Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-24 / 120. szám

1995. április 24., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Elitképző Marcaliban Felvételit tartottak a „kisgimnáziumban” Ötödik évfolyamához érkezett a marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában a nyolc- osztályos vagy ahogy itt hív­ják: a „kisgimnázium”. A me­gyében elsőként beindított ok­tatási forma országos, minisz­tériumi kísérlet része volt, s hogy bevált, azt mi sem iga­zolja jobban, mint a száz kö­rüli létszám és a hétvégi felvé­telire benyújtott jelentkezések tavalyit meghaladó aránya. A felvételit szombaton ki­lenctagú bizottság bonyolí­totta le. Az 1995/96-os tané­vet sok vidéki - siófoki, nagybajomi, öreglaki - gyerek is szeretné Marcaliban kez­deni; olyan negyediket vég­zett diákok, akik az alsó osztá­lyokat jó tanulmányi ered­ménnyel fejezték be. Bár a matematika és magyar írásbeli nem a tantárgyi tudásra épül, hanem a fantáziát, a logikai és rendszerező képességet méri fel. A szóbelin nem hagyomá­nyos felelés volt; az irányított beszélgetésen, helyzetgyakor­latokon a diákok személyiség- jegyeit tárták fel. A felvételi vizsgán megfe­leltek (maximum 25-en) szep­tembertől kötelezően előírt csoportbontásban tanulják például a számítástechnikát, a kémiát, matematikát, illetve az idegen nyelveket, de a tanmenetben olyan félév is szerepel, amelyben két szak­tanár vezetésével ismerked­nek a biológiával. A nyolcosz­tályos gimnáziumban tizenhat éves kortól lehet szakosodni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a diákok alapérettségit tesznek minden olyan tárgy­ból, amelyből nem kívánnak továbbtanulni. A maradék két évben pedig azokra a tár­gyakra hajtanak rá, amelyek az egyetemi, főiskolai felvéte­lihez kellenek. A „kisgimnázium” beveze­tése idején megosztotta a mar­cali közvéleményt: voltak, akik „elitképzőről”, túlhaj­szoltságról beszéltek. A félév­tizedes tapasztalatok szerint a gyerekek megfelelnek az elvá­rásoknak, a jelenlegi négy osztályból mindössze egy-két tanuló morzsolódott le. Ebben nagy szerepe van a szigorú felvételi rostának, hiszen az iskola alapvető érdeke is azt diktálja, hogy a kreativitásra épülő képzésben az arra iga­zán alkalmasak vegyenek részt. (Csíky) Építkezik a Mustang Marcaliban tiszta lappal kezdik majd a következő tanévet Közoktatási közelkép Több hónapja tartó tárgyalásso­rozat végére értek a napokban a Mustang marcali gyárának né­met tulajdonosai, illetve a vá­rosi önkormányzat nevében dr. Sütő László polgármester. Megállapodásuk értelmében az üzem - már korábban elhatáro­zott - bővítése és az új mosoda megépítése úgy lenne igazán ésszerű, ha nem a város Balaton felőli bejáratánál kerülne sor, hanem a jelenlegi gyárnál. Eh­hez jó alapot kínált, hogy a Országos konferenciát rendez­tek - 700 óvónő részvételével - nemrég a testnevelési egyete­men. A rendezvényre meghív­ták a böhönyei Lénia Kft-t is, azzal a céllal, hogy mutassa be fa alapanyagú, környezetbarát játszótéri termékeit. A bemu­tató - mint Hagyánek László, a Lénia kft ügyvezetője elmondta - várakozást felülmúló sikert aratott. Jellemzi ezt, hogy több óvodai pedagógus jelezte: haza­térve javasolja települése veze­Mustang már korábban meg­vette - az előzőleg bérelt - te­lepét a Május 1. Ruhagyártól, ezzel határosán pedig a város önkormányzata három hektár szabad földterülettel rendelke­zik. Pontosabban: csak rendel­kezett, mivel az említett tárgya­lások eredményeként a város ezt a területet átadta cserében a Mustangnak a külső benzinkút mellett megvásárolt területéért. A cserével mindkét partner jól járt. (Kun) tőinek, hogy mielőbb rendelje­nek ezekből a korszerű játé­kokból. Igaz, sok önkormány­zat küszködik ma anyagi