Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-30 / 75. szám

1995. március 30., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP KAPOSVÁR 7 Az elhagyatott színházterem sorsa A szószólók szószólója A bizalom az ügyvéd legnagyobb tőkéje Az Országos Ügyvédi Ka­mara ügyvédeknek adható legmagasabb kitüntetésével ismerte el dr. Fekete László kaposvári ügyvéd tevékeny­ségét. A kiváló ügyvéd alap­szakmája mellett ellátja a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara titkári tisztét, és közéleti emberként is ismert. Az elsőről, a 25 éve űzött ügyvédi foglalkozásról azt vallja: jóval több az, mint szakma és pénzkereseti for­rás. Ugyanis az ügyvéd az őt megbízó állampolgár jogait érvényesíti. Noha „informá­ciós hatalom” birtokában van, jól teszi, ha magas szakmai színvonalon, kellő szakmai alázattal gyakorolja foglalko­zását. Csak így tud szert tenni hivatása legnagyobb tőkéjére: ügyfele bizalmára. Azt tartja: az űj kihívásokhoz tartozik a nyelvismeret is. Erről nem­csak a kanadai tanulmányútja győzte meg, hanem a min­dennapok tapasztalata is. Nélküle például aligha tudná a megyei ügyvédi kamara szerteágazó és gyümölcsöző külföldi kapcsolatait fenntar­tani. Polgári és büntető ügyek­ben egyaránt vállal megbí­zást, és ellátja vállalatok, in­tézmények jogi képviseletét is. Legkedvesebb területe a kártérítési jog, ám — úgy­mond — a mai világban nem lehet egyetlen • „ügykategóri­ára” specializálódni. Szívesen elvállalta a me­gyei kamarai titkári tisztet, amikor kollégái megválasz­tották, hogy így is segítsen megfelelni a rendszerváltozás utáni kihívásoknak. Állítja: az ügyvédség — az ügyvédi kamara — életében 1991-ben Dr. Fekete László FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA az ügyvédi törvény módosí­tása hozta a legjelentősebb változást. Ez alanyi jogon tette lehetővé az ügyvédi hi­vatás gyakorlását és a kama­rai tagságot. Ezekben az időkben szűntek meg töme­gesen a vállalati, intézményi jogászok állásai. Nagy részük — élve a törvény adta lehető­séggel — ügyvédnek ment. Ennek következtében a So­mogy Megyei Ügyvédi Ka­maránál rövid időn belül öt­venkettőről százötvenhétre növekedett a tagok száma. Nyilvántartásuk, összefogá­suk, szakmai képzésük, tech­nikai, jogi segítésük igen nagy feladat elé állította a kamara vezetését. — Az ügyvédség — a munka jellegénél fogva — nehezen szervezhető — így dr. Fekete László — Ennek el­lenére alapvető célnak tekin­tettük, hogy a hirtelen meg­növekedett szervezetben se engedjünk a követelmények­ből. Minden új tagunknak már a felvételkor a kezébe ad­tuk az Etikai kódexet, és arra kértük, ennek szelleme és be­tűje szerint végezze munká­ját. Létrehoztuk a kamaránál a számítógépes jogsza­bály-nyilvántartást. Az után­pótlás megfelelő nevelése vé­gett az ügyvédjelölteknek Pé­csett tanfolyamot szervez­tünk. Ma már a megye vala­mennyi bíróságának körzeté­ben van elegendő ügyvéd. Si­került a feszültségeket ren­dezni, és elmondhatom: Somogybán nincs kiélezett kenyérharc a kollégák között. Nőtt viszont az igényesség ügyvédeink körében. Sokan rendelkeznek közülük techni­kailag jól felszerelt — számí­tógéppel, magnetofonnal, te­lefonnal, telex-szel stb. ellá­tott — irodával. Egy alapít­vány segítségével mód nyílik arra is, hogy évente több kö­zépiskolás — talán leendő ügyvéd — külföldön sajátít­hassa el a választott nyelvet. (Csak rákérdezés után árulta el, hogy az alapítványt ő hozta létre.) Amit a magánp­raxisban az ügyvédi ars poé­tikának vall, azt kamarai tisztségében is igyekszik előmozdítani. Szerinte fontos, hogy az ügyvédségnek társa­dalmilag is meglegyen a kellő elismertsége és becsülete. Azt mondta: ő abban is, hogy