Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-05-13 / 111. szám
1995. április 13., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP KAPOSVÁR 7 Lezárják a délkeleti kaput Gátlástalan garázdák a Keleti temetőben Restaurálásra kevés a pénz Egy oklevél helyreállítása művészi munka fotó: király j. Béla A kémcsövek és a különleges anyagokkal teli tégelyek ugyan furcsa tartozékai a könyvrestaurátor műhelyének, de ezek segítsége nélkül nem lehetne „életre kelteni” a többszáz éves, elsárgult könyveket, okleveleket. — Úgy érzem, a könyvkötészet közel áll a restaurátori munkához és érdemes megpróbálni — mondta Tolnai György, akit 1953 óta fűz szoros kötelék a napjainkban egyre inkább feledésbe merülő szakmához. A Somogy megyei nyomdában tanulta a könyvkötő-mesterséget, majd Budapesten és Nagykanizsán dolgozott évekig. A restaurátori munka azonban külön felkészülést, különleges képzést igényel, és a szakmai fogásokat nem lehetett bárhol elsajátítani. — Éppen a Somogyiban olvastam jó néhány esztendővel ezelőtt, hogy a csurgói Csokonai gimnázium könyvtárának nagy szüksége lenne egy restaurátorra, hogy az értékes, de már majdnem tönkrement könyveket meg tudják menteni — mondta Tolnai György. — Három évig tartott, amíg el tudtam intézni, hogy könyvkötők részt vehessenek a restaurátorképzésben. 1988-ban huszonnégyen jelentkeztünk egy hároméves tanfolyamra Budapestre, és a végére nyolcán maradtunk. Ezután vállaltam el a csurgói könyvtár helyreállítását. Hatmillió forint értékű restaurálást végeztem ott 1991-ben. A legrégebbi könyv, amit a kaposvári műhelyben felújított az 1480-as évekből való, de Luther hitvitákról szóló 1511-beli könyve is Tolnai György keze nyomán nyerte vissza korábbi formáját. — Ezek a papírok erősen oxidálódtak, és anyagukat úgy kell helyreállítani, hogy ne törjön. A teljes színazonosságra azonban nem lehet és nem is szabad törekedni, mert látszani kell annak, hogy mi az eredeti és mi új. A speciális anyagok közül japán papírokat használunk, a pataolaj pedig a bőrök lágyításához kell. Az elszakadt részeket úgy egészítjük ki, hogy összeragasztjuk a papírszálakat. A foltokról kü- lön-külön meg kell állapítani, hogy mi okozta, s ez bizony nagyon időigényes és körülményes feladat. Legtöbbet a keszthelyi Balaton Múzeumnak dolgoztam, a Gergely Biblia restaurálása négy hónapig tartott. A feladattól függően 20 ezer és 500 ezer forint között változik egy-egy könyv vagy oklevél helyreállítás díja, de ez már iparművészeti munkának számít. — Igény lenne rá napjainkban is, csak pénzük nincs az embereknek. Az intézményi hálózat anyagi ellátottságát mindenki ismeri. Pedig sokáig ezek a megrendelések tartottak fenn bennünket. Ma már jó, ha nyolc-tíz könyv összejön évente restaurálásra. Eddig a könyvkötészet volt a hobbim, de igen elvették tőle a kedvemet. Most lovazok szabadidőmben; szeretnék egy csikót is venni. És persze pihenek, amennyit csak lehet... Boldizsár Beáta Keresztút a Kálvárián Lefeszített bronzkeresztek, ellopott márványvázák, megrongált kegyeleti tárgyak jelzik: ismét vandálok jártak a kaposvári Keleti temetőben. — Több hozzátartozó is kétségbeesetten fordult hozzánk, hogy értékes kövekből készült kegytárgyak tűntek el a sírokról — mondta Slier Sándor, a Temetkezési Kft igazgatója. — Cégünk is meg a családok is feljelentést tettek a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. Az itt dolgozók arra gyanakodnak, hogy a temető délkeleti részén lévő kapunál vihették ki az ellopott tárgyakat, amelyeket jó pénzért lehet értékesíteni a műköveseknél. A kft vezetői úgy határoztak, hogy a temető biztonsága érdekében lezárják ezt a napközben is nehezen ellenőrizhető kaput. A temetők a város tulajdonában vannak, ezért a polgármesteri hivatal műszaki igazgatóságának hozzájárulását kérték. Egyetértett a lezárással a körzet két képviselője: Haász Mihály és Teli János is. Továbbra is nyitva marad napközben a temető főbejárata — ahol porta- szolgálat van — és a kápolna melletti bejárat. Az igazgató bízik benne, hogy ezzel a megoldással elejét veszik a további rongálásoknak. Annál is inkább, mert mióta a nyugati temetőben lezárNaponta 550 adag étel készül a felújított Szigetvár utcai szociális konyhán. Innen szállítják házhoz az ebédet a magukra maradt öregeknek, meg azoknak, akik az idősek klubjaiban étkeznek, de itt főznek a Kinizsi utcai népkonyha számára és az épületben lévő bölcsőde részére is. A 90-es évek elején egyre nagyobb lett az igény Kaposváron egy olyan szociális konyha kialakítására, ahonnan a magukra maradt idős emberek is napi egy tál meleg ételhez juthatnak. A Szigetvári utcai bölcsőde bővítése látszott erre a célra a legalkalmasabbnak. Kezdetben 150 idős ember számára főztek naponta ebédet, időközben ez a szám 450-re emelkedett, és egyre nehezebben tudtak megfelelni az egészségügyi követelményeknek. ták az oldalkapukat, megszűntek a lopások. Stier Sándor azt is elmondta: esetenként, hét végén és nagyobb ünnepeken alkalmaznak biztonsági őrt a temetőben, ezt azonban — a magas költségek miatt — nem tudják rendszeressé tenni. Azt javasolták az önkormányzatnak, hogy közösen fedezzék az őrzés költségeit. Az állandó hétvégi biztonsági szolgálat és egy napközbeni kutyás őr alkalmazása két és fél millió forintba kerülne. Próbálkoznak egy alapítvány létrehozásával is, egyelőre nem sok sikerrel. Az alapítvány segítségével lehetőség nyílna a város neves polgárai sírjainak gondozása mellett a temető nyugalmának őrzésére is. Kétségtelen, hogy a rendszeres őrzés sokba kerül. Az is igaz, hogy nem lehet minden látogató mellé őrt állítani. A kapu lezárása kényszermegoldásnak látszik. Felmerül azonban a kérdés: lehet-e egyáltalán védekezni kapukkal és őrökkel, emberhez nem méltó gondolatok ellen? Falvakban és városokban is vannak olyan temetők, amelyeket nem véd se kapu, se kerítés. Mégsem jut eszébe senkinek lefeszegetni a sírokról a feszületet vagy összeszedni és a piacon értékesíteni a halottak tiszteletére elhelyezett virágokat. S. P. G. — Elkerülhetetlenné vált a korszerűtlen és balesetveszélyes konyha felújítása — mondta Gyertyás Lászlóné, a gondozási központ vezetője. — Közben megürült a mellette levő szolgálati lakás, így nem volt akadálya a bővítésnek sem. A napokban fejezték be az épület teljes felújítását. Az ön- kormányzat nyolc és fél millió forintot áldozott erre. A konyha légtere most nagyobb; az egészségügyi követelményeknek megfelelő előkészítőt, hűtőt és anyagraktárt alakítottak ki. A tizennégy konyhai dolgozó számára öltöző és étkező készült. A gondozási központ a Népjóléti Minisztérium által kiírt pályázaton nyert pénzzel járult hozzá az átalakításhoz, amiből főzőüstöket, konyhai felszereléseket vásároltak. S. P. G. A kaposvári székesegyházban ma, nagycsütörtökön az egyházmegye papjaival konceleb- rált mise lesz délelőtt 9 órakor. Az itt szentelt olajat viszik szét az egyes plébániákra és használják a keresztelések, bérmálások alkalmából, valamint a betegek ellátásánál. Este 7 órakor a székesegyházban az utolsó vacsorára emlékező szertartás lesz, ami oltárfosztással ér véget. Nagypénteken, az ősi hagyomány szerint nincs szentmise; ez a nap a gyászé. A halott Jézust nem idézik meg a templomokban, csak emlékeznek rá. Délután 3 órakor keresztút lesz Kaposváron a donneri Kálvárián. Este 7 órakor kezdődik a székesegyházban az a szertartás, amelynek keretében a passió — Jézus szenvedéstörténete — hangzik el a székesegyházi kórus közreműködésével. Nagyszombaton este fél 7-kor lesz a feltámadási szertartás, amely — a szokott ünnepélyességgel — körmenettel zárul. A liturgikus reform világszerte azt szorgalmazza, hogy a feltámadás ünneplése éjszaka történjen, hiszen a sötétségben felgyulladó húsvéti gyertya fénye szimbolizálja a lényeget: a világ bűnét, reménytelenségét megváltó Krisztust. Az idén először kísérleteznek Kaposváron hajnali szertartással. A donneri Kálvárián és a Kanizsai utcai Szent József templomban húsvét vasárnapján hajnali 5 órakor lesz a feltámadási szertartás. Délelőtt fél 11-kor pedig püspöki szentmise lesz a székesegyházban. Otthontalanok új otthona Jóföldi Gábor meggyőződéssel vallja, hogy jószándékú emberek segítségével otthont lehet teremtem az időseknek. Harmincöt-negyven nyugdíjas várja, hogy élete alkonyán egy kaposvári szociális otthonban leljen nyugalomra, gondoskodásra. Van köztük, aki itt élte le életét, és nem tudná már elhagyni a várost, van aki nem akar senkinek a terhére lenni, de akad olyan is, akit sehol nem várnak törődő szeretettel. Az Otthon Alapítvány felajánlotta a városnak, hogy a Béla király utcai faházakban, 40 személyes szociális otthont alakítanak ki. Az épületek tulajdonjoga a városé maradna. — Nem az a lényeg, hogy a mi alapítványunk, vagy mások hozzák létre a szociális otthont, hanem a megvalósítása, hiszen igény van rá — mondta Jóföldi Gábor az alapítvány kuratóriumának elnöke. — Az Otthon Alapítványt 1988-ban hozta létre a Nagycsaládosok Egyesülete, a városi tanács, a katolikus, a református és a baptista egyház. Célja: az állami gondozásból kikerülők támogatása, de felvállalja az olyan ember segítségét, aki egyedül nem boldogul, így az idősekét iá. Ezeket a faházakat régóta nem használták semmire. Annakidején a húskombinát tartozása fejében kerültek a városhoz. Mi vállaltuk, hogy az alapítvány pénzéből berendezzük, otthonná alakítjuk az épületeket, s igény szerint a működtetését is vállaljuk, az önkormányzat megbízása alapján. — A képviselő-testület bizonyos garanciák fejében adta át az épületeket az alapítványnak. Tudják-e ezeket teljesíteni? — Úgy számoltuk, 20-25 millió forintból meg lehet oldani az átalakítást. Erre egy hónapon belül be tudjuk mutatni a pénzügyi garanciát. Persze támogatókra is számítunk. Megkezdtük a szervezőmunkát: az alapítvány képviselői felkeresik azokat a cégeket, amelyek segíteni tudnának. Egy kft jóvoltából már nincs gondunk tapétára. A munkaügyi központ vállalta, hogy alternatív szolgálatot teljesítő katonákat küld az átalakítási munkákra és később az idősek gondozására is. A beruházás befejezését jövő év végére tervezzük, de az épületek felét szeretnénk már idén lakhatóvá tenni. Bízunk benne, hogy sikerülni fog. Akik pénzzel vagy munkával segíteni tudják az idősek otthonának megvalósítását, az Otthon Alapítvány telefonszámán tehetnek felajánlást: 313-712. Közhasznú alapítvány lévén, az adományok leírhatók az adóalapból. (S. Pap) Félezer idős ember napi meleg étele Új tanterv előkészítése A kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán tanácskozott az óvóképző főiskolák tantervfejlesztő bizottságának szakmai munkabizottsága. Az új képesítési követelményekhez igazodó új, egységes tantervet vitatták meg a részvevők. Szarvasról, Bajáról, Budapestről, és Hajdúböszörményből érkeztek oktatók az óvóképzés főbb kereteinek megbeszélésére. Hun királyok története A Seneca Kiadó szerződést kötött dr. Újkéry Csaba íróval eddig megjelent történelmi regényeinek újbóli kiadására. A kiadó vállalta a szerző A világ pörölye című új regények kiadását is, megjelentetését jövő évre tervezik. Az új regény a három hun király, Rua, Bléda és Attila történetét eleveníti meg. A kötethez Nemeskürti István ír előszót. Nyitva tart a cseri könyvtár Több hónap óta nem fogadta látogatóit a kaposvári Cseri fiókkönyvtár. Most ismét van mód könyvkölcsönzésre. A a fűtéskorszerűsítési munkák megkezdéséig a megszokott nyitva tartásban kereshetik fel az olvasók a cseri fiókkönyvtárat. Az oltár mint metafora Az Új Művészet legújabb, áprilisi számában Az oltár mint metafora címmel jelent meg Géger Melindának, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum művészettörténészének írása Kiing József kaposfüredi szobrászművészről. A szerző a megyei múzeumban rendezett kiállítást tette nagyító alá két fotóval — Áldozati oltár, Csapda — illusztrált cikkében. Javul a Kapos vízminősége A megye területén eredő Kapos vízfolyás II. osztályú vízminőséggel érkezik Kaposvár térségébe. A városban a vízfolyásba bevezetett ipari és kommunális eredetű szennyvizek, valamint a nem közművesített terület szeny- nyező hatása miatt vízminősége romlik, de a szennyvíz- tisztítás fejlesztése miatt a korábbiakhoz képest javulás mutatkozik. Hasznosul a hulladék A Kaposváron keletkezett 6428 tonna hulladék 81 százaléka hasznosult tavaly, 10 százalékát ártalmatlanították (veszélyes hulladék égetők, vágóhídi lerakó, dögkút) és 9 százalékát az üzemek területén tárolják. Szlovák természetfotók Magyarországon először Kaposváron, a Toldi iskolában mutatkozik be a szlovákiai Ladislav Struhák fotóművész. Színes természetfotói eddig bejárták a fél világot, tizenöt országban állították ki a képeit. A kaposvári kiállítást Karol Wlachowsky szlovák kul- túrattasé ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Tavaszi nagytakarítás Esős napok után úgy látszik, már nincs szükség az esernyőre. fotó: király j. béla