ne­hézségekkel, de az óvónők úgy gondolják, hogy jó néhány helybeli vállalkozó segítségé- - ben is reménykedhetnek. Nem is beszélve a szülőkről és ma­gukról az érdekeltekről, akik például ovisbál rendezésével tehetnek szert egy kis bevételre, amit aztán szintén játékok vá­sárlására fordíthatnak. K. G. T. Májusban vitatja meg a város 2000-ig szóló közoktatási koncepcióját a marcali ön- kormányzat képviseló'-tes- tülete. Az óvónőkkel együtt 280 pedagógust számláló te­lepülésen az általános iskolák oktatói gárdája eleddig opti­mális szinten mozgott; ami pedig az egyes tanulócsopor­tokat illeti, mind a Noszlopy, mind a Mikszáth esetében rit­ka volt a 25 fölötti létszám. Különösebb tartalmi változ­tatásra előreláthatólag nem lesz szükség, hiszen a felvállalt módszerek beváltak, a szakmai programok jól működnek, az intézményeknél minőségi munka folyik. A megyében el­sőként itt bevezetett 1-8. osztá­lyos gimnázium szeptemberben ötödik évfolyamát kezdi; a nyolcadikat végzett tanulók hetven százaléka pedig a kö­zi rvai István erdész összeírta élete fontos dátumait. 1935. áp­rilis 18: születtem Eszéken. 1944. április: családom ide me­nekült. 1963: első erdésztech­nikus lettem. 1975. december 6: a házunk felépült. 1995. ápri­lis 18: nyugdíjba mentem. A fentieken kívül természe­tesen van még jó néhány emlé­kezetes időpont, mint a házas­ságkötés, a két gyerek, Tibi és Ildikó születése; iskolák, okle­velek, és sorolhatnánk. Akkor ebből a nyugdíjig eltelt hatvan esztendőből talán regény lenne. De minek az, ha egyszer nem tartalmaz látványos harcokat, kemény küzdelmeket, kalandos utakat, amelyeknek két pólusa csak a család meg a munka... Árvái István kilencéves volt, amikor Jugoszláviából mene­kült családja Szőcsénybe érke­zett. Cselédek lettek Véssey uraságnál. 16 éves koráig mindössze hét osztályt végzett, és már tudta: nem valósíthatja meg azt az álmát, hogy tanító legyen. Dolgozott tehát, majd katona lett. 1957 decemberében kezdődött erdész-élete. Előbb kézifűrésszel dolgozott, majd kocsis lett. A somogyfajszi önkormányzat egymillió forint értékben vásá­rolt 45 tenyészsüldőt, s ezeket tartásra hat helybeli gazdánál helyezte el. Ez a „háztáji” ser­tésnevelés mind ez ideig ered­ményesnek bizonyult: a takar­zépiskolákba, míg 25-30 száza­lékuk a szakmunkásképzőkbe megy, s ez az arány országosan is a jobbak közé sorolható. An­nál több fejtörést okoz a város oktatási jövőképét formálóknak az 1996-tól esedékes 9-10. osz­tályok ügye, valamint a túlórák megszüntetésével és a kötelező óraszámok növelésével óhatat­lanul együtt járó „munka­erő-fölösleg” dilemmája. Monostori László, közokta­tásért felelős főtanácsos úgy véli: a központilag tervezett óraszám megnövelése, a tanu­lócsoportok összevonásával együtt olyan kényszerhelyzet elé állíthatja a várost, amelyben a 10-15 százalékos létszámle­építés sem elképzelhetetlen. Marcaliban iskolánként 4-5 szerződéses — elsősorban pá­lyakezdő — pedagógus dolgo­zik, aki lépéshátrányban van idősebb, tapasztaltabb, s ami a Többet szeretett volna, tehát tanult. Estin befejezte az általá­nos iskolát, erdészeti techni­kumot végzett. S elérkezett 1963 augusztusa: első erdész­technikus lett, majd kerületve­zető erdész. Egy év múlva pe­dig a család az erdészházba köl­tözött, ahol kemény, felelősség- teljes munkában ugyan, de na­gyon szép éveket töltöttek. Örömére a csemetekertet is rá­bízták, ebben nyári munkára érkezett diákokkal is dolgozott.