Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-12 / 110. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP SZOCIÁLPOLITIKA 1995. április 12., szerda Társak a szívsebészetben Kórházak együttműködése - Balatonfüreden utókezelés ■ Fényre köt a tömés Három új, Findent típusú fogá­szati kezelőgépet kapott Kaposvár önkormányzatának fo­gászata. A 10-12 éves, lerobbant gépek helyébe pályázaton nyert hat és fél millió forintból vásároltak korszerű beren­dezéseket. Egyet a 48-as ifjúság útján, egyet a Füredi úton, valamint a rendelőintézetben helyeztek üzembe. A gépet fotopolimerozációs lámpa egészíti ki, amelynek fénye gyor­san megköti a tömőanyagot. Képünk dr. Fekete Éva fog- szakorvos Füredi úti rendelőjében készült, fotó: király j. béla Vizeletsugár csak a cipő orráig? Férfibaj ötven fölött Torna gyenge csontokra A csontritkulás korunk új népbetegségének számít, s elsősorban a középkorú nő­ket veszélyezteti. A helyte­len táplálkozás és a moz­gásszegény életmód mellett náluk ugyanis a menopausa idején még a megváltozott hormontermelés is rontja a csontállomány állapotát. Miután ezzel a betegséggel lapunk is foglalkozott, olva­sóink felhívták a figyelmet arra, hogy a leginkább aján­lott gyógytornára nincs le­hetőség a megyeszékhelyen. Dr. Kudlák Katalin reumato- lógus szakorvos betegeinek panaszát hallva megkereste a megfelelő szakembereket, és így a közös akarat sikert hozott. A kaposvári Köz­ponti Tánciskola és Moz­gásstúdió hetente két alka­lommal ad helyet a gyógy­tornának, melyet Tarr Erika gyógytornász vezet. — Mi jellemzi a csontrit­kulásos nők tornáját?- Mivel a jelentkezők ko­ra meghatározott - 40 felet­tiek -, más betegség is jelen lehet az oszteoporozis mel­lett. A tornát ezért csak kor­rekt orvosi diagnózis után kezdjük, hiszen a különböző betegségeknél más terhelés szükséges, és figyelembe kell vennünk az általános ál­lapotot is. Fokozatos terhe­lőprogramot állítunk össze; először a keringési és a lég­zési rendszer kapacitását növeljük. Ha ez rendező­dött, akkor kezdődhet a cél­zott gyógytorna: átmozgat­juk a nagyízületeket és a ge­rincízületeket, javítva ezzel a csont anyagcseréjét. Ha visszafordítani nem is, ám lassítani lehet a csontrit­kulást. A mozgással és a he­lyes táplálkozással elérhető, hogy a megfelelő ásványi anyagok beépüljenek a csontállományba. A tornára nemcsak az ilyen betegség­gel küzdők vállalkozhatnak, hanem mindenki, akinek rendszeres mozgást ajánlott az orvosa. A gyógytornát a Kapos szállóban tartják, heti két alkalommal. I. E. Tv-sorozat a Down-kórról A Down-kórosokkal és a min­tegy 3^)00 ezer fogyatékossal szembeni fokozottabb tolerancia elterjedését segítheti elő az MTV új, 22 részes "Az élet megy to­vább" című amerikai tévésoro­zata, amelyet a kettes csatornán, vasárnaponként 18.30-tól láthat­nak a nézők. Eddig két kaposvári és öt somo­gyi szívbeteget operáltunk meg sikerrel a zalaegerszegi szívcent­rumban. A Kaposi Mór Megyei Kórház orvos igazgatójának és a kardiológiai osztály vezetőjének egyaránt felajánlottuk: éljenek az új központ nyújtotta lehetősé­gekkel. Dr. Papp Lajos, a Hay- nal Imre Egészségtudományi Egyetem zalaegerszegi szívse­bészeti tagozatának tanszékve­zető egyetemi tanára mondta ezt egyik kaposvári előadásán. — Minden szívbeteg számára adott a lehetőség, hogy nálunk kezel­tesse magát, de a földrajzi közel­ség is indokolja, hogy több bete­get fogadjunk Somogyból. Hi­szen van olyan zalai település, amely távolabb van Zalaeger­szegtől, mint