Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-19 / 116. szám

1995. április 20., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1 Szövetkezetek pénztárcája 48 a nyereséges, 19 a veszteséges Somogybán Az idén a cégek nem adnak a várható eredményről előzetes jelentést a bankoknak és a kü­lönböző szervezeteknek. A gazdasági döntésekhez azonban továbbra is szükség van az ada­tok ismeretére. Ezt az ellent­mondást a mezőgazdasági szö­vetkezetek úgy hidalták át, hogy — közös megegyezéssel — az érdekképviselet méri fel a szövetkezetek gazdasági hely­zetét. A napokban a megye 67 szövetkezetének adatait össze­gezték, a Somogy Megyei Me­zőgazdasági Termelők Érdek- védelmi Szövetségénél Hemer Endre titkár azt mondta: javul­tak az eredmények. — 1993-ban a mérleg sze­rinti nettó eredmény a gazdasá­gokban 117 millió forint vesz­teséget mutatott. Az idén 113 millió forint a nyereség. Ez úgy valósult meg, hogy 48 szövet­kezet 368 millió forint nyeresé­gével szemben 19 volt a veszte­séges vállalkozás, összesen 250 millió forint mínusszal. Azok­ban a gazdaságokban, ahol ráfi­zetéses volt a működés, 10-20 millió forintos - elég jelentős mértékű - veszteséget produ­káltak. A pozitív mérleggel zá­rók között 10 millió forint föl­ötti nyeresége 13 szövetkezet­nek volt. A bankokban elhelye­zett összes likvid pénz 574 mil­lió forint volt a fordulónapon, e téren nincs számottevő változás a korábbi évhez képest. — A vagyont terhelő kötele­zettségek meghaladják a 2,5 milliárd forintot. A ráfordítások 10 százalékkal növekedtek ak­kor, amikor 1994-ben az inflá­ció 20 százalék körül volt. — Ebből látszik, hogy a termelők óvatosabban bántak a pénzzel, és csak úgy tudtak költségtaka­rékosán gazdálkodni, hogy egyes ágazatokat leépítettek és csökkentették a fajlagos ráfor­dításokat. Egységnyi termékre például mindössze 10 százalék­kal több bruttó bért használtak fel a szövetkezetek, miközben az árbevétel 15 százalékkal nőtt. A bank-költségek nem csökkentek, a termelést a ban­kok mellett egyre növekvő arányban finanszírozzák a ke­reskedők, mégis a kifizetett kamat 5 százalékkal nőtt és 475 millió forintot tett ki. Megdöbbentő adat a felmé­résben, hogy a 67 somogyi gaz­daságban kevesebb, mint hate­zer dolgozót foglalkoztattak december 31 -én. A szövetkeze­tek által használt földterület idén várhatóan 8 százalékkal lesz kevesebb, ez azonban ki­sebb mértékű csökkenés, mint az elmúlt években volt. Boldizsár Beáta Akikről ma gyakran hallunk Azok a brókerek Aki valóban dolgozni akart, az elhelyezkedett Munkást keresnek Tabon Zsúfolt üzemcsarnok az Ecoplastnál és újabb dolgozókra lenne szükség fotó: török anett Amióta Nick Leeson, a Ba­ri ng-bankház vezető szingapúri brókere vad spekulációival tönk­retette Anglia legrégibb pénz­ügyi intézményét, világszerte megnőtt az érdeklődés a bróke­rek iránt. (Bróker, angol szó, je- lentéseiközvetítő ügynök, főleg a tőzsdén.) Egyes külföldi szakértők sze­rint a brókerek rendkívül veszé­lyes lények, akikből hiányzik a lelkiismeret, a kétely, a társa­dalmi érzékenység. Ezek az em­berek olykor napi 18 órát tölte­nek tőzsdei számítógépeik társa­ságában, alig pihennek, alig al­szanak és 365 napon át sokszá­zezer döntést kell hozniok! A világméretű tőzsdehálózat megköveteli a bróker szakadat­lan figyelmét, s nem csoda, hogy csak a fiatalok bírják ezt a rop­pant strapát. Olyanok, akár egy sajátos szekta tagjai: csak a még több pénz, a még nagyobb nyere­ség érdekli őket, s alig akad, aki 40 éves kora után is megmarad a szakmában. Sokan lesznek ön­gyilkosok, vagy tehetetlen ideg­ronccsá válnak. Az igazi bróker egydimenziós lény, egész életére a profitszerzés nyomja rá a bé­lyegét. Lételeme a