az előző ciklusban a városi köz­gyűlés tagjává választották, az ügyvédség megbecsülését látta. Ott is elismerést szerzett tárgyi tudásával és megfon­tolt döntéseivel. De ezt csak köztünk mondom, mert sem­mitől se irtózik jobban, mint a dicsérő szavaktól. Szegedi Nándor Kelendőek a használt könyvek Kevesebb jut olvasnivalóra Vajon nevezhető-e művelő­dési háznak az az intézmény, amelynek nincs háza, amely­nek „mind” a négy munka­társa egy bérelt irodában dolgozik? A gondolat egysze­rűsíthető: lehet-e gúzsba kötve táncolni? Ezek a kérdé­sek a kaposvári Szakszerve­zeti Művelődési Házzal — egykor a megye legjobban felszerelt kulturális intézmé­nyével — kapcsolatban ve­tődnek föl, amely a szakadék szélén áll. Vagyis inog... 1977-ig a SZOT-hoz tar­tozva megyei művelődési köz­pontként működtek, ám harma­dik éve nincs az intézménynek fenntartója. Az MSZOSZ, a ház tulajdonosa ugyanis nem jog­utódja a SZOT-nak. Gazdátlanul — Működésképtelenek és gazdátlanok vagyunk, nem tar­tozunk senkihez — kesereg Pap János, a Szakszervezeti Művelődési Ház igazgatója. — Működési költségeink évről évre növekednek, a bevételi forrásaink pedig rohamosan csökkennek. A felemelt bérleti díjak miatt a korábbi öt irodá­ból jutottunk el az egyig, ame­lyért havonta 37 ezer forintot fizetünk. 1994-ben a tulajdonos MSZOSZ az épület kezelését bérbe adta az Unioporta Kft-nek, amelytől mi bérelhe­tünk minden olyan közösségi helyiséget, amit a tevékenysé­günkhöz használni kívánunk. Pap János elmondta: a Szak- szervezeti Művelődési Háznak bevétele manapság szinte csak a fénymásolási bérmunkából van, meg a színházterem eseti bérbeadásából. Az utóbbiból befolyt összegen is az Uniopor- tával osztozik.-— A kft gazdálkodó szerve­zetként kezel bennünket, holott a mi profilunk egészen más. A szakszervezeti székház irodái lassan megüresednek, ám van­nak az épületben olyan gazdál­kodó szervezetek, amelyekből nyeresége van az Uniportának. A megyétől és a várostól — Svajda Józsefnek, az MSZOSZ megyei elnökének a közbenjá­rására — most jóváhagyott 1,5 millió forint támogatás állítólag csak szeptemberig fedezi a „le­lakott” színházterem működé­sét. Ám én számításokkal tu­dom bizonyítani, hogy a többek által csak „drága tánci-tánci- nak” emlegetett napi próbák energia- és takarítási költségei nem kerülnek ennyibe. A helyi vezetőktől a minisztériumig sok helyen szót emeltem, ám mindeddig hiába... — A színházterem tulajdoni­lag a mienk — mondta a So­mogyi Hírlap kérdésére Svajda József, az MSZOSZ megyei el­nöke —, ugyanis a hat szak­szervezetet tömörítő konföde­ráció döntése értelmében a ház­zal együtt kaptuk meg. Másfél millió forint — Ki a Szakszervezetek Mű­velődési Házának fenntartója ? — Egy országos, munkahe­lyi és művelődési intézménye­ket kezelő alapítvány, amely­hez a volt szakszervezeti könyvtárak és művelődési há­zak tartoznak. — De abban az épületben van, amelynek az MSZOSZ a tu­lajdonosa, tehát érdekük lenne egy jól működó' művelődési ház. — A megyei, illetve a városi közgyűlés vezetőivel tárgyalva egyebek között megbeszéltük a színházterem sorsát is, a műve­lődési házhoz jogilag nincs kö­zöm. A színházterem működte­tését a megye félmillió, a város egymillió forinttal támogatja. Am ez csak szeptember 1-jéig elég az itt dolgozó kisközössé­gek teljes „stafirungjára”: a ta­karításra, fűtésre, világításra és melegvízre. Tehát addig az együttesek biztonságban van­nak. Utána a polgármester ígé­rete szerint másutt méltóbb kö­rülményeket teremtenek mind a Somogy Táncegyüttes, mind az aprók próbáihoz. Segítő szándékkal — A színházterem bérbe adásának összegéből az MSZOSZ megyei szervezete nem is részesül? — Nem. Én segítő szándék­kal avatkozom be a színházte­rem ügyébe, mert nem az én feladatom jó programokkal, műsorokkal életben tartani. A bérleti díjon a művelődési ház és az Unioporta Kft osztozik; ez utóbbi az MSZOSZ mintegy tíz intézményének vagyonke­zelő szervezete. — Kaposvár nemigen bővel­kedik színháztermekben. Nem luxus, hogy a városközpontban levő, 460 személyes termet eset­leg a későbbiekben bezárják? — Erről nem az MSZOSZ tehet. A tagság pénzét nem költhetjük erre. El tudtam volna képzelni, hogy a színháztermet a várossal és a megyével együtt működtessük. A válasz azon­ban az volt, hogy erre nincs pénz, tehát a most kapott más­fél millió forint az utolsó támo­gatás. Ám azt megígérték, hogy közreműködnek a terem hasz­nosításának kidolgozásában. Tamási Rita Antikváriumnak csupán azért nem nevezhető a kaposvári Fő­utcában megnyílt új könyvke­reskedés, mert a használt köny­vek kora alig pár éves. Fehér Anikó, az üzlet bérlője el­mondta: egyelőre többen kere­sik föl a boltot azok, akik sze­retnék eladni használt könyvei­ket, kevesebb a vevő. Az elsze­gényedés jelének tartja azt, hogy sokan a megélhetés bizto­sítása miatt válnak meg köny­veiktől, mások pedig azért bo­csátják áruba a köteteket, mert az újaknak az elhelyezése okoz gondot. Elsősorban szépiro­dalmi művek találhatóak a használt könyvek polcán, de fellelhetőek ifjúsági regények, szakkönyvek, albumok is. A szépirodalmi művek iránt a legnagyobb a kereslet, a fiata­lok a kalandregényeket kedve­lik. Mások a bestsellerek iránt érdeklődnek. A könyvek valóban olcsóak: 20 forinttól 300 forintig rúg az áruk, ám a díszesebb albumok akár 1000 forintba is kerülhet­nek. A használtkönyv bolt bér­lője előrelátóan állapította meg: egyre nagyobb keresletre szá­mít, hiszen az új könyvekre már sokaknak nem telik. Az egyszer olvasott könyv ugyan már használtnak számít, de azt föl­lapozva újnak is tűnhet. Külö­nösen, ha egy-két óra alatt sike­rült kiolvasni tévénézés köz­ben...Becses könyvritkaság is található ellenben a boltban: a Tolnai világtörténelem tíz kö­tete is vásárlóra vár. Lehet, hogy egyszer mégiscsak lesz antikvárium Kaposváron, ahol régi, mégrégebbi könyvek kö­zött búvárkodhatunk? H. B. Forró vita a hődíj körül A lépcsőházakba szerelik a fogyasztásmérőket A kaposvári közgyűlés a kö­zelmúltban szavazta meg a hő­díjemelést. Az SZDSZ önkor­mányzati képviselői kifogásol­ták ezt, és maguk is különböző számításokat végeztek. — A távfűtési díj két részből áll: a hődíjból és az alapdíjból — mondta Csizi László, önkor­mányzati képviselő (SZDSZ). — Az alapdíj emelését nem kifogá­soltuk, ezt tavaly a korábbi testü­let már eldöntötte. A hődíj eme­léséről szóló döntést viszont igen. A hődíj csak a felhasznált gáz mennyiségét és árát tartal­mazza. Számításaink szerint ezért nem indokolt olyan mér­tékű emelés, mint amilyet a köz­gyűlés megszavazott. A hőszol­gáltató tájékoztatóját, hogy eléggé elhasznált, részben kor­szerűtlen a rendszer elfogadjuk, csakhogy az ezzel kapcsolatos költségeket az alapdíj már tar­talmazza, a hődíjban ennek nem szabadna megjelenni. Az önkormányzat és a hőszol­gáltató az idén megpróbálta kí­sérletképpen bevezetni a hő­mennyiségmérést. Ennek költsé­gei azonban meglehetősen maga­sak: az önkormányzat az idei költségvetéséből két és fél millió forintot szán erre a célra. Az SZDSZ-es képviselők jobbnak tartják, ha az általánydíj elszá­molásos alapon történne, hason­lóan az áramdíjhoz. Az általány­díjat egy előző időszak fogyasz­tása alapján kellene megállapí­tani, év végén a felhasznált hő­mennyiség szerint elszámolni. Ez takarékosságra késztetné a fogyasztókat. Nem titok, hogy az elmúlt időszakban magasabb volt a