR tartozni ma már rangot jelent. Az általuk előállított szaporítóanyag jelcímkével kerül forgalomba, mely minőséget, fajtaazonosságot, megbízhatóságot, egyszóval certifikált szaporítóanyagot jelent. Jelenleg folynak az idei szaporítóanyag előállítás oltási munkái. A Vitibox Bt tagjai az idén is több mint 60 szőlőfajta oltványaival jelennek meg a piacon, melyben a kecskeméti fajtakutató új csemegeszőlő-fajtái is helyet kaptak. Termékeik az Ag- roker és Áfész gyümölcsfalera- katainál Kaposváron is megtalálhatók. Urbanisztikai konferencia kezdődött Siófokon A települések jövőképe (Folytatás az 1. oldalról) Nem késett el a szakma a vélemény nyilvánítással a törvény- alkotás folyamatában, szögezte le Paksy Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, mert a 31 éves szervezet olyan nemzeti érdekegyeztető fórumot működtet, amelyben képviseltetik magukat az önkormányzatok, a kormányzat, az érdekképviseletek, szakmai szervezetek is. Hogy mennyire komoly társadalmi igény a tervezés, településfejlesztés megújítása, arról dr. Németh Évától, a Győr-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjétől kaptunk beszédes tényeket: a kistelepülések negyven százaléka semmilyen jogszabályi háttérrel és szakemberrel sem rendelkezik az építési engedélyek kiadásához. A befektetők gyakran 3-4 éves bírósági procedúra után kezdhetnek bele a tevékenységükbe. Ahol nem ilyen súlyos a helyzet, ott sincsenek meg a helyi rendelkezések, nincs pénz az általános rendezési tervek elkészítésére, amelyek hosszútávon határozzák meg egy település fejlesztését. A közigazgatás is küszködik a szakember utánpótlással, a helyi hivatalokban szakképzetlenek látják el ezt a fontos munkát, mindenfajta ellenőrzés nélkül. A törvényi szabályozásig a Győr-Sopron megyei önkormányzat, a közigazgatási hivatal és a főépítészi iroda tervezés-rendeletalkotási modellt dolgozott ki a települések megsegítésére, amelyet valamennyi megyének megküldték, dr. Németh Éva a mérnöki kamarák felállításában látja a szakmai ellenőrzés megoldását, a céltámogatási pályázaton keresztül pedig a települések rendezési tervkészítő munkájának támogatását. Kivenné az ön- kormányzatok kezéből az építési igazgatást, amelyet dekon- centrált szervezetre bízna, vagy a települések társulását szorgalmazná, akár kényszerrel is. Dr. Szaló Péter, a KTM helyettes államtitkára szerint ez a társulási kényszer nem sértené az önkormányzati alapjogokat. Az viszont kedvezően érinti őket, hogy az önkormányzati törvény szellemében június 30-ig felállítandó területfejlesztési tanácsokban beleszólhatnak az állami pénzek elosztásába, a térségi feladatok meghatározásába. Somogy is jelentkezett, hogy a készülő törvény meghozatala előtt felállítja a területfejlesztési tanácsot. G. M. Táborban az egészségért Az egészségügyi és szociális szempontból rászoruló gyermekek számára idén is szerveznek táborokat Somogybán. Az ÁNTSZ Somogy megyei Intézete pályázat útján 1 millió 800 ezer forintot nyert egy komplex szűrési és egészségnevelési program megvalósításához. Ennek részeként szűrik a terhes nőket, és hallásvizsgálatokat végeznek a megye óvodáiban, tábort szerveznek a gerincferdüléses gyerekeknek. Erre nagy szükség is van, mert mint azt dr. Hegedűs Endre, a megyei intézet tisztiorvosa elmondta: 1993-1994-ben 12 ezer 400 óvodás, valamint az általános iskola első és hetedik osztályos tanulójának gerincszűrését végezték el Somogybán és ezeknek 4,7 százalékánál találtak gerincelváltozást. Megfigyelték továbbá, hogy a kor előrehaladtával nő ezeknek a gyerekeknek a száma. Zalavári- Károly né közegészségügyi felügyelőtől megtudtuk: idén az általános iskola harmadik osztályos tanulóira is kiterjesztették a szűrést, mert azt tapasztalták, hogy a hirtelen növésnek induló 9-10 éves gyermekek között gyakoribb a gerincelváltozás. A fonyódligeti gyermektáborban július 23 és augusztus elseje között 100 fiatalt tudnak térítés nélkül fogadni. Két alkalommal, egyszerre 100 gyermeknek ad lehetőséget az aktív pihenésre a vöröskereszt megyei szervezetének kezdeményezésében induló Jó egészség tábor Balatonfenyvesen. Só- tonyi Tibomé, a szervezet munkatársa elmondta: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pályázatán nyert 900 ezer forintból biztosítják a városban és a környékén