Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-10 / 108. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP KÖZBIZTONSÁG 1995. április 10., hétfő Kevesebb ismeretlen tettes A Kaposvári Katonai Ügyészség tavalyi munkáját értékelték — A Kaposvári Katonai Ügyészség az ügyek feldolgo­zásának gyorsaságában meg­haladja az országos átlagot, ügyeik 84,5 százalékában két hónapon belül fejezték be a nyomozást — mondta dr. Kovács Tamás altábornagy, katonai főügyész, a legfőbb ügyész helyettese a Kaposvári Katonai Ügyészség 1994. évi munkáját értékelő értekezlet után, majd hozzáfűzte: — Ez azért is tiszteletreméltó telje­sítmény, mert az országban Kaposváron nőtt a legjelentő­sebben az ügyforgalom. Mint elmondta, a Kaposvári Katonai Ügyészség büntető­jogi tevékenysége szinte kifo­gástalan, s az országban a leg­jobb a váderedményességük: itt „maradt” a legkevesebb is­meretlen tettes. Amiről azon­ban az ügyészség vezetőjének beszámolóját követően az al­tábornagy kritikával beszélt, az az előállításos vagy gyorsí­tott eljárás igen kis száma. Ta­valy mindössze öt ilyen eset volt, bár idén az első negye­dévben már négy. — Milyen szerepe, helye van az egységes ügyészi szer­vezetben a katonai ügyészsé­geknek? — A katonai ügyészség az utóbbi években vált gyakorla­tilag és tartalmilag igazán az ügyészi szervezet integráns részévé. A legfőbb ügyész űr — velem együtt — ennek a következetes híve volt. — A múlt évben nőtt vagy csökkent a katonai büntetőel­járás hatálya alá tartozó bűn- cselekmények száma? — A katonai ügyészségi sta­Dr. Kovács Tamás FOTÓ: LANG RÓBERT tisztikában a feljelentők száma huszonnyolc százalékkal, a fel­jelentettek száma pedig több mint ötven százalékkal emel­kedett. Az elkövetett bűncse­lekmények száma pedig negy­venegy százalékkal volt több. Ez radikális emelkedésnek tű­nik, de az okai ismertek. Az 1993. májusában változott tör­vény szerint a katonai parancs­noknál nem „maradhat” a le­genyhébb bűncselekmény sem, tehát ez növeli a statisztikai adatokat. A katonai visszaélé­seket tekintve azonban ag­gasztó a növekedés. Ezek pok a bűncselekmények, amelyeket az úgynevezett öregkatonák követnek el a kopaszok sérel­mére. Az ilyen „szívatások” úgy tűnik, hogy kiirthatatlanok. Ám most is felhívtam a figyel­met arra, hogy reagáljunk hatá­rozottabb, gyorsabb eljárással és esetleg szigorúbb felelősség­revonás kezdeményezésével az ittas állapotban elkövetett szol­gálati és az erőszakos — eset­leg testi sérülést okozó — ka­tonai bűncselekményekre. — Tapasztalható-e új je­lenség a katonai bűnözésben? — Nyilván a kábítószere­zésre gondol. Bár előfordult, de csak esetenként. A hadse­regben nem tűrjük el a drogot, keményen lépünk föl ellene. — Várható a katonai ügyészségek hatáskörének a bővülése? — Bízom abban, hogy a büntetőeljárási kodifikáció so­rán a teljes hatáskört vissza­kapjuk. Most a szolgálati he­lyen, szolgálattal összefüg­gésben elkövetett bűncselek­mények katonai büntetőeljárás hatálya alá tartoznak, de a ka­tonák köztörvényes bűncse­lekményeit nem mi bíráljuk el. Szerintem indokolatlan, hogy a katonák ügyeiben százegy- néhány városi rendőrkapitány­ság, öt