Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-08 / 57. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 1995. március 8., szerda Félig kész iskola Csorna A múlt évben állították le az építkezést fotó: kovács tibor Nőnek lenni... — Egyszerűen jó nőnek lenni — mondta nevetve a kapos­vári Horváth Ágnes. — Sze­rintem a legtöbb nő — a ne­hézségek ellenére — teljes életet él. Legalábbis erre tö­rekszik. A nők minden tőlük elvárhatót meg akarnak csi­nálni és ezt általában el is érik. Noha, gyakran betarta­nak nekik... Azért különösebb panaszra mégsincs okunk, nekünk ugyanis megvan a magunkhoz való eszünk. S az ügyes női praktikákat, oly­kor-olykor be kell vetni, így a legtöbb esetben a kívánt eredmény sem marad el.... — Nem sok jót jelent, hogy nő vagyok — válaszolta kér­désünkre Vámosi Sándomé, kaposvári fonónő. — Har­minchét éves vagyok, de eza­latt már rengeteg nehézséget éltem át. De szerintem nem csak nekem, hanem a legtöbb lánynak, asszonynak nehéz az élete. — A férfiaknak szinte minden könnyebb. A gyerek nevelés, a háztartás a nőkre marad. Emellett persze helyt kell állnunk a munkahelyün­kön is. Sok nő, ha választ­hatna inkább férfi lenne. Én legalábbis így tennék.... A nők viszont szerencsések is. A gyermek vállalása, a szülés nagy felelősség és teher, ám leírhatatlan boldogság. Ezért érdemes minden lemondást és nehézséget vállalni: az idővel úgyis begyógyul minden. — A gyerekeket, a csalá­dot, az élet csodálatosságát je­lenti számomra, hogy nő va­gyok — mondta Lehoczki Fe- rencné, 52 éves batéi asszony. — Van, akinek csak örömet, boldogságot jelent, hogy nő­nek született. Nekem nem igazán. 12 éve halt meg a fér­jem, de a nehézségek, a fájda­lom ellenére is, úgy érzem nő maradtam. Ha ránézek a gyermekeimre, a napról napra fejlődő unokámra, akkor ki­teljesedik az emberben, hogy egyszerre anya, nagymama és nő... — Úgy érzem, egyre nehe­zebb nőnek lenni. — véli Ba- racskainé dr. Krajcár Mária, ügyvéd, kaposvári önkor­mányzati képviselőnő. — A feladatok, az elvárások növe­kednek egyrészt a munkahe­lyen, másrészt pedig otthon, a családban is. Egy olyan egészséges verseny alakult ki, amelyben a nőnek nemcsak résztvevőként, hanem győz­tesként kell részt venni. Ma­napság az asszonyok élete versenyfutás az idővel. S bármennyire is „szalad” egyre kevesebb ideje jut a családra. A közéleti szereplés is a csa­ládtól, a pihenéstől, a baráti kapcsolatok ápolásától ra­bolja el az időt. Mindezek el­lenére, illetve ezekkel a gon­dokkal, problémákkal együtt is optimista vagyok. Mint nő jól érzem magam a bőröm­ben... — Szerencse, hogy a hobbim közel áll a hivatásomhoz — mondta Francz Rezsőné, a barcsi Drávatej Kft igazgató­nője. — Ennek köszönhetően a hivatásom soha nem okozott problémát a családom szá­mára. 1975 óta vagyok vezető beosztásban és nőként az ott­honiakat mindig össze tudtam egyeztetni a munkámmal. Azért az igazi kikapcsolódás számomra mégis az, ha csa­ládanya lehetek, időmet gyermekem és féljem köré­ben tölthetem. Együtt Siófokért... Rádiófelvétel a Munkácsyban A kaposvári Munkácsy Gimnázium aulájában há­rom kórusról készített felvé­telt a Magyar Rádió. A Ko­dály Zoltán Ének-Zenei Ál­talános Iskola nagykórusát Zákányi Zsolt vezényelte. A Munkácsy gimnázium kó­rusa Kardos Kálmánná diri­gálásával, a Toldi Gimná­zium énekkara Dorogi Ist­ván vezényletével állt a mikrofon elé. Meglopták az iskolát A kaposvári Pécsi utcai Ál­talános Iskolából mintegy 50 ezer forint értékben ri­portermagnót, rádiósmag­nót, ruhaneműt és egyéb tárgyakat lopott el egy isme­retlen tettes. A rongálással