- Volt 11 szép évem ott, a szalasztói erdőben. Aki nem ta­mányt az önkormányzat adja, a gazdák pedig havonta 12 ezer forint jövedelemkiegészítéshez jutnak. A sikeren felbuzdulva most a somogyfajszi önkor­mányzat most - a Somogy Ter­mészetvédelmi Szervezettel kö­lényeg, státuszban levő kollégá­ival szemben. A dolog persze ennél sokkal összetettebb — összefügg a tanított szakpárok­kal, a változó formátumú Gegy bevezetésével, de legfőképpen a leadott órák minőségi megíté­lése a mérvadó. Az egyes iskolák pedagó­gus-szakszervezetei városi szinten, az Érdekegyeztető Ta­nács keretében hallathatják hangjukat. Azért a feltételes mód, mivel a májusban esedé­kes közalkalmazotti tanácsi vá­lasztások, valamint az oktatási törvény várható módosításai karakteresebb érdekvédelmet feltételeznek. A sok bizonyta­lansági tényező mellett egy biz­tos azért akad: szeptemberre Marcaliban is mind tartalmi, mind formai szempontból tiszta lappal kell nekivágni a soron következő tanévnek. Csíky Kis Erika pasztalta, nem is sejti, milyen az: erdőben feküdni, madár­dalra erdőben ébredni. Az a nyugalom. Persze, boldogok voltunk, amikor felépült ez a ház, de azt a 11 esztendőt ott, az erdőben, azt nem feledem. És kedves munkatársaimat sem, és a 350 hektáromat, ami csaknem öt kilométeren nyúlik el. A sok tölgyfa, a fenyők... Rossz érzés nincs bennem. Miért is lenne? Elmondhatom: engem a termé­szet, az erdő befogadott fiata­lon, s 37 esztendőn át volt a ba­rátom... Kun G. Tibor zösen, annak támogatásával - nyújtott be 2,5 millió forintos pályázatot az Európa Közösség brüsszeli központjába - azzal a céllal, hogy szélesebb alapokra helyezzék Somogyfajszon a te- nyészsüldő-nevelést. K. G. T. • • Okoturizmus Mesztegnyőn A mecklenburg-porpommemi Kóczián Ute Ilona hangulatos, tavaszillatú kertjében üldögé­lünk Mesztegnyőn. Az Északi­tenger mellékéről származó asszony kanyargós utat járt be magyar férjével és gyermekei­vel, míg néhány éve Somogy­bán letelepedett. A szárnyait bontogató falusi turizmusnak kapóra jött a német Ute, aki kis idegen akcentussal, de magya­rul is folyékonyan beszél.- Négy órát dolgozom az in­formációs irodának, négyet a Falusi Vendégfogadók Szövet­ségének - mondja az idegen- forgalmi készülődés kapcsán. - Csoportos vendégfogadásra és napi programok szervezésére egyaránt nyitottak vagyunk, s állandó összeköttetésben állunk más, hazai és külföldi informá­ciós irodákkal. Tavaly 30 csa­ládi házat adtunk ki; a német tu­risták átlagosan három hetet töltöttek nálunk, de volt aki tíz hétre kötött le szállást. A müncheni idegenforgalmi expón a magyar standon Mesz- tegnyő is kiállította igényes prospektusát, amit a BF-Hei- delberg marketingcég tervezett. Wemhard Edgar cége sokat se­gít a reklámkampányban, hi­szen nem elég szép házakat, ét­termeket építeni, azokat meg is kell tölteni. S hogy a vendég idetaláljon, jó kapcsolatokra és rengeteg munkára van szükség.- A hagyományos erdei túra, lovaskocsis piknik és kisvasút mellé a természetvédelmi prog­ramokat is ajánljuk - mondta Ute. - Hunyady József gróffal közösen szervezünk kirándulá­sokat, melyek a Boronka védett állatait és növényeit mutatják be. A nemrég alakult Gólya Alapítvány számláján már 100 ezer forint gyűlt össze, ebből egy olyan lápos területet sze­retnék vásárolni, amely termé­szetes közege a fehér és fekete gólyáknak. A a madarak számba vételéhez az általános iskola is felajánlotta a segítsé­gét. A külföldieknek ez nagy élmény, mert náluk az ipar már teljesen kiszorította az élőhe­lyeket. Cs. K. E. Böhönyei játékkiállítás Bemutató országos konferencián — a gyerekekért Nyugdíjban a szőcsényi erdész Árvái István erdész a családi ház udvarán - kedvenc tulipánfájánál Háztáji süldők Somogyfajszon Hét helyébe nyolc lép a fajszí iskolába Somogyfajszon lezajlott az is­kolai beiratkozás. A nevelési tanácsadó munkatársai a nagy- csoportos óvodások közül 8 gyereket találtak iskolaérett­nek: ennyi kiselsőssel kezdik majd ősszel az iskolaévet. Ez a szám csak viszonylag kevés, hi­szen a nyolcadikat