Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-29 / 124. szám

1995. április 29., szombat SOMOGYI HÍRLAP KITEKINTŐ 5 Orbán Balázs kapui A büszke székelyek Orbán Ba­lázst tudják a maguk közül való legkiválóbbnak. Sírjára ma kilenc, díszesen faragott székelykapu vigyáz. Orbán Balázs egy évszázada bebarangolta a Hargitát, meg­látogatta az Erdélyben élő ösz- szes magyart; leírásaiból tud­juk azt, hogy az e tájon élők sorsa milyen volt korábban. A székelykapu nem a diada­lívet idézi; csak a népmesék­ben sikerült győznie Tamási Áron fiainak. A történelem bi­tófával, ellenséges érzületű ki­sebbségi politikával rajzolta tragikussá a mindennapokat. Felhők könnyében úszik a Hargita. A balatonföldvári Ba­jor Gizi Művelődési Központ vegyeskara Orbán Balázs útján érkezett Székelyföldre. Valaha erre bandukolt Arany Todija — a csúcsai sziklán Ady sze­relmi fészke-kastélya őrzi a Kárpátok felé kanyargó beton­szalagot. A földváriak so­ványka tehenek vontatta kor­dék, kékre festett oláh viskók, árokparton heverésző, foguk közt fűszálat rágcsáló, pörge- kalapú férfiak között érkeztek a legmagyarabb városba, Szé­kelyudvarhelyre. Csak errefelé látszik igazán: milyen nehéz magyarnak lenni... A politika nem az igaz­ságot keresi, inkább dölyfösen dönt arról, hogy kinek van igaza. (Sok dolga van a Terem­tőnek — mindenkivel nem tö­rődhet?) A rendőrök, katonák, hivatalnokok román nemzeti­ségűek; ennek is „köszönhe­tően” az élet nem az utcán, te­reken, közintézményekben, hanem a családi portákon zaj­lik. Hullik a vakolat, a tetőcse­rép az egész országról, járda, út, amely a megfelelő irányba vezetne, nincs vagy ezerszer toldozott, hiába foltozott. A szegény vidék apró házikóiban azonban tisztaszoba váija a tá­voli rokonokat, és hosszú hó­napok alatt összespórolt ün­nepi menü. Az erdélyi magyarok mesz- szire gondolnak; minden tele­pülés legféltettebb kincse a frissen fehérre meszelt falú templom, iskola. Temetőiket fejszékkel védik az enyészettől a legények — az országrész urai távoli kegyhelyekre járnak gyertyát gyújtani halottak nap­ján. Egyszer mindenki tartozik a történelemnek. Az Erdélyben élők keservesen megfizették már „hibáikat”; azt, hogy büszkék, a legfiatalabbak is ismerik az anyanyelvű költők dalait és magyarul imádkoz­nak. Búzaszentelés előtti vasár­nap énekelt a Balaton-parti ve­gyeskar a szomszédos falu, Ze- telak a római katolikus temp­lomában. Fiatal, népviseletbe öltözött legények ministráltak a misén — nem gesztus volt ez a vendégeknek, sokkal inkább tisztelet a nehéz sorsú ősöknek, akiknek halk szóval kellett embert faragniuk fiaikból. A zajos zenész-siker sem tudta elnyomni a Küküllő men­tiek panaszáradatát, amikor sorsuk került terítékre a fehér abrosz fölött. Mély gondolko­dású emberek rágták meg ala­posan a szavakat, s bizony, nem kellett az étel mellé más savanyú... Minden ármány ellenére azért tavaszodik Székelyföldön is; az itteniek gyermekként örülnek, hogy végre rájuk — no, és krumpliföldjükre, a pi­tyókájukra — is mosolyog a nap. Ez jelenti számukra a hol­napot, a biztonságot. A fiatalok korán tanulnak meg szeretni, Székelykapuk sora - nem a diadalívet idézik - Orbán Balázs sírja előtt hogy legyen örömük legalább emiatt a világon. Mulatozás közben kizárólag 10-15 évvel ezelőtt lemezre dalolt magyar