Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-30 / 75. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. március 30., csütörtök Kiadó fonyódi piachelyek A fonyódi sportcsarnokba az or­szág minden tájáról jöttek és lici­táltak a kereskedők az iparcikk piac sátoros helyeire. Konszoli­dált, mondhatni barátságos lég­körben zajlott a helykiosztás, és a most látottak alapján talán ne­héz is elhinni, hogy három éve, amikor a Városgazdálkodási In­tézmény elkezdte ezt a módszert rendőrkordont kellett felállítani. Két éve is voltak atrocitások, ta­valy már csak néhány hangosabb szó. Ezúttal az őrző-védő szolgá­lat fiatalemberei csupán a pénzt vigyázták, a gazdáikra nem kel­lett ügyelni, akik 3,5 millió fo­rintot hagytak ott a 48 piaci hely bérletére. Nos, így szelídülnek a keres­kedők a piaci viszonyokhoz Fo­nyódon. Persze ehhez kellett az az átláthatóan szabályozott tevé­kenység, amelyet Völler Zoltán a Városgazdálkodási Intézmény igazgatója és munkatársi csapata végez évek óta, következetesen. A tavalyi piaci árbevétel elvár­ható az idén is. 1994-ben össze­sen 31 millió 800 ezer forint jött be a kasszába a korábbi bérlete­sektől, a licit során, valamint a napi jegyekből, amelyeket elő­vételben is árusítottak. Ez évben a 406 helyből 287-t megváltottak a tavalyi bérlete­sek, de ők sem maradtak ki ter­mészetesen semmiféle verseny­ből, mert egy éve már sikeresen licitáltak. Idén a befizetéseikből 20 millió 20 ezer forint jött be a kasszába. Tegnap pedig 59 ke­reskedő küzdött és 48 piaci hely bérletét szerezte meg a 45 ezer + áfa kikiáltási árról. A legna­gyobb összeg nettó 225 ezer fo­rint volt egy helyért. Mindez a főszezonra értendő, de lehetőség van az elő- és utószezonra is kedvező feltételekkel elárusító helyet szerezni. Ami újdonság idén, és kezd­jük a jó hírrel: bevezetik a hétfői piaci napokat is, amelyekre csak napi jeggyel lehet helyet sze­rezni, de féláron. A képvi­selő-testület ugyanakkor beve­zette az iparűzési adót. A helyi vállalkozók az éves nettó árbe­vételük 8 ezrelékét fizetik, míg a többiek alkalmanként 1000 fo­rintot. Akadt, aki túl bürokrati­kusnak találta a beszedés mód­ját, más meg hangot adott kétsé­gének a beszedés sikerét ille­tően. Az előbbit törvény szabá­lyozza, az utóbbi viszont az ön- kormányzat gondja. Az biztos, hogy eltökélt az adó behajtását illetően. A fonyódi vállalkozók a nemrég megtartott érdekegyez­tető tárgyalás eredményeképpen 30 százalékos kedvezményt kap­tak a bérleti díjukból. Mint Völ­ler Zoltán elmondta, nem erre a konstrukcióra számítottak, de a megoldás kompromisszum szü­lötte és tükrözi a város anyagi lehetőségeit is. G. M. Gazdára vár a betonüzem Somogyudvarhelyen fejlesztési tervek már vannak, pénz még nincs Tőkerős befektető hiányában könnyen tönkre mehet a so- mogyudvarhelyi betonüzem. A cégnek önálló fejlesztésre nincs elég pénze. A géppark elavult, utoljára tíz éve vásá­roltak komolyabb műszaki berendezést. Az udvarhelyiek vegyes-vállalat alakítástól sem zárkóznak el: erről egy német vállalkozóval folynak előzetes tárgyalások. A Metalloplasztik Kft so- mogyudvarhelyi betonüzemé­ben útépítési és csatorna-ele­meket, hidakat és beton geren­dákat gyártanak. Foglalkoznak még átereszek, díszítőelemek és áthidalók előállításával is. A 25 éve alapított üzem tulajdo­nosa az ott dolgozó alkalmazot­takon kívül a nagyatádi önkor­mányzat. A krónikus pénzhiány eddig nem adott módot fejlesz­tésre. — A géppark korszerűsítésé­től függ a hosszú távú fennma­radásunk — mondta dr Túri Dénes, a Metalloplasztik Kft ügyvezető igazgatója. — Saját technológiai rendszerüket öne­rőből képtelenek lennének fi­nanszírozni. Cégük minimális nyeresége nem biztosítaná a milliós kiadásokat. Ugyanak­kor a magas banki hitel kama­tokat sem tudják