Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-06 / 55. szám

1995. március 6., hétfő SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Teljes ülést tart az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság március 6-án és 7-én, ma és holnap tel­jes ülést tart. Ma az alkot­mánybírák folytatják annak az indítványnak a tárgyalását, amely szerint alkotmányelle­nes, hogy a családjogi törvény csak a különneműek házassá­gát, illetve élettársi közösségét ismeri el. Ezen a napon meg­vizsgálják azt a beadványt is, amely az ingatlannyilvántar­tásba való betekintés korláto­zását kifogásolja. / Árvízvédelmi készültség Az elmúlt napok esőzései miatt másodfokú árvízvédelmi ké­szültséget rendeltek el a Rábán Körmendnél, ahol a folyó 406 centiméteresre duzzadt, és ki­lépett medréből. Vízátfolyás miatt Szentgotthárd és Kör­mend között le kellett zárni a Rátót és Rábagyarmat közti, valamint Körmend és Vasvár között a Molnaszecsőd és Dö- röske közti alsóbbrendű össze­kötő közutat: a települések azonban más irányból megkö- zelíthetőek. Szakemberek sze­rint a Rába éjjel tetőzött Kör­mendnél; az árhullám lakott te­rületeket nem veszélyeztet, és személyi sérülés sem történt. Világháborús lőszerek Nem okozott fennakadást a nagykörúti víznyomócső és villamosvágány rekonstrukciós munkálatainál, hogy külön­böző második világháborús lő­szereket találtak a csövet kör­nyező gödör feltöltésénél használt homokban. A Duna­harasztiból származó homok­ban 20 darab épen maradt, biz­tosító szerkezet nélküli, 85 mil­liméteres légvédelmi repeszg- ránátot, illetve számos repesz- maradványt találtak. A tűzsze­részek összegyűjtötték a világ- háborús lőszereket, az építke­zésre azonban ezután már nem Dunaharasztiból, hanem a du­nakeszi homokbányából szál­lítják a töltőanyagot. Aba Novák-secco restaurálása Aba Novák Vilmos újabb fali­képét restaurálják Székesfe­hérvárott. 1996-ra, a millecen- tenáriumi ünnepségekre hely­reállítják a Szent István által alapított középkori királyi ba­zilika maradványait őrző rom­kert mauzóleumában a Szent Korona és a Szent Jobb törté­netét megörökítő seccót. Kerékpárút a Dunakanyarban Dunakeszi és Szob között ki­lenc település polgármesterei fogtak össze, hogy közös erő­vel, végig a Duna mentén kié­püljön egy 55 kilométer hosszú kerékpárút. A Közép-Dunavi- déki Intéző Bizottság anyagi támogatásával, ötmillió forin­tos költséggel elkészültek a ki­vitelezési tervek. Valóra váltá­sukhoz a szervezők pályázat útján az Útalapból is szeretné­nek támogatást nyerni. Felújítják a kisföldalattit Megkezdődött tegnap a kisföl- dalatti nagyrekonstrukciója. A külföldi hitelből, illetve a fővá­ros és a BKV pénzéből, ösz- szességében mintegy 4 milli­árd forintért hat hónap alatt tel­jesen megújul a millenniumi földalatti vasút. Az alagút, a pálya és az állomások felújí­tása szeptemberig tart, ezt kö­vetően a földalatti ismét közle­kedik. A felszíni forgalom azonban várhatóan csak no­vemberben indulhat meg újra az Andrássy úton, ahol egyéb­ként csak jövőre fejezik be az utcaszépészeti munkálatokat. Végétért a két filmfesztivál Befejeződött Gyulán az Erkel Ferenc Művelődési és Közös­ségi Házban rendezett XXV. Jubileumi Alföldi Független Film- és Videoszemle és a val­lási témájú filmek és videók I. országos fesztiválja. Gyön­gyösi