Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-05 / 104. szám

1995. április 5., szerda SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEINK VILÁGA 11 Életkor és érettség Vizsgálatok a szellemi és testi fejlettségről A kaposvári nevelési tanács­adóban telt ház volt az elmúlt hónapokban: iskolaérettségi vizsgálatokat végeztek. A gyermeket beíratni csak úgy lehet, ha van valamilyen ajánló irat. Kamper Antalné igazgatót arról kérdeztük, mit kell ilyenkor figyelembe venni, és melyek az iskolaé­rettség feltételei. — Fontos, hogy magatartá­sában érett-e a gyermek: mek­kora a kitartása, végig tudja-e ülni a háromszor 45 percet, tud-e csendben figyelni, meg­oldja-e a kapott feladatokat, s megcsinál-e olyan dolgokat is, amikhez nincs kedve? Mind­ezek még a szerzett ismeretei­nél is lényegesebbek, mert a ki­sebb hiányosságokat lehet pó­tolni az iskolában, de a feladat­tudat hiányában biztosan ku­darcot vall a gyerek. S az első kudarcok végigkísérik egész is­kolai pályafutását; kialakul egy kép, miszerint ő rossz tanuló, nem figyel, vele mindig baj van. Eljön a nap, mikor már a hármast is sikernek tartja, és nem is törekszik többre. Ám si­keres pályakezdéssel eleve a jó tanulók közé sorolja be magát. — Hoznak ide úgy gyereket, hogy nem az óvoda javasolja? — Elég gyakran. Ennek oka a bizonytalanság vagy az, hogy nem értenek egyet az óvónő vé­leményével. Ez elsősorban a gyengébb képességű gyere­keknél fordul elő. A szülő kép­telen beletörődni abba, hogy az ő gyereke más, ezt még akkor sem fogadja el, ha maga is látja a rossz teljesítményt. Legyen minden szülő egy kissé elfo­gult, álljon a gyermeke mellé, de a realitásokon belül! Nem szabad többet várni tőle, mint amire képes. — Milyen képességekkel kell rendelkeznie? — Szükség van a számfo­galmakra, a mennyiségek isme­retére, a térbeli tájékozódásra. Jó szinten kell lennie az analó­giás és az analitikus-szintetikus gondolkodásnak, amely az írás-olvasás alapfeltétele. Ezek vizsgálatát szakember végzi. — Figyelembe veszik-e a gyermek akaratát? — Ne bízzuk rá a döntést, de feltétlenül tartsuk szem előtt az érzelmi készültségét! Ha kéz- zel-lábbal tiltakozik az iskola ellen, akkor még nem alakult ki az az intellektuális érdeklődés, ami elengedhetetlen. A tör­vényben nincs megszabva élet­kori határ. Az óvodáknak szóló új rendelkezés szerint addig tartható óvodában a gyermek, amelyik évben betölti a 7. évét. — Milyen testi adottságok­kal kell rendelkeznie a leendő' elsó'snek, hogy elbírja az isko­latáskát? — Ezt az orvosok kísérik fi­gyelemmel. Mi úgy határoztuk meg, hogy 110 centi és 18 kiló a szint, s ki kell alakulni az úgynevezett iskolás testalkat­nak. A szülők figyeljenek arra, ha a gyermeknek tartós beteg­sége van vagy egy őszre terve­zett operációja lesz. — Sok szülő' idegenkedik a falusi kisiskoláktól, s mindent elkövet, hogy városi intézmény­ben tanuljon a csemetéje. — Az egytanítós, összevont osztályos iskola is lehet olyan jó, mint a városi iskola. Nem az épület nagyságától, felszerelt­ségétől függ — főleg alsóban — az oktatás színvonala, ha­nem a pedagógustól. A jó tanár a kis iskolában is alapos tudást nyújthat, ha érzelmileg moti­válja a diákot, ha jók a módsze­rei, ha szívét-lelkét kiteszi. Azt javasolnám a szülőknek: ne azt nézzék, hol van az iskola, ha­nem milyen a pedagógus. Izményi Éva Győzött a Bárczi csapata A somogyvári gyógypedagógiai intézet adott otthont a speciális oktatási intézmények XX. komplex tanulmányi versenye megyei döntőjének. A Somogy Megyei Pedagógiai Intézet által rendezett vetélkedőn nyolc so­mogyi iskola 32 diákja vett részt négy tagú csoportokban. A gye­rekek számot adtak a régmúlt idők jeles eseményeiről; a hét­köznapok és csaták hőseit eleve­nítették fel többek között Gár­donyi Géza Egri csillagok című művéből; képek segítségével ba­rangoltak Nyugat-, Közép- és Dél-Európa, illetve Ázsia termé­szeti szépségei között; valamint felelevenítették a népi hagyo­mányokat a művészetekben. A somogyvári intézet remek házigazdának bizonyult, diákjai, pedagógusai jelentősen hozzájá­rultak a rendezvény sikeréhez. A tanulmányi versenyt a kaposvári Bárczi Gusztáv Általános Iskola nyerte a lengyeltótiak és a so- mogyváriak előtt. A győztes csapat tagjai: Illés Gyula, Bog­nár Zoltán, Nagy Renáta és Sán- tics Erika. Ők képviselik majd Somogyot az országos döntő­ben, amelyet júniusban Kisúj­szálláson rendeznek. Készül a törvény a gyermekek jogairól Az ENSZ tagállamok egy része 1989-ben egyezményt írt alá a gyermekek és fiatalkorúak jo­gairól. Magyarország 1990-ben csatlakozott az egyezményhez. Jelenleg, kissé megkésve, ne­gyedik változatban készül az új gyermek- és iíjúságvédelmi törvény. A büntetőtörvény mó­dosítása már az Országgyűlés előtt van, és ebben több olyan rendelkezés szerepel, mely a fi­atalokra vonatkozik. Rajzok bélyegeken karácsonyra A Magyar Posta a múlt év vé­gén gyermekraj zpályázatot hir­detett postai bélyegek készíté­sére. A pályázatra több mint tíz és fél ezer pályamunka érke­zett. Ezekből a héttagú zsűri kétszáz rajzot kiállításra érde­mesnek ítélt. A versenyben első helyezett lett a 12 éves siklósi Tóth Judit, második a 9 éves nagykanizsai Tóth Kinga, a két harmadik helyezett a kecske­méti Tari Zsófia és a pécsi Pu- cher Evelin. Az idei karácsonyi bélyegek az első és második he­lyezett rajzának felhasználásá­val készülnek majd. Vizsgálódások a környezetért Japán kezdeményezésre és se­gítséggel a Levegő Munkacso­port szervezésében számos ha­zai iskolában végeztek a diákok légszennyezés-mérési soroza­tot. A vizsgálatokban Európa tizenkét országa vett részt. Áz ecseri Gyermekbarátok kör­nyezetvédelmi munkacsoportja szívesen fölvenné a kapcsolatot olyan hazai vagy külföldi isko­lával, ahol hasonló vizsgálódást végeztek a gyerekek. Világhírű a magyar zenetanítás A jó iskola „emberiskola” A kaposvári tanítóképző főis­kola elsőként rendezhette meg a tanítóképzők országos zenepedagógiai találkozóját. Tíz intézmény mutatkozott be egy-egy hallgatóval. Vendrei Eva, a kecskeméti Kodály ze­nepedagógiai intézet adjunk­tusa a zsűri egyik meghívott tagja volt. — A versenytanítás célja az volna, hogy megmutassa az egyes intézményekben folyó munkát. Láthatóvá váltak az egyéni vonások vagy inkább a magyar zenepedagógia egysé­gességét érzékeltették? — Módszereiben, sajnos, annyira egységes, hogy az órák kissé sematikussá váltak. A színt, az ötleteket hiányoltam: a főiskolás fantáziájának, terem­tőképességének felvillanását. Azt, hogy észreveszi-e, ha a gye­rekek nem úgy válaszolnak, mint eltervezték. Á pedagógus szá­mára a megmérettetés az, ha a hibából is erényt tud kovácsolni, vagyis követi a gyerek igényeit, érdeklődését. Hiányoltam az igazán zenei megoldásokat; túl sok volt a módszertan, egy kicsit „tanízűek” maradtak az órák. Természetesen nem okolom a hallgatókat, hiszen sajátos stúdi­ókörülmények között kellett dolgozniuk, ám ez mindenkép­pen elgondolkodtató. — Sokféle módszerrel pró­Vendrei Éva adjunktus FOTÓ: KOVÁCS TIBOR bálkoznak az utóbbi években az írás-olvasás tanításban vál­tozó eredményességgel. A ze­neoktatásra is jellemző' ez a kí­sérletezés? — Mi, magyarok szerencsés helyzetben vagyunk. A mód­szer nem lehet kérdéses, bár Kodály soha nem írt módszer­tankönyvet, de egyfajta látás- és közelítésmódot sugall a ze­néhez azzal, hogy bizonyos se­gédeszközöket beemelt a zene­tanításba: a kézjeleket, a szol­mizációs neveket stb. Ezeket a magyar népzenére alapozva rendszerben ültette el. Bárdos Lajos úgy fogalmazta meg: ha a tanár szereti a zenét és szereti a gyereket, akkor a gyerek is sze­retni fogja a zenét. — Milyen a magyar zenepe­dagógia megítélése külföldön? — Nagyszerűnek tartják, nagy becsben van. Óriási köz­pontjai alakultak ki a magyar ének-zene tanításnak Japánban, Ausztráliában, Angliában, Olaszországban, az Egyesült Államokban, ahol rendszeresen jelennek meg az énekesköny­vek, lelkes munkát folytatnak, „csüggnek” a magyar szón. A kinti tanítványaim, akik 15-20 éve tanulják és művelik a szakmát már mind saját iskolát alapítottak. Nyaranta odagyűl­nek hozzánk, a „tiszta forrás­hoz”, hogy ismereteiket tovább gyarapítsák. — Hogyan lehet külföldön tanítani a Kodály-módszert? — Nem kifejezetten mód­szert, hanem egyfajta látásmó­dot tanítok, zenei elemzőképes­séget és zenei készségeket fej­lesztek. Külföldön azért értéke­lik nagyra a magyar ének-zene oktatást, mert komplex nevelési módszernek tartják, amelynek eredményeképpen minőségileg más, jobb ember születik. Ko­dály azt mondta: a jó iskola „emberiskola”. Izményi Éva Egy csoportban a testvérek Játszva ismerkednek meg a különböző anyagokkal A kaposvári Pécsi utcai óvoda nem tartozik a felkapott óvodák közé, épp a külváros határán áll. Innen kifelé gyárak, üze­mek sora következik, felvevő­körzetét ez a terület adja. Az épület tíz éve megújult, kor­szerű kiszolgálóhelyiségekkel bővült, s irigylésre méltó a dimbes-dombos udvar a föléje boruló gesztenyefákkal, ahová az utcai forgalom zaja alig hal­latszik be. Száz gyerek négy vegyes csoportba osztva tölti itt mindennapjait, vagyis nem életkor szerint különítik el a ki­csiket. A testvérek egy óvónéni gondoskodása alá kerülhetnek, Máté Mártonné Korb Erzsébet vezető óvónő szerint így köny- nyebb a háromévesek beillesz­kedése, a nagyok megtanulják a kisebbekkel való törődést, az apróságok pedig az alkalmaz­kodást. A csoport hagyományai természetesen öröklődnek az újakra, s évismétlés esetén sem kell más társakat, gondozót megszokni. A barátságos cso­porttermeket járva arról beszél­gettünk, milyen elvárások van­nak ma az óvodával szemben.-— Mindig ezek a gyermekin­tézmények voltak a legszabad- dabbak és gyermekközpontúb- bak, persze a társadalmi, politi­kai változások bennünket is megérintettek. Amint érezhető volt, hogy az addigi emberesz­ménykép válságba került, a szakma azonnal megmozdult: továbbképeztük magunkat, megismerkedtünk a modem nyugati pszichológiával, a fej­lett óvodapedagógiával. Az 1989-es továbbfejlesztett óvo­dai program amúgyis nyitott, nagy szabadságot ad. Míg ré­gen a közösségi életen volt a hangsúly, ma az egyén kap na­gyobb figyelmet. A Pécsi utcai óvoda egyik csoportjában a Freinet-pedagó- gia szellemében szervezik a napi életet: sok természetes anyagot használnak, megis­merkednek a fával, a termé­nyekkel, a kisállatokkal és a kisme sterségekkel. (Izményi) KÖNYVEK HÚSVÉTRA Larousse kicsiknek A Passage Kiadó igazán nagyszerű könyvújdonsággal lepte meg a húsvéti ajándé­kozásra készülő szülőket. Ez a kiadó, amely óvodás korú, illetve kisiskolás gyerekek számára jelentet meg tartal­mában és kivitelében egya­ránt igényes könyveket, dön­tően az iskola előkészítést, az iskolakezdést segíti esztéti­kus, színvonalas, mégis játé­kos kiadványaival. A Taníts meg sorozat, illetve a Tanul­junk együtt kiadvány után, most napvilágot látott a gye­rekeknek szóló Larousse ké­pes enciklopédia. Ebben a kicsiknek szóló valóságos enciklopédiában tíz fejezetben bemutatkozik a világ. Száz meg száz való­sághű rajzzal, színes képpel, gyerekközeli illusztrációval bepillanthatnak