kigazdál­kodni. Ezért meghatározó szá­mukra egy tőkeerős befektető. A betonüzem a Dráva egyik lezárt ágából termeli ki a minő­ségi kavicsot. A korábbi évek­hez képest csökkenő megrende­zi körzetben tervezett — somogyi, zalai, baranyai — útfejlesztések jelentik a somogyudvarhelyiek remé­nyét FOTÓ: BARNA ZSOLT lés mellett is negyvenhárom millió forintnyi volt tavalyi forgalmuk. Nyereségük viszont alig haladta meg a félmillió fo­rintot. Az udvarhelyi cégtől jó­részt somogyi, zalai és baranyai mélyépítő cégek, kereskedők vásárolnak. Biztató, hogy több évtizedre elegendő a kibányá- szásra alkalmas kavics mennyi-' ség. így a várt befektető egyfe­lől biztosra mehet. A minimáli­san tizenötmillió forintban meghatározott befektetői tőke­igénytől a gyártás felfutását is várják. — Térségünkben több nagy útfejlesztési projektet kidolgoz­tak. Ha ezek a beruházások be­indulnak, úgy jelentős értékű megrendelésre számíthatunk — tette hozzá az ügyvezető igaz­gató. Nyilván ezek az információk és a cég helyzete kelthette fel annak a német üzletembernek az érdeklődését, aki az udvar­helyiekkel felvette a kapcsola­tot. Az előzetes megbeszélések után kiderült, hogy a külföldi partner vegyes-vállalat alapítá­sától sem zárkózik el. Először több mint ötven százalékos tu­lajdonihányadot igyekezett ki­vívni magának, ám a beton­üzem munkatársai ezt nem en­gedték. A külföldi részesedés maximum ötven százalékos le­het. Jelenleg is folyik a beton­üzem vagyonának felértéke­lése. Rövidesen eldől a so- mogyudvarhelyi betonüzem további sorsa. (Harsányi) A Korona Kft a kelet-európai piacokra alapozott Somogyi konzerv Litvániába — Az óriási felvevő piac miatt próbálkoztunk a volt Szovjetu­nió tagköztársaságaiban: Litvá­niában egy közös export-import céget alapítottunk — mondta dr Király István, a kaposvári Ko­rona Kft külkereskedelmi veze­tője. Hozzátette: az ottani vál­lalkozásuk segítségével további más államokba is szállítanak: így Belorussziába és Oroszor­szágba is. A kaposvári cég fő profilja a háztartási célú üveg és porcelán áruk forgalmazása. Jelentős mennyiségben adnak el mű­anyag termékeket is. — A privatizáció után a leg­több magyar porcelán gyárat eladták. így két-három éve ha­zánkban komoly beszerzési gondok voltak. A folyamatos piackutatás eredményeképpen nagy mennyiségben, kedvező áron importáljuk áruinkat a vi­lág számos országából — tette hozzá a kereskedelmi vezető. A kft öt éve 50 millió forin­tos forgalmat ért el, tavaly ez már 480 millióra emelkedett. Jelenleg több mint 2 ezer féle árucikket forgalmaznak. Ter­mékeiket Kínából, Brazíliából Francia- és Németországból éppúgy beszerzik, mint török vagy spanyol kereskedőktől. Újabban román és bolgár part­nerekkel is kereskednek. A bolgárokkal például tavaly 200 ezer márkás üzletet kötöttek. — Magyarországon a legfon­tosabb üzleti partnereink a ma­gántulajdonú nagykereske­delmi cégek, vállalkozások. A hazai megrendeléseink nagy ré­szét bartell-üzlet keretében rendezzük. Az így beszerzett üveg és porcelán termékekért cserébe — többek között— kozmetikumot, bort és mező- gazdasági terméket adunk. Ám jelentős az exportunk is: egyik nagy felvevőnk egy két éve ve­lünk közösen alapított litván cég. A Korona Kft akkor kezdett el kereskedni a litvánokkal, amikor a hazai cégek jórésze kivonult ebből a régióból. Ala­pos számítások után vágtak bele az üzletbe: ma már 50 szá­zalékos tulajdonosok a ma­gyar-litván vállalkozásban. Évi 470 ezer dolláros forgalmat bo­nyolítanak le itt porcelán- és üvegáru, illetve élelmiszeripari termékek eladásával. A térség felvevő kapacitására jellemző, hogy vagonszám adtak el nem­régiben sertészsírt, étolajat, konzervet és paradicsomlevet is. (Harsányi) Kompromisszumos költségvetés A 24. órában jutottak ötről hatra Csurgón Kedden este, egy éjszakába nyúló, ötórás rendkívüli tes­tületi ülést követően kiegyez­tek a csurgói képviselők a vá­ros költségvetésének keret­számaiban. Tették ezt a váro­satyák a 24. órában, hiszen a — néhány módosítással — egyhangúlag elfogadott költ­ségvetést a hónap végéig el kell juttatniuk a megyei Tá- kiszhoz, hogy onnan az illeté­kes szaktárcához továbbít­hassák azt. A megtáltosodott testületnek ezúttal abban is sikerült dűlőre jutnia, hogy a lemondott pol­gármesternek, Szászfalvi Lász­lónak a két alpolgármester kö­zül Maász Róbert legyen az első, Bihariné Asbóth Emőke a második helyettese. A szavazás az érdekeltek tartózkodása mel­lett egyhangú döntést hozott. Nem úgy az ezt megelőző, va­sárnapi rendkívüli testületi ülé­sen, ahol egy voks hibádzott az eredményes szavazáshoz. Dr. Farkas Dezső jegyző a megszületett költségvetésről — amelynek ötödik testületi tár­gyalásán megjelent dr. Németh Jenő, a közigazgatási hivatal vezetője is — érdeklődésünkre elmondta, hogy az az eddigi 482 millió forintos bevételi-ki­adási oldal helyett már csak 434 millióval számol. A város működési hiánya továbbra is mintegy 102 millió forint, ame­lyet hitelfelvétellel pótol majd a város képviselőtestülete. Ennek dolgában a már jártak az OTP megyei igazgatóságán, vala­mint a Tákisznál is. A követ­kező hónapban beadják az ön­hibáján kívül hátrányos hely­zetbe került önkormányzatok számára kiírt pályázat anyagát. Mint megtudtuk, az elfoga­dott költségvetésben a beruhá­zási és fejlesztési kiadások kö­zött is történtek változások, il­letve átcsoportosítások. A kö­zösségi házra az utóbb tervezett 27 millió forint helyett csupán 6 milliót, az önkormányzati gimnázium elhelyezésére, a Meller-kastély fűtéskorszerűsí­tésére, tetőszerkezetének javí­tására és egyéb teendőkre pedig 8 helyett 14 milliót költenek az idén. A beruházások tekintetében két eltérő álláspontot képviselő alpolgármestert arról kérdez­tük, elégedettek-e az elfogadott költségvetéssel? Maász Róbert mindenekelőtt elmondta: sajnálatos, hogy a megegyezésért a polgármester lemondásával kellett fizetniük. A költségvetést, mint mondta, annak ellenére kivitelezhetőnek tartja, hogy sok benne a bizony­talansági tényező. Csak akkor lehet például az idén tető alá hozni a közösségi házat, ha a tervezett mértekben befolynak a mobilizálható vagyonok érté­kesítéséből származó bevéte­lek. A kivitelezővel kötött szer­ződés módosítására bizonyára így is sor kerül majd, mivel ab­ban év végi átadás szerepel. Ez ügyben feltehetően több tárgya­lást is folytatnak majd az épület kivitelezőjével, tette hozzá az első alpolgármester. Bihariné Asbóth Emőke sze­rint véghelyzetben sikerült kompromisszumot kötni, s el­fogadni a költségvetést. Az al­polgármestert, aki a közösségi ház mielőbbi fölépüléséért ed­dig is határozottan síkra szállt, méginkább aggasztja a várt be­vételek alakulása, és szerinte komoly viták elé néz a testület a fejlesztések és beruházások ügyében. Bihariné mindenesetre már korábban lemondott képviselői tiszteletdíjáról az Új közösségi házért alapítvány javára. Mint elmondta, tegnap csatlakozott hozzá még négy képviselő — az ugyanazon elveket valló képviselők soraiból. (Balassa) Tavaszi Fesztivál programajánló Kaposváron ma 15.30 órakor fúvószenekari találkozót ren­deznek a Kossuth téren. Mű­vészeti vezető: Dohos László ezredes, a Magyar Honvédség főkarmestere. Barcson ma 17 órakor nyí­lik a városból elszármazott két fiatal művész - Dallos Olivér és Dallos Viktória - ki­állítása, a Dráva Múzeumban. Nagyatádon ma 14 órakor kezdődik a művelődési ház­ban a Munchausen, az ú'rbáró című zenés mesejáték, a Ta­tabányai Jászai Mari Színház előadásában. Ezer zászló Marcaliban Megnyílt Balogh László első vidéki kiállítása Ritka csemegét kínál Marcali: a világ országainak zászlóiból és szimbólumaiból nyílt kiál­lítás, és ezen Balogh László mutatja be kollekcióját, amit évek során át gyűjtött. A gyűjtő lobogók iránti szenve­délye iskoláséveiben gyöke­rezik. 1983 óta időről időre a fővárosban mutatta be ritka gyűjteményét. Az első vidéki bemutatással Marcali büsz­kélkedhet. Balogh László itt töltötte gyermekéveit. A Balogh-gyűjtemény je­lenleg a világ 269 országával áll kapcsolatban és csaknem 200 alig ismert vagy ismeret­len közigazgatási területével. Például az önálló Athos — görög területen vagy a Rén­szarvas-ország, Aland, Nagy- Britannia és a Skandináv fél­sziget között. Kormányfők, szultánok, hercegek, elnökök válaszolnak szerencsés eset­ben néhány hét, olykor egy év után relikviát kérő levelére. A marcali helytörténeti múzeumban a Marcali Föl­drajzosok Köre, Egyesülete által szervezett kiállítást teg­nap megnyitó Böle László ügyvezető elnök hangoztatta: a Balogh-gyűjtemény megkö­zelítőleg ezer zászlaja és cí­mere, a 900 válaszlevél világ­szerte egyedülálló informá­ciós anyag. Ebbe tekinthetnek be az értő érdeklődők a kö­vetkező hetek során Marcali­ban. (Kun) Somogyi borászok a szövetségben Somogy megye is csatlakozott a Magyarországi Bortermelő megyék Szövetségéhez. A megyei közgyűlések elnökei az idén februári tanácskozásu­kon kezdeményezték a szövet­ség megalakítását. Az volt a céljuk ezzel, hogy egymást se­gítve a magyar borkultúra ápo­lásával, és a hasonló nemzet­közi szervezet tapasztalataira támaszkodva előmozdítsák a borkultúra fejlődését. TIT-küldötteket választottak Megyei küldöttértekezletet tar­tottak tegnaf) délután a kapos­vári TIT-székházban. Az el­múlt öt év munkáját tekintet­ték át a résztvevők és módosí­tották alapszabályzatukat is. Megválasztották a küldötteket az országos küldöttértekez­letre. A megyei TIT elnöke to­vábbra is dr. Rótt Pál, a társel­nök dr. Horn Péter maradt. Az alelnök dr. Rátkai Ferenc, az ügyvezető igazgató továbbra is Horváth László Árpád. Széchényi-birtok Táskán Lopkoviczné Széchényi Zsu­zsanna támogatásával teszik rendbe a Széchényi Andor Pál gróf által épített templomot a Balaton közelében fekvő Tás­kán. A templom tetőszerkezete 1913-ban lett fölújítva utol­jára. A Széchenyi unoka 34 hektár birtokot vásárolt a kár­pótlás révén s tervezi, hogy a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem szakmai segítsége mellett, szabadlegelős állattar­tást honosít meg. A birtokon már bérbe is vett egy gémes kutat, s körülötte szürke, szilaj marhákat tenyészt, ugyanitt a lovaglás lehetőségét is biztosí­tanák a vendégeknek. Tavaszi koncert Balatonbogláron A Balaton Vox vegyeskar hangversenyével zárult tegnap a balatonboglári Tavaszi Fesz­tivál. A Lengyel-Magyar Ba­rátság Házában fellépett a marcali Calypso vegyeskar és a csurgói Cantemus női kar is. Faluházba költözött a hetesi posta A hetesi faluházba költöztették a helybeli postát, mert kinőtte a régi épületet. A pénzszűké­ben lévő település önkor­mányzata kényszerűségből döntött így. Az új, modern bú­torokkal berendezett, fa-térel- választóval megosztott helyi­séget a posta szerelte föl. Alá­írták a telefon bevezetéséhez szükséges területfejlesztési engedélyt is, amely öt telepü­lésnek biztosítja a külvilággal való gyors kapcsolatteremtést. Ha minden a tervek szerint ha­lad, december végén megcsör- rennek a telefonok Hetesen. Siófoki diákok a matekversenyen A siófoki Széchenyi István Ál­talános Iskola két diákja: Tusa Viktor 3. és Szentpéteri Róbert 7. osztályos tanulók képviselik Somogy megyét a Kecskemé­ten megrendezendő országos matematika versenyen. A me­gyei forduló szervezőbizott­sága Gábor Lajosné siófoki felkészítő pedagógust külön- díjban részesítette.

Next

/
Thumbnails
Contents