befizetett összeg, mint a tény­leges fogyasztás. A hőmennyiség mérésére két elképzelés született. Az egyik, hogy hőközpontonként, a másik, hogy épületenként vagy lépcső­házanként mérjék a felhaszná­lást. Mindkettőnek vannak elő­nyei és hátrányai. Az első túl sok fogyasztót érint és bonyolult, ezért nem lenne nagy különbség a jelenlegitől. A másik megoldás az, hogy lépcsőházanként mér­nének, de lakásonként is fel le­hetne szerelni mérőberendezése­ket. Ez pontosabb, jobban el­osztható volna. Ebben az esetben viszont a lakóknak kellene a mé­rőberendezést kifizetni. Az SZDSZ-es képviselők számára második változat az el­fogadhatóbb, de elképzelhető, hogy néhány helyen a hőközpon- tonkénti mérést is kipróbálják. A megvalósítást a fűtési szünetben kezdik majd el, hogy a következő szezonra elkészüljenek vele. (Jakab) Állami elismerés Az állami anyakönyvvezetés századik évfordulója alkal­mából Alföldi Lászlónak, a kaposvári polgármesteri hiva­tal dolgozójának érdemes és eredményes munkássága el­ismeréseként Göncz Árpád a Magyar Köztársaság Árany Érdemkereszt kitüntetést adományozta. A kitüntetést a köztársasági elnök megbízá­sából Kuncze Gábor belügy­miniszter adta át. Helyi kamarák alakultak Első küldöttgyűlését tartotta meg a Somogy megyei Orvosi Kamara a Kaposi Mór megyei Kórházban. A megye vala­mennyi küldötte részvételével megalakították a kamarai tör­vényben és alapszabályban előírt bizottságokat; ezzel tel­jessé lett a testület és megyei szinten is működőképessé vált a szervezet. A megyei kamara elnöke dr. Prievara Ferenc Ti­bor; a négy helyi kamaráé: Kaposváron dr. Kéki Kálmán, a Dél-Somogyban Tódor Gá­bor, Siófokon Kisteleki And­rás, Marcaliban Metz József lett. Toldis diák sikere Az Országos Közoktatásszol­gálati Iroda által szervezett Bőd Péter könyvtárhasználati verseny megyei döntőjén első helyezést ért el a Toldi utcai ál­talános iskola ötödikes tanu­lója, Ajpek Annamária. így ő képviselheti majd megyénket az országos döntőn, a tizenkét évesek kategóriájában. Felújították a szociális konyhát Felújították Kaposváron a Szi­getvár utcai hatszáz adagos szociális konyhát. Önálló fű­tési rendszert építettek és szo­ciális blokkot alakítottak ki az intézményben. Korszerűsítet­ték a berendezéseket is: új fő­zőüstöket vásároltak, valamint ételliftet szereltek fel, amely­nek segítségével könnyebbé válik az ételek szállítása a böl­csőde és az idősek klubja szá­mára. A nyolc millió forintos beruházás a Németh Kft kivi­telezésében készült el az ön­kormányzat megrendelésére. Tavaszi nyelvvizsgák Ma fejeződtek be a Somogy Megyei TIT kaposvári székhá­zában a tavaszi nyelvvizsgák. Állami nyelvvizsgára angol nyelvből százhúszan jelentkez­tek, német nyelvből pedig százhuszonkilencen. Főleg középiskolások vállalkoztak a megmérettetésre. Az írásbeli vizsgák után, a héten tartották meg az alap-közép és felső­fokú szóbeli vizsgákat. A vizsgáztatók az állami vizsga- bizottság által kijelölt pécsi és budapesti tanárok voltak. / Álláslehetőségek Kaposváron A megyei munkaügyi központ kaposvári kirendeltségén több álláslehetőséget ajánlanak a munkanélkülieknek. Negy­venöt területi képviselőnek és ügynöknek, hét általános isko­lai pedagógusnak, három álta­lános asztalosnak, húsz varró­nőnek és tíz fonónőnek tudná­nak munkát biztosítani. Adó a toronyházon Magyarország a mobiltele­fon-rendszer kiépítésében a világ élvonalába tartozik. Ka­posváron a Pannon GSM adótorony-rendszert a hónap ele­jén helyezték üzembe a Damjanich utca elején, egy torony­ház tetején. Ezzel Kaposvár is bekapcsolódott egy világ- rendszer mobiltelefóniájába fotó: király j. Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents