Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-13 / 111. szám

1995. április 13., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Kézműves gyermektábort terveznek Emlék a gyugyi búcsú Drága a bárány, olcsó a gyapjú Évente egyszer készítenek új „frizurát” a siófoki juhoknak is Egy tenyészkos 11 kiló gyapjút is adhat fotó: török anett Somogybán mintegy 22-23 ezer darab anyajuh, te­nyészkos, tenyész- és növen­dékjerke várja, hogy meg­szabadítsák téli bundájától. A nyírás a juhok gyapjának „betakarítása”, melyet alap­vetően befolyásol az állo­mány takarmányozása, gondozása és ápolása. Megkezdődött a siófoki Si­ómente Szövetkezet juh tör­zsállományának nyírása. — A mintegy 1500 juh - többségében anyaállatok - nyírásának megszervezése és kivitelezése tervszerű, össze­hangolt munkát igényel — mondta Tolnai Gyula ágazat­vezető. — A viszonylag alacsony gyapjúárak mellett arra kell törekedni, hogy a megtermelt gyapjú minél nagyobb há­nyada kiváló minőségű szín­gyapjúként értékesüljön. Az állatok helytelen elhelyezésé­ből, gondozásából, takarmá­nyozásából és nem utolsó sor­ban a szakszerűtlen nyírásá­ból, és a gyapjú tárolásából eredően a hulladék mennyi­sége elérheti a 30-40 százalé­kot is, amely jelentős érték­csökkentő tényező. A merinó állomány nagyon jó minőségű gyapjút produkált. Hat­van százalékban hosszúfésűs, negyven százalékban rövidfé- süs a gyapjú arány, a minő­sége pedig a legjobb kategóri­ába sorolható. Az anyajuhok által termelt zsíros gyapjú hozam egyeden­ként 4,52 kilogramm volt, míg a kosok gyapjútömege meg­közelítette a 11 kilogrammot. A rekord hozamot produkáló anya teljesítménye 9,6 kilog­ramm volt. A turkevei nyírób­rigád igen hatékony volt, egy dolgozó napi teljesítménye 70 és 110 darab között változott. A jó minőségű gyapjút a válo­gatás után zsákolva 125 forint kilónkénti egységáron értéke­sítik. Elszállították a húsvéti ér­tékesítésre szánt 13-16 ki­logrammos tejes bárányokat is. Az ár még a karácsonyt is meghaladta, négyszáztíz fo­rintot fizettek a bárány kilójá­ért. (Boldizsár) Halász-horgász alapítvány létrehozását kezdeményezték Csukákkal a kárász ellen Menjünk Gyugyra búcsúba! — így hangzott hajdan a meghívás és az ország túlsó végén is értették az emberek, hogy mit jelent a kedves invi- táció. Az igazi, mézeskalá- csos, marcipános búcsú azon­ban már a múlté. A környék „évadnyitó” búcsúja ma a műanyag vásárfiák sátras ünnepe lett. Ezen kesereg — többek kö­zött — Szabó Ferenc, aki nem­régiben takarossá varázsolt egy döngölt, századelőn épült gyu­gyi parasztházat. Városlakó szomszédja ugyancsak ezt tette, és azóta minden szezonban csapatostul térnek hozzájuk vissza a német vendégek. Szabóék virágos, vendégcsa­logató portájának színes felvé­tele már egy nagy német uta­zási iroda magyarországi kíná­latának vezető illusztrációja. Szabó Ferenc ezen fölbuz- dulva azt vette a fejébe, hogy idegenforgalmi központot farag majd a pár száz lelkes, szép fekvésű településből. Úgy gondolta: bár az utak olyanok amilyenek, a szenny­vízelvezetés sincs még meg­oldva, pihenni azért lehet az ősi mesterségeket őrző, Bala- tomközeli faluban. Ám a falusi turizmust — úgy tetszik — nem a gyugyi polgá­roknak találták ki. A fiatalem­ber kezdeményezése rendre dugába dőlt. Hiába érvelt, hogy nem min­den a fejlett infrastruktúra, s hogy fürdőszoba nélkül is lehet vendéget fogadni, a falu népe elzárkózott a kezdeményezés­től. Szabó Ferenc