spekuláció. Ha bevág, ő a császár, ha nem, akkor mindennek vége. A tőzsdei játéktéren a bróke­reké a jövő, mert ők a pénzügyi dzsungelháború gladiátorai. Tő­lük függ a győzelem, vagy a ve­reség, ők a bankbirodalmak tit­kos urai, mert ők hozzák a legna­gyobb profitot. Ferenczy Europress Két éve még 22,7 százalékos volt a munkanélküliség Tabon és környékén a somogyi vál­ságövezetnek nevezett térség­ben. Jelenleg 14,4 százalékos a munkanélküliek aránya, s ez átlagosnak mondható. Tabon azonban az előzményeket is­merve igazán kiváló. A mun­kaerő felesleg helyett — egyes helyeken már munkaerő hi­ányról beszélnek. A forduló­pont a tavalyi év elején követ­kezett be, amikor a volt Video­ton helyén megjelent a Philips, és újból szükség lett a munkás­kézre. Elsősorban persze a ta­pasztalattal és szakértelemmel rendelkezőkre. — Az összes volt videotonos dolgozót visszavette a Philips két új tabi üzeme, a HTR illetve az Ecoplast — mondta elégedetten Poth Géza a munkaügyi hivatal kirendeltségének vezető munka­társa. — Az Ecoplastnál például áprilisban beindult a harmadik műszak, és tervezik, hogy május­tól egy negyediket is munkába állítanak. Éppen ma újabb tíz embert közvetítettünk ki hozzá­juk. Már vidékről is vesznek fel új dolgozókat, ami nemcsak Tab, hanem a térség gondjain is enyhít egy kicsit. Ebben a Volán is partner volt, mert az új igényekhez igazították a buszjáratokat. Az egyik Török- koppány, Zics, Miklósi, Kára, Kapoly, Szorosad, a másik Ká­nya, Somogyegres, Tengőd, Be- degkér térségéből szállítja az utasokat, mégpedig a műszak­kezdésekhez igazodva. így a környező falvakból is munkát ta­láltak azok, akik már nem is re­ménykedhettek az elhelyezke­désben. — Huszonöt település tartozik hozzánk Tab környékén— mondta Poth Géza. — Ezek a já­ratok sokak gondját megoldot­ták, de szerencsére a szövetkeze­tek közül is több annyira már megerősödött, hogy várhatóan nem növelik a munkanélküliek létszámát. Több kisebb cég is vett fel dolgozókat, ilyen a szin­tén videotonosokból alakult Epro Kft, a Sütiker Kft, és a Sütév tabi kenyérgyára is. Ezzel persze nem ért véget a munkánk, hisz most, az érettségik előtt már fel kell készülnünk a pályakezdő mun­kanélküliek gondjainak orvoslá­sára. Pedig az idén rendelkezé­sünkre álló pénz elosztása is fo­lyamatos fejtörést okoz az itt dolgozóknak. Kiderült: a tavalyi közel ki­lencmillió forint helyett idén 2,5 millió forintból gazdálkodhat­nak, ez pedig édeskevés. A bér­támogatási keret, aminek segít­ségével tavaly több, mint száz ember jutott munkához, az idén alig 41 személyre elég, és legfel­jebb 10 ezer forint adható szemé­lyenként. Munkahelyteremtő tá­mogatásra nincs elkülönített pénz, de még az utazási költsé­gek támogatására felhasznált ta­valyi 400 ezer forint sem áll ren­delkezésre. Lehetséges, hogy ez az eddigi eredményes munkát kissé visszaveti. Mint ahogy az a tény is: aki el akart helyezkedni, az eddig megtehette. De az ala­csony bérek miatt — főként vi­déken — úgy gondolják sokan, hogy ők nem dolgoznak, Inkább élnek az önkormányzat által fo­lyósított támogatásból, meg amit a kert terem. — Épp ma jött tíz ember a munkaügyi központtól — legyin­tett lemondóan Görög Csaba az Ecoplast Kft igazgatója — de nem hinném, hogy kettőnél több itt marad. Nem bírják a kötött munkaidőt, az egy helyben ülést. Pedig még mindig tudnék fel­venni dolgozókat, már 50 kilo­méteres körzetből is jó lenne, csak lenne. Ők azt mérlegelik, hogy az etetési időhöz passzol-e a munkaidő, ha igen, akkor eset­leg vállalják. Azokkal a munka- nélküliekkel, akik korábban ipari környezetben dolgoztak, semmi baj nincs, teszik a dolgukat. Ilyen munkanélküli azonban már nincs ebben a régióban. Ezért aztán tú­lórákkal, plusz műszakokkal pó­toljuk a hiányzó munkaerőt, mert a megrendeléseket ugyanis telje­síteni kell, minden áron. Május­tól szeretnénk egy negyedik mű­szakot is beindítani, amihez még legalább 15-20 dolgozóra volna szükségünk. Nem tudom, sike­rül-e? A munkaügyi központban azt mondják: több tabi cég küzd ha­sonló gondokkal. Képzett, vagy legalább dolgozni szerető embe­reket keresnek, gyakran hiába. Műszaki diplomával most akár tíz embernek is tudnának munkát ajánlani. Ők azonban ennyiért nem dolgoznak, inkább valami­lyen vállalkozásba fognak. — Százzal több cég szerepel a nyilvántartásunkban, mint két éve — mondta Barkóczy József a vállalkozói központ tabi kiren­deltségvezetője. — Ez azonban nem a valós szám. A valós ennél még úgy kétszázzal több. Ennek oka a bizalmatlanság: sok „vál­lalkozó” fél kiadni az adatait, in­kább az esetleges segítségre sem tart igényt. A tabi vállalkozások megosz­lása nem különbözik a megye más részein tapasztalttól. Leg­többjük — 80 százalék — 1-10 személyt foglalkoztató társas vál­lalkozás, főként betéti társaság, és legtöbbjüknél a „kereskede­lem” szerepel a tevékenység rub­rikában. — A kényszervállalkozások aránya talán magasabb, mint máshol— tette hozzá Barkóczy József. — Ez abból is lemérhető, hogy sem a tanfolyamainkra, sem a kedvezményes hiteleinkre nincs igazán nagy érdeklődés. A mikrohitelről amint megtudják, hogy milyen fedezet kell hozzá, már le is mondanak róla. Elsze­gényedtek az emberek a régió­ban, ezért nem is tudnak tovább­lépni. Annak azonban örülni kell, hogy legalább próbálkoznak. Ez hát a helyzet jelenleg Tab környékén, s a jelen helyzetben bizony ennek örülni kell. Azt, hogy a meghirdetett gazdasági változások miként hatnak majd, ma még csak jósolni lehet. Rosz- szat azonban még a profi jöven­dőmondók sem jósolnak szíve­sen. Varga Ottó Kerékpárutak pályázatból Csaknem 36 kilométer hosszú­ságú kerékpárút építését támo­gatja a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az Útalapból pályázatok alapján, 130 millió forint értékben. A napokban döntöttek az idei első féléves pályázatokról, tá­jékoztatott a KHVM Szóvivői Iroda. Az önkormányzati tu­lajdonú kerékpárutak építésé­nek támogatására 38 önkor­mányzat adott be pályázatot, összesen 364 millió forint tá­mogatási igénnyel. E pályáza­tok közül 16-ot fogadtak el. A támogatások odaítélésénél a szakértői testület véleményé­vel összhangban elsőbbséget kaptak azok a pályázatok, amelyek az országos vagy a városi kerékpárút-hálózat fo­kozatos kiépítését szolgálják, illetve az üdülő és idegenfor­galom feltételeit javítják. Fagykárok Csongrádban Virágjában tönkretették az idei kajszi és őszibarack termést Csongrád megye 1800 hektá­ros híres szatymazi termőtáján a márciusi és az áprilisi fa­gyok. Már bizonyos, hogy leg­feljebb csak kóstolóban terem majd a fákon néhány szem, s ennyi is csak védettebb terüle­teken. Hasonlóan szomorú ké­pet mutat a megye együttesen mintegy 1200 hektár almás­kertje. A nyári alma 90 száza­lékban lefagyott, de a téli faj­ták is 40-50 százalékos fagy­kárt szenvedtek a mínusz 4—6 fokos hidegben. Nyilvánva­lóan nem kímélte a zord idő a többi gyümölcsöt, a meggyet, a körtét és a szilvát sem. Új hűtőház Egerváron Négyszáz négyzetméter alap- területű és összesen 200 tonna befogadóképességű hűtőházat épített Egerváron a zalaeger­szegi Zalaimpex Kft. Az alig egy éve indított beruházás 30 millió forintos költségének kétharmadát az FM exportbő­vítő pályázatán elnyert pénz­ből fedezték. A májusi próba­üzemet követően — júniusban — a málnaié betárolásával kezdődik a folyamatos munka, majd a meggy, a cseresznye, a kajszi és az őszibarack, végül pedig a szilva-, az alma-, a burgonya- és a vörös­hagyma-szállítmányok követ­keznek. Az új hűtőházból az áru a 85-90 százalékát nyu­gat-európai országokba expor­tálják. Versenybe állnak a Ferrari parfümök Évi 20-30 millió forint közti szeletet szeretne kihasítani a Magyarországra hozott kül­földi parfümök 1,6 milliárd fo­rintos forgalmából az olasz Ferrari. A versenyautóiról is­mert cég a jövő héten kezdi meg az árusítást, mondta el Roberto Tiberi, a parfümöket gyártó olasz Satinine S. P. A. tanácsadója sajtótájékoztatón. A Ferrari sárga alapszínű, va­lamint a cég versenyautóinak vonalait idéző parfümös üve­gei a közepesen magas árkate­góriába tartoznak. Szúrágta lucfenyők a hegyekben A soproni hegyvidéki erdők­ben 30 ezer köbméter fa ki­termelését irányozták elő ez évre. A kivágásra ítélt faanyag nagyobb hányada a szú kárté­tele miatt kerül fűrész alá. Roth Mathaea, a Soproni Ta­nulmányi Erdőgazdaság hegy­vidéki erdészetének vezetője erről elmondta: a rovar a vá­rostól északra és nyugatra eső területen a lucfenyveseket tá­madja. A felületet károsítja, rágásával voltaképpen lekér- gezi a fát. Elszaporodása az utóbbi években gyorsult fel, és a szú okozta megbetegedés is az elmúlt két évben terjed ro­hamosan. Tavaly mintegy hú­szezer köbméter fa vált a rovar áldozatává. A jelenség össze­függésbe hozható a szárazság­gal, a rovar ugyanis a legyen­gült egyedeket támadja. Exportcsúcs a bútorgyárnál A Fotex Csoporthoz tartozó veszprémi Balaton Bútorgyár Rt. az idén 70 százalékkal nö­veli exportját. Tavaly teljes termelésének 25 százalékát ér­tékesítette a külpiacokon, az idén viszont már a negyven százalékát akarja exportálni. Mindez nem a hazai piac rová­sára történik, hiszen az idén jóval több széket, asztalt gyár­tanak mint korábban. Kormos Ernő vezérigazgató arról adott tájékoztatást: hogy most je­lentkeznek az 1993-as privati­zációt követő nagyszabású technológia fejlesztés és vá­lasztékbővítés eredményei. Gyarapodó város A vagyonhasznosítást mérle­gelte és a gyarapodást vette számba a tabi városi képvi­selő-testület. Két adat a kimuta­tásból: 1991-ben 305,4 millió forint volt a város vagyona. Az év fordulójára az összes vagyon értéke 384,8 millió forintra emelkedett. A vagyon jelentős része törzsvagyon, amely az önkormányzati közszolgáltatá­sokat ellátó intézmények hasz­nálatában van. Ennek alapfela­datokon túli hasznosítását bér­beadással biztosították. A legje­lentősebb bevétel azonban az önkormányzati lakások és a nem lakás céljára szolgáló épü­letek hasznosítása biztosított. A bérbe adásból származó bevétel a múlt évben hétmillió forint volt. Az önkormányzat vállal­kozói vagyona csupán a Tabép Kft törzstőkéje és apportja. A városi önkormányzat áprilisban hozott rendeletéivel szabá­lyozta a tulajdonában levő la­kások és helyiségek elidegení­tésének módját. A rendelet alapján a gamesz elkészítette a forgalmi érték- becslést. Valamennyi lakásnál helyszíni felmérést végeztek, ám az ingatlanok mintegy 5 százaléka további telekmegosz­tást igényel. A rendezett ügyekben már elkészültek a társasház alapító okiratok, át­vezetését a földhivatalnál kez­deményezték. Ezt követi majd a lakások értékesítésének előké­szítése... A pénzügyi és településfej­lesztési bizottságok javaslatára a második félévben teljeskö- rűen nyilvántartásba veszik és értékelik a város vagyonát. (Krutek) Környezetszennyezés Szagolnál Kiterjedt vizsgálatok kezdődtek a Mól Rt. szajoli bázistelepén, ahol a talaj és a talajvíz nemré­giben szénhidrogénnel szeny- nyeződött. A vizsgálatokból ki­derült, a Holt-Tiszába nem ju­tott szennyező anyag, annak el­lenére sem, hogy a kutak közül a tiszai holtághoz közel esőben volt a legtöbb szénhidrogén.

Next

/
Thumbnails
Contents