Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-29 / 74. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEINK VILÁGA 1995. március 29., szerda Az alkotó- képesség fejlesztése Annak az embernek, aki ma­gas fokú alkotóképességgel (idegen szóval: kreativitással) rendelkezik, másokénál nyi­tottabb az érdeklődése, ru­galmasabb a gondolkodása, képes nézőpontját változtatni, új irányokat keresni a fel­adatmegoldásban, illetve szo­katlan megoldásokat találni, eredeti ötletekkel előállni. A kreativitás végső próbája természetesen maga az alko­tás (műszaki újítás, feltalálás, művészeti alkotás, stb.), de ennek vannak hétköznapi fo­kozatai is, gyakori újítás a mindennapi munkában, ere­deti szellemességek a társal­gásban. A kreativitás a szellemi ké­pességek egyik fajtája, sajátos gondolkodásmód, amely álta­lában nem egy részterületen, hanem több téren és módon nyilvánul meg az embernél, általános ötletességként, talá­lékonyságként, eredetiség­ként. Nem azonos az intelli­genciával, még kevésbé a lo­gikus gondolkodással. Az iskolarendszer régen a memória gyakoroltatását, az utóbbi időben a logikai gon­dolkodás fejlesztését tűzte ki célul. A kreativitás módszeres fejlesztése még késik. „Az is­kolai munka ritkán kedvez a kreativitásnak, sok esetben inkább ellene dolgozik” - írta Mérei Ferenc 1973-ban. Alapvető, lényeges változás azóta sincs. A tanterv és a tanóra fe­gyelme általában nem tűri a tervezett gondolatmenettől való elágazást, és a tanuló önálló véleményének nyilvá­nítását, a „másként gondolko­dást”. Pedig a kreativitás fej­leszthető képesség! Jól belát­ható mekkora jelentőségű lenne a tudomány, a technika, az egész gazdasági és szel­lemi életben, ha kreatívabb emberekből állna az ország népessége. A kreativitás fejlesztésére egy játékos jellegű, csoportos tréningmódszert dolgoztak ki, nevezzük agytomának. Lé­nyege a képzettársítás gyako­roltatása az ötletek szabad áramlását biztosító légkörben. Az eddigi tapasztalatok alap­ján jól használható ez a gyer­mekek és felnőttek alkotóké­pességének fokozására. Az iskolai munkában, min­den tantárgyban, többféle já­tékos megoldás keresésére le­hetőséget adó feladatokkal lehetne biztosítani hosszabb távon a gyermekek ötletessé­gének kibontakozását. Óvoda a belvárosban Hagyományos csoportok, családias légkör — Szoktatás és személyiségfejlesztés Közös ebéd a Bajcsy-Zsilinszky utcai óvodában fotó; király j. Béla Majdnem százéves az épület, amelyben a Bajcsy-Zsilinszky utcai óvoda helyet kapott. Több felújítás ellenére máig sincs tornaszobája, s az öltözőben száz apróság zajong a séta előtt. Az itt dolgozók azonban min­dennek a jobbik oldalát nézik; családias a hangulat. Kaposvár minden részéről hoznak ide ki­csiket; sok szülő a munkahe­lyéhez közel akarja elhelyezni csemetéjét. ,— Nálunk nincs semmi kü­lönlegesség — mondta Marko- vics Ferencné, az óvoda veze­tője. — Nem akartunk erősza­kosan vegyes csoportokat alakí­tani. Kipróbáltuk, de nem vált be. Még azonos életkorban is nagy a fejődésbeli eltérés, hát még ha három korosztályt te­szünk össze! Az óvónők min­den csoportban kiválasztottak egy-egy olyan alternatív prog­ram elemeit, amelyek az ő felté­teleiknek leginkább megfelel­tek. A soproniak pedagógiai módszeréből is alkalmazunk. A középső és nagycsoportosok zenei nevelését segítjük azzal, hogy rendszeresen visszük az érdeklődő gyerekeket a zeneo­viba, ezenkívül az anyanyelvi és a vizuális nevelésre fordí­tunk