némely somogyi, a társadalombiztosító pedig finan­szírozza. — Fölmerült annak a lehető­sége is, hogy együtt dolgozza­nak a kaposvári mellkassebé­szekkel. — Minden távolságot át lehet Az emberiség történetében időnként hatalmas járványok tizedelték a lakosságot, dön­töttek el csatákat, vele egyes népek sorsát. Ezek közé tar­tozott a gyermekbénulás is. Ez utoljára 1959-ben okozta több tízezer gyermek bénulá­sát és halálát hazánkban. Az 1960-as évek elejétől a Sabin-oltás bevezetésével a megbetegedések száma rendkí­vüli módon csökkent. Az utolsó honi járvány után néhány évvel 1-2 beteget észleltek csupán. Ezek a szerencsétlen gyermekek azok közül kerültek ki, akiknek a szülei nemtörődömségből vagy felelőtlenségük miatt nem oltatták be kicsinyeiket. Az oltá­sok következményeként a vilá­gon évi félmillióval kevesebb betegség zajlott le, sőt a civili­zált világban — így természete­sen hazánkban is — a jól szer­vezett oltások eredménye az, hogy 3 éve nem fordult elő gyermekbénulás. Joggal merül fel a kérdés: aktuális-e ma is az Egészségügyi Világ szervezet 1988-ban meghirde tett célkitű­zése, hogy 2000-re legyen a vi­lág mentes e betegségtől, és mennyiben érint ez bennünket, szülőket, és egészségügyi dol­gozókat. hidalni, ha nagyon akarjuk és együttműködésre készek a sza­kemberek. Megvan a lehetősége, hogy együtt dolgozzunk dr. Vincze Károly főorvos csapatá­val. Én őt tartom Magyarország egyik legjobb mellkassebészé­nek. Kezdetben egy-egy eset kapcsán, majd később a kapos­vári mellkassebészekre alapozva el lehetne indítani egy szívsebé­szeti tevékenységet. — Mi indokolja a szorosabb együttműködést? — Technikailag kiválóan föl­készült mellkassebészek sem tudnak ma Magyarországon el­végezni bizonyos szívsebészeti műtéteket, és fordítva. Például hazánkban még soha senki nem végzett koronáriaműtétet, ope­rálható tüdőrákkal. A tüdő­gyógyintézetben közölték a pa­cienssel, hogy ilyen súlyos, ko­szorúér-betegséggel nem szabad elvégezni a tüdőműtétet. A kar­diológián pedig a szívsebészek tájékoztatták arról, hogy a nyi­tott szívműtét alkalmával oly A válasz és a magyarázat a 3 rokon, de önálló kórokozó vírus és a betegség természetéből fa­kad. A rendkívül gyorsan ter­jedő vírus néhány évenként vé­gigfertőzte a lakosságot enyhe bélhurutos vagy influenzás kép formájában. Azonban a gyerme­kek jelentős hányadában enyhe, nyom nélkül gyógyuló agyhár­tyagyulladástól végleges bénu­láson át a legsúlyosabb lefolyá­sig, a légzőizmok bénulása miatt bekövetkező halálos kimenete­lig észleltek idegrendszeri tüne­teket. A különböző izomcsopor­tokat érintő bénulások maradan- dóak voltak — enyhülést külön­leges rehabilitációval sikerült elérni. A légzésbénult gyerme­keket csak az úgynevezett „vas­tüdővel” lehetett életben tartani. 1993-ban a világ gyermekei­nek 80 százalékát oltották be. Az elmaradás oka egyes népré­tegek, esetleg kormányok fel­előtlensége, ritkán az elégséges pénzügyi alapok hiánya és nem utolsósorban a háborúk, illetve polgári zavargások, amelyek fé­kezik az immunizációt és ezzel sok-sok gyermeket védettség nélkül hagynak. Az oltatlan kö­zösségekből a vírusok napok alatt a világ bármely tájára eljut­hatnak és ott megbetegíthetik a véletlenül be nem oltott gyer­mértékben sérülne az immun- rendszere, ami siettetné a daga­nat továbbterjedését. Tanácsol­ták: operáltassa meg a tüdőrák­ját, és a gyógyulást követően je­lentkezhet szívműtétre. Ezt a be­avatkozást ugyanakkor, a két szakember — kardiológus és mellkassebész — együttműkö­désével, egy műtét alatt és egyet­len vágásból meg lehet oldani. Ezért kell kiszélesíteni kapcsola­tainkat a társszakmákkal. — Az operált betegek rehabi­litációját miként oldják meg? — Dr. Tahy Adám a balaton­füredi szívkórház orvos igazga­tója, aki nemrégiben ért haza több éves amerikai tanulmányút- járól, elsőként ajánlotta föl az együttműködést. Napi kapcso­latban vagyunk az intézménnyel; operált betegeink rehabilitációját jó részt ők végzik. Jelentős eredmény, hogy ma már Bala­tonfüreden is meg tudják csinálni az elektrofiziológiai vizsgálato­kat és a pacemaker-beültetése­ket. (Várnai) mekeket. Az elmúlt években is még százezerre tehető az évente megbénult gyermekek száma, így gyermekeink, unokáink nin­csenek addig biztonságban, amíg a földön bárhol is megta­lálható a vírus. Ezért nem lehet abbahagyni az oltásokat azokban az orszá­gokban sem, ahol már évek óta nem fordult elő megbetegedés. A betegség felszámolásával megszabadulunk' egyik ősrégi veszedelmünktől. Az egészség­ügy és a társadalom egyéb sür­gős gondok megoldására fordít­hatja erőit. A jelentős gazdasági előnyök mellett (évi 100 millió dollár) az az erkölcsi hatás is ér­vényesül, hogy a rendelkezésre álló egészségügyi ellátás vezeté­sével a közösségek és az egyé­nek együttesen milyen világra szóló feladatok megoldására ké­pesek. Joggal várhatjuk, és hisszük is, hogy a következő öt évben a feketehimlőhöz hasonlóan a gyermekbénulás is már csak or­vostörténeti jelentőségű lesz. Az egészségügyi világnapon ennek szellemében szükséges, hogy szolidaritást vállaljunk a világ minden polgárával, az em­beriséget egységes egésznek te­kintve az egészségesebb, telje­sebb élet felé vezető úton. A dülmirigy — ismertebb ne­vén prosztata — megnagyob­bodása az egyik legtömege­sebb betegség, amely a férfiak idősebb korosztályait fenye­geti. A 60 évnél idősebbek fel­ének, a 70 év közöttiek két­harmadának számolnia kell vele. Milyen jelenségek figyel­meztetnek e jellegzetes férfi­bajra? A szakorvosok szerint a kezdeti stádiumot az jelzi, hogy nappal és éjszaka egyaránt gyakoribbá válik a vizelési in­ger, s ugyanakkor az inger és az ürítés közötti idő hosszabbodik. Ehhez járul, hogy a vizeletsu­gár gyöngül, ahogy egy érzék­letes definíció mondja: csak a beteg cipőjének orráig ér el. A prosztatagondok második szakaszának jellemzője, hogy a hólyag nem tud teljesen kiü­rülni; kevéssel utóbb ismét föl­lép az inger — ekkor azonban kevés vizelet távozik. A visz- szamaradó vizeletet mennyisé­gét a szakorvosok katéterezés­sel vagy ultrahangvizsgálattal mérni is tudják - ez azért is fon­tos, mert a prosztata megna­gyobbodásának mértékét jelzi. (A mintegy gesztenye-nagy­ságú dülmirigy akár narancs­nagyságúra is duzzadhat.) A harmadik periódusban a hólyag egyre kevésbé tud kiü­rülni, vizeletpangás alakul ki, aminek következtében a vizelet egészen a veséig visszaduzzad­hat, s a vese fölmondhatja a szolgálatot. Növeli a komoly egészségkárosodás veszélyét, hogy az esetek egy részében a betegeknek még ebben az elő­rehaladott stádiumban sincse­nek panaszaik. Emiatt is fontos — mondják a szakorvosok —, hogy minden 40 év fölötti férfi időről időre menjen el urológiai vizsgálatra. Sajátos tapasztalat, hogy a rendszeres ellenőrző vizsgála­toknak valósággal gyógyító ha­tásuk van: a kontrolion áteső paciensek egyharmadánál a vizsgálati eredmény ismereté­ben a betegség tünetei meg­szűnnek. A különös jelenség­nek egyszerű a magyarázata. A bizonytalan balsejtelmeket el­oszlató diagnózis önmagában is kedvezően hat a vegetatív ideg- rendszerre, amely fontos szabá­lyozó szerepet tölt be a szerve­zetben. - Kör ­Gyermekbénulás nélküli világot akarnak 2000-re Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Igazgatóság Általános Igazgatási Irodája tájékoztatja az érintett települések lakosságát és közületeit, hogy a Magyar Államvasutak Pályafenntartási Főnöksége a Fonyód - Kaposvár vasútvonalon 1995. 