nyomozó hivatal, öt ka­tonai ügyészség és számos bí­róság járjon el. — A közelmúltban történt előléptetése a személyes elis­merésen túl egyben az appa­rátus munkájának az elisme­rését is jelenti? Hiszen nem volt még ilyen magas rendfo­kozatú katonai főügyész— — Valóban én vagyok az első altábornagy, s ez nagy megtiszteltetés. Ám több fó­rumon is hangsúlyoztam: örü­lök, hogy ilyen apparátust ve­zethetek. Úgy gondolom, hogy ez az előléptetés nem­csak Kovács Tamásnak, ha­nem a katonai ügyészek mun­kájának elismerése is. Tamási Rita Borús bűnügyi prognózis Dr. Kacziba Antal: Nem lehet minden pofon mellé rendőrt állítani A rendőrség szigorít: jön a pontrendszer Bors Béla az év járőre A körözött ember sumákol Bors Bélát, a Kaposvári Rendőrkapitányság közrend- védelmi osztályának főtör­zsőrmesterét választották meg — tavalyi munkájának elismeréséül — az év járőré­nek. Bors Béla körbe járta fél Ma­gyarországot, míg a somogyi megyeszékhelyen kötött ki. Győrben született, Pannonhal­mán lakott, Sopronban volt ha­tárőr, Szombathelyen rendőr tiszthelyettesire járt, aztán egy fonyódi gyakorlaton megis­merte feleségét, aki végül So­mogybán marasztalta: 1987-től laknak Kaposváron. A 31 éves fiatalember tizen­egy éve rendőr; objektumőr­ként kezdett, később gyalogjá­rőrként dolgozott, aztán 1200-as Ladával, majd VW Golffal járt, most pedig a leg­utóbb kapott 1500-as Ladák egyikét vezeti. Szereti a mun­káját, bár tisztában van azzal, hogy ez nem igazán népszerű. Az embereknek zaklatásnak tűnik az igazoltatás, holott az egyetlen cél a nyugalmukat za­varó bűnözők, körözött szemé­lyek elfogása. Ebben pedig Bors Béla elől jár, a közel­múltban több sikerélménye is volt. Érzi, hogy amikor szóra­kozóhelyen, éjszaka igazoltat, nem kedvelik különösebben, ám ha valakinek szüksége van a rendőrre, mindjárt más a vé­leménye tevékenységükről; el­ismerik és igénylik a járőr munkáját. Éjjel jobban szeret dolgozni, mert nagyobb az esély, hogy egy bűnöző fennakad a hálón, ők ugyanis éjszaka aktívabban mozognak — hangsúlyozza. Egy körözött ember sumákol, gyanúsan viselkedik, elárulja magát. Ki úgy, hogy hebegve beszél, ki pedig úgy, hogy me­nekül. Ezutóbbi történt akkor is, amikor igazoltatni akart a Füredi úton egy autóvezetőt. Nem állt meg, sőt majdnem el­ütötte a rendőrt. Aztán meg­kezdődött az autós üldözés, amelynek az gépkocsi hátsó kerekére leadott lövés vetett véget. Bors Bélát többször megtámadták már késsel, s szóban is az ügyészségi nyo­mozó hivatalnál tett feljelen­téssel. Vádemelésre azonban egyszer sem került sor. Az em­berek a jogaikkal sokkal in­kább tisztában vannak, mint a kötelességeikkel — vélekedik. — Mi a törvények betartatá­sával „csak” jót akarunk — mondja végül Bors Béla, aki­nek munkáját 1993-ban az ORFK-tól kapott kitüntetés is fémjelzi. (Tamási) A félelemkeltő szervezett bűnö­zéssel és a külföldiek által egyre gyakrabban elkövetett bűncse­lekményekkel kapcsolatban el­mondta, hogy mindez nem érte fölkészületlenül a rendőrséget, hiszen már 1989-ben létrehoz­ták a szervezett bűnözés elleni egységeket. Az 1970-es évek­ben szakemberek jósolták meg, hogy Magyarországon a bűnö­zés jelentékenyen növekedni fog, számítani kell a szervezett bűnözés és a bandaháborúk megjelenésére. A jóslatnál ugyan rosszabbra számítottak, ám arra nem, hogy a politi­kai-gazdasági változások kö­vetkeztében a rendőrség válsá­got él át. Mindettől függetlenül a rendőrség a bűncselekmények jelentős részét felderíti, minden tettest pedig nem lehet elfogni. Számos bűncselekmény felderí­tése a nemzetközi összefogás lehetőségeitől és színvonalától is függ, hiszen amikor ukránok, csecsének, szerbek és kínaiak követnek el bűncselekményt, sokszor nemcsak a tettes, ha­nem az áldozat kilétét is nehéz kideríteni. Tehát az idegenren­dészet és a bűnüldözési tevé­kenység komoly összehangolá­sára van szükség. A munkavál­lalást, a letelepedést, a megélhe­tés legális körülményeit szigo­rúan ellenőrizve aki ezeknek nem tesz eleget, azt — mielőtt még gyilkol — ki kell küldeni az országból. Dr. Kacziba Antal azt is el­mondta, hogy a magyar rendőr­ség külföldön, s a tengerentúlon sokkal elismertebb, mint itthon. Nem véletlen, hogy az FBI Bu­dapesten nyitja meg a Kö­zép-Európai Képzési Bázisát, ahol számos magyar rendőr is tanul majd. S az is elismerést je­lentett, hogy az amerikai kábí­tószer ellenőrzési hivatal Ma­gyarországon tartotta kéthetes tanfolyamát. Tamási Rita Néhány héttel ezelőtt bejelen­tették, hogy megszigorítják a gépkocsivezetői jogosítvány megszerzésének módját, a kez­dők esetében pedig bevezetik az úgynevezett próbajogosít­ványt. A napokban küldöttség járt Ausztriában, hogy az ottani tapasztalatokat tanulmányoz­zák. Dr. Keres László rendőr ezredest, az Országos Rendőr­főkapitányság közlekedésren­dészeti főosztályvezetőjét kér­deztük a látottakról. —- Osztrák tapasztalat, hogy a próbajogosítvánnyal közlekedő kezdő vezetők keve­sebb balesetet okoznak: szá­muk a 18-24 év közöttieknél 14 százalékkal, az idősebb korosz­tályoknál „csak” 7 százalékkal csökkentek, ami azt mutatja, hogy jó úton járunk, ha beve­— Kik kaphatnak fegyvervise­lési engedélyt? — kérdeztük Jakoda Emil alezredestől, a Somogy Megyei Rendőr-főka­pitányság igazgatásrendészeti osztályának fegyverszakterü­let-vonalvezetőjétől. — A lőfegyver megszerzési vagy viselési kérelemhez kor­mányrendelet által meghatáro­zott jogszabályi előírásoknak kell megfelelni. Alanyi jogon önvédelmi maroklőfegyverhez — pisztolyhoz — engedélyt kaphatnak a fegyveres szervek, tehát a hivatásos állomány szolgálati lőfegyver viselésére jogosult tagjai, a kormány tag­jai, az államtitkárok, a minisz­tériumi főosztályvezetők, a bí­rák, az ügyészek, az ügyészségi nyomozók és az országgyűlési képviselők, valamint a polgár- mesterek. S rajtuk kívül mind­azok, akik bizonyítani tudják, hogy tevékenységük miatt éle­tük, testi épségük fokozott vé­delmet igényel. — A fegyveres szervek tag­jain kívül kik kémek legtöbben fegyverviselési engedélyt? — A megyéből talán tíz pol­gármester kért fegyvertartásra engedélyt, a bírák és az ügyé­szek száma is igen kevés. A le­gális fegyvertartók közül az or­szágban a legtöbben vadászlő­fegyverrel rendelkeznek. Ehhez azonban feltétel, hogy az igénylő vadásztársasági tag le­gyen, valamint a vadászat gya­korlására jogosító engedéllyel (vadászjeggyel) rendelkezzen. — A gázpisztolynak — bár nem minősül lőfegyvernek —, nyilván szigorú jogszabályok teszik lehetővé a birtoklását... — Igen; csak 18 évnél idé­zetjük a próbaidőt. Ausztriában tapasztaltuk azt is, hogy a sza­bálytalankodókat nemcsak pénzbüntetéssel sújtják, hanem az elkövetés súlyosságának megfelelő büntető pontokat is kapnak. A vétkes gépkocsive­zető mindig tudja, hány rossz­pontot „ért” a vétke. Természetesen van elévülés is. A franciák még tovább lép­tek: ha valaki tudja, hogy már sok pontja van, jelentkezhet utánképzésre s ennek sikeres elvégzése után csökkentheti, vagy megszüntetheti addig gyűjtött rossz pontjait. Nálunk is lesz pontrendszer? — Ha bevezettük a próba- jogosítványt, utána^ következik a pontrendszer is. Úgy gondol­juk, nekünk a francia módszer felelne meg legjobban. (Koós) sebb, büntetlen előéletű, cse­lekvőképes, egészségügyileg igazoltan alkalmas személy kaphat engedélyt a sikeres fegyverismereti vizsga után. Ezt a vizsgát természetesen a lőfegyvertartási engedélyt igénylőknek is le kell tenniük. Aztán pedig gondoskodni kell a fegyver biztonságos tárolásá­ról, ami azt jelenti, hogy állan­dóan lakott lakásban, bizton­sági zárral ellátott szekrényben, a fegyvert ürített állapotban a lőszertől külön kell tartani. — Mire jogosít és miből áll a fegyverismereti vizsga? — A sörétes és golyós va­dászlőfegyver, a maroklőfegy­ver és a gáz riasztófegyver bir­toklására, valamint lőfegyver­kereskedelemre jogosító vizs­gát jelent. Három részből áll: írásbeli teszt, gyakorlati lő- vizsga és szóbeli. — A vizsga mennyire alkal­mas azok kiszűrésére, akik az önvédelmi fegyvert „másra” is szeretnék használni? — A háziorvos adja ki az egészségügyi alkalmasságot bi­zonyító igazolást. Nekünk semmiféle módszer nem áll rendelkezésünkre, hogy a rejtett agressziót feltárjuk. — Szigorúbban bírálják el azok kérelmét, akiknek munká­jukhoz kell a fegyver? — Magasabb egészségügyi követelményeknek, és szigorú pszichológiai vizsgálatnak kell megfelelniük. Ebbe a kategóri­ába tartoznak többek között a hivatásos vadászok, az erdé­szek, az őrző-védő, valamint a vagyon- és személyvédelmi társaságok munkatársai. T. R. A fegyverviselés terhei Szabad határforgalom - Határtalan bűnözés? Zsaruszemmel a „határtalanság” Máris kiderült: bajban vannak a nyugat-európai rendőrök, és mindazok, akik a bűn meg a bű­nözők üldözésével foglalkoz­nak. Azáltal ugyanis, hogy már­cius utolsó vasárnapjától a sokat emlegetett schengeni megálla­podás értelmében, egyetlen ha­talmas belfölddé vált az Európai Unió népesebbik fele, az „EU-állampolgárságú csibé­szek” (egy észak-rajna-vesztfá- liai főrendőr szóhasználata) akár évekre eltűnhetnek a hatóságok látóköréből. Vagy mégsem? Német belügyérek már 24 órá­val a szabad határforgalom élet­belépése után a schengeni egyezmény finomítását szor­galmazzák, mondván: más or­szágbeli kollégáiknak több jo­guk és lehetőségük van, mint nekik. A közös biztonság- és menekült-politikáról éppen tíz évvel ezelőtt aláírt, 1990-ben kiegészített EU-dokumentum ugyanis a szerződő felek rend­őreinek megengedi, hogy (mi­után elméletileg belföldről van szó) a másik ország határán túl is nyomozzanak, üldözzék a bű­nözőket. Csakhogy a franciák az őrizetbevétel jogát már maguk­nak tartják fenn; a belgák legföl­jebb a határátlépést követő fél óráig engedélyezik, hogy „EU-bilincset” (vagyis nem belgát) viseljen a gyanúsított; a hollandok és luxemburgiak pe­dig 10 kilométeres mélységig engedik be a „nem saját” zsaru­kat. Bonni, sőt brüsszeli szakem­berek szerint éppen ezt a megkö­tést fogják kihasználni a bűnö­zők, és helyezik át „munkahe­lyüket” a határvidékekre, arra számítva, hogy a fegyelmezett rendőrök pár kilométer és fél óra múltán fölhagynak az üldözé­sükkel. S mire a belföldi zsaruk a helyükbe lépnek, ők már ár- kon-bokron túl járnak. A schengeni megállapodás legfőbb „károsultjai” azonban a harmadik világbeliek, meg a délkelet-európaiak lesznek, akik eddig több-kevesebb sikerrel át­csúszhattak az Unió-tagorszá­gok határán, és elvegyülhettek az évek, évtizedek óta ott élő külföldiek tömegében. Kitűnően jövedelmező üzletággá vált az embercsempészet a kevésbé őr­zött olasz határon át Francia- és Németország irányába. Tolvajok a tehenészeti telepen A kálmáncsai Agricola mező- gazdasági szövetkezet haszná­laton kívüli tehenészeti tele­pének istállójából 108 darab öntött alumínium itatót lopott el ismeretlen tettes. Zsákmá­nyának értéke 340 ezer forint. Ügyeleti telefonok A rendőrség munkáját segítő bejelentéseket, információkat a lakosság nemcsak a 07-es és a (82)414-422-es telefonszá­mokon közölheti, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya a (82)420-613-as, a kaposvári rendőrkapitányság pedig a (82)414-422/2505-ös számon várja a hívásokat. Az utóbbi két telefon éjszaka üzenetrögzítővel működik. A Nagyatádi Városi Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztálya a (82)352-241-es számon, a Barcsi Városi Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztálya pe­dig a (82)461-230-as számon várja a bejelentéseket munka­időn kívül, illetve éjszaka szintén üzenetrögzítős telefo­non. A közlekedés biztonságáért A közlekedés biztonságá­nak növelése, a személyi sérü- léses balesetek számának csökkentése a célja a Kapos­váron (Dózsa Gy. u. 16.) mű­ködő rendőrségi balesetmege­lőzési irodának. A közleke­déssel kapcsolatos kérdésekre minden érdeklődőnek vála­szolnak, valamint az iroda se­gítséget nyújt többek között a pedagógusoknak, a közleke­dési szakembereknek a közle­kedésre nevelésről szóló vi­deóanyagokkal, óravázlatok­kal, technikai bemutatókkal. Többszörös véradókat ünnepeltek Pénteken a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság és a Kaposvári Rendőrkapitányság többszörös véradóinak kitün­tetést nyújtott át dr. Szerémy György, a Vöröskereszt So­mogy Megyei Szervezetének elnöke. A Magyar Vöröske­reszt harmincszoros véradá­sért kitüntetését ketten — Kert Tibor és Szász Károly —, a hússzoros véradásért kitünte­tését nyolcán, a tízszeres vér­adásért kitüntetést pedig har­minchármán kapták. Az ünne­pélyen a kaposfüredi művelő­dési otthon irodalmi színpadá­nak kisdiákjai adtak műsort.

Next

/
Thumbnails
Contents