slágereket; LGT-t, Piramist, Eddát, Omegát hallgatnak — a szövegek álmokról mesélnek. Ezek a fiatalok építik-farag- ják majd a 10. székelykaput Orbán Balázsnak. A már strá- zsálókról régi bölcsességek szólnak az emlékezőkhöz. Újabb regulákat is megérlelt már a történelem, s bizony a felelőtlenebbül élő, rövid távon gondolkodó emberek régiójá­ban, a Balaton mellett is ideje volna a „kiskapukat” „szé­kelykapukra” cserélni. Nem tudom, persze, hányán állná­nak meg előtte a nagy rohanás közepette, ha csak néhány percre is, s hagynák, hogy az üzenet komolyan elgondolkod­tassa őket. Minálunk az idő egy órával előbbre jár mint Erdélyben (a föld zónaidőbeosztása miatt) — nagy hát a felelősségünk. Különösen most, amikor poli­tikusok bátorítják, illetve kés­leltetik a magyar-román alap- szerződés aláírását. Ha száz évvel korábban harci repülő­gépre ülhettünk volna, ha csak egyetlen nappal korábban is­mernénk a Lottó nyerőszámait, miénk lehetne az egész — álta­lunk álmodott — világ. Most — meglehet — csak egy órán múlik minden. Orbán Balázs, akit már kör- beölel az anyaföld, figyel ránk. Ő megtette a maga dolgát. Czene Attila Vonzó a spanyol csoda, de megismételhető — A tengerpart csak adottság Katalónia, a világ legújabb varázsa Folyamatosan építik a szebbnél szebb szállodákat Costa Brava — a vad part. így ismeri a világ. Hírnevét a turistáknak köszönheti. Kata­lónia büszkesége, Spanyolor­szág ékköve. Az idegenforga­lom honfoglalása előtt kicsiny halászfalvak sorjáztak a szik­lás, vad öblök mentén, a la­kosság a halászatból élt. Hol gazdagon, hol sanyarúan. Ma már más a tengerparti világ, de a Costa Bravát nem az ide­genforgalom-politika, hanem természeti szépsége tette világ­hírűvé. Alig néhány évtizede lett a pihenni és kikapcsolódni vágyók kedvence. Az ötvenes években talán egy tucat szál­loda volt a parton, ma már vi­szont kiépült az egész vendég- fogadó gépezet. A Földközi-tenger üdülőpa­radicsomát a somogyiak is jól ismerhetik: kedvenc nyaralóhe­lyeink egyike. Nem véletlen, hiszen ide is ajánlja programjait megyénk egyik legnagyobb spanyolországi utaztatója, a ka­posvári Túra Tours. Costa del Maresme, Llorett de Mar, Ca- lella már évek óta egyik leg­kedveltebb úticél. Az utazási iroda évek óta ugyanabban a szállodában várja vendégeit. Pineda de Mar a Costa del Ma­resme egyik legkedveltebb üdü­lőhelye Barcelona közelében. Itt a Túra Tours a Hotel Stellá­ban helyezi el vendégeit. A tengerpart csodálatos, a három kilométer hosszú strandra fi­nom szemcséjű homokot terít naponta a tenger. A szálloda 150 méterre van a parttól. A Costa Brava egyik éke Lloret de Mar. Festői öblök, vá­rak, a régi hangulatot árasztó óváros, a mindig vidám éjsza­kai hangulat igazi mediterrán világot teremt. A somogyiak többsége itt a Hotel Don Jüan­ban pihen, amely a strandtól mintegy 300 méterre található. A szálloda minden igényt ki­elégít. Van fedett és nyitott úszómedencéje, konditerme és labdajátékokra alkalmas külön­féle pályák biztosítják a sporto­lási feltételeket. Katalónia a világ varázsa. Aki teheti, pihenését fakultatív programokkal is egészítse ki. Május végétől minden pénte­A La Sagrada Família ken Kaposvárról indul közvet­len autóbuszjárat Spanyolor­szágba, a Costa Bravara. Meg­éri a fáradságot. Érdemes ellá­togatni a Montserratra, a szent hegyen épült középkori szikla­kolostorhoz. A kolostor törté­nete szorosan összefonódik Spanyolország történelmével. Apátjai bíborosok, vértanúk és szentek lettek, kitűntek a tudo­mányban, sőt a vitézségben is. A kolostor Spanyolország egyik legnagyobb búcsújáró he­lye, két szerzetesrend bölcsője. Itt alapította Loyolai Szent Ig­nác a jezsuita rendet és Don Jamie konkvisztádor a rabmeg­váltás rendjét a pogányok rab­ságában sínylődő keresztények kiszabadítására. A katolikus ki­rályok itt adtak hálát Istennek, hogy feltűzhették hadizászlói­kat az Alhambrára. A kolostor díszítésére sokat költöttek urai. Falai csodálatos műkincseket őriznek; közülük az egyik le­gértékesebb egy szentségtartó, amit számos drágakő mellett 1106 gyémánt díszít. Katalónia fővárosa a 3,2 mil­liós Barcelona, Madrid örök ri­válisa. A spanyol világkikötő az ország legmodernebbe vá­rosa. Az amerikai stílust is ma­gán viselő újváros és a közép­kori erődváros maradványaiból álló óváros a spanyol „Európa”, ahol minden gyorsabb és ele­venebb mint az ország más tá­jain. A mintegy 10 kilométer hosszú és 4-6 kilométer széles síkságon fekvő Barcelona va­lóban az ellentétek városa: a középkorra itt minden átmenet nélkül épült rá a XIX. század. A síkság egyetlen „dombja” a 213 méter magas Monjuich, Barce­lona „Gellért-hegye”. A monda Herculest tartja a város alapító­jának, ám a régészek mást mondanak. Abban viszont min­denki egyetért, hogy Barcelona szíve a kikötő. A híres tenger­parti sétány legszebb pontján áll Kolumbusz 60 méter magas szoboroszlopa, amelynek belse­jében lift működik. Ä nagy fel­fedező örök álmát nyolc orosz­lán őrzi. Az oszlop tetején egy aranyozott golyón áll Kolum­busz 8 méter magas bronz­szobra — a tengert kémleli, s jobb kezének 70 centiméteres mutatóujjával a jövőbe mutat. Az emlékmű mögött a tengeren ring a világhírnév egyik fontos eszköze, a felfedező zászlósha­jójának, a Santa Mariának hű mása. Ez már harmadik. Az első kettő tűzben pusztult el, s azonnal hozzáláttak az újabb építéséhez. Itt kezdődik a Las Ramblas, a barcelonai csoda­utca. A nevet még Julius Caesar térképészei adták a valamikori csatornának. Évszázadokon ke­resztül itt folyt a tengerbe az esővíz — ma itt vannak a város legjobb üzletei. Itt van a gyűlés­tér, a utcai színház, a piac, a szalon és a pletykasarok, itt van a legtöbb ember, s talán ennek köszönheti igazi, másutt meg­ismételhetetlen hangulatát. Barcelona mindig tartogat meglepetést. Itt kezdte építeni Gaudi nagyhírű, befejezetlen La Sagrada Famíliáját. A mű­remek folyamatosan készül, bár némelyek szerint sohasem nyeri el végső formáját. Olyan ütemben építik, ahogy pénzhez jutnak. A meghökkentő külön­legesség vonzza a turistákat. Az építményre — amely ugyan Gaudi eredeti tervei szerint épül — mindig rányomja bé­lyegét az éppen soros építész. Sokan támadják a stílust, de a mű kétségtelenül magával ra­gadja nézőit, s a katalán főváros legújabb látványossága. Spanyolország a nagy rivális. Komoly ellenfele az idegenfor­galomból élő országoknak, mert pontosan ismeri adottsá­gait, s erőforrásait kamatoz­tatja. Egyik évről a másikra lát­ványos fejlesztésekkel talál­kozhatunk, s mindezek a pi­henni vágyók érdekeit szolgál­ják. Van kitől tanulni. Lengyel János Utak a Szentföldre a Chemol Travellel A Chemol Travel utazási iroda programjainak közép­pontjában Izrael, a Szentföld, a Vörös-tenger szerepel. Az utazási iroda viszi a legtöbb magyar turistát a közel-keleti országba. Tavaly két és félez­ren vettek részt izraeli kőrút­jaikon és a Vörös-tenger part­ján fekvő Eilatba indított üdü­lőprogramjaikon. A turistákat az El A1 légitársaság repülő­gépein viszik és háromcsilla­gos szállodákban helyezik el. Az idén a közel-keleti térség más országaiba, Szíriába, Li­banonba, Jordániába és Egyiptomba is szerveznek utazásokat. Útvám Bulgáriában a személyautókra A szófiai magyar nagykövet­ség tájékoztatása szerint feb­ruár 6-tól a bolgár hatóságok autópálya használati díjat ve­zettek be a személyautókra. Ezentúl minden autópálya-ki­lométert 6 leváért tehetnek meg az autósok. Az összeget a határátkelőhelyeken az úti cél ismeretében állapítják meg, és ott, a helyszínen kell kifizetni. A forgalmas bol­gár-román határvárosokat — Rusze-Giorgiu — összekötő Duna-hídon az átkelés a ka­mionoknak 3600, az autóbu­szoknak 2400, a mikrobu- szoknak 1000, a személyau­tóknak 550, a motorkerékpá­roknak 200 levába kerül Bul­gáriában. (Lapzártánkkor 1 leva = 1 forint volt). Dalmácia is várja a turistákat Horvátország 30 évig idegen- forgalmi nagyhatalom volt a Földközi-tenger térségében, ám vezető szerepét a háború óta elvesztette. Öt éve a tu­rizmusból 3-3,5 milliárd fo­rint volt az évi bevétele, az utóbbi három évben ennek a tizede sem folyt be. Hazánk­ból is tavaly már csak 250 ez­ren keresték föl. Horvátország szeretné visszaszerezni az el­veszett idegenforgalmi piaco­kat. Ezért az Astra Torus és budapesti képviselete pró­bálja eladni a dalmát tenger­parti üdülőhelyekre ajánlott nyári programokat. Jelenleg 10 ezer horvát, szerb, bos- nyák menekült lakik az egy­kor vendégeket fogadó ten­gerparti apartmanokban. Dolce vita Prága fényes éjszakáin Egyre nő a sziporkázó prágai éjszakai élet híre, de a csehek túlnyomó részét hidegen hagyja a „dolce vita”. A mula­tókat a külföldi turisták töltik meg. Egy friss felmérés sze­rint hét közben a 14 évesnél idősebb cseh lakosság 58 szá­zaléka már este tízkor ágyban van, s csak öt százalékukat éri talpon az éjfél. Igaz, reggel viszont már hatkor talpon vannak. Hét végén azért ők sem olyan puritánok: a cseh hírügynökség adatai szerint 19 százalékuk marad fenn éj­félig vagy még tovább. Osztrák-magyar együttműködés Az osztrák-magyar idegen- forgalmi együttműködés jö­vője a közös programok szer­vezése, a közös piackutatás és kombinált utak kínálata első­sorban a távoli országokból érkezőknek. Munkacsoportot is létrehoztak: ez júniustól működik, és feladata a ma­gyarországi honfoglalás 1100. évfordulójához, illetve az osztrák milleneumhoz kapcsolódó rendezvények propagálása. Az osztrák ide­genforgalmi tevékenységnek meghatározó a szerepe Ma­gyarországon, s hazánk to­vábbra is kitűnő beruházási lehetőségeket kínál az osztrák befektetőknek. Bécsi szuperbérlet forintért is A nyolcesztendős Bla- guss-Volánbusz utazási iroda megkezdte a háromnapos bé­csi szuperbérlet árusítását, amelyet 180 schillingnek megfelelő forintért árusítanak az Erzsébet téri irodában, és amely 72 óráig érvényes a császárváros tömegközleke­dési eszközeire, 5-40 százalé­kos kedvezményre jogosít múzeumokban, áruházakban éttermekben.

Next

/
Thumbnails
Contents