Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-31 / 76. szám
1995. március 31., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Jól felszerelt könyvtár és nyelvi labor A berzencei iskolások beszédes eredményei Csurgó barokk orgonája Kétszázéves, művészi hangszert pusztítottak el Az 50 éve felrobbantott templom csurgói Máté lajos rézkarca A régi Csurgó épületei között ma csak egy műemlék van: az Óváros Árpád-kori temploma. Ötven éve, a visszavonuló németek által értelmetlenül fölrobbantott szép neogót református templom is kiérdemelte volna a védelmet, építészeti értékei miatt. Csak ezekben a napokban tudatosodott a csurgóiakban, hogy akkor, 1945. március 30-án Magyar- ország legnagyobb barokk orgonája semmisült meg. A veszteség így még fájdalmasabb. Kormos Gyula egyetemi tanár Sopronból jött, hogy valamit megtudjon a csaknem 200 éves hangszer, a „hangszerek királyának” csurgói éveiről és végórájáról. — 1752-ben építették Sopronban egy evangélikus fatemplomba, a Schubert-ház udvarára. (A protestánsok kőtemplomot akkor még nem építhettek.) Ez volt a Csurgóra került orgona felső része, fafa- ragású, dúsan aranyozott. 15 regiszteresre tervezték, de mivel több pénz gyűlt össze, kiegészítették 20 regiszteresre. 1784-ben bővítették; ez a rész is Bécsben készült. A kutató az osztrák fővárosban megtalálta az 1782-es szerződést és a fuvarszámlát is. Amikor 1868-ban elkészült Csurgó református temploma, nagy orgonát akartak: 1882-ben megvásárolták a sopronit 1000 forintért. 1945. március 29-én a visz- szavonuló német csapatok nagyrészt elhagyták Csurgót; a fákat, villanyoszlopokat az utakra borogatták, a hidakat aláaknázták. Másnap, nagypénteken közölték a lakossággal, hogy mindenki nyissa ki az ablakait, mert felrobbantják a templomot. Egy másik visz- szaemlékező úgy tudja: fél órával az esemény megtörténte előtt értesítették a református kántortanítót, hogy mentsék, ami menthető. Délután három órakor rettenetes robbanás rázta meg a várost. Fél óráig átláthatatlan téglapor borította a környéket, a tégladarabok az új internátusig beborították az utat. A harang egy darabja a Molnár-féle ház udvaráig repült. A maradék falakat 1948-ban bontották le, hogy alapjaira modem templom épüljön. A gyűjtést azonban leállították, így torzó maradt. Helyén ma Csurgó legnagyobb lakóháza áll. 1992 tavaszán a templomépítő egykori lelkész emlékére létrejött a Verbay István Alapítvány. Két hete érkeztek meg az újraálmodott templom kivitelei tervei. Makovecz Imre Kossuth-díjas építész készítette. A csurgói református lelkészhez intézett levele fölöslegessé tesz minden kommentárt: „Szeretném, ha tudná, hogy az általam tervezett épületek között Sárospatak műveló'dési házának terve óta, 1975 óta ezt a tervemet tartom a legjobbnak, jobbnak, mint a sevillai pavilon terveit. ” A félévszázados évforduló figyelmeztet: az akkori bűnök miatt kell ma egy másik nemzedéknek újrakezdeni.Horváth József Sikeres dalostalálkozó Barcson A berzencei általános iskola tanulói szép eredményeket értek el a legutóbbi tanulmányi versenyeken: a diákok közül többen tovább jutottak a megyei és országos fordulókba. A határmenti település diákjai hosszú évek óta bizonyítják felkészültségüket. Cseh István, a berzencei általános iskola igazgatója elmondta: tanintézetükben húsz pedagógus 217 diákkal foglalkozik. A tanulóknak 11 ezer kötetes, jól felszerelt könyvtár és nyelvi laboratóium áll rendelkezésére. Munkájuk során jól hasznosítják ezeket a lehetőségeket. Bizonyíték erre, hogy a diákok a tanulmányi megmérettetésekről szinte mindig valamilyen éremmel, elismeréssel térnek haza. így volt ez legutóbb is, amikor a Sziporka ki mit tud körzeti versenyén két diáklányuk ezüst minősítést szerzett vagy amikor továbbjutottak az anyanyelvi „bajnokságon”. Sikeresen szerepeltek a népdaléneklési, a történelem-, a németés a matematika versenyeken is. Az iskola diákjai hagyományosan