04.10-től, 1995. 04. 30-ig vegyszeres gyomirtást végez Gartoxin, Gallant, Arzenál és Galcurea-b vegyszerekkel A gyomirtószerek mérgező hatásúak, ezért az érintett területeken állatok legeltetése 30 napig TILOS! Ugyancsak TILOS a vegyszerezett területekről származó takarmányt állatokkal etetni. . Gyakori a légzőszervi megbetegedés Hazánkban a Dél-Dunántúlon a leggyakoribb a krónikus légző­szervi megbetegedés. Ennek egyik oka a levegő szennye­zettségében keresendő. Az or­szágos adatok szerint gyermek- és serdülőkorban az allergiás asztma, a negyven év fölötti férfiak esetében pedig a kró­nikus hörghurut és hörgőrák előfordulása a leggyakoribb. Kevesebb nőt szűrnek már Az utóbbi években erősen csökkent hazánkban a nőgyó­gyászati szűrővizsgálatra je­lentkezők száma, miközben a gyengébb nem tagjai között ve­zető haláloknak számít a mell-, a méhnyak- és a méhtestrák. Tíz éve még több mint egy mil­lióan keresték föl évente szűrés végett a nőgyógyászokat, 1988 óta azonban mind kevesebben. Tavaly alig több mint 820 ezer nőt vizsgáltak meg a nőorvo­sok. Ez azt is jelenti, hogy csökken a nőgyógyászati rákok korai fölismerésének az esélye. Kaposváron több a bölcsődés Csak a normának megfelelően csökkentették az elmúlt négy évben a bölcsődei helyek szá­mát Kaposváron. A hat intéz­ményben 270 hely van a kicsik számára. Januárban 275 beíra­tott gyermekkel számoltak, s ezzel 110 százalékra emelke­dett a bölcsődék kihasznált­sága. A gondozók számát is a helyekhez igazították. Bár az élve születések száma 1991- ben 820 volt, 1994-ben pedig 722, a szülők az idén újabb 34 gyermek fölvételét kérték, ami azt bizonyítja, hogy a demográ­fiai hullámvölgy ellenére is nőtt az érdeklődés a bölcsődék iránt. Somogybán növekvő férfihalálozás Somogybán az országosnál is gyorsabban emelkedik a 40-59 éves férfiak halálozási aránya. Valamivel kedvezőbb képet mutatnak a megyei adatok: or­szágosan a 30-49 éves nők mor­talitási aránya is növekszik, míg Somogybán ez a kedvezőt­len tendencia a 30-39 évesek­re érvényes. A halálozási arány országosan - és megyei össze­hasonlításban is - már 1970-től nő valamennyi korcsoportban. Számítógépes betegnyilvántartó Hazai fejlesztésű számítógépes egészségügyi informatikai rendszert helyeztek üzembe a Pécsi Orvostudományi Egye­tem neurológiai klinikáján. Az ötmillió forint értékű adomány révén a klinika működőképes, korszerű számítógépes rend­szerhez jutott, amely alkalmas az orvosi beavatkozások, az ambulánsadatok, a klinikai osz­tályos adatok rögzítésére, s le­hetővé teszi a betegekről készí­tett jelentések pontos és gyors elkészítését, az egészségügyi intézmény teljes gazdálkodá­si rendszerének a vezetését is. Császármetszéssel minden hatodik Németországban egyre több új­szülött jön világra császármet­széssel. 1993-ban már minden hatodik csecsemő - 785 ezer 200 közül 132 ezer - így szüle­tett. A szövetségi statisztikai hivatal közleménye szerint ez a szám évről évre nő. Négy éve még csak 15,3, míg két éve már 16,9 százalék volt az arányuk. f i >

Next

/
Thumbnails
Contents