a gyerekek az égbolt és a világegyetem titkaiba, ismerkedhetnek la­kóhelyükkel, a földdel. A fű­száltól a faóriásokig bemu­tatkoznak a növények, talál­kozhatnak a teljes állatvilág­gal, és végül természetesen az emberrel,a születéstől az emberi szervezet működé­séig. A másik öt fejezetben az emberiség hosszú történe­tével, a föld népeivel foglal­kozik az enciklopédia, de nem marad ki az emberi mes­terségek, foglalkozások sora, a közlekedés és nem utolsó­sorban a játék, a sport, a szó­rakozás sem. A világ csupa csoda, és felfedezésre vár. Az emberi test titkai Testünk működésének egyedülálló áttekintése. Szemügyre vehetjük testün­ket, ahogy azelőtt még soha, laponként feltárva és bemu­tatva az emberi test szerkeze­tét és szervrendszerét. A 16 színes, keménytáblás oldalt tartalmazó különleges kötet a legkisebbek számára is érthe­tővé teszi az emberi test fel­építését. Gondviselés háza Baranyában A Baranya megyei Meszesen a Máltai Szeretetszolgálat fogya­tékos gyerekek számára otthont létesített. Húsz súlyosan fogya­tékos gyerek fogadására készült fel a Csilla Gondviselés Háza. A jövő heti hivatalos megnyitót megelőzően néhány hete már megkezdték az intézet próba­működtetését, a szülők számára pedig nyílt napot tartottak. Matematikusok versengtek A hétvégén, illetve a hét elején Pakson rendezték meg az ifjú matematikusok nemzetközi versenyét. A középiskolások versenyének színhelye évről évre változik: hol az anyaor­szágban, hol a környező orszá­gok magyarok lakta városaiban tartják. Tavaly a verseny Ung­váron volt, jövőre Székelyud­varhelyen lesz. Az idei paksi vetélkedőn kétszáz fiatal vett részt. Szt. Bernát alapítvány kezdeményezése A Szent Bernát Alapítvány há­rom év óta szervezi a határokon túli magyar általános iskolások nyaraltatását hazánkban. Eddig csaknem háromezer erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai magyar gyerek üdült így Magyarorszá­gon. Az alapítvány tevékenysé­gét ki akarja terjeszteni a hazai szegénysorsú gyerekekre is: olyan egyházközségek, civil szervezetek, települési közös­ségek jelentkezését várja, akik (amelyek) részben vállalnák 30-40 általános iskolás vendé­gül látását, illetve anyagilag támogatni tudnák ezt az akciót. Cím: Szent Bernát Alapítvány, 1221 Budapest, Kossuth u. 32. Csak nyuszit ne! A húsvét és a nyúl meglehető­sen áttételes módon kapcsoló­dik össze. A húsvéti ünnepek voltaképpen a termékenységről, a bőségről és a bűnök megvál­tásáról szólnak. A bőségnek és a termékenységnek a szapora nyúl éppúgy jelképe, mint ahogy az új élet hordozója a to­jás. De egyben áldozata is, lega­lábbis nálunk. Alig pár hetesen, anyja és testvérei mellől elragadva ott reszket a piacon a tenyésztő ko­sarában, még nem tudja, hogy milyen megpróbáltatások vár­nak rá. Csak nagyon fél. Ked­ves szülők! Ha egy kissé szere­tik az állatokat, ne vegyenek reszkető, eleven kisnyulat cse­metéjüknek, bárhogy is könyö­rög érte! Gondolják végig: a gyermek eleinte dédelgeti, gyömöszöli, esetleg szereteté- vel képletesen vagy valóban meg is fojtja a kis állatot. Vagy pedig ráun és a nyuszi ott ma­rad a lakásban, mindig láb alatt, szerte potyogtatva emésztése végtermékét. Másrészt: kényes állat a nyúl. Könnyen megfázik, náthás lesz, begyullad a szeme. Ha tehát a nyuszi családtag ma­rad, jobb bemutatni az állator­vosnak és ellátni védőoltások­kal is. Ám a legtöbb húsvéti nyuszinak nem jut eféle gon­doskodás. Állatot csak az ve­gyen magához, aki arról élete végéig gondoskodni kíván - és tud. A házinyúl értelmes, de félénk állat, házi kedvencként csak az érte rajongóknak ajánl­ható. Talán jó lenne véget vetni a húsvéti nyuszi dicstelen ha­gyományának!

Next

/
Thumbnails
Contents