élő, gerincferdüléses gyermekek gyógyüdülé- sét. Az idén is megszervezik a nagyszülő-unoka tábort. Az egy hétig tartó üdülésre a szociálisan rászoruló gyermekeket és nagyszülei- ket várják. Balatonfenyvesen július 2-án 100 táboro- zót fogadnak. A megyei ön- kormányzat valamint a települések önkormányzatainak segítségével indul szeptember 2-a és 9-e között a hagyományos Őszi napfénytábor, ahol 100 somogyi idős embernek biztosítanak tartalmas pihenést. (Várnai) Kisebbségi vezetők oktatása Somogyi kisebbségi önkormányzati képviselőknek tartott képzést a megyei cigányszövetség Balatonföldváron. Oktatói egységcsomaggal látták el a cigány képviselőket, akik felnőttoktatási rendszerben sajátítják el az eredményes önkormányzati munkához szükséges tudnivalókat. Hangkazettákról és videókazettákról tanulnak otthon, és havonta egyszer találkoznak, hogy beszámoljanak tudásukról. Alexandrapusztán forgatott a TV A Csokonyvisonta mellett fekvő Alexandrapusztán forgatott a múlt hét végén a Magyar Televízió. Ráday Mihály stábjával a volt Dél-Somogyi Mezőgazdasági Kombinát tulajdonában lévő műemlék-együttes állapotáról készített filmet, amelyet április 15-én Unokáink sem fogják látni című műsorában mutat be. Soroznak Somogybán 1420 sorköteles sorozását kezdte meg március végén a Somogy megyei Hadkiegészítő Parancsnokság. Marcaliban és Nagyatádon már befejeződött a sorozás; Kaposváron a parancsnokságon április 13-ig jelennek meg a fiatalok a sorozóbizottság előtt. Álláslehetőségek munkanélkülieknek A Somogy Megyei Munkaügyi Központ siófoki kirendeltségén több álláshelyet kínálnak. Öt üzletkötőt, egy húsipari munkást, tíz élelmiszeripari dolgozót (cukrász, felszolgáló, szakács), két érettségizett közterületfelügyelőt, egy városüzemeltetési főmunkatársat, és tíz konyhai segédmunkást tudnának foglalkoztatni. Ságvári munkahelyre pedig autószalonba keresnek gépkocsiértékesítési vezetőt. Kerékpáros halál Siófokon Siófokon a Frankel Leó utcá ban egy 65 éves helybéli lakos kerékpárral közlekedett és az úttest baloldalán levő útpadkán elesett. Olyan súlyosan megsérült, hogy másnap a kórházban meghalt. Szakmai nap az ifjúságról A gyermek és ifjúságvédelemről szóló szakmapolitikai napot rendez holnap Kaposváron, a Pártok házában a megyei és a városi önkormányzat, a család- segítő központ és a megyei gyermek és iíjúságvédő intézet. Előadások hangzanak el a szociálpolitika stratégiai súlypontjairól, a gyermekvédelemről, a DADA program tapaszatalatai- ról, valamint az ügyész szerepéről a család-, gyermek- és ifjúságvédelemben. A szakma politikai nap kitüntetések átadásával és kerekasztal beszélgetéssel zárul. Kukorica vetőmagot loptak Ismeretlen tettesek a nágocsi Új Élet Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet Zics községben található raktárából húsz zsák kukorica vetőmagot loptak el. A kár több mint 200 ezer forint. A Siófoki Rendőrkapitányság lopás bűntett miatt rendelt el nyomozást. Szántódról Trentóban Trentóban tartotta legutóbbi ülését az Alpok-Adria Munkaközösség történelmi központok munkabizottsága. Az észak-olaszországi tartományban — magyar részről — a Győr-Moson-Sopron, a Baranya és a Somogy megyei főépítész vett részt. Az ülés egyik legfontosabb témája az volt: mi kerüljön a Szántód- pusztai majormúzeumban megrendezendő Alpok-Adria falu tablóira. A munkabizottsági tagok megállapodtak abban, hogy mindegyik tartomány 5-5 tablóval mutatkozik majd be 1996-ban. Az első tablón a falu múltjával, az utolsón a jövőjével ismerkedhet a látogató. A három középső tabló a település jelenét illusztrálja. Dr. L. Szabó Tünde megyei főépítész arra a kérdésre, hogy mely somogyi települések fotói kerülnek a tablóra, azt válaszolta: ezekben a hónapokban fényképezőgéppel nyakában rendszeresen járja a településeket, s csak később dönt arról, mely falvak jellegzetességeivel ismerkedhetnek meg a látogatók a jövő év áprilisában nyíló és egész évben nyitva tartó kiállításon. Az ülésen az észak-olaszországi tartomány mezőgazdasági miniszterhelyettese az agrár- tevékenység és a falvak kapcsolatáról beszélt. A kulturális bizottság ülését május elején ugyancsak Trentóban tartják, ahol Bálint Lehel, a megyei közgyűlés alelnöke képviseli majd Somogyot. (Lőrincz) Hatvan fajta szőlőoltvány SOMOGYI HÍRLAP Tröszt Tibor jegyzete
