Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-07 / 56. szám
1995. március 7., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 A hétköznapok kémiáját az iskolába! — A pedagógusok abban reménykedtek, hogy az új kémiai taneszközök, könyvek segítik munkájukat: értékes tanulmányok ezek, ám tankönyveknek nem nevezhetők — mondta Balassa Lászlóné, a kaposvári Honvéd utcai általános iskola tanárnője, vezető szakfelügyelő. — Ezekre alapozva nem tervezhető a kémiaoktatás. Nem készült el még az új tanterv, nem dolgozták ki az egységes vizsgarend- szert. A megjelent új kiadványok csak segédeszközként hasznosíthatók a példatárak kiegészítéséhez, a diákok fölkészítésére a tanulmányi versenyekben. Balassa Lászlóné szerint a köznapi életben hasznosítható kémiai ismeretek oktatására van szükség: a konyhai eszközök használatától a kertgondozásig, a kemikáliák használatáig. Közismereti tankönyvet várnak a pedagógusok, olyat, amely szemléletesen egészíti ki az elméleti ismereteket. — A kémia nem sajátítható el csupán tankönyvekből — mondta. — Nagyon fontosak lennének a kísérletek is. Húsz éve nem kaptak az iskolák új eszközöket, a meglevők már elkoptak. Az intézmények egymástól kölcsönöznek. Tanulói kísérletekre már csak a legelhivatottabb tanárok vállalkoznak. Van a piacon kínálat új szemléltető és kísérleti eszközökből, de az iskolák nem tudják megvásárolni azokat. Drága a videofilm is. Horányi Barna Új gyermekbetegség A gyümölcslé-szindróma Nagyothalló gyerekek normál iskolában Felborult a szigorú padrend A szembefordított asztaloknál jó csapatmunka folyik FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA Angol kutatók új és a régieknél nem kevésbé veszélyes, civilizációs gyermekbetegségre hívták fel a figyelmet: a gyümölcslé-szindrómára. Ennek okai a szülők és mindazok, akik a kicsiknek szinte sohasem adnak vizet, hanem helyette folyamatosan különféle leveket itatnak velük. A gyümölcslé-szindróma nemcsak rossz szokás, amely — lévén, hogy gyakran ragadós, nagy cukortartalmú, esetleg tartósítószerrel készült italokat kapnak a kicsik — a fogakat tönkreteheti. A southamptoni táplálkozási szakemberek felmérése szerint a vizsgált 2 és 7 év közötti gyerekek közül a folyamatosan juice-okkal itatottak a levek ellenére az egyoldalú táplálkozás tipikus jeleit mutatták. Lemaradtak a növekedésben, nyugtalanabbak voltak, hajlamosabbak voltak a hasmenésre s ráadásul a ragacsok elvették egészséges étvágyukat is. Az ilyen módon egészségtelenül táplált gyerekek aránya / Tegnap a debreceni Déri Múzeumban átadták az idei Holló-díjakat. Az egykori Kossuth- és Munkácsy-díjas, neves alföldi festőről elnevezett díjat a művész özvegye 1987-ben alapította, s kuratóriumi döntés alapján azok a festők és művészettörténészek kaphatják, akiknek a munkásóriási: Angliában az óvodások 70 és a kisiskolások 50 százaléka jószerint soha sem iszik vizet, hanem csak a gyümölcslevek után nyúl. A legrosszabb az, hogy a szülők a legnagyobb jóindulattól vezérelve veszik meg a gyerekeknek az éppen reklámozott, feltétlenül létfontosságúnak kikiáltott gyümölcsleve- ket s nem is sejtik, mennyire rosszat tesznek azzal, hogy a picik annyi mesterséges ételt-italt fogyasztanak. Sok gyerek napi kalóriaszükségletének akár felét is á különféle levekből meríti — fűzik hozzá a tudósok. Nem is sejtik, hogy a víz jobban olthatja a szomjat, mint a cukros szirupok. Ráadásul a különféle tevékben, amelyek egy részét a reklámok kizárólag természetes anyagokból készültnek minősítik, nincs jelen az összes, a növekedéshez szükséges vitamin, zsiradék, kálcium és ásványi anyag, amely az egészséges csontozat és izomzat kifejlődésének előfeltétele. Ferenczy Europress sága valamiképpen kötődik Holló László festői örökségéhez. Az idén Egerházi Imre festőművész alkotó- és művészetszervezői munkájáért: valamint Bojtor Márta szerkesztő-riporter Holló László portréfilmjéért kapta a díjat. Ezt a díjazottaknak tegnap adta át Hollóné Maksa Olga. Érdekes próbálkozásba fogott a mostani tanévben a kaposvári Hallássérültek Iskolája, mely az érzékszervi fogyatékos gyermekek speciális intézménye. Mivel a tavalyi elsősök között négy olyan kisdiák is tanult, akik "csak" nagyothallók, az iskola igazgatója úgy gondolta: meg kellene teremteni a feltételeit normál közösségbe kerülésüknek. Hasonló pedagógiai próbálkozások már voltak az országban, de a sérült gyermekeket nem tehet egyik percről a másikra idegen közegbe helyezni, s magukra hagyni. Ezért Miha- lovics Jenő igazgató "szövetkezett" a közeli Németh István Általános Iskola igazgatójával Szabó Jánosné Szegedi Ágnessel, s belefogtak egy példaértékű közös munkába. A normál iskola 27 másodikosához társult a négy nagyothalló diák, és velük tartott a gyógypedagógus szakember, Bakonyi Zoltánná. Most, túl a féléven már a tapasztalatokról is be tud számolni. — Egyszerre négy gyerek integrálása normál közösségbe még példa nélküli Magyarországon. Az első három hónapban az osztálytanító mellett én is részt vettem az órákon. Kényes egyensúlyt keltett kialakítani, hogy nagy figyelmet, több magyarázatot kapjanak a nagyothallók, de ez ne menjen a másik 27 tanuló rovására. A beilleszkedés sikerült, a gyerekek nagy alkalmazkodókészségről tettek tanúságot mindkét részről. Délután külön készítem fel őket a másnapi munkára: elsősorban magyarból, ahol a szókincsgyarapításra, a szómagyarázatokra, a hallásfejlesztésre kell a hangsúlyt fektetni. Dombai Ottilia tanítónő úgy mondott igent a felkérésre tavaly, hogy valójában nem tudta, mit vállal. Augusztusban részt vettek mindketten egy fővárosi felkészítésen, ahol a csoporton belüli egyéni fejlesztéssel ismerkedtek meg. — A szülők kissé tartottak attól, hogy háttérbe szorul a 27 gyerek, de ma már ők is látják az előnyét. A halló gyerekeknek megmutattuk, kezébe adtuk a hallókészüléket, elmentünk az új társak iskolájába, megismertük a környezetüket, ahonnan jöttek. Ma már igazi közösség az osztály, az idegen nem venné észre órán négyük másságát. Szerencsés találkozás volt a miénk a gyógypedagógussal. Ma már külföldi tapasztalata is van a két pedagógusnak, januárban ugyanis angliai tanulmányúton voltak. Épp a közös munkájuk miatt kerültek a csoportba, páros pedagógiai tevékenységük nálunk még egyedinek számít. Európa fejtett államaiban az iskolarendszert olyan szellemben alakítják át, hogy mindenki számára befogadó intézményeket teremtenek. — Normál állami iskolákban jártunk Londonban ás Cambridge-ben, a felszereltségüket nem tehet összehasonlítani a miénkkel — meséli Bakonyi Zoltánné. — Az osztályban két pedagógus vesz részt az órákon, az egyik logopédus, gyógypedagógus, gyógytornász vagy éppen pszichológus, attól függ, kire van szükség. Minden iskola állományába tartoznak ilyen szakemberek, s a pedagógusoknak számtalan tehetőségük van a továbbképzésre. A sérülteket felkaroló iskolák pedig sok pénzt kapnak az államtól. Dombai Ottiliát a londoni ötnyelvű iskola ragadta meg, ahol az olvasás-írás tanítását nemzeti nyelven kezdik meg, s a tanulók csak a biztos tudás birtokában térnek át az angolra. Az egész iskolában öt nyelven megfogalmazott feliratok segítették a diákok tájékozódását. Az elsősök nyomtatott betűvel írnak, nem kell bajlódniuk a betűalakítással, az olvasástanítást tartják elsődlegesnek. A mi iskoláinkra jellemző szigorú ülésrend ott nem szokás, a két tanítónő át is vette ezt a példát, és egymással szembefordították a padokat. A nebulók így párban és csoportban is jól tudnak dolgozni, a pedagógus számára áttekinthető az osztály, s a diákok nem egymás hátát nézik naphosz- szat. Izményi Éva A kisiskolák kihívása — Az iskolák önállóvá váltak, de közülük csak néhány tudta megvalósítani elképzeléseit — állítja Richter Sán- domé, a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa, aki a téma szakértője. Juta különvált Hetestől, és jól járt. Hozzá kell tenni: a Kaposvárhoz közeli Juta tehetős falu. Nemcsak polgárai élnek jobban, az önkormányzatnak is többre futja, így az iskola fenntartására, működtetésére is többet fordíthatnak. Az önállósult kisiskoláknak, azoknak amelyekben összevont osztályokban folyik az oktatás, azonban vannak hátrányai is. Nem mindegyik település képes kigazdálkodni azokat a