pedig tudja: ez lenne az egyetlen kiút a lassú sorvadásból. Elgondolását en­nek ellenére sem adta föl, sőt újabb ötlettel állt elő. Tervei szerint az üdülőszezon végén, amikor már elmentek a külföldi vendégek, kézműves tábort nyitna a tíz-tizennégy éves korú gyermekeknek. A helybeli faluházban letűnt idők mesterségeit — kosárfo­nást, marcipán-és mézeska­lácskészítést, korongozást — tanulnák a gyerekek. Az élel­met — úgy tervezik —, Sző- lősgyörökből hoznák az egy­szeri alkalommal táborozó 15-20 gyereknek és az ottani pedagógusok vállalnák a fel­ügyeletüket. Bár a falu Lengyeltótihoz tartozik, sokkal jobb a kapcso­latuk a szomszédos Szőlősgyö- rökkel. Ott az óvoda, oda jár­nak iskolába a lurkók, s az idő­sek is onnan kapják az élelmet. A telefont és a gázt ugyancsak tőlük lehetett volna átvezetni. Egyedül a kisegítő iskola köti őket Lengyeltótihoz, ám az anyatelepülés nem „mozdul” Gyugy felé. — Addig jó, amíg zsáktele­pülés vagyunk — mondja kese­rűen Szabó Ferenc. A környék­beliek pedig csak így emlegetik a vonzáskörzethez tartozó há­rom falut: Hács a gyöngyszem, Kisberény az ékszerdoboz, Gyugy meg csak van... Ezen szeretne időben változ­tatni a betelepült, de gyu- gyi-lelkületű Szabó család. Várnai Ágnes A Balatoni Halgazdaság ve­zérigazgatója, Gönczi János tegnap délután kért írásbeli hozzájárulást a Közép-Du­nántúli Természetvédelmi Igazgatóságtól, hogy a Kis-Balatonba mintegy fél­millió csukaivadékot telepít­hessenek. Azért is nagy jelen­tőségű ez a szándék, mert je­lenleg csak a ragadozó csu­kákat tudják „alkalmazni” a halászok a túlszaporodott ezüstkárász-népesség ellen. A cég egymillió forintot fize­tett a kutatásért, amelynek eredményei megerősítik: haté­kony közbeavatkozás nélkül továbbra is túlszaporodna az ezüstkárász, amely óriási táplá­lék konkurense a nemes halak­nak és ráadásul kedvenc cse­megéjük közé tartozik a süllő-ikra. Mint Gönczi János vezéri­gazgató tegnap elmondta: sze­retnének kifogni 50 darab nyurgaponty anyát a Balaton­ból, hogy azokat szaporítva és a tóba visszajuttatva rehabilitál­ják ezt az őshonos halfajtát. Április 20-án nulla órától május 19-én éjfélig általános horgászati tilalom lesz a Bala­tonon. A Magyar Horgász Szö­vetség Somogy megyei Szerve­zete ez idő alatt tartja majd közgyűlését — információnk szerint kedvező döntés szület­het arról, hogy a szervezet be­lép a Balatoni Halász-Horgász Koordinációs Egyesülés tagjai­nak sorába. Gönczi János vezérigazgató azt mondta: javítani szeretné a tóparti horgászegyesületekkel a halászok kapcsolatait. — Néhány évvel ezelőtt még kényszert jelentett a horgá­szoknak az egyesületi tagság, mert enélkül nem pecázhatott senki — mondta Gönczi János. — Az új jogszabály szerint azonban állampolgári jogon is lehet horgászni. Abban az egyesületben, amelynek veze­tői nem nyújtanak tagságuknak valamiféle pluszt, jelentős a lemorzsolódás. A horgászveze­tők egy része sajnos nem prog­ramot ad tagságának, hanem el­lenségképet állít fel a halászok személyében, hogy összeková­csolja társaságát. Az egyesüle­tek vezetői azt is szememre ve­tik, hogy nem adjuk drágábban a horgászjegyet a nem szerve­zett pecásoknak, mint nekik — én azonban a törvény ellenében nem szankcionálok! Ráadásul megszűnt a Mohosz monopol­helyzete a területre szóló enge­délyeladás kapcsán is. Nemrég találkoztam az országos szer­vezet vezetőivel, és tájékoztat­tam őket arról: mit végeztünk a legutóbbi időszakban a közös célok érdekében. Kezdemé­nyeztük a Halász-Horgász Ala­pítvány létrehozását. A horgá­szok érdekeit is figyelembe­vevő ökológiai szemléletű hal­gazdálkodást folytatunk. Korlá­tozzuk a süllő- és pontyállo­mány gyérítését. Háborítatlanul hagyjuk a frekventált hor­gász-területeket és jelentősen korszerűsítettük a haltelepítést. Czene Attila A Henkelé lett a BB Rt (Folytatás az 1■ oldalról) Többek között a szőlőterme­lők számára minimum tizenöt évre garantálja, hogy a BB Rt felvásárlási területet alkotó dél-balatoni borvidék szőlőte­rületének termését a minden­kori piaci árakon, a minőség függvényében átveszi. Mivel a Henkel komoly milliókat öl a BB Rt-be, amely mit sem ér szőlő nélkül, biztosra ve­hető, hogy a tizenöt év le­járta után sem lehetetleníti el az új tulajdonos a környék termelőit. A BB múltja az ötvenes évek elejére nyúlik vissza. Az agrár­tárca utasítására ekkor kezdtek el szőlőt és gyümölcsöt ter­melni Balatonboglár térségé­ben. A legújabb fajták és tech­nológiák alkalmazásával hama­rosan referenciaüzemmé nőtte ki magát és Balatonboglárra járt tanulni a szakma. Már a fo­lyamatos fejlesztéseknek kö­szönhetően ezer tonna szőlő feldolgozására képes a nagy­üzem, évi harminc-harmincöte­zer tonna termés préselésével. Borászatunk egyetlen olyan üzeme volt a BB, ahol a me­nedzsment nem törekedett saját cége leépítésére — mondta a tegnapi közgyűlésen Suchman Tamás, méltatva a cégvezetés eddigi eredményeit. Vélemé­nye szerint az új tulajdonossal sikerült olyan modellértékű szerződést kötni, ^ímely bizto­sítja a BB-nek mint társaságnak és mint névnek is a továbbélé­sét. Az 1,7 milliárd forintos fize­tési kötelezettséggel meghirde­tett BB nem sokáig tudta volna megőrizni stabilitását tőkeeme­lés nélkül, mivel nyereségének nagyrészét elnyelték a banki kamattartozások. A kilencszáz- huszonkét millió forintos zárt­körű tőkeemelés mellett a Hen­kel cég minimum kétszázöt­venmillió forint értékben vég­rehajtandó fejlesztéseket is ma­gára vállalt. Ezen kívül tudo­másul vette a szőlőtermelőket is magábafoglaló MRP-MBO huszonöt százalék plusz egy szavazatos tulajdonhányadhoz jutását 200 millió forint értékű törzsrészvény vásárlás kereté­ben. A BB megvásárlása sokkal nehezebb feladatnak bizonyult a Hungarovinnél — mondta dr. Hans-Henning Wiegmann, a Henkel cég képviselője. Kérdé­sünkre elmondta, hogy a BB Rt önállóságát meg szeretnék tar­tani, így a termékeik címkéire sem a Hungarovin, sem a Hen­kel név nem fog felkerülni a jö­vőben. A BB Rt a jövőben is független társaság marad saját aláírási joggal és saját felelős­séggel. SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete A remény neve: biztos Kormánybiztost neveznek ki a közeljövőben a Balatonra in­formációnk szerint. A felelősségteljes poszt várományosa Nemcsók János, az MSZP országgyűlési képviselője, szegedi egyetemi tanár. Az utóbbi hetekben a Balaton déli partjának or­szággyűlési képviselői (is) lobbizni kezdtek annak érdekében: a térséget jól ismerő, netán helybéli, neves szakember lehessen a kormánybiztos. Jó szándékukat azonban megtorpedózta a „ma­gas” politika. A Balatonnak szüksége van a kormány kiemelt figyelmére, ez nem vitás. A kinevezés ténye jelenti egyébként leginkább az eddig kezeletlen problémák felismerését, beismerését. A tenni­valókat tudjuk régóta, a pénz és a jogszabályok hiányoznak. (A régióban élők összefogása is!) Magas rangú, egyszemélyi vezetőt kap hát a