Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-05-04 / 103. szám
1 6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1995. április 4., kedd Marad a 8 órás munkaidő Fonyód új jegyzője Dr. Tóth Mihály tegnap töltötte első munkanapját a fo- nyódi Polgármesteri Hivatalban a város jegyzőjeként. Nem ismeretlen számára a fonyódi önkormányzat, február óta jogtanácsosként segítette a polgármester munkáját, miután a hivatal nélkülözte a jegyzői posztot. — Ezért az első munkanap, csupán a megkezdett párbeszéd folytatása volt — mondta a jegyző, és abban egyetértettünk, hogy bátorság is kellett e posztra pályáznia, éppen a várost megrázó jegyző-válság miatt. — Adódik a kérdés: hogyan szándékozik e hivatás tekintélyét megszilárdítani Fonyódon? — A jegyzői hivatás tekintélyét az biztosítja, ha olyan apparátusi szervezetet tudunk kiépíteni, amely megfelel mindkét alapfeladatának, vagyis a testület munkáját segíti, illetve a klasszikus államigazgatási hatáskörökben dolgozik tisztességesen. Egyiket sem tudom a másik elé helyezni, de a legfontosabb, hogy pontos elvárásokat kell megfogalmazni az apparátusnak. Az elvárásaim pedig nem többek, mint amelyeket a köz- igazgatásban szerzett tapasztalataim során magam is követtem: azt várom, hogy hideg fejjel, vagyis a jogszabályok — törvények és helyi rendeletek — pontos ismeretével, meleg szívvel, vagyis humánus és udvarias ügyintézéssel és tiszta kézzel dolgozzon. Csak korrupciómentes, megvesztegethetetlen köz- tisztviselőkkel vagyok hajlandó együttműködni. A köz- tisztviselői jogosítványok gyakorlása közben sokszor alá-fölé rendeltségi viszonyba kerülünk az állampolgárokkal, ami hatalmi jogosítványokat tételez fel. Ezekkel úgy kell élni, hogy ne éljünk vissza vele. Ugyanakkor sok kedvezőtlen döntést kell hoznunk a hatósági munkában, de ez csak nagyon kulturált és intelligens magatartásban nyilvánulhat meg. — A környék hasonló településeinek hivatalaival ösz- szehasonlítva itt tekintélyes a létszám, negyven fő... — Szakértő főiskola most készíti a felmérést a hivatal helyzetéről, amelyben egyebek mellett leterheltségi vizsgálatokat és munkanap fényképezést is végeznek. A nyár elejére várható a jelentés, amelyet összevetek majd a saját tapasztalataimmal és megalapozott javaslatot teszek a testület elé a hivatal felépítésére és létszámára vonatkozóan. Vállalom a változtatás konfliktusait. Dr. Tóth Mihályt a Köztársasági Megbízotti Hivatal vezetőjeként ismerhették meg a legtöbb településen Somogybán, aztán a hivatal átszervezésekor nem fogadta el Belügyminisztérium által felkínált állást. Úgy gondolta, néhány hónapos pihenőidőben angol nyelvvizsgával gyarapítja a tudását, de a fonyódi felkérés ezt a tervet őszre halasztotta. Az élet fintora, hogy 1990-91 fordulóján egyszer már pályázott ide a jegyzői posztra, akkor nem fogadták, most hívták a városba. Ebben bizonyára szerepe van annak, hogy helytállt számos területen: tanítói oklevél birtokában Kaposkeresztúron tanított, aztán a TIT-nél gyarapította szervezői képességeit, majd a Sáévnél a gazdasági jogi munkát ismerte meg, miközben megszerezte a jogi diplomát. 1982-ben lépett először a közigazgatásba Kaposváron, majd néhány év kitérővel, amikor már az alakulgató piacgazdasági viszonyok között dolgozott a vállalati szférában, újra visszatért, de már jogász-közgazdász diplomával. Úgy véli, e sokféle tudást jegyzőként valóban lehet kamatoztatni, mert férfias feladat alkotó munkával a közösség érdekeit szolgálni. G. M. Egyetemi szakszervezetek tiltakozó nagygyűlése Program vagy realitás? Szabad-e ragaszkodni az olyan programhoz, amelyet részben „elmosott” az élet? Ez a kérdés foglalkoztatja most a Magyar Szocialista Pártot és a kormányt, mert mind a párt, mind a kormány programja — főként a szociális ellátásról szóló fejezeteik — módosításra szorulnak. Kiderült, hogy programok ígérte juttatásoknak az államkasszában nincs meg a fedezetük. A kérdés március 12-én eldőlt? Azon a napon, amikor a kormány meghozta a stabilizációt szolgáló, de sokakat hátrányosan érintő megszorító intézkedéseit, a nagyobbik kormánypárt és a kabinet eltért saját irányvonalától. Ezt Horn Gyula pártelnöki és kormányfői minőségében vasárnap el is ismerte. Érdem ez vagy hiba? Érdem, ha a lépést a realitásokhoz való igazodásnak tekintjük. Hiba, mert a lépést kikényszerítő realitások nem feltétlenül romlottak volna az államcsőd közvetlen veszélyéig, ha a kormány már korábban elszánta volna magát a határozott cselekvésre. Azt ugyanis hivatalba lépésének első napjától tudnia kellett, hogy a gazdaság nem tudja kitermelni a rászorultságtól függetlenül mindenkire kiterjedő szociális ellátás fedezetét. S mégis várt, nyilvánvalóan azért, mert tartott a társadalmi feszültségektől. Lehet-e mindenki igényét kielégíteni, mindenkivel jóban lenni? Ez lehetetlen, s most a kormány csak két lehetőség között választhatott: fél a „nem ezt ígérték” típusú szemrehányásoktól és engedi csődbe vinni az országot, vagy bevallja programja egyes részeinek irrealitását és határozottan cselekszik. A kabinet az utóbbit választotta. Egy idő után kiderül — s ez el is dönti a stablilizáció sorsát —, ki lesz jóba vele ezután? Ferenczy Europress Az ET. ülése Az előnyugdíj megszüntetése elfogadhatatlan az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala szerint. A tegnapi ülésen megvitatták a kormány stabilizációs programjához kapcsolódó foglalkoztatáspolitikai intézkedések tervét. A Munka Törvénykönyvében tervezett módosítások egy része hibákat kíván kijavítani, mondta Kósáné Kovács Magda. A végkielégítéseknél a jogutód nélkül felszámolásra kerülő cégek esetében a jövőben a felmondási időt is ki kell majd fizetni a javaslat szerint. Korlátozni kívánják a határozott idejű munkaszerződések megszüntetésekor a kifizethető átlagkereset mértékét — legfeljebb egy évnyi átlagkeresetben. Bővül a terhes anyák védelme. Rugalmasabbá válik a szabadA kormány április közepén tárgyal a feketegazdaság és általában a gazdasági bűnözés visszaszorítására teendő lépésekről. Ezek mintegy kiegészítői — bizonyos értelemben „ellensúlyai” is lesznek a március 12-én bejelentett szociális megszorító intézkedéseknek. Egyrészt hivatottak bizonyítani, hogy a kormány nemcsak a legkönnyebben „sanyargathatókra” sújt le, hanem elszánta magát a sokak által követelt általános rendcsinálásra, másrészt az eddig kiesett adó-, vám- és egyéb állami jövedelmek sokmilliárd forintjával is javítani akarja az államháztartás helyzetét. A köznyelv, a sajtó, de gyakran a politika is egy fogalomként, a „feketegazdaság” címszó alatt kezeli a gazdasági bűnözés szerteágazó jelenségeit. Legalább a közgazdászok azonban határozott különbséget tesznek: rejtett vagy feketegazdaságon a valóságosan új értékeket létrehozó, de a legalitás és az azzal összefüggő közterhek — adó, vám, illeték, társadalombiztosítási járulék alól kibújó termelő, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet értik. Becslések szerint ma így keletkezik a magyar nemzeti össztermék (GDP) 20-30 százaléka, és ehhez jönnek még a „klasz- szikus” gazdasági bűnözés, például a korrupció vagy a táppénzcsalás révén forgó milliár- dok. A gazdasági bűnözés e két ága összefonódik. A belügyminiszter által vezetett nemzetbiztonsági kabinet csütörtöki ülése után közölték: az eddiginél jobban összehangolják a rendőrség, a vámőrség, a határőrség és az APEH munkáját. Ezt szolgálja a még a Bo- ross-kormány idején létrehozott, de hónapok óta nem műságkiadások rendje. A munkáltatók versenyképességét hivatott javítani az átlagkereset-számítás új módja a szabadság idejére, az úgynevezett távolléti díj bevezetésével. A napi 8 órás munkaidő