csaknem ugyanekkora — 40 ezer forintnyi — kárt oko­zott. A Kaposvári Rendőr- kapitányság lopás bűntette miatt rendelt el nyomozást. Összekötőút kell Kökútnak A kőkúti önkormányzat az idén mintegy tizenhétmillió forintból gazdálkodik, s eb­ből nem terveznek nagyobb beruházást. Nagy szükség volna viszont a Kőkút és Gyöngyöspuszta közötti út megépítésére. Ennek a költ­ségei mintegy négy és fél millió forintot tennének ki. Ezt a pénzt pályázatokkal próbálja előteremteni az ön- kormányzat. Vállalkozói iroda „riasztós” bálja Jó ideje készül már a mar­cali vállalkozói iroda idény­nyitó rendezvényének, a vállalkozók báljának meg­rendezésére. A művelődési házban szombaton sorra ke­rülő est célja a jó szórako­zási lehetőségen kívül a vál­lalkozók szempontjából partnernek tekinthető in­tézmények támogatása. A mostani bevétel négyötöd részét, várhatóan mintegy 400 ezer forintot a marcali rendőrségnek adják riasztó­rendszer-korszerűsítésre. Pályázik 3 falu az iskolabuszra Három ötszáz lélekszám alatti település - Gadány, Kelevíz és Hosszúvíz - együtt pályázik iskola­buszra. Á hét kilométeres körzetből 100 iskolás és óvodás szállítását tudnák így biztosítani, amennyiben elnyerik a támogatást. Félig kész épület; magasba me­redő vasbeton oszlopok... Az „iskolatermekben” gaz burján­zik; csak a sárga pongyolapity­pangok idézik a tavaszt. Csorna és Szabadi között, a múlt év ősze óta minden mozdulatlan. A Ma- kona-tervek alapján épülő isko­lára mondják is sokan: úgy ké­szül, mint a Luca széke. Ok op­timisták. Sokan nem bíznak ab­ban, hogy itt valaha tanítás lesz. Csak szentségeinek: minek kel­lett ebbe a monstre építménybe belefogni... A két település 1991-ben 12 millió forintos céltámogatást ka­pott iskolaépítésre. Csorna és Szabadi önkormányzata 16 mil­lió forinttal „fejelte meg” ezt az összeget. Annak reményében, hogy helyben okosodnak majd a két község alsós diákjai. A ter­vek szerint folyt az építkezés, egészen addig, amíg az előző képviselő-testület — még tavaly — fel nem függesztette, mert el­fogyott a pénz. újvári Ildikó körjegyzőtől tu­dom: szerkezetkész állapotra kö­töttek szerződést a kivitelezővel. Ha sikerül még valahonnan pénzt előteremteni, akkor folyta­tódhat az építkezés, de módosí­tani kell a szerződést. A cserép és a tégla van csak meg. A „ma- koveczes” fa tetőszerkezet tete­mes költséget vinne el. Az egyszintes, tetőtérbeépíté- sesre tervezett épületnek — a jegyzőnő szerint — 60-70 száza­lékos a készültségi foka. Azt mondja, ha elkészül: több funk­ciót lát el. A négy tanteremből álló alsó tagozat mellett az óvo­dások is odaköltözhetnének, megoldódna az étkeztetés, és az impozáns épület közösségi ház­ként is remek szolgálatot tenne. Amikor arról kérdezem, nem érzi-e úgy, hogy nagy fába vágta a két település a fejszéjét, így vá­laszol: — Ha az építkezés volumenét nézem, akkor igen. Viszont ha így megoldódnak a gondok, s több funkcióra is alkalmas épü­let készül, akkor nem, hiszen a fejlődés alapja lenne. A hogyan tovább?-ról így, be­szél: — Pályázatokat adunk be. Most éppen egy ötmillió forintos pályázatra vátjuk a választ. Tud­juk, hogy az állam ajándékpénzt nem ad, de próbálkozunk. Ne­kem hivatalból is optimistának kell lennem... Felröppent a hír, miszerint a két önkormányzat túl akar adni a félkész iskolán; netán panzió működne majd benne. A jegy­zőnő nevetségesnek tartja ezt, hiszen akkor a céltámogatás minden forintját vissza kellene fizetnie a két településnek. Az viszont igaz, hogy még a válasz­tások előtt egy polgármester-je­lölt szórólapján valóban szere­pelt ilyen terv, azzal az indoklás­sal, hogy a készülő iskolától megy tönkre mindkét község. Sipos Sándomé hat éve él Csornában. Nagyberkiben dol­gozik, csak néha van otthon. — Örülnénk, ha elkészülne az iskola — mondja. — Most lesz elsős a kislányom, jó volna, ha helyben járathatnánk iskolába. — Szerintem az emberek jó­szívvel fogadták a tervet és jövőt láttak benne. — Ennek a falunak soha nem lesz pénze arra, hogy befejezze az iskolát —jegyzi meg egy fia­talasszony a csornai buszváró­ban. — Nagyberkinek van egy jól felszerelt iskolája, ahova örömmel járnak a gyerekek. Jobb, azt támogatnák még! — Minden pénzt elvisz ez az építkezés — véli a szabadi Kiss József. — Jobb inkább vett volna a két önkormányzat közö­sen egy buszt, és azzal szállítaná Berkibe a gyerekeket, s ez nem került volna ennyibe! Emiatt nem tudják támogatni a fiatalo­kat, emiatt nem teszik rendbe az utakat. — Mi javasoltuk abban az időben, hogy ne épüljön az is­kola — mondja a szabadi Czene Ferenc. — Mivel sokan marad­tak a faluban munka nélkül, el­kelt volna egy varroda, ami ke­nyeret adott volna az asszonyok­nak. De hát nem így történt. Most meg azt hallottuk: mivel a kivitelezőnek nem tud fizetni az önkormányzat, az elviszi az anyagot. Dr. Francz József sza­badi polgármester azt vallja: mindenképpen érdemes volt be­lefogni az építkezésbe. Már ami­kor pályáztak a céltámogatásra, tudták: a két község önerőből nem lesz képes véghez vinni, amit vállalt, de belevágtak. — Az iskolára szánt összeg nem megy más rovására — ál­lítja. — Nekünk kell ez az iskola! A 41 ezer forintos fejkvóta mel­lett mi még 58 ezer forintot fize­tünk Nagyberkinek egy diák után. Ha ez az összeg nálunk ma­radna, az új épület fenntartására is elegendő volna. Ezért kardos­kodunk most is amellett, hogy végre felépüljön az iskola. Nem beszélve az ideális osztálylét­számról, ami nálunk biztos, hogy megfelelő lenne. Én megemelem a kalapom a kisgyaláni polgár- mester előtt, aki 8-10 gyereknek is fenntartotta az iskolát! Ha mi is meg akarjuk tartani fiataljain­kat, nekünk is így kell cseleked­nünk. A polgármester szerint olyan munkanélküli nincs a faluban, aki dolgozni is akar. Két személy kap munkanélküli-támogatást. Az építőanyag-elszállítást pedig cáfolja; csupán a csornai buszvá­róépítéshez vittek téglát. Dr. Francz József szerint 20-30 millió forint elegendő volna a kulcsra kész iskolához. Hogy honnan teremtik elő ezt az összeget, még nem tudni. S azt sem, vajon melyik szeptember­ben hívja majd a csengő ebbe az iskolába a csornai és a szabadi gyerekeket. Lőrincz Sándor Az Együtt Siófokért Egyesü­let a városháza tanácskozó termében klub-estet rende­zett, ahol a helyi Fürdőegylet, a Városvédő és Szépítő Egye­sület, az Országos Fogyasztó- védelmi Egyesület és a Min­dennapi Kenyér Alapítvány munkájának megismerése szerepelt napirenden. A csekély számú érdeklődő részvételével zajló rendezvényen Sziget Imre, a Zöldfok Kertészet munkatársa a lakosság és az in­tézmények számára felajánlott 10 ezer darab virágpalántát, ked­vezményes 25 forintos darabon­kénti áron. Boksa József, a Kert­mester Kft kertésze arról számolt be, hogy a város közparkjaiba 30-40 ezer egynyári palánta kiül­tetését tervezik. Elmondta, hogy a június 1-3 között a Kertészek Nemzetközi Konferenciáját ren­dezik meg Siófokon. Fogl József alpolgármester, a Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke kifogásolta, hogy az Együtt Siófokért Egyesület az önkormányzattal nem egyeztette a Virágos Városért akcióját. Vé­leménye szerint nincs összhang és szakmai hozzáértés az egyesü­let elképzeléseiben. Az Együtt