megkülönböztetett fi­gyelmet. A gyerekek életszervezése folyamatos; a kicsik akkor ül­nek le enni tízórai- és uzsonna­időben, mikor épp megéhez­nek. Az ebéd utáni ébresztés is hasonló. Előfordul, hogy néhá- nyan még békésen szundikál­nak, mikor társaik már önfeled­ten játszanak. Nagy hagyomá­nya van itt a szoktatásnak, s ak­tív résztvevője az anya. Ha a gyermek igényli, akár másfél hétig is vele lehet a szülő az óvodában. Az óvónők valamennyien szakképzettek, többségük fia­tal. Az önképzésre is természe­tes az igény. — Milyen a fizetésük? — Ketten kapták meg az „F” kategóriába sorolást, de még lett volna jelöltem. Nem va­gyunk elkényeztetve, akinek 10 éves szakmai gyakorlata, felső­fokú végzettsége van, annak 23 ezer 200 forint a bruttó fizetése. A gyermekszeretet és a szemé­lyiségfejlesztés elsőrendűsége jellemzi a kolléganőimet. Az ideális csoportlétszám a húsz lenne, ám ennél mindig többen vannak. — Milyen a kapcsolatuk az iskolákkal? — Általában jó. Régebben például az óvónők is segítettek az iskolába való beszoktatás- ban. Az óvoda gondoskodó légköréből állandó követelmé­nyek közé kerülnek a gyerekek, s az átmenet nem zökkenőmen­tes. Mi azt szeretnénk, ha kie­gyensúlyozott, harmonikus, so­koldalúan fejlett személyiségek lennének a kezünkből kikerülő kicsik. Izményi Éva Levél mindenkihez Kedves Emberek! A világ minden táját más és más emberek lakják, akik nap mint nap valamit elrontanak. Ezek a kisebb nagyobb „katasztrófák” általában nem az okozóikat ká­rosítják, hanem a környezetüket. Az ilyen ballépéseket mindig megsínyli a természet. Néhányan nem akarják be­látni, hogy ezt a földet csak köl­csön kaptuk és nem tudjuk, mennyi időre. Talán tehetnénk valamit azért, hogy minél tovább használhassuk. De mi éppen az ellenkezőjét csináljuk: kifoszt­juk. Az élőlényeket elpusztítják, az ősi szép területeket feldúlják a pénzéhes emberek - nem gon­dolva arra, mi lesz száz év múlva, ha egyáltalán lesz még élet akkor a földön?! Az utó­korra nem akarunk hagyni semmi jót? - hányán és hányán kérdik ezt. Milyen nagy kár, hogy mégis kevesen vannak ah­hoz, hogy megállítsák a pusztu­lás felé rohanó bolygót! Szerencsére ma már léteznek környezetvédő társulatok, me­lyekben olyan emberek tevé­kenykednek, akik gondolnak a jövőre is. Jó lenne, ha számuk gyarapodna! Igen, kedves Emberek, az Ideális Világ megteremtése na­gyon időszerű volna! Tudom, hogy van nagyon sok társadalmi, politikai kérdés, ami válaszra vár az országokat irányító szemé­lyek asztalán, de úgy hiszem, hogy a legfontosabb mégis a vi­lág visszazökkentése a régi ke­rékvágásba. Ezzel a levéllel küldöm üd­vözletemet és kérem megértését minden embernek. A Föld nevű bolygó egyik jó­akarója: Tarr Judit 12 éves, Zrínyi Általános Iskola Kétszáz irodalmár kisdiák pályázott Kezdeményezésből hagyomány — Mi foglalkoztatja gyerekeinket? Először jobbára a kaposvári általános iskolások alkotó­kedvét lendítette föl a pá­lyázat. Másodszor már akadtak a megye más váro­saiból, falvaiból, most pedig Csökölytől Magyaregresen át Siófokig csaknem kétszáz 8-14 éves tanuló ragadott tollat. A kaposvári Petőfi Általá­nos Iskola három év óta hir­deti meg irodalmi pályázatát azzal a céllal, hogy a kötelező tanmeneti ismereteken túl to­vábbi „búvárkodásra”, szel­lemi gyarapodásra buzdítsa ezúton is a diákokat. Olyan tevékenységre, amely nem kötelező, amit saját jószántá­ból, érdeklődési körének megfelelően végez a diák, és sikerélményt szerezhet. A