sikeresen szerepelnek a kézilabda tornákon: az 5-6. osztályos fiúk a diákolimpia megyei döntőjén letek elsők. A sikerek mellett természetesen nehézségekkel is küszködnek. De — mint azt az iskola igazgatója is kifejezte — a korlátozott anyagi lehetőségeiket át próbálják hidalni. — Örülünk, hogy folyamatosan, nagyobb nehézségek nélkül működik az iskola — mondta Cseh István. — Az önkormányzat minél többet igyekszik adni, a lehetőségekhez mérten. Azonban ha valamiféle csoda folytán még több pénzt kaphatnánk, azt is el tudnánk költeni. Megtudtam még azt is, hogy egy váratlanul kapott pénzből tovább bővítenék a nyelvi labort. Újabb berendezésekkel szerelnék fel a számítógépparkot is. Nem ártana egy-két újabb könyv, lexikon az iskolai könyvtárba se. Ám ezek egyelőre csak elképzelés szintjén lehetségesek... H. M. A barcsi tavaszi fesztivál egyik érdekes színfoltja volt a kórus- hangverseny, több száz résztvevővel. A művelődési ház nagytermét zsúfolásig megtöltő lelkes dalosokat Halász Miklós alpolgármester köszöntötte, örömének adva hangot, hiszen a város valamennyi kórusát üdvözölhette. Ott volt a két általános iskola, a tagozatosok kórusa, a Széchényi Ferenc gimnázium és a Vikár Béla Zeneiskola népdalköre, a nyugdíjasok meg a városi és a Gregorián kórus. Csaknem kétórás műsoruk alatt a kórusének minden szépségében gyönyörködtünk. Fölemelő érzés volt hallgatni a pompás produkciókat, látni a mosolygó gyermekarcokat, együtt örülni a nyugdíjasok fiatalos lendületű műsorának. A résztvevőket magával ragadta a csodálatos zene. Jó érzés volt karénekesnek lenni ezen a felejthetetlen esten. A barcsi kórushangverseny magas színvonalú volt, és zavartalan élvezetet nyújtott a muzsika barátainak. Köszönet érte a kórusvezetőknek - Ungváriné Kun Eszter, Cseke Gyöngyi, Jóna Teréz, Rajbárné Bellái Gyöngyi, Somogyiné Karvalics Rózsa, Péter Lajosné -, ők voltak az est főszereplői. Köcsky Gábor A terv: 120 millió forint Búza hétszáz hektáron A barcsi Dráva-Coop Mező- gazdasági Szövetkezet az idén csaknem 700 hektáron termesztő őszi búzát, 348 hektáron pedig őszi árpát. Repcét majdnem kétszáz hektáron vetettek. Búzából több mint öt tonna a tervezett termelés, és árpából is szeretnék ezt a mennyiséget megközelíteni. — Tavaly búzából mintegy öt tonnát takarítottunk be. Á repce termésével is elégedettek voltunk: három tonna körül volt a termésátlag — mondta Hajdú István, a növénytermesztési ágazat vezetője. — Viszont nem a legjobban fizetett az árpa: ebből csak 3,4 tonnát tudtunk betakarítani: A növénytermesztési ágazat bevétele •— mint az ágazatvezető elmondta — tavaly hetvenhat és fél millió forint volt a Dráva-Coop szövetkezetben. Kukoricát például egyáltalán nem értékesítettek a múlt évben, mivel — az aszály miatt — nagyon kevés volt a termés. Az idén a Dráva mentén is jobb eredményekre számítanak. Erre — mint mondták — a gondos előkészítés, a megalapozott tervek is reményt adnak. Majdnem százhúszmillió forint bevételt terveznek; a főbb terményeket tekintve kukoricából például ötvenmillió, búzából húszmillió, repcéből pedig tizenegymillió forintra számítanak. Ä repce értékesítésére — mint megtudtuk — a Cereol Növényolajipari Részvénytársasággal kötöttek szerződést. A szövetkezet háromezernyolcszáz hektár szántóföldön gazdálkodik, és van négyszáz hektár gyepterületük is. Kárpótoltaktól és részarány-tulajdonosoktól bérlik a területet. A Dráva-Coop szövetkezetben most még a régi gépekkel végzik a talajelőkészítő munkákat. Az elhasznált, kiöregedett eszközök pótlására eddig nem sok pénz jutott. Tavaly vettek csak egy Fiat 189-es traktort. Az idén tervezik még egy traktor, valamint öntözőberendezés vásárlását. (Gamos) Győri Vilmos zsánerképei Győri Vilmos Barcson élő fotográfus művészi képeiből nyüt kiállítás a múlt héten a kaposvári Gyergyai kollégiumban. A több mint két tucat fotóból álló tárlatot Orzsi Zoltán, a Dráva Múzeum igazgatója ajánlotta