Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-11 / 109. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. április 11., kedd Francia tanácsadók segítik a somogyi vállalkozókat Könnyebbé válik a somogyi vállalkozások külföldön való megjelenése, a nemzetközi gazdasági folyamatokhoz való kapcsolódása, de a ha­zai szolgáltatásokba való in­tegrálódása is. Ezt a célt szolgálja ugyanis a Somogy Megyei Vállalkozói Központ és a francia Grenoble Isere Developpement vállalkozás- fejlesztési ügynökség által kötött szerződés, amely az év végéig szól. Jákli Péter megyei fő­jegyző, a vállalkozói központ alapítvány elnöke elmondta: a vállalkozások továbbfejleszté­sének és a gazdasági társasá­gok megalakításának So­mogybán is az egyik akadálya a finanszírozás és a piackuta­tás, ezért ebben is a vállalko­zók segítségére akarnak lenni. Hozzátette: továbbítják a gaz­dasági és jogi információkat, segítik a fejlesztési tervek és a szervezeti rendszerek kidol­gozását. Közreműködnek az ipari, a kézműipari és az ide­genforgalmi célú fejlesztések gazdasági környezetének meg­teremtésében és figyelemmel kísérik mindazokat az új lehe­tőségeket, amelyek ered­ménnyel és a foglalkoztatás megoldásának lehetőségével kecsegtetnek. — Miben segítenek a fran­ciák? — A Grenoble Isere Deve­loppement már a vállalkozói központ megalakulása óta se­gítette a munkánkat, s ez haté­konynak bizonyult. Most vi­szont egy évre írásban is rög­zítettük az együttműködés fel­tételeit. A francia fél ismere­tek átadásával, tapasztalatcse­rékkel, ötletnapokkal, közös tanfolyamokkal segíti a helyi fejlesztéseket. A műszaki fej­lesztésben résztvevő magyar szakemberek is számíthatnak a francia segédletre. A vállal­kozásalapítási programokhoz szükséges szaktanácsadást is vállalja az ügynökség és köz­reműködik a települések együttműködésének kimunká­lásában, a helyi ipar és idegen­forgalmi fejlesztésekben is. — Mit tesz a megyei vállal­kozói központ? — Összegyűjtjük azokat a fejlesztési programokat és el­képzeléseket, amelyeket a te­lepülések, illetve a vállalko­zók szívesen megvalósítaná­nak. Megszervezzük a találko­zót az érintett vállalkozókkal, polgármesterekkel és szakér­tőkkel, hogy megbeszélhessék a fejlesztési programokat. A többi már nem rajtunk múlik. — Szerződést kötöttek a Nemzetközi Csereszolgálati és Műszaki Szaktanácsadó Egye­sülettel is... — Az ECTI egyike azok­nak az elismert szervezetek­nek, amelyek rendelkezésre bocsátják azokat a szaktaná­csadókat, akiket a Phare prog­ramban résztvevő országok felkérhetnek. Mi felkutatjuk azokat a somogyi vállalkozó­kat, akik igénylik a szaktaná­csadást, s a névjegyzéket eljut­tatjuk az ECTI-hez, fogadjuk a tanácsadókat és segítjük a munkájukat. (Lengyel) Somogyi horgászok a vizsgálat hálójában Kutyaügyi interpelláció a Parlamentben Gyógyulóban a rendelet Kevesebb árpavetés Az országos tavaszi árpa ve­tésterületből megyénk az el­múlt évek átlagában 4,1 - 4,9 százalékkal részesedett. Az 1990-es években a harmadik legfontosabb kalászos gabo­nánk vetésterülete több, mint kétszeresére nőtt. 1993-ban még több, mint 12 ezer hektá­ron vetették ezt a gabonát Somogybán, de ez a terület az idén várhatóan 7-8 ezer hek­tárra csökken. A tavaszi árpa termesztés fő vonzerejét a termelés viszony­lagos olcsósága és a vetésfor­góba illeszthetősége jelenti. Ezt jól kiegészíti a kiváló takar­mány érték, jó minőség esetén pedig a söripari értékesítés le­hetősége— mondta Varga Gá­bor, az FM megyei hivatalának osztályvezetője. — A gyakor­lati tapasztalatok alapján meg­állapítható, hogy megfelelő faj­taválasztással és agrotechniká­val a vetésterület majdnem felén lehet biztonsággal jó mi­nőségű sörárpát termeszteni. Ehhez azonban elengedhetetlen az elfogadható sörárpa ár és a piacra jutás lehetősége. Ma a sör és maláta gyárak fajtához kötik a biztonságos felvásárlást. A Dunaújvárosi Maláta Gyár például idén a Maresi, az Orbit, a Jubilant és a Rubin fajták fel­vásárlását tervezi. A söripari tu­lajdonságokat ugyanis a fajta genetikailag hordozza, ezért a feldolgozó számára ennek kikö­tése bizonyos minőségi garan­ciát jelent. Mint azt megtudtuk, a tava­szi árpa termesztése során fi­gyelembe kell venni a fajta ki­választásánál a szárazság tűrést, a betegségekkel szembeni elle­nállóképességet, a szárszilárd­ságot és a söripari értéket. A gabona viszonylag kisebb ter­melésbiztonsága a rövid tenyé- szidejéből adódó, a környezet­tel szemben fokozottabb érzé­kenységével függ össze. A ké­sei kitavaszodást és az elhú­zódó vetést kifejezetten nem kedveli. Ugyancsak negatívan reagál a meleg, száraz áprilisi, májusi éghajlatra, az aszályos június-júliusra. Ez a kockázat a korai vetéssel és az alkalmaz­kodó képesebb fajták termesz­tésével csökkenthető. Somogybán lassan már befe­jezéséhez közeledik a tavaszi árpa vetése a földeken. Mintegy harmincöt nagyüzem és több tucat kistermelő vállalkozott az idén e gabonaféle termeszté­sére. A legtöbb szövetkezetben már márciusban elvetették az árpát, de a kedvezőtlen időjárás miatt néhány gazdaság megké­sett. Várhatóan a jövő hét vé­géig azonban mindenütt ma­gágyba kerül az árpa. (Boldizsár) Tíz somogyi horgaszegyesüle- tet, és somogy megyei szövet­ségüket „fogta be” — témá­hoz illően szólva — egy vizs­gálat hálójába a Somogy Me­gyei Főügyészség. A vizsgálat vezetője: dr. Miklósné dr. Magyar Márta szerint azt nézték, hogyan érvényesül­nek az egyesületi jogokról szóló törvényerejű rendelet előírásai, és megfelel-e ezek­nek a megyei horgásszövetség működése. A tíz horgászegyesület a bí­rósági nyilvántartásban sze­replő horgászegyesületek 20 százalékát teszi ki. Közülük csak három nem foglalkozik vízkezeléssel. Taglétszámuk tavaly 4776 volt. Ez 171-el több az előző évinél. Egyébként a megyei szövetségbe tömörült horgászegyesületek tagsága az előző két évben 13.926-ról 13.129-re csökkent. Az egyesü­leteknél általában eleget tettek a demokratikus önkormányzati követelményeknek. Ez alól csak a Balatonfenyvesi Sport­horgász, a Fonyódi Sporthor­gász, a Siófoki Olajbányász és a Deseda Sporthorgász Egyesü­let kivétel. Ennek főként az az oka, hogy tagságuk szétszórtan él az országban, és nehezen tudnak határozatképes közgyű­lést összehívni. Akadt egy olyan — nevezetesen a Csurgói Zrínyi Mg. Tsz. Üzemi Horgá­szegyesülete —, amely tavaly egyáltalán nem működött. El­gondolkodtató, hogy a horgá­szegyesületek nem fognak vál­lalkozásba, tevékenységük a sporthorgászat feltételeinek megteremtésére korlátozódik, illetve — a vízkezelőknél — foglalkoznak hal telepítéssel. A MOHOSZ irányelvei alapján mindenütt megtörtént a „va­gyonnevesítés”. Ám ennek in­kább csak elvi jelentősége van, mert vagyon nincs. Az ügyész­ség figyelme részletesen kiter­jedt a horgászegyesületek meg­alakításával, alapszabályával, tagsági viszonyával, szerveze­tével, működésének törvényes­ségével kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdésekre is. Közü­lük említésre méltó a gyakran vitatott és félre magyarázott tagsági jog. A Siófoki Olajbá­nyász, a Sefag Üzemi, valamint a Homokszentgyörgyi Horga- szegyesület alapszabályában ta­lálható paragrafus szerint az a tag, aki az előírt határidőn belül nem rendezi tag- és egyéb dí­jait, nem gyakorolhatja jogait. Csak arról feledkeztek meg az alapszabályok készítői, hogy az, akinek tagságát nem szün­tették meg, mindenkor gyako­rolhatja tagsági jogait. Á fő­ügyészség megállapítása sze­rint a MOHOSZ Somogy Me­gyei Intézőbizottságának meg­szüntetése, és a Horgászegyesü­letek Somogy Megyei Szövet­ségének megalakítása jogszer­szerű volt. A megyei szövetség egyszer sem lépte túl hatáskö­rét, és olyan megállapodást sem kötött az egyesületekkel, amely irányításának elfogadására kö­telezte volna őket. A vizsgálat tapasztalatai alap­ján a főügyészség egyesületi működés és közgyűlési határo­zatképtelenség, törvénysértés, költségvetés hiánya, pontatlan alapszabály miatt, illetve alap­szabályok összhangjának meg­teremtése céljából 1 keresettel, 1 elvi óvással, 6 felszólalással és 10 jelzéssel élt. Sz. N. A napokban zajlik Somogy megyében a kutyák kötelező, veszettség elleni védőoltása. A vírus emberre is veszélyes, gyógyíthatatlan betegséget okozhat. Most azonban az ál­latorvosok közt okozott egy­fajta „tünetegyüttest”, ám sze­rencsére ez egyrészt nem fer­tőző, másrészt, úgy tűnik ke­zelhető is. Kiderült, hogy egy érvényben lévő rendelet szerint csakis kinevezett köztisztviselő állatorvos végezheti a védőol­tást. A magánállatorvosok ezt diszkriminációnak tartják, oly­annyira, hogy ezügyben parla­menti interpelláció hangzott el István József (FKGP) részéről. — A jogszabály előírja, hogy minden kutyát, minden évben, az év azonos időszakában be kell oltani veszettség ellen. Az időszakot a minisztérium hatá­rozza meg, ami Somogy me­gyében éppen e hónap — mondta dr. Bánáti Henrik me­gyei főállatorvos. — Minden településen a jegyző a kijelölt állatorvossal együtt meghatá­rozza a pontos helyet és idő­pontot. A rendelet azt is tartal­mazza, hogy az állatorvos csakis kinevezett tisztviselő ál­latorvos lehet. Nekik ez egyéb­ként nem joguk, hanem köte­lességük is, és ezekben az idő­pontokban térítésmentesen dol­goznak. A befizetendő összeg csupán a vakcina árát és az ál­lamigazgatási díjat tartalmazza. — Sok kutyás azonban nem a kijelölt időpontokban vitte kedvencét oltatni, hanem más­kor, és ahhoz az állatorvoshoz, amelyik más alkalommal is ke­zelte a kutyát. Márpedig ilyen­kor már ez „üzlet”. — Valóban, ha eltérő idő­pontban viszik veszettség elleni oltásra a kutyát, akkor a mun­kadíj már szabadáras. Erre most is van lehetőség, de az állator­vosnak ilyen esetben is rendel­keznie kell hatósági jogkörrel. — A magánállatorvosok te­hát ettől elesnek. A másik gond lehet, hogy ha a kutyatulajdo­nos állatorvost vált, lehet hogy azután már máskor is oda jár. — Ezt nem tartom valószí­nűnek, de előfordulhat. A par­lamenti interpellációra adott vá­laszában Lakos László minisz­ter úr egyébként ígéretet tett arra, hogy rendeletileg