té­maválasztás kötetlen: bárki­ről, bármiről és bármilyen műfajban írhatnak a gyere­kek. Ahogy Kovács Zoltán, az iskola igazgatója mondta: „A tanuló ilyen körülmények kö­zött megcsillanthat olyan belső tulajdonságok, tehetsé­get, amire esetleg egyébként nem kerülhetne sor. Elmond­hatnak olyan gondolatokat, érzéseket melyekről különben talán nem is beszélnének.” Mi is foglalkoztatja ma a nyolc-tizennégy éves gyere­keket a megírt pályamunkáik tükrében? A válasznál elke­rülhetetlen az összehasonlí­tás. Három évvel ezelőtt a té­maválasztás ötlete jobbára a televízióból származott. A kü­lönböző sci-fi, a fantasztikus filmek, a bolygón kívüli kép­zelt szörnyetegek és jók konf­liktusa indította meg a fantá­ziát. Következtetni lehetett ebből, hogy gyerekeink túl sokat ülnek a televízió előtt, így döntően ez befolyásolja érzelmi és gondolatvilágukat. Nemcsak befolyásolja, egy­ben egy kicsit be is szűkíti. Mára sajátosan, és hozzáte­szem: örvendetesen változott ez a helyzet. A kisdiákok té­maválasztása kiszínesedett, széleskörűbbé vált. Jól érzé­kelhetően erősödik gyereke­inkben a természet szeretete, féltése, óvásának szándéka. Fokozódik a család, a családi és baráti kapcsolatok értéké­nek felismerése, a tisztesség, a becsület, a segítőkészség ápolásának fontossága. Nyi­tott szemmel, nyitott szívvel élik velünk, felnőttekkel az életüket, s ha nem is beszél­nek róla, bizony, őket is fog­lalkoztatják a mai gondjaink, a szegénység, a durvaság, a környezet szennyezése, a természet pusztítása. Megyénkben az ilyen jel­legű pályázat egyedüli, és most már bízvást elmondható, hagyományos. A múlt hét vé­gén tartott bensőséges, hangu­latos, műsoros díjkiosztó ün­nepségen, jelképesen is, buz­dításul is könyvjutalmat kap­tak a díjazottak. A megyei versenyen a 8- 10 évesek között vers kategó­riában: 1. Máté Borbála (Gár­donyi isk.), 2. Petrik Fran­ciska (gyakorlóisk.), 3. Dévé­nyi Gabriella (Csököly). Mese kategóriában: 1. Janter Balázs (gyakorlóisk.) 2. Varga Mónika (gyakorlóisk.), 3. Takács Anikó (Siófok). Kü- löndíjat kapott Országh Ba­lázs (gyakorlóisk.) Novella kategóriában^ 1. Bakk Nurid- sány Beáta (Magyaregres) 2. Nagy Alexandra (Magyareg­res) 3. Orsós Ildikó (Petőfi isk.). A 11-12 évesek között vers kategóriában: 1. Koponya Tünde (Honvéd u. isk.), 2. Kiss Dorina (gyakorlóisk.), 3. Rigó Krisztina (Kisfaludy isk.). Mese kategóriában első díjat nem adtak ki. 2. Horváth Zsófia (Kinizsi isk.) 3. Sipos Tamás (Berzsenyi isk.). No­vella kategóriában: 1. Gárdo­nyi Zsófia (Kinizsi isk.), 2. Tarr Judit (Zrínyi isk.), 3. Molnár Monika, Békés Bor­bála, Kollárovics Agnes (ka­tolikus gimn.). A 13-14 évesek között vers kategóriában első díjat nem adtak ki, a két második díjas: Kövesi Petra és Heizler Éva (Gárdonyi isk.) 3. Kalocsai Linda (Petőfi isk.). Mese ka­tegóriában 1. Hemer Gabri­ella (gyakorlóisk.) 2. Németh Bernadett (gakorlóisk.) 3. Horváth Hajnalka (Petőfi isk.). Novella kategóriában: 2. Daxner Veronika (Zrínyi isk.) 3. Ittzés Szandra (Honvéd u. isk.) A Kapos Tv két különdí- ját Walter Edina (Honvéd u. isk.) és Német Anita (Topo- nár) kapta. A Somogyi Hír­lap különdíját a katolikus gimnázium héttagú alkotó­csoportja nyerte el. V. M. Rádiós pályázat iskolás gyerekeknek A rádiózás centenáriumának, valamint a magyar rádiózás megindulásának hetvenedik évfordulója alkalmából pályá­zatot hirdet a diósdi Rádió- és T elevíziómúzeum. A mi rádiónk című versen­gésben óvodai, általános