költségeket, amelyek az is- kolafentartáshoz szükségesek. Az állami támogatás sok kisiskola működtetéséhez nem elég. Szakmai gondokkal is jár a kisiskolái képzés, a magára maradt 1-2 személyes tantestület nem tesz képes haladni a korral, lemaradnak a továbbképzésekről. — A kisiskolákra továbbra is szükség lesz- Az itt tanító pedagógusok felelőssége is nagyobb. — Magyaregresen három pedagógus dolgozik. Kitűnő munkát végeznek. Az iskolai eredményeik példásak, az intézmény a falu kulturális központja tett. Ilyen „megszállott”, együtt dolgozni jól tudó tanítókra van szükség. — Hány kisiskola van a megyében ? — Hatvan-hatvanöt. Jövőre minden bizonnyal több tesz. Ahogy a gyerekek száma csökken, úgy nő az összevont osztályok száma. — Milyen esélyekkel indulnak az itt végzett gyerekek? — A tíz-tizenkét személyes osztályközösségek ideálisak. A pedagóguson múlik, mit hoz ki a gyerekekből. Magyaregresen minőségi oktatás folyik, noha körülményeik szerények, de a pedagógusok mindent elkövetnek. Somogytamóca, Várda, Mike azt igazolja, hogy ideális a kisiskola. A pedagóguson múlik, hogy diákjainak milyen faladatot ad. Intenzív munkát igényel ez, hiszen valamennyi gyerekre egyszerre kell figyelnie. Sajnos a tanítóképzés még nem halad a mai napok igényével. Az osztatlan osztályok munkájával nem ismerkednek meg a hallgatók. Ezért többen meghátrálnak. Horányi Barna Átadták a Holló-díjakat Már pótolható a rosszindulatú daganat miatt eltávolított emlő (Budapesti tudósítónktól.) Magyarországon — az Onkológiai Intézet adatai szerint — a nők halálozási statisztikájában az emlőrák áll az első helyen. Évente több mint 4000 nőt fenyeget az emlőtumor veszélye, és további ezrek rettegnek attól, hogy egy esetleges daganat miatt el kell távolítani emlőjüket. Korábban is sorscsapás volt az ilyen műtét, ma is súlyos telki megrázkódtatáshoz vezet, de napjainkban egyre gyakrabban mód nyílik arra, hogy pótolják a daganat miatt eltávolított emlőt és ezáltal újra teljes életet tegyenek tehetővé az érintettek számára. Budapesten holnap nemzetközi orvoskonferencia kezdődik a daganat miatt eltávolított emlő helyreállításáról. A rendezvény egyik fővédnöke Göncz Árpádné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke a szimpózium előzetes sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy bármilyen fontos is a helyreállító plasztikai sebészet, a megelőzésnek elsődlegességet kell kapni, s a későbbi fizikai segítség csak ezzel együtt tehet eredményes. Dr. Gulyás Gusztáv plasztikai sebész, a konferencia főszervezője is arra emlékeztetett, hogy az életet veszélyeztető emlőrák korai felismerése döntő a beteg életkilátásai szempontjából. A korai diagnózis leglényegesebb eleme az emlő önvizsgálatának elsajátítása, az orvosi szűrővizsgálat pedig évente egyszer indokolt. Ha a baj nagy és el kell távolítani az emlő egyikét, ma már mód nyílik a teljes helyreállításra az emberi test szöveteinek fel- használásával vagy műanyag — ún. szilikon implantátum — beültetésével. Akár a daganat eltávolítása után, de évekkel később is mód van ilyen műtétekre, s szerencsére ma már nemcsak három fővárosi kórház — a Péterffy, a Honvéd és a Szent István — plasztikai sebészete vállalja a beavatkozást, hanem a kaposvári, pécsi, szegedi és debreceni kórház is. — A négyezer körüli emlődaganatos magyar nő közül körülbelül ezernél jöhet szóba a pótlás, a gyógyintézmények azonban csak száz-százötven ilyen műtétet végeznek, mert a betegek nem ismerik ezt a tehetőséget. Pedig egyedül a Péterffy Kórházban legalább kétszázötven helyreállító műtétet tudnánk végezni — mondta Gulyás doktor. — A tehetőségek megismerését ez a nemzetközi konferencia is jól szolgálhatja. P. Gy. A BÁBOLNA BIO KFT ÚJ HELYRE KÖLTÖZÖTT Kaposvár, Füredi út 20-22. Tel.: 82/318-254 Ajánlatunkból: Bábolnai naposcsibék Bábolnai takarmány előkeverékek és tápok Növényvédőszerek, műtrágyák Vetőmagok széles választéka Fémzárolt burgonya gumó Protect-B háztartási irtószercsalád Megfoglak-B csótánycsapda Rágcsálóirtó szerek Tisztító szerek BÁBOLNA BIO A 200 ÉVES BÁBOLNAI HAGYOMÁNY KÖVETŐJE _______________________ (74393)