lehetővé teszik, hogy magánállatorvosok is végezhessenek hatósági munkát, megfelelő szabályok között. Később pedig az állat- egészségügyről szóló, illetve az állatorvosi kamaráról szóló torn vény szabályozza ezeket a kér­déseket is. Nem valószínű, hogy a tör­vények, és a rendelet e hónap­ban megjelenik, így magánál­latorvosok legfeljebb jövő év áprilisában olthatnak veszettség ellen kutyát Somogybán. V. O. SOMSZOLG INFORMATIKA 7400 Kaposvár, Gábor A. tér 3. Tel./fax: 82/314-013 82/318-904 HÚSVÉTI MULTIMEDIA NAPOK Vásárlással egybekötött bemutató Gábor A. tér 3. 1995. 04.12-04,15. CD lemezek, CD driveok, hangkártyák, hangszórók Jöjjön el! Próbálja ki! Nyerjen egyet! (78686) Versgyűjtemény a Költészet Napjára Antológia címmel válogatást jelentetett meg a Költészet Napjára az Amatőr Költők Or­szágos Szövetségének nagya­tádi csoportja. A gyűjtemény nagyatádi és vidéki amatőr költők és írók munkáit tartal­mazza. A kiadványt az alka­lomszerűen megjelenő Nagya­tádi Kristályból, más folyóira­tokból és kéziratokból Ba- csáné Molnár Mária szerkesz­tette. A kötetben ismert és el­ismert szerzők versei és írásai olvashatók. Javul a vízellátás A korábbi időszakok nagymér­tékű vízműépítési programjá­nak eredményeként Somogy megye vízellátásának helyzete igen kedvezően alakult. A me­gye kétszáznegyven települése közül 232 helyen jelenleg is biztosított a közműves vízellá­tás, míg a további nyolc tele­pülésen a vízműépítés jelenleg is folyik. Az ellátott lakosok aránya meghaladja a kilenc­vennyolc százalékot. Hét millió forint élelmezésre A csurgói Önkormányzati Gimnázium gazdálkodásában a növekvő finanszírozás elle­nére egyre nagyobb gondot okoz az infláció hatása. Tavaly az intézmény gazdálkodásban jelentős költség volt az élel­mezési anyagok megvásárlása, erre a célra 6 millió 913 ezer forintot költöttek. A szolgálta­tások között az energiahordo­zók és közműdíjak jelentettek nagyobb kiadásokat. Az in­tézmény bevétele az ellátottak térítési díjából, az alkalmazot­tak élelmezés térítéséből és a kiszámlázott szolgáltatásokból keletkezett. A vonat elé feküdt Osztopán külterületén — ön­gyilkossági szándékkal '— a vonat elé feküdt egy 57 éves osztopáni lakos. Egy este ki­lenc órakor közlekedő vonat halálra gázolta a szerencsétlen asszonyt. A helyszínelés során bűncselekményre utaló körül­ményt nem találtak. Siófoki szakács-siker A siófoki Krúdy Gyula Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet harmadik osztályos diákja —- Gelencsér Kornél — sikerrel szerepelt a Miskolcon megrendezésre ke­rült Szakma Kiváló Tanulója versenyen: a behívott 22 ta­nuló között a második helye­zést szerezte meg, ezzel egyi­dejűleg megkapta szakács szakmunkás bizonyítványát. Ugyanezen a versenyen a né­met nyelvből országos első he­lyezést ért el, amelyért külön- díjat kapott. Felkészítés házasság előtt Kéthónapos kurzus végére ért a Marcaliban 34 házasságra készülő fiatal férfi és nő. A Plébániahivatal által rendezett lelki előkészítés befejezése­ként az esküvőre készülő kato­likus párok a Boldog Gizella templomban áldoztak és bér­málkoztak. á Évente közel 15 ezer négyzetméternyi gépko­csiponyvát, kemping sátrat és egyedi tervezésű idompony­vákat gyártanak a kaposvári Delta Szövetkezetben. Felvéte­lünkön szegik a sátomakvalót. fotó: kovács tibor

Next

/
Thumbnails
Contents