Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-01 / 51. szám
1995. március 1., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Felsömocsolád fiataljai — Szerencsére megállt az elvándorlás a faluban — mondta Csernyák Lajos, Felsömocsolád polgármestere. — Két fiatal pedagóguscsalád is vásárolt házat a községben, és ez távlatokat jelent. Hogy itt maradnak az emberek, azzal is magyarázható: sem a környéken, sem pedig Kaposváron nem tudnak elhelyezkedni. A lét talán nehezebb a városban. A 610 lelkes település tesz azért, hogy megtartsa lakóit. Az önkormányzat lakásvásárláshoz, -építéshez és -bővítéshez kamatmentes kölcsönt nyújt. Tavaly 600 ezer forintot „osztottak” szét, az idén ez az ösz- szeg némiképp emelkedett; 800 ezer forintot fordítanak majd e célokra. A kérvényezők — személyenként — 80-100 ezer forintra számíthatnak; így 6-10 család anyagi gondjai enyhülnek. A polgármester elmondta: eleinte csak lakásvásárlásra tudtak támogatást adni, most viszont a komfortfokozat emelkedése is nyomós érv a kölcsön odaítélésénél. Mert hiába a kerti a csap, ha nincs fürdőszoba... Általában olyan személyeket utasítanak csak el, akiknél úgy látják: nincs biztosítva a visszafizetés. A havi törlesztőrészlet egyébként 2-2500 forint. A százezer forintos kamatmentes kölcsön visszatérítési ideje: öt év. L. S. Rügyfakadás előtt Fonóban A téesz biztonságot adott — Külföldiek ácsingóznak a zsíros földekért Az első ülést a kocsmában tartották Patcai kerítésfaragó Fonóba is belopakodott a tavasz. A csupasz ágú fák tövében gazdák tüsténkednek. A testesebb férfi alatt meg-megbillen az ingatag lajtorja; felesége óvó tekintettel vigyázza. Ameddig a szem ellát, szépen művelt földek szegélyezik az élet munkájával fölépített házat. — A gyümölcsöst már megmetszettük, most itt a ház előtt kell egy kicsit megritkítani az ágakat — mondja Juhász János, miközben keze alatt zizeg az éles acélfűrész. Az asszony tengerzöld szemében öröm csillan, ahogy a veteményre terelődik a szó. A koraiakat — káposzta, zöldségfélék — már elvetették, a 2300 négyszögöles telek azonban még munkáskézre vár. — Mindketten rokkantnyugdíjasok vagyunk, ezért bérmunkában műveltetjük meg a földet. A téesz még talpon van és bízunk benne, hogy úgy is marad — mondja, miközben a lehullott, száraz gallyak után nyúl. Még nem tudják, hogy mennyivel lesz drágább az idén a földmunka. Tavaly 10 ezret fizettek a szántásért, vetésért, kombájnolásért. Talán ha kétezret még rászámolnak, az idén is elég lesz. — Még mindig megéri a té- eszben maradni — mondja a ház ura —, mert az onnan kapott 50 mázsa kukoricával föl tudjuk nevelni az állatokat. Hogy mi lesz a földekkel? Nem sok jót várunk. Most lesz a földkiosztó gyűlés, és valószínű, hogy ugyanúgy járunk, mint a kisgyalániak: senki sem ott kapta meg a földjét, ahol annak idején birtokolta. Sokan vannak olyanok a téeszben — akár a A gyümölcsös után a ház előtti fákon a sor feleségem —, hogy egy hold földjük sem volt, mégis automatikusan kapnak 30 aranykoronányit. S lehet, hogy az övék lesz a terület színe-java. Az lenne az igazságos, hogy mindenki ott kapná a földjét, ahol ősi jussa volt. Nekünk mindenünk a téesz; itt dolgoztuk le a fiatal éveinket, itt kaptuk meg a háztájit. Mi lenne velünk nélküle? — Sokan, köztük külföldiek is megvették már a kárpótlási FOTÓ: KIRÁLY földterületet — replikáz az asz- szony. — Aki többet ígér, azé lesz a jaVa. Mi marad a téesz- nek? Ha a külföldieknek adják a legjobbakat, akkor mi sem kapjuk meg a fejenkénti 25 mázsa háztájit. A lányunk főiskolán tanul, mindent meg kellene spórolnunk. Fonóba csöndesen beköszöntött a tavasz, csak az emberek lelke háborog. Féltik a földet, féltik a jövőjüket. (Várnai) Amikor négy éve az első patcai képviselőtestület összeült, a kocsmában kellett ülésezniük, mert nem volt más hely a nemes feladatra. Egyik első határozatuk érthetően az volt, hogy mielőbb épüljön meg egy takaros polgármesteri hivatal. S ha már hivatalt építettek, a templommal átellenben tették, hogy valamiféle faluközpontot is kialakítsanak. Ezt az azóta már elkészült takaros faluházán mesélte el Bellái József, Patca 72 éves, másodszor is megválasztott polgármestere. Ahhoz képest, hogy Patca egyike a legeldugottabb somogyi falaknak és ahhoz képest, hogy a hajdani több mint háromszáz lakosból mára már jó ha hetvenen maradtak, a patcai polgármesternek nincs rossz kedve. — Akkor kell bizakodni — mondja —, amikór rossz idők járnak, mert utána jó időknek kell következniük. Nem látom értelmét keseregni, mert attól úgy sem lesz jobb. Teszem a dolgomat. Es ennek a dologtevésnek köszönhetően ma már vezetékes vizet isznak a faluban, megépült a tűzoltószertár is, és nemrég újították fel a templomot mintegy 3 millióért. A szépen faragott kerítés a polgár- mester kezemunkája. Szeret a fával dolgozni, ottjártunkkor éppen az épülő ravatalozóhoz faragta a szelementartó gerendát. — Ha valaki meghalt, a szomszéd községek ravatalozóiba kellett átvinnünk, aztán eltemetni meg visszahoznunk. Az előző testület idején kezdtük el a ravatalozó építését, és talán idén be tudjuk fejezni. Hogy én faragom hozzá a tartógerendát, nincs abban semmi. Aki falun Bellái József: „Van, akinek tetszik, amit faragok...” éli le az életét, előbb-utóbb megpróbálkozik a faragással. Aztán az egyiknek jobban megy, a másiknak kevésbé. Van, akinek tetszik, amit faragok. Bellái József egyetlen bánata, hogy fogy a falu. 67 állandó lakosa van Patcának, közülük 23-24 nyugdíjas. A kevés fiatal is elmegy innét — mondja —, mert nem tud megélni. Próbálkoztak a földvisszavétellel. De kinek van manapság pénze gépet venni? — sóhajt nagyokat. — Nem is vetettünk ki semmilyen adót, mert- hát nincs értelme. A szomszédos Szennába nemrég vezették be a gázt. A polgármestertől arról érdeklődőm, hogy mikor ér a vezeték Patcára? — 1996-nál korábban aligha — mondta a polgármester. Idén a telefonhálózat bővítésére kell a pénz, és telefonra meg gázra nem futja egyszerre. Nagy László Ecseny nem kecsegtet... — Ecseny annyira hátrányos helyzetben van, hogy ötven év múlva érjük csak el azt a szintet is, amelyet már a környező nagyobb települések elértek. Schneiker János polgármester indokolja is állítását. Mint mondja a község zsáktelepülés. Igái légvonalban itt van három kilométerre a szomszédban. Mégis, ha Igalba akarnak eljutni, előbb be kell utazniuk Kaposvárra. — Az egyetlen munkalehetőség Ecsenyben a helyi szövetkezet. Ha létezne egy összekötő út Igallal, sokkal több lehetőség nyílna meg az ecsenyiek előtt. Az összekötő út azonban legkevesebb 12 millióba kerülne. Honnét vegyen egy ilyen kis község, mint a miénk ennyi pénzt? Az éves költségvetésünk sem lenne elég rá! A másik gondjuk, hogy rendkívül széttagolt a település: Ecseny területe nagyobb, mint Memyéé, de itt csak 426 ember lakik, Memyén pedig jóval több ezernél. A település széttagoltságáról sokmindent elárul, hogy a nemrég elkészült vízvezetékhálózat több mint 13 kilométer hosszú lett. Egyébként a vezetékes víz az új kút fúrásával összesen 13 millió forintba került, és a megyében itt a legolcsóbb a víz: 36 forint. — Nyolcszáz éves a falu, de ezidáig nem sikerült lekövezni az útjait. Arról, hogy egyszer szennyvíztisztítónk legyen, nem is merünk álmodni. Amiről merünk, az jó út, és talán a tartályos gáz — gondolkodik hangosan a polgármester. Arról is beszél, hogy mit végeztek ezidáig: az óvodát mostanra sikerült elfogadható állapotba hozni. 18 kicsi tölti itt napjait. Az önkormányzat magára vállalta az óvodások és iskolások étkeztetésének finanszírozását. Két éve falugondnoka is van Ecsenynek, az ő feladata többek között az idősek étkeztetése, a gyerekek iskolába szállítása. Ehhez a falu Hollandiából hozatott 1 millió 200 ezerért egy 9 személyes mikrobuszt. (Nagy) Jegyzőpercek Sántoson Egyre színesebb a sántosi klub élete. A falu lakói hamarosan rendszeres programokra is betérhetnek a klubba, ahol a polgármesterasszonnyal beszélgethetnek ügyes-bajos gondjaikról. A falu jegyzője pedig a „Jegyzőperceken” próbál a hozzá fordulókon segíteni. Vízmű épült Pálmajorban Elkészült Pálmajorban a vízmű. Az elkezdett munkákat az késleltette, hogy a vízminta-ellenőrzésnél kiderült: vastalaní- tóra van szükség. Ezért csak a napokban adhatták át a mintegy 15 millió forintos beruházással készült vízmüvet, amely megoldja a környék vízellátását. A víg poéta emlékére A nagybajomi Csokonai napokon vers- és prózamondó versenyt is rendeztek a víg poéta nevét őrző általános iskolában, amelyen a kömyékbéli iskolák tanulói is részt vettek. A két kategóriában meghirdetett verseny legjobb versmondója — az alsósok közül — a somogy- sárdi Dautch Katalin és Zámbó Balázs lett. A második díjat a somogysárdi Semperger Zsuzsa és a kaposmérői Kiss Eszter kapta. A legjobb prózamondó a böhönyei Beck Zoltán és a ka- posfői Schulcz Roland volt. A nagybajomi Bangó Sándor és a kaposmérői Győr Dávid második lett. Vígjáték és zene a faluesten Faluestet tartottak Bodrogon, a községi művelődési házban. A zenés, táncos műsor mellett egyfelvonásos vígjátéknak is tapsolhatott a bodrogi közönség, amely megtöltötte a nézőteret. A műsort a falu fiataljai, és lélekben fiataljai készítették. A fellépők között ott volt a képviselőtestület több tagja is. A falu lakói — a sikeren felbuzdulva — azt tervezik, hogy hagyományossá teszik az ilyen bemutatkozásokat. A bodrogiak Menedéke Az osztatlan iskola is vonzotta Ficsór Anitát — Ahová eddig jártam iskolába, ott a gyerekek gyakran verekedtek és csúnyán beszéltek. Az alapítványi iskolában, ahová most járok, a gyerekek figyelnek egymásra — mondja László Attila, foglalkozására nézve másodikos. Az iskola, amiről beszél, tavaly szeptember óta működik Bodrogon, és a Menedék Alapítvány működteti. Persze túlzás lenne azt állítani, hogy itt csupa angyalka ül a padokban, ez kiderült az alatt az idő alatt is, amit ott töltöttünk. De tagadhatatlan, hogy — talán a kis létszám teszi — ezek a gyerekek sokkal kevésbé ördögök, mint körzeti isko- lákbéli kortársaik. 15-en járnak az alapítvány iskolájába. Zömmel alapítványi gyerekek, mindössze egy falusi kislány van köztük. Szenyéri Nikolett egyáltalán nem bánta meg, hogy a többi falusi gyerektől eltérően itt kezdett évet szeptemberben. Javult a tanulmányi eredménye, és jobban megértik egymást — mondja. Mint kiderült, annak ellenére, hogy összevont iskola az alapítványi, jövőre további három bodrogi család szeretné idejáratni csemetéjét. A kislány elmondta, három évfolyam tanul közös tanulócsoportban, a negyedik osztályt mindössze egy kislány képviseli. Keresztény alapítványról lévén szó, az iskolásoknak bibliaórájuk is van. Ficsór Anita, az iskola egy szem képesített pedagógusa Du- naharasztiból jött. Arra a kérdésre, hogy mi vonzotta ide, hiszen azelőtt azt sem tudta, hogy létezik Bodrog, elmondta: a legvonzóbb számára az itt végzett szociális munka és az iskola kis létszáma volt. így rendkívül hatékonyan lehet dolgozni. — Van olyan elsősünk, aki hagyományos FOTÓ: KIRÁLY iskolában évet ismételne, itt viszont nincs vele semmi probléma. Ennyit jelent, hogy többet foglalkozhatunk egy-egy gyerekkel. (Nagy) Szentmárton csendje Szilvásszentmárton modem, épülő házai fejlődő, szépülő falut sejtetnek. Horváth Istvánná polgármester szerint az elmúlt négy évben valóban szembeötlő volt a fejlődés. Néhány éve még vízvezeték sem volt a településen. Azóta ez megvalósult, sőt épült egy gázcseretelep, ravatalozó, és egymillió forintot fordított az önkormányzat útépítésre. Már telefon is van. — Az előttünk álló négy évtől nem várok sok jót — mondja a polgármester. — A mintegy hatmillió forintos költségvetésünk felét az in- • tézmények fenntartására fordítjuk, további félmilliót pedig szociális támogatásokra. A faluban sok az idős ember, közülük öten kaptak tavaly közgyógyellátási igazolványt, sokan rendszeres támogatást. A gyerekek Szennába járnak iskolába, számukra az ön- kormányzat a tankönyvvásárlást és a buszbérletet teljes összeggel, az étkezést 50 százalékkal támogatja. Sokan építkeznek itt, a lakásépítéseket azonban nem tudja támogatni az önkormányzat. Mégis ide vonzza a fiatalokat a város közelsége, a csendes, nyugodt környezet. A 190 lakosból 80 fiatal. Saját maguk szerveznek programokat a faluházban; hetente van diszkó. Kellene egy mozi is, ahol legalább havonta egyszer peregne a film. Mivel havonta csak egyszer rendel helyben az orvos, azt szeretnék, ha hetente jönne a doktor. (Jakab)