Lajos, a zsűri elnöke zá­róbeszédében elsőként az al­földi filmszemlét értékelte, amelyen 27 alkotást mutattak be. Számos fiatal filmes jelent­kezett friss, őszinte hangvételű munkával, köztük több női al­kotó is kitűnt a téma iránti ér­zékenységével. „Kiáltás”-találkozó a MOM-ban Kiáltás címmel a magyar okta­tás, sajtó és kultúra helyzetéért érzett aggodalom jegyében a hét végén az MDF és a KDNP kerületi szervezetei, a Széche­nyi Társaság, a MÚK, az Ifjú­sági Demokrata Fórum, a Ke­resztény Értelmiségiek Szövet­sége, valamint a Közakarat Egyesület szervezésében talál­kozót tartottak a MOM-ban. Sugár András, a televízió volt főmunkatársa a legnagyobb bajnak azt nevezte, hogy már folyik a nemzeti televízió kon­cesszióba adásának előkészí­tése. Amyékkormány-program Az ellenzéki pártok körében már többször felvetődött egy árnyékkormány létrehozásá­nak gondolata. Ezt Szabó Iván, a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöke, par­lamenti frakcióvezetője erősí­tette meg szombaton, nyí­regyházi sajtótájékoztatóján, amelyet a Független Kisgaz­dapárt, a KDNP és a Fidesz szabolcsi vezetőivel folytatott megbeszélése után tartott. Az MDF vezető politikusa kifejtette: pártja idegenkedik az árnyékkormány szó hasz­nálatától, mert az előző par­lamenti ciklusban az SZDSZ hasonló kezdeményezése is tragikomédiába fulladt. Szabó Iván úgy fogalmazott: „van­nak folyamatok, amiket nem nagyon kell siettetni”. Hozzá­tette: ahhoz, hogy egy ár­nyékkormány felálljon, előbb egy árnyékkormány-prog­ramnak kellene megszületnie. Úgy vélte: egy ilyen ellenzéki közös kormányprogram meg­születését reálisan 1997. vége, 1998. eleje előtt nem lehet várni. Egy újságírói kér­désre válaszolva elmondta: szerinte elképzelhető, hogy a mostani ellenzéki erők ala­kuló, egyre szorosabb együttműködése 1998-ra úgynevezett unió-párttömörü- lésbe torkollhat. Kiemelte: az európai felfogástól idegen, mostani kultúrpolitikát az el­lenzék nem tudja tolerálni. Megjelent a Kiskegyed KONYHÁJA! Benne: a legjobb tésztaételek, koleszterinszegény és diabetikus receptek, csábító habgombócok, tinibuli. Folytatódik: fűszer ABC, főzőiskola, sütőiskola, kártyajáték gyerekeknek. Csak most: + 8 oldal HÚSVÉTI MELLÉKLET. És keresztrejtvény értékes nyereményekkel. Keresse az újságárusoknál! (74150) A menekültekért és önmagukért Harmati Béla: Somogybán nagyon sok a régi szép gyülekezet — Nemcsak spirituális vagy hit­vallási viták foglalkoztatnak bennünket, számos problémát vetnek fel, s adnak feladatot az etikai, társadalmi kérdések is. Ilyen az iskolarendszer, a foko­zottabb egyházi szolgálat, a tá­bori lelkészi munka vagy a bör­tönmisszió. Dr. Harmati Béla evangéli­kus püspök, az Ökumenikus Ta­nács elnöke mondta ezt a Somo­gyi Hírlapnak, amikor a kapos­vári TIT-székházban tartott elő­adást a bibliai etikáról, s a világ­vallások etikájáról. így folytatta: — Közös feladat a menekül­tüggyel kapcsolatos teendő is. A magyar ökumenikus menekültü­gyi szolgálat külön működik ugyan, de a tanácshoz kapcsoló­dik. Most a boszniai és délvidéki segítségnyújtás mellett a nem­zetközi egyházi szervektől — a hasonló, holland szolgálattal együtt — feladatként megkapta Csecsenföld megsegítését. A döntést a múlt héten hozták; most kezdjük az akciót. A cse- csenföldi misszió nagyságrendje