a meghívottak figyelmébe. A különleges, barnított és kékített technikával készült fotókon Homoród- mente tája, néprajzi jellegű felvételek, illetve zsánerképek is láthatók. Felvételünkön Győri Vilmos „Múltidéző” című alkotása. fotó: török anett Jövedelempótlások Rinyaújnépen Rinyaújnép lakóinak száma nem éri el még a százat sem, és többségük idős, nyugdíjaskorú ember. A kis településen rendszeres nevelési segélyt és ápolási díjat nem kap senki. Egy közhasznú munkást alkalmaznak csak, és - a kimutatások szerint - ketten részesülnek jövedelempótló támogatásban. A Dallos testvérek képei a múzeumban A Dallos testvérek alkotásaiból rendeznek kiállítást a Dráva Múzeumban. A Barcsról elszármazott két fiatal művész legújabb munkáival mutatkozik be. Dallos Olivér főként akvarelleket fest; közel áll hozzá a természet, melyet egyéni színvilággal ábrázol. Dallos Viktória olajfestményeit, grafikáit mutatja be. Az érdeklődők a fiatal művészek negyven alkotását láthatják itt. Gondok Darányban a fejlesztéssel Darányban az idén nem tettek félre felújításra, fejlesztésre szánt összeget; a képviselő- testület nem tervez beruházást a településen. Nem is futja most erre, mert még a működésre sincs elegendő pénzük. Az önkormányzat az idén 51 millió forintból gazdálkodik. Hárommillió forint támogatásra Szulokban negyvenketten részesülnek jövedelempótló támogatásban. Nem kis terhet ró ez a helyi önkormányzatra, amely hat közhasznú munkást foglalkoztat a településen. Szociálpolitikai célokra az idén mintegy hárommillió forintot fordítanak Szulokban. Kálmáncsán most csak felújítások Kálmáncsa az idén 36 millió forintból gazdálkodhat. Sok pénzt elvisz az intézmények fenntartása, s az önkormányzat az iskolások, óvodások napközis étkeztetési költségeinek ötven százalékát is állja. Nagy beruházásba nem kezdenek Kálmáncsán, most csak felújításokat terveznek. Egyebek között az iskola villanyhálózatát korszerűsítik, az orvosi rendelőbe pedig számítógépet vásárolnak. Ennek az értéke több mint kétszázezer forint. Barcs 61 millió forint pénzmaradványa A barcsi képviselő-testület elfogadta a város 1994. évi költségvetési beszámolóját. Ez tételesen rögzíti az elszámolást. Az önkormányzat így 61 millió forint módosított pénzmaradvánnyal zárta a múlt évet. Előadások a helyes táplálkozásról Egészségünk alapja, a helyes táplálkozás címmel két előadást is tart dr. Figler Mária, a Pécsi Orvostudományi Egyetem adjunktusa Barcson. Hétfőn délután háromkor a Széchényi Ferenc gimnázium könyvtárában a tanulókat tájékoztatja, majd este hatkor a barcsi a szociális központban a meghívottakat s érdeklődőket. Kevesebben keresik a naposcsibéket Visontán is csak panasz — Itt soha nincs megállás, szinte éjjel-nappal szolgálatban vagyok. Ez 24 órai munkát igényel — mondta Bíró Ferenc csokonyavisontai kistermelő. Tizenöt évig dolgozott a helyi baromfikeltető-állomáson, s most saját portáján foglalkozik keltetéssel. A tojásokat Barcsról szerzi be. Gergely-féle keltetőgépet helyezett üzembe: ötezer tojás fér bele, de most csak fél kapacitással dolgozik. A gépbe helyezve 37,8 Celsius-fokon tartja és háromóránként forgatja az automata a tojásokat. Huszonegy nap múlva lesz a tojásból kiscsibe, de a tizennyolcadik napon a tojások átkerülnek a bujtatógépbe, s ott kelnek ki a kiscsibék. — A naposcsibére mostanában csökken az igény, és ez igencsak rontja a jövedelmezőséget — mondta Bíró fe- renc. — Nincs pénzük az embereknek, s beszűkült a piac. Csak szerény jövedelmet tudunk elérni, s a négytagú családot ebből kell(ene) eltartani. Bíró Ferencék tavaly 35 ezer tojást raktak a keltetőgépbe. A kelés nyolcvanszázalékosnak mondható. A sikerhez ugyanis nélkülözhetetlen a megfelelő páratartalom és a már említett nappali-éjjeli ügyelet. A csokonyavisontai kistermelő panaszkodott. Munkája kockázattal jár, hiszen a keltetésnél gépről van szó. És - Murphy szerint - ami elromolhat, az... G. A.