régió. Az infor­máció szerint legkésőbb a szezonelőre már elfoglalhatja székét. Milyen lesz a jogi viszonya (a nevében) a Balatonnal foglal­kozó 64 szervezethez, az önkormányzatokhoz, az állami tulaj­donú nagy cégekhez, mint a Mahart vagy a halgazdaság? Még nem lehet tudni. Remélhetőleg nem azért született a poszt, hogy viselőjére lehessen mutogatni baj esetén lentről és főképp fent- ről, ahogy ez például a Balatoni Regionális Tanács esetében tör­tént. A kormánybiztos sok csalódás után nem kevesebbet és nem többet; a reményt jelenti a balatoni embereknek. Vöröskeresztesek tanácskozása Tegnap dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke részvételével folytatták ta­nácskozásukat Kaszópusztán négy ország vöröskeresztesei. A közgyűlés elnöke felszólalá­sában fontosnak tartotta az Al­pok— Adria Munkaközösség kereteiben kialakult nemzet­közi együttműködés kiterjesz­tését a vöröskereszt szerveze­tek — mint a civil szféra jelen­tős képviseletének — számára. Kedvezőnek ítélte a menekül­tügyben tapasztalt összefogást. Százezer forint egy teleki diákért Együttműködési megállapo­dást kötött a balatonszárszói önkormányzattal a teleki ön- kormányzat. Ennek értelmé­ben 1998. december 31-éig évente 100 ezer forintot fizet­nek egy teleki általános iskolás tanuló után a szárszónak. Ez azt jelenti, hogy az állam által biztosított 41 ezer forintos, gyermekenkénti támogatást fe­jenként, 59 ezer forinttal egé­szítik ki. Ezt az összeget az ál­lami normatíva esetleges emelkedésekor is biztosítják. Csoóri Sándor a fővédnök A Költészet Napján Balaton­szárszón találkozott Csoóri Sándor költővel, a Magyarok Világszövetsége elnökével Móring J. Attila, Somogyvár alpolgármestere. A megbeszé­lés során a költő ígéretet tett arra, hogy személyesen vál­lalja a rendezvény fővédnöki tisztét, az MVSZ pedig min­den segítséget megad a Szent László-napi ünnepségek elő­készítéséhez és megszervezé­séhez. Kölcsönösen tájékoztat­ják egymást az ünnepi előké­születekről, a műsorösszeállí­tásról. Szeretnének alkalmat teremteni arra, hogy a Szent László emlékét elkötelezetten őrzők találkozhassanak, meg­ismerkedhessenek egymással az ünnepségen. Újabb pályázatot adnak be Tabon A tabi vállalkozói tanácsadó iroda a múlt évben pályázatot nyújtott be a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztériumhoz az önkormány­zatok együttműködésének elő­terjesztésére. A bíráló bizott­ság a pályázatot jónak minősí­tette, ám pénz hiányában azt elutasította. Tabon most újabb pályázat benyújtását tervezik a településközi együttműködés támogatására. Hangverseny a templomban Pergolesi Stabat Mater című művéből adtak elő részleteket kedden este Kaposváron a Szent Margit templomban. Derdák Gizella és Gál Laura. Közreműködött orgonán Vö­rös Katalin. Vendégeket fogad a Hotel Azur Három hónapi karbantar­tás-felújítás után újra vendé­geket fogad a siófoki Hotel Azur. A 200 fős szállodában most közel száz vendég tar­tózkodik, s a megrendelések folyamatosan érkeznek: arra számítanak, hogy húsvétkor teltház lesz majd. Fegyverbarátság „Zsaruk kontra toliforgatók” címmel baráti lövöldözésre invitálta tegnap a sajtó munkatársait a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság. A nyolc csapat részvételével lebonyolított versenyen kiderült: nem csak az írógép lehet az újságíró fegyvere, a rendőrök pedig néha jobban tudnak fogalmazni, mint lőni... fotó: török anett

Next

/
Thumbnails
Contents