előre nem látható, de túlnő a boszniain. Az egyházi segély­szerveken keresztül jelentős kormánypénzek — német, dán, svéd, norvég, finn — is átáram- lanak, sokszor hozzásegítenek bennünket különféle programok finanszírozásához az ENSZ me­nekültügyi megbízottjai is. — A magyar apparátus ele­gendő erre? — A jelenlegi nem. A hollan­dokkal együtt egy nemzetközi apparátust kell felépítenünk. Moszkvában, Kijevben irodát kell nyitni, és valahol Csecsen- földhöz közel keresni egy repülő­teret. — Mennyi evangélikus él Magyarországon ? — 400-450 ezer. Nehéz meg­mondani, hiszen az utolsó ilyen jellegű népszámlálás 1948-ban volt. Statisztikai becslések van­nak, amelyek népszázalékra hatá­rozzák meg az arányt. Nos, ez a mi esetünkben 4-5 százalék, de ez változhat az életkoron belül is, hiszen egy ember élete folyamán nem biztos, hogy egyformán vi­szonyul az egyházhoz, a gyüle­kezethez. Lehet, hogy van idő, amikor kimarad, s van, amikor aktívan bekapcsolódik. Az elmúlt négy-öt évben komoly az érdek­lődés. Az ifjúság és a fiatal fel­nőttek körében is. Ez az a nemze­dék, amely kimaradt a vallásból. Nagyon sok olyan gyerek van, aki iskolai vallásoktatás révén ke­rül velünk kapcsolatba, s később hozza magával a szüleit, hogy megkeresztelkedjenek. De az ur­banizáció, a népességvándorlás is Dr. Harmati Béla evangéli­kus püspök FOTÓ: KOVÁCS TIBOR érinti az egyházunkat. Dunaújvá­rosban sohasem volt evangélikus gyülekezet vagy templom. Most építünk egy szép templomot, s az építkezésen az ország minden ré­széből odatelepült evangélikusok vesznek részt. — Miként bírják ezt a lelké­szek? —1 Utánpótlás ugyan van, de ez nem elegendő az igényekhez. Öt-hat évvel ezelőtt ugrássze­rűen megnőtt az igény az evangé­likus lelkészek iránt, ezért vég­zett pedagógusokat is felve­szünk, akik hitoktatói diplomát szerezhetnek. De jónéhány év el­telik még, amíg a hiányokat pó­toljuk... — Milyen az oktatási intéz­ményhálózata az egyháznak? — Jelenleg nyolc gimnáziu­munk van, de számuk szaporo­dik. Az óvodákkal, általános is­kolákkal és kollégiumokkal ösz- szesen huszonhét oktatási intéz­ményünk van. Épületeinket még nem adták vissza Kőszegen, Miskolcon és Szarvason. — Milyen a kapcsolata a somogyi evangélikus gyüleke­zettel? — Jó. Somogybán nagyon sok régi, szép gyülekezet van. So- mogydöröcskén a műemléktemp­lomot egy földcsuszamlás miatt majdnem le kellett bontani. Most helyreállítva várja a híveket. Belső-Somogyból a hangsúly át­tevődött a Balaton-partra. Bala­tonszárszón, Bogláron, Hévízen épül új templom, valamint Mar­caliban. — Kaposváron is hamaro­san lesz egy kőletétel... — A templom melletti nagy telken sikerül bővíteni az egyházi épületeket. Szükség van egy na­gyobb gyülekezeti házra, teremre és ifjúsági foglalkoztatóra. Az új épület alapkövét tesszük le a ta­vasszal. Lőrincz Sándor Megkapta a kizárásról a jogerős határozatot Gueth Gyula szakít a politikával Dr. Gueth Gyulát és feleségét kizárták a Kisgazdapártból. A kaposvári orvos-politikus tegnap délután a Somogyi Hírlapnak azt mondta: — A FKGP eszméjét tisztelem, de az országos és helyi vezetőket nem tartom érdemesnek arra, hogy a pártot a politi­kai küzdelemben sikeresen vezessék tovább. Nem sze­retnék párttag lenni, hivatá­somat akarom gyakorolni és minden energiámat a bete­gekre fordítom. Dr. Gueth Gyula a Szabad­ságpárt elnöke volt 1989-től 1993. február 27-ig, amikor a Szabadságpárt ünnepélyesen csatlakozott a Kisgazdapárthoz. Úgy érzi kisemmizték. A dön­téshez vezető eseményeket így foglalta össze: — A megyei vezetőség tagja voltam és pártegyesülési szer­ződés alapján az országos el­nökségi gyűlésekre meghívót kellett volna kapnom, de egy­szer sem küldtek. 1993 júliusá­ban a megyei és a városi veze­tőség felkért: induljak az or­szággyűlési képviselő-választá­son. Decemberben a vezetőségi ülésen kértem; tekintsük át a pénzügyi elszámolást, hogy íássuk világosan, milyen anyagi lehetőségei lesznek a pártnak 1994-ben. Ezt követően már a megyei vezetőségi ülésekre sem hívtak meg. A képviselője­lölt állításkor pedig a száz- nyolcvan ajánlócédulából csak huszonhetet adott át a megyei iroda. Ezért a Somogyi Hírla­pon keresztül hirdetésben kér­tem ajánlószelvényt. Öt nap alatt nyolcszáz ajánlócédula ér­kezett a postaládámba. A me­gyei iroda a választási gyűlé­seim szervezését sem támo­gatta, arra hivatkozva, hogy a pártnak nincs pénze. A kam­pányra huszonegyezer forintot kaptam csak, amely minden képviselőnek megjárt. Magam készítettem az egyéni szóróla­pot és fizettem a terembéreket. Összesen száznyolcvanezer fo­rintomba került ez. Április 20-án hallottam arról, hogy a központ negyvenezer forintot térit az egyéni szórólapok költ­ségeiből, de én nem kaptam meg ezt az összeget. Július 9-én az országos nagyválasztmányra országos alelnöki pályázatot nyújtottam be: erről egy szót sem említettek a gyűlésen, sőt az országos elnökségért pá­lyázó Rácz Sándort be sem en­gedték oda. Dr. Gueth Gyula azt is állítja, hogy a szeptember 2-i küldött­választó gyűlésen a tagság által választott 7 tag közül hármat önkényesen húzott ki a megyei vezetés. így aztán a szeptember 10-i nagy választmányra már nem azok mentek, akiket a tag­ság küldött. Azt is állítja, hogy a megyegyűlés előtt a tagok a szabálytalanságra hivatkozva kérték a tanácskozás elhalasz­tását. István József országgyű­lési képviselő többször is fel­szólította a gyűlést levezető Gyimóthy Géza országos alel- nököt, hogy megszegi a pártal­kotmányt. A küldöttek között sokan érkeztek később: őket a megyei elnök felesége been­gedte, a mandátumuk vizsgá­lata nélkül. A második forduló­ban már ők is szavaztak. Dr. Gueth Gyula lakásában szeptember 16-án több párttag jött össze, s mint állítja akkor egy levelet fogalmaztak dr. Torgyán Józsefnek, kérve, hogy a szabálytalanságokat vizsgáltassa ki és írjon ki új megyei nagyválasztmányi gyű­lést. Válaszul egy levelet kapott a feleségével együtt. Ebben az állt, hogy párttagságukat fel­függesztik és az ügyet az or­szágos fegyelmi bizottsághoz utalják. — Ezután írtam levelet a 48 kaposvári kisgazdának. Hu­szonnyolcán válaszukban bizto­sítottak támogatásukról. A fe­gyelmi tárgyalást október 29-én Budapesten tartották. A három­tagú bizottság kéttagú volt, s dr. Homoki János minősíthetetlen hangnemben tárgyalt velem, amikor kértem, hogy a felfüg­gesztéssel kapcsolatos vádpon­tokat ismertessék. Két hét múlva új tárgyalást ígért, de he­lyette a kizárási okmányt kap­tam kézhez. Megfellebbeztem, de mindenféle meghallgatás nélkül március 2-án megkaptuk a végleges kizárást a felesé­gemmel együtt. (Boldizsár)

Next

/
Thumbnails
Contents