és így az ál­talános iskolát az idén hét so­mogyfajszi diák fejezi be, és nyomdokukba 8 új tanuló lép. Szent György-napra emlékező Öreglak Sok érdekes olvasnivalót tar­talmaz Öreglak kulturális és közéleti lapjának legújabb száma. Az Öreglaki Kalendá­rium színes, fotókkal illusztrált tudósítást közöl a községben mindig nagy eseménynek szá­mító borversenyről. Találni benne időszerű növényvédelmi és sertéstartási tanácsokat, s egy beszámolót a helybeli tűz­oltók munkájáról, illetve Szent György-napra megemlékezést. Segélycsomag Déden nagycsaládosoknak Negyvenhat rászoruló nagycsa­ládhoz és idős emberhez jutta­tott el segélycsomagot - bébi­ételekkel, élelmiszerekkel - a Máltai Szeretetszolgálat ne- mesdéd-varászlói csoportja. Húsvét előestéjén pedig egye­bek között 60 kisgyereket aján­dékozott meg - játékokkal is. A Tipp-Topp Társulat vendégjátéka Baranya megyei amatőr ifjú­sági színház vendégeskedik Marcaliban. Ma a kulturális központban a pécsi Tipp-Topp Színház társulata „A csöves” című darabot mutatja be. A komádiát elsősorban a középis­kolás korosztálynak ajánlották. Sávoly óvodájáért rendeztek bált Sávolyban majdnem 50 ezer fo­rint gyűlt össze azon a bálon, amelyet az óvónőkkel néhány szülő rendezett. Ebből a pénz­ből s a gyűjtésből a kicsiknek vesznek játékokat, a szegényes óvoda berendezésére fordítják. Népművelő helyett most egyesület Tapsonyban megüresedett köz­ségi népművelői állás, s a falu kulturális misszióját a nagy ha­gyományú művelődési egyesü­let vette át Vasasné Papp Ibolya vezetésével. Szervezőmunká­juk eredménye: a közelmúltban lezajlott már a falunap, és ezt további programok is követik. Textilek aBernáth- emlékmúzeumban Kiállítás nyílt Marcaliban a hét végén a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola hallgatóinak munkáiból. A Ber- náth emlékmúzeumban most bemutatott ruhák s szőttesek fi­atalos tárlatát, amely május 15-ig látogatható, Tóth Sándor művész-tanár ajánlotta az ér­deklődő közönség figyelmébe. A marcali tévé heti programja Hétfő 19.00: Európa pályaudva­rai, 4. r. 19.30: Meztelen ebéd (horror). Kedd 19.00: Marcali híradó. 19.20: Sport. 19.30: A pollenallergia (ismeretteij. kis- film). Szerda 19.00: Marcali hír­adó. 19.20: Sport (ism.). Csütör­tök 19.00: A képviselő-testület április 25-i ülése. Péntek 19.00: Magyarország tájai (ismerett. f). Külföldjáró zeneiskola A 150 tanárt és 4000 növen­déket számláló gráci Johann- Joseph Fux konzervatórium vendége volt a marcali városi zeneiskola hat növendéke. Három tanár kíséretében láto­gattak az Ausztria-szerte is­mert iskolába, s nagysikerű koncerten szerepeltek. — Odaát valamilyen szin­ten majdnem minden gyerek foglalkozik zenével. Szeretetét generációk adták tovább, s ez meglátszik a tanítás feltétel- rendszerén is — mondta Völ­gyi Zoltánná, a marcali zene­iskola igazgatója. Lázas szer­vezőmunkában találtuk, a 360 növendék közül 80 külföldi turné előtt állt: német, olasz fellépésre készült. — Oggio- nóba pedig a városi feszti­válra mennek a fúvósaink... A balatonmáriai-keresztúri és a marcali zeneiskola közös fúvószenekara azóta Hajas Béla vezetésével már Itáliába utazott. A svájci; francia és német résztvevők mellett ők és a szekszárdi Bartina nép­táncegyüttes képviselik ha­zánkat. A kapcsolat azonban túlnő az egyszeri alkalmon, hiszen a „Máriái nyár” Bala- ton-parti találkozójára meg­hívták az olasz zenészeket is. Harmincegy marcali zene­iskolás és az őket kísérő taná­rok Künzelsauba, a német testvérvárosba utaztak. A Stadthalle koncerttermében a marcali diákok a hagyomá­nyos afrikai zenétől Vivaldin és Prokofjeven át Bach-, Köh­ler-, Szőnyi- és Bartók-műve­ket szólaltattak meg. (Csíky)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents