Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-26 / 122. szám

1995. április 27., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A nagy múltú Eckes gyümölcsöző üzlete — Magyarország rendkívül fontos piac számunkra, ezért Kelet-Európábán legelőször ide tettük be a lábunkat — mondta Peter Thiel az Eckes első em­bere. — Az eredmények azt igazolták, hogy jól döntöttünk. — A sikert a piaci részese­désen lehet mérni. — Egyértelműen igen. Két éve, amikor a munka kezdő­dött, magyar piac nyolc száza­lékát tudhatta a magáénak a cég. Mára ez 27 százalékra nőtt. Ennek érdekében a szép­laki vállalkozásba 15 millió német márkát fektettünk. Ma a korszerű gyártási technológia mellé jól fizetett munkatársak állnak, és nagyszerűen műkö­dik az értékesítési csapat is. 75 emberrel kezdtünk, ma 130 dolgozónk van. Sokat kell ten­niük, de ahogyan látom, elége­dettek. — A végtelenségig nem le­het javítani a minőségi muta­tókat. — Az egy főre jutó gyü­mölcsléfogyasztás ma Német­országban negyven liter, Ma­gyarországon csak 14. Tudom, kell hozzá jó pár év még, de hosszú távon lehet a fogyasztás, és emiatt a termelés növekedé­sével számolni. — Szegényedik az ország. Lesz Ön szerint gyümölcslére az embereknek pénze? — Az infláció nagy károkat okoz nekünk is, hiszen emiatt csökken a vásárlóerő. Sajnos kevés a magyar nyersanyag, így külföldről kell gyümölcsöt be­hoznunk, annak vámját azon­ban nemrég nyolc százalékkal felemelték. Emiatt, és az ener­giahordozók árnövekedése árat kellett növelnünk, ami nem nö­veli a versenyképességünket. De úgy gondoljuk: a magyar kormány intézkedései hosszú távon gyümölcsözőek lesznek. — Mi lesz a következő teen­dőjük? — Látja ott azt a nagy térké­pet? — kérdezett vissza Peter Thiel úr nevetve. — Az elké­szült épületek félig takaiják a területet. A maradék helyre még könnyűszerrel tudunk 25 millió német márkát költeni. Most folyik vizsgálat annak megállapítása érdekében: ho­gyan lehet a széplaki üzemet hasznosítani mint termelőhe­lyet a környező országok szá­mára. Ha hadászati kifejezést akarnék használni, azt monda­nám: Széplak lesz az Eckes hídfőállása Szerbia, Ukrajna, Románia és Fehéroroszország felé. Czene Attila SOMOGYI HÍRLAP Boldizsár Beáta jegyzete Tobzódó enyészet A nagyüzemi állattartó telepek férőhelykihasználtsága ötven százalékos Somogybán. A juhágazatban még kedvezőtlenebb a helyzet, ott csak húsz százalék. A szektorváltás következtében egyre inkább a kisüzemekbe terelődött a juhászat, így a meg­üresedett istállókat — minden bizonnyal nyugodt körülmények között — birtokukba vehetik és veszik is a fosztogatók. Élesben megy a „ ki mit talál, övé” játék, vagy csak egyszerűen mentik ami menthető ? 1991 óta a 26 ezerről 19 ezerre csökkent a szarvasmarhaál­lomány és ez a folyamat még mindig tart. A gazdasági ellehetet­lenülés miatt sorra zárnak be az állattenyésztő telepek, mert a mezőgazdaság - és ezen belül az állattartás - jövedelmezősége méltatlanul alacsony. Ráadásul hiányoznak az egyenlő felételek a piaci versenyhez. Az agrárolló már megtette a magáét: sorra vágta el az üzemeket a nyereség esélyétől. Az utóbbi években felszámolták a siófoki, a ságvári, a kapo- lyi, a bedegkéri, a törökkoppányi tehenészetet. Még lehetne folytatni a sort. Szerencsés esetben találtak megoldást a hasz­nosításra, ilyen példa a Siómente Mezőgazdasági Szövetkezet, ahol terménytárolót építettek a tehenészet helyén egy újszerű eljárással. Vannak akik a telep bérbeadásával próbálják átvé­szelni a kritikus időszakot, hátha a másiknak majd sikerül... Mintegy másfél milliárd forint a nyilvántartási értéke azok­nak a szarvasmarhatartó épületeknek — beleértve a tehénistál­lót, fejőházat, hízótelepet —, amelyeknek szükség lenne az éves folyamatos karbantartására, mert az állagromlásuk lassan már nem is mérhető. Pedig ha a legszükségesebb javításokat el tudnák végezni, többszörösen megtérülne a befektetés. De ott, ahol a takarmányra is alig jut pénz, az amortizáció legyőzhetet­len ellenféllé válik. Az enyészet útja azonban csak egy irányú: zsákutca. Sötét közvilágítási gondok A Dédász Rt Keszthelyi Üz­letigazgatóságának szolgál­tatási körébe tartozó 56 so­mogyi település közül tizen­nyolccal nem sikerült meg­kötni a közvilágítás karban­tartására a szerződést. Ve- csera Jánosnak, az üzleti­gazgatóság helyettes vezető­jének megítélése szerint ez elsősorban az önkormányza­tok anyagi helyzetére vezet­hető vissza. Ismert, hogy január 1-jétől három tételből áll a közvilágí­tás díja: a fogyasztás alapján számolt összeg, az egységesí­tett alapdíj, valamint a hálózat karbantartása. Ez utóbbi a szerződő felek közötti vita tár­gya. A közvilágítás díját ugyanis ezúttal sem emelték — 1991 óta itt nem volt díjnöve­kedés, vagyis relatív csökke­nésről beszélhetünk —, hanem a karbantartás költségét emel­ték ki a korábbi alapdíjból. A települések költségnövekedést érzékelnek, miközben vannak olyanok, zömmel városok, amelyek idén kevesebbet fizet­nek a közvilágításért, mint ta­valy az időközben elvégzett korszerűsítések jótékony hatá­sára. A pénzhiány mellett a tele­pülések sok jogos érvet is fel­sorakoztatnak a szerződés el­hárítására: mindenekelőtt a tu­lajdonosi viszonyok rendezet­lenségét, mondván miért fizes­sék az áramszolgáltató tulajdo­nában lévő hálózat karbantar­tását. Csakhogy a közvilágítás az önkormányzatok felelős­sége. A kistelepülések amelyek a közlekedési kormányzat főút­jaival vannak megáldva, s emi­att szigorúbb feltételekkel, költségesebb közvilágítást kel­lett kiépíteniük és finanszíroz­niuk, azt vetik fel, hogy miért nem járni hozzá a tulajdonos? A község ugyanis a csődhely­zetet igyekszik elkerülni, ami­kor nem szerződik az áram- szolgáltatóval. Látszólagos tehát az önkor­mányzatok és a Dédász között feszülő ellentét. Mint Vecsera János, és Harsányi Zsigmond a balatonboglári kirendeltség ve­zetője elmondta, az első ne­gyedévben ott is elvégezték a karbantartási munkát, ahol nem sikerült szerződést kötniük, de ennek számláját önköltségi áron kénytelenek lesznek be­nyújtani. Azt is hozzátették, hogy az átalánydíjas ajánlatuk 12 százalékos áfát tartalmaz, míg egyedi megrendelésre 25 százalékossal kell számolniuk. Az is tény, hogy május 1-jétől már nem tudnak az eddig ked­vező díjjal karbantartási szer­ződést kötni. Egyébként úgy számoltak, hogy idén valószí­nűleg veszteséges lesz a cég számára ez a tevékenység. Van azonban ennek a fel­emás partneri viszonynak újabb buktatója is: félő, hogy azokon a településeken, ahol áprilistól nem tartják karban a közvilágítási hálózatot, az ön- kormányzatok az állampolgá­rokkal kerülnek szembe a jo­gos panaszok miatt. Persze le­het a Dédász Rt ajánlatán kívül mással is szerződni, de csak olyan felkészült partnerrel, aki eleget tud tenni a rendkívül szigorú munkavédelmi szabá­lyoknak. Az is előfordulhat, hogy az önkormányzat szá­mára elfogadható áron nem éri meg a vállalkozóknak, mert eddig senki sem jelentkezett erre a szolgáltatásra. G. M. Vezércsere a tabi S.F.N.-nél A német-magyar vegyestulaj­donú tabi S.F.N. Fémszerke­zetgyártó és Szolgáltató Kft német tulajdonosai azonnali ha­tállyal leváltották Nagy Bélát, a társaság magyar ügyve­zető-igazgatóját, mert elégedet­lenek voltak vezetői munkájá­val. A termelés irányítására, az ügyek intézésére a múlt héten Tabra költözött a cég egyik német tulajdonosa, Filep Endre. Az intézkedésükkel kapcsolatban a Somogyi Hírlap kérdésére az alábbiakat vála­szolta. — Sajnos, Nagy úr irányítá­sával sok kár keletkezett cé­günknél, ezért úgy döntöttünk: azonnali hatállyal felmondunk neki — mondta Filep Endre. — A múlt évi veszteségek felmé­rése folyamatban van, összegét pillanatnyilag nem is ismeijük. A társaság életét, tevékenysé­gét, jövőjét illetően sok esetben megalapozatlan döntéseket ho­zott, hibát-hibára halmozott. A megrendeléseket nem teljesítet­ték határidőre, partnereink visszamondták, vagy át sem vették a legyártott terméket. „Természetesen” nem is fizet­tek érte. Ez normális körülmé­nyek között nem mehetett így tovább... — A cég neve a tulajdono­sok vezetéknevének kezdő be­tűjét takarja. Változik-e ezek után a társaság neve? — A cég nevén egyenlőre nem változtatunk, mert úgy gondoljuk, hogy partnereink már kellően ismerik ezt a nevet. Nem gondolnám, hogy Nagy úr ezt zokon venné. Ha mégsem járul hozzá ahhoz, hogy az „N” is szerepeljen, akkor természe­tesen új nevet veszünk föl. Filep Endre Biberachból köl­tözött Magyarországra. A két német tulajdonos ugyanis úgy látja: egyiküknek legalább egy évig személyesen kell irányí­tani a céget, hogy mentsék, ami még menthető. Munka ugyanis van bőven. (Krutek) Régészeti lelet az M7-esen Ritka értékes leletre, egy kelta-kori edényégető kemencére bukkantak a Somogy megyei Múzeum régészei a balatonbog­lári Berekre-dűlő ásatásainál. A régészeti osztály munkatársai dr. Honty Szilvia régész és tanácsos vezetésével — a mostoha időjá­rás ellenére — már február óta folytatják az M7-es nyomvonalán leletföltáró munkájukat, dr. Költő László a régészeti osztály vezetője elmondta: az előzetes munka során egy település ma­radványai kerültek felszínre; réz-, bronz-, kora-vas-, kelta-, vala­mint római-kori leletekre buk­kantak. Munkájukat — akárcsak az elmúlt években — idén is az autópálya igazgatóság finanszí­rozza. Júniusban folytatják a több éve megkezdett föltárást a Kis-Balaton térségében is. A Gó- lyásfai-berekben egy kora-Ár- pád-kori temetőt tárnak föl és több helyszínen párhuzamosan munkálkodnak a régészek. A harmadik stábot Németh Péter régész vezeti. Babócsahalmon bronz-kori halomsíros temetke­zés maradványai kerülnek fel­színre. Az itteni föltárásokat a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság a Kis-balatoni tározó épí­tési keretéből finanszírozza. Idén ugyanis csak a legszükségesebb leletmentésre volt elegendő a költségvetésből származó pénz. (Várnai) Humor a fotóban Tizenhetedik alkalommal ren­dezték meg a belgiumi Knokke-Heistben a Humor fo­tóban című fotófesztivált. Az 59 országból érkezett képekből a zsűri 100 fotót fogadott el, köztük a Somogyi Fotóklub két tagjának Péter János és Szenti- ványi Árpád AFIAP-tagoknak egy-egy képét is, melyek a fesz­tiválkiállításon szerepelnek. Tanácskozás az álláskeresésről Az Álláskereső Klub vezetői­nek regionális találkozója volt tegnap Kaposváron, melyen Somogy, Tolna, Zala és Bara­nya megye munkatársai vettek részt. A megbeszélésen az ál­láskeresés lehetőségeiről, va­lamint a célállás meghatározá­sáról és annak lehetőségeiről tartottak előadást. Érsebészek továbbképzése Egy svéd, olasz, svájci és két német kutatóorvos vett részt azon a két napos érsebészeti to­vábbképzésen, amelyet a Char­les River Magyarország Kft szervezett a PATE kaposvári állattenyésztési karán. Á legú­jabb elméleti és gyakorlati ten­nivalókat ifj. Rozsos István a POTE I-es számú sebészeti kli­nikájának orvosa ismertette a résztvevőkkel. A következő to­vábbképzést júliusban tartja a fiatal érsebész-szakember. Gyermekszínj átszók Szlovéniában Tegnap Szlovákiába utazott a kaposvári Bárczi Gusztáv Álta­lános Iskola gyermekszínjátszó csoportja és néhány pedagó­gusa. A tanárok egy — gyógy­pedagógiai témákkal foglal­kozó — konferencián vesznek részt, a gyerekek pedig a szlo­vákiai gyermekszínjátszó talál­kozón a 101 kiskutya című me­sejátékkal mutatkoznak be. / Ékszereket loptak Lengyeltótiból Lopás bűntette miatt rendelt el nyomozást a Fonyódi Rendőr- kapitányság ismeretlen tettes ellen, aki egy lengyeltóti csa­ládi házból különböző ékszere­ket és készpénzt lopott el. Zsákmányának értéke mintegy 300 ezer forint. Szennyvíz-tervek Nagybajomban Hamarosan elkezdődnek a szennyvízelvezetés előkészüle­tei Nagybajomban. A település önkormányzata azt tervezi, hogy egy kérdőívet készít, melyben felmérik a lakosság igényeit. Érdekesség! Hamari Júlia vall titkairól, sikereiről Aktuális! Tolnay Klári: „Csak azt szeretem, ami a színpadon történik.” Mindenről, ami érdekli a nőket: A barátság tízparancsolata Konyhában született találmányok Bárkivel megtörténhet Gyertyafényes ebédek Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor házaspárral Átmozgató masszázs A tündér nemcsak koronára vágyik GYÖNGY Zselici falvak holnapja — Azt szeretnénk, ha nem kü- lön-külön ismernénk meg a so­mogyi települések területfejlesz­tési terveit, hanem egy-egy ré­gió együttesen számolna be el­képzeléseikről — mondta Kurdi Péter, a megyei közgyűlés alel- nöke a megyeházán rendezett ta­lálkozón, amelyre tizenkilenc zselici polgármester kapott meghívót. Somogybán is hamarosan lét­rejöhetnének a kistérségi terület- fejlesztési szövetségek — ezért hívták randevúra a falvak első embereit. A tegnapi összejövete­len nem alakult meg a szövetség. Úgy tűnik: nem egy, hanem két zselici szövetséget hoznak majd létre a kistelepülések. Dr. L. Szabó Tünde, megyei főépítész a tájtervek jelentőségé­ről és az építészeti értékvéde­lemről beszélt, dr. Stefler Jó­zsef, a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári Állatte­nyésztési Karának oktatási dé­kánhelyettese a legelőhasznosí­tásról, a tájjellegű állattartásról tartott előadást. A találkozón részt vett Kovács Sándomé, a Községi Önkormányzatok Szö­vetségének elnöke is, aki a Hegyhát térségi fejlesztési ta­nács tapasztalatairól számolt be, s arról a gáláns gesztusról, hogy a Baranya Megyei Közgyűlés egymillió forinttal támogatta a térségfejlesztési terveket. Kurdi Péter a megyei számítógépes té­rinformatikai rendszer kiépíté­sének jelentőségét hangsúlyozta többek között, és a kézműves­ipar felélesztését, a cigánylakos­ság bevonását emelte ki. (Lőrincz) t

Next

/
Thumbnails
Contents