nem változik, de a kollektív szerződés alapján akár öt hónap átlagára is vonatkozhat annak megállapítása. Kósáné Kovács Magda jelezte, hogy a kormány többször is kompromisszumos javaslatokkal próbálta létrehozni a megegyezést az Érdekegyeztető Tanáccsal, felködő gazdaságvédelmi koordinációs bizottság munkájának a felújítása. Ennél sokkal többet egyelőre nem tudni a „Bokros programban” is kilátásba helyezett energikus és hatékony intézkedésekről. Legfeljebb annyit, hogy a 2 és fél milliárd forinttal — feltehetőleg jóné- hány alkalmazottal — megerősítik a gazdasági bűnüldöző szerveket. Ugyanakkor egyelőre nincs döntés például arról, hogy az adóhivatalt esetleg nyomozati jogkörrel lássák el, és vita van a titkosszolgálatok felhasználásáról, vagyis olyan lépésekről, amelyeket sokan — köztük Bokros Lajos pénzügy- miniszter — szükségesnek tartanak a gazdasági bűnözés érdemi visszaszorításához. Az előző évtizedek, a diktatúra tapasztalatai nyomán a — belügyminisztert adó — Szabad- demokraták Szövetsége is ellenzi ezt. Az adóhivatal nyomozati jogköre, amelyhez a leglényegesebb eszköz az adóbevallásokon szereplő személyi szám lenne, az alkotmány jelenlegi előírásába és a személyi szabadság felett gondosan őrködő Alkotmánybíróság korábbi határozataiba ütközne. A vitákban az elmúlt napok két nyomós érvet is hoztak. Az egyik az „olajezredesek” ügyében hozott elsőfokú ítélet. Az egyelőre valójában kibogozha- tatlannak tűnő olajüzlet az elmúlt években az egész magyar gazdaságot behálózta, kimutathatóak összefonódva a bűnözés egyéb szervezett — s egyre inkább nemzetközi — ágazataival, például a csempészettel. Minthogy pedig óriási pénzekről van szó, a rendőrség szerint egyik kiváltója lett a bűnbandák közti fegyveres leszámolásnak, például a dél-magyarországi gyilkosságsorozatoknak. Az olajügyek másik szála viszont a politikához vezet, mintajánlva azt is, hogy a két oldal közös megállapodását vita nélkül hajlandó elfogadni. A megegyezés mégsem jött létre. Surján László (KDNP) többek között azt hangsúlyozta: felesleges változtatásokra készül a kormányzat. Érthetetlennek nevezte, hogy egy baloldali kormány ilyen kérdésekben nem tud megegyezni a munka- vállalói érdekképviseletekkel. A T. Ház a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat részletes vitájával fejezte be tegnapi ülésnapját. hogy — egyelőre csak feltételezések szerint — az „olajmilli- árdokból” jutott a tavalyi választási kampányra készülő pártoknak. Nagy port vert fel, amikor — alig egy hete a Nép- szabadságnak adott interjúban — a posztjáról éppen távozó titkosszolgálati miniszter, Katona Béla azt állította, megkezdődött a hídverés a feketegazdaság és a politikai szféra között. A politikus arra is utalt, hogy az új nemzetbiztonsági törvény elfogadásának késleltetése mögött ez is meghúzódhat. Noha sokan azonnal tiltakoztak, a nyilatkozatokban, elemzésekben egyre többen utalnak Olaszországra, a szervezett bűnözés és a politika ottani végzetes összefonódására. A rendőri, titkosszolgálati eszközök felhasználása tehát továbbra is előtérben marad, de a költségvetési bevételekért folytatott harcban a gazdasági szakemberek ennél fontosabbnak tartják, hogy a feketegazdaságot próbálják meg legális csatornákba terelni, leválasztani a bűnözésről. Ennek legfontosabb módja valószínűleg az adóterhek enyhítése, s a sok vállalkozó számára a szinte elviselhetetlen társadalombiztosítási járulék mértékének a csökkenése lenne. Szociológusok azonban arra is rámutatnak: a rejtett gazdaság „kifehérítését” megnehezíti, hogy Magyarországon ma tömeges jelenség a „kényszervállalkozás”, vagyis a munka vagy egyszerűen a tisztességes megélhetés nélkül maradók kontár termelő- és szolgáltató tevékenysége, utcai üzletelése. Számukra jelenleg nem igazi választási lehetőség a biztonságot — adott esetben orvosi ellátást és majdan nyugdíjat is — adó, ma azonban csekély jövedelmüket megcsapoló legalitás. Hajdú András A felsőoktatási szakszervezetek vezetői hétfőn Budapesten a Gólyavárban tartott tiltakozó nagygyűlésükön kinyilvánították: tisztában vannak a szigorító gazdasági intézkedések szükségességével, de megalapozatlannak és elfogadhatatlannak tartják'a stabilizációs csomag tervezett szociális lépéseit. Ezért felszólították a kabinetet, hogy mielőbb kezdje meg a tárgyalásokat az érdekképviseletekkel az Érdekegyeztető Tanácsban. A művelődési tárcától azt várják, hogy a képviseleti fórumokkal vitassa meg a felsőoktatást érintő kérdéseket. A tiltakozó nagygyűlés résztvevői végezetül 25 pontból álló állásfoglalást szavaztak meg, amit eljuttatnak a kormányfőnek. Hídverés a politika felé? Feketepiaci kilátások a Kaposvári Domus Áruház áruházigazgatói beosztásának betöltésére Az ideális pályázó 35-45 év közötti, lehetőleg felsőfokú kereskedelmi vagy közgazdasági végzettségű, jó ízléssel és nagy munkabírással rendelkező személy, akik képes egy dinamikus csapat kialakítására és vezetésére. A jelentkezéseket a hirdetés megjelenésétől számított egy héten belül kérjük leadni a következő címre: DOMUS-LÁNC Kft 1124 Budapest, Nagy Jenő u. 12. Az FKGP az adósságállományról A Független Kisgazdapárt frakciója tegnapi ülésén úgy döntött, hogy mostantól kezdve különösen nagy súlyt helyez a külső adósságállomány kérdésére. A képviselőcsoport szóvivője elmondta: a Kisgazdapárt azt követeli a kormányzattól, hogy próbáljon meg azonnal tárgyalásokat kezdeni a külső adósságról, ugyanis semmiféle új adóval, tandíjjal, vagy Bokros-csomaggal nem lehet megállítani a külső adósságállomány növekedését. Idegenforgalmi fórum Közös állásfoglalást alakított ki a kormány konszolidációs programjáról a Megyék Idegen- forgalmi Szövetsége Egyesület, a Hungarotours Rt. és az Idegenforgalmi Dolgozók Országos Szakszervezete a parlamenti pártok, az önkormányzatok, illetve az idegenforgalmi hivatalok képviselői a tegnapi fórumon. A szakmai szakszervezetek leszögezték: nem tudják elfogadni a kormány tervezett szigorító gazdasági és szociális intézkedéseit. Véleményük szerint azok bevezetése az idegenforgalmi szakma teljes ellehetetlenüléséhez vezet. A KDNP rendkívüli ülése A Kereszténydemokrata Néppárt tegnapi frakcióülésén a napirendi pontok megtárgyalását követően arról is határoztak, hogy a jövőben rendkívüli fra- cióüléseket tartanak. Ezen alkalmakra gazdasági szakembereket hívnak majd meg. Az első rendkívüli ülést jövő szerdán rendezik, arról azonban, hogy ki lesz a vendég, a frakcióvezető egyelőre nem nyilatkozott. Pénzügyi beszámoló az AV Rt-nél Az Állami Vagyonkezelő Rt. igazgatósága tegnapi ülésén megtárgyalta és értékelte az előzetes pénzügyi-számviteli adatok alapján a társaság 1994. évi pénzügyi-üzleti beszámolóját és úgy határozott, hogy azt a közgyűlés elé terjeszti. Hasonló döntés született az 1995. évi üzleti-pénzügyi tervről is. A terv adatait azt követően hozzák majd nyilvánosságra, ha a közgyűlés jóváhagyta a tervszámokat. Kárpótoltak életjáradéka Telefonon mintegy száznyolcvan, személyesen pedig körülbelül kétszázötven vagyoni kárpótolt érdeklődött tegnap a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál a kárpótlási jegyek életjáradékra történő átváltásáról. Ä személyes érdeklődők mintegy nyolcvan százaléka jelentette be igényét életjáradékra. Katonai fórum Debrecenben A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyától szóló törvénytervezet esélyegyenlőséget teremt majd a honvédségnél, a határőrségnél, a rendőrségnél, a vám- és pénzügyőrségnél, a büntetés végrehajtásban és a polgári védelemben dolgozók között. Erről Fehér József vezérőrnagy beszélt tegnap a debreceni Kossuth laktanyában a törvény koncepciójáról rendezett katonai fórumon. i f