Siófokért Egyesület kezdemé­nyezni kívánta dr. Gáti István volt tanácselnök rehabilitálását, akit a rendszerváltást követően megfosztottak díszpolgári címé­től, Fogl József azonban illetékte­lennek, szereptévesztőnek minő­sítette a javaslattevő elnököt, Ju­hász Jánost. (Ondrejovics) a KERESKEDELMI BANK Rt TREZOR értékjegy e héten érvényes eladási kamatai: 30 napra: 23,0% 180 napra: 27,0% 450 napra: 28,5% 60 napra: 24,0% 270 napra: 27,5% 540 napra: 29,5% 90 napra: 26,0% 365 napra: 28,0% 730 napra: 30,0% Lekötési idő előtti visszaváltás esetén: 10% 30 napon belüli visszaváltás esetén: 0% Címünk: Barcs, Bajcsy-Zsilinszky u. 73. Fonyód, Vitorlás u. 1. Kaposvár, Széchenyi tér 3. Kaposvár, Széchenyi tér 8. Marcali, Dózsa György u. 9. Nagyatád, Bajcsy-Zsilinszky u. 1/a. Siófok, Főu. 101. Tab. Kossuth Lajos u. 134. tel.: 82/463-328 tel.: 85/361-012 tel.: 82/317-744 tel.: 82/315-755 tel.: 85/312-855 tel.: 82/351-611 tel.: 84/313-543 tel.: 84/320-430 A KAMATOK KAMATA! (69694) Korainak bizonyult a szabadulás a börtönből Eltékozolt bizalom a babócsai bálon Életveszélyt okozó testi sérté­sért 1 évi, 10 hónapi börtönre ítélte a Somogy Megyei Bíró­ság dr. Mateevics Lászlóné tanácsa a 23 éves Jakab Gá­bort. Három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ügyész tudomásul vette az íté­letet, a vádlott és védője fel­mentésért fellebbezett. Minden a babócsai bálban kezdődött azon a decemberi es­tén. A szokásoknak megfele­lően önfeledten ropták a táncot a bálozók. Kevesen észlelhet­ték, hogy Jakab Gábor lökdö­sődni kezd E. Istvánnal, azzal a fiúval, akivel együtt indult a mulatságba. Könnyen lehet, hogy az első lökésnek a vélet­len volt az oka. Az is elképzel­hető, hogy a lányok váltották ki a kakaskodást. Igazán komoly előzményekről senki sem tud. Gábornak itt kellett volna elő­ször figyelni önmagára, hiszen nemrég szabadult a börtönből. A halmazati büntetésként kirótt 4 éves szabadságvesztésből 1 évet feltételesen engedtek el neki. Ez azt jelenti: ha bizonyos időn belül bűncselekményt kö­vet el, ezt is le kell töltenie. Tudta, hogy a büntetés kiszabá­sakor a bíróság a lopás, az ok­irathamisítás mellett nyomaté­kosan figyelembe vette a „hiva­talos személy elleni erőszakot” is, azaz hamar felmegy nála az a bizonyos pumpa. Úgy látszik azonban a mulat­ságok furcsa világában, az ér­zelmek, szenvedélyek hullám­zásában mindez nem jutott eszébe. Hazaéréskor sem gon­dolt az előzményekre. Ugyanis amikor báli barát kérte a puló­verét, Jakab kést ragadott és há­romszor is megszúrta E. Ist­vánt. Szerencsére egyik sem je­lentett közvetlen életveszélyt. Ám az alig szabadult Jakabból hamarosan ismét vádlott lett. A Somogy Megyei Bíróság a té­nyek felderítése mellett igyeke­zett a szurkálás okát is kiku­tatni. Azon kívül, hogy Gábor­ban a lökdösődés keltette indu­latokon kívül „egy kis ital is volt”, más motívum nyomára nem bukkant. A vádlott maga sem tudott tettére elfogadható magyarázatot adni. Sápadtan vette tudomásul, hogy le kell töltenie a feltételesen elenge­dett egy év börtönt is. Kénytelen volt őrök között végig csinálni a bírósági eljá­rást, mert egy másik bűnügyben most is vizsgálat folyik ellene. Úgy látszik, vannak, akik ma­guk gondoskodnak folyamato­san arról, hogy nélkülözzék a szabadságot. Pedig azt mond­ják: Jakab Gábort semmi sem kényszeríti az ilyen életvitelre. Úgy tudni: anyagiakban sem szenvedett hiányt. Mintha hiá­nyozna viszont nála a szakma, az igazi, tartalmas életcél. Le­het, hogy ez van mindennek a hátterében? Szegedi Nándor és Szabadi között, félúton

Next

/
Thumbnails
Contents