isko­lai illetőleg középiskolai csapa­tok vehetnek részt. Az általános iskolások há­rom képben „mutathatják be” a rádiózás főbb helyszíneit — a stúdiót, az adóállomásokat, va­lamint tetszés szerint a zseb-, az asztali, a mono- vagy szte- reorádió-készüléket, illetve Egy felejthetetlen rádiós él­ményem címmel egyoldalas dolgozatban oszthatják meg élményeiket a zsűrivel. A har­madik feladat egy olyan hang- felvétel készítésére buzdítja a csapatokat, amely az iskola, a tanulók életébe nyújt bepillan­tást. A középiskolások írásos feladatának a címe: A rádió az életünkben. Ebben a pályázók­tól olyan írásokat várnak, amelyben azt fejtik ki, mit is je­lent, mit ad az ember minden­napjaiban a rádió. A pályázatokat április 15-ig kell eljuttatni a Posta- és Táv­közlési Múzeum Alapítvány (1061 Budapest, Andrássy út 3.) címére. Az ünnepélyes eredményhirdetés május 17-én, a postai világnapon lesz, mely ez évben a rádiózás ünnepe is. Nevelőanyák kerestetnek A battonyai S.O.S. Gyermek­falu anyajelölteket keres olyan egyedülálló asszonyok, lányok személyében, akik hivatásként vállalják 6-8 árva, illetve elha­gyott gyermek nevelését anya­ként, egy családi házban hiva­tásos munkatársak segítségé­vel. 28-40 év közötti, közép­fokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket várnak. Előnyben részesítik azokat, akiknek pe­dagógiai, egészségügyi, gyer­mekgondozói szakismeretük van. A nevelőanyák munkáju­kért fizetést kapnak. Felkészí­tésük a gyermekfaluban törté­nik, ahol ingyenes lakást és bért kapnak. Kézzel írt, fényképes önéletrajzzal lehet jelentkezni a gyermekfalu címén: S.O.S. Gyermekfalu, 5830 Battonya, H.Gmeiner u.21. Festészet a zeneiskolában Képzőművészeti tagozat indí­tását tervezi a pásztói Ra- jeczky Benjámin Zeneiskola. A tanintézetben úgy vélik, hogy Csohány Kálmán váro­sára nézve kötelezettség az alapfokú képzőművészeti ok­tatás megszervezése, ezáltal is őrizve a grafikus művészeti hagyatékát, szellemiségét. Ez év őszén két csoportban, festé­szetben és grafikában kívánják indítani az oktatást, de azt ter­vezik, hogy szobrászattal, ke- ramikussággal foglalkozó cso­portokat is indítanak. Amerikai egyetem Budapesten A Western Maryland College elsőként létesített tagozatot ha­zánkban közgazdasági és üzlet­vezetői diploma szerzése érde­kében. A program első két ta­néve alatt Budapesten, a to­vábbi két évig pedig a mary­landi Westminsterben tanulnak a diákok. A képzés angol nyelvű. Az évi hatezer dolláros tandíj kifizetése sok leendő hallgatónak okoz gondot, ezért a végzettekre igényt tartó cégek közreműködésével ösztöndíja­lapot kívánnak létrehozni. Falfirkálók drákói büntetése Kaliforniában és New Yorkban kiélesedett a hatóságok és az utcai freskófestők közötti hábo­rúskodás. A szórófestékes „művészlelkek” növekvő akti­vitással dekorálják a közterüle­tek berendezési tárgyait, a fris­sen felújított épületek falait. A károkat dollármilliókban szá­molják. Újabban drákói ítélete­ket szabnak ki a tetten ért falfir- kálókra. Például egy 15 éves fiút nyolcévi börtönre ítéltek Kaliforniában, mert visszaeső­ként kapták rajta a festékszórá­son. Különleges japán szolgáltatás A szülői ellenőrzés alól kisza­badulni vágyó lányokat külön­leges szolgáltatással várja egy japán cég méghozzá borsos áron. Mintegy tízezer forintnyi díj ellenében a szolgáltató cég felhívja a szülőket egy ismert és elismert cég nevében és közli velük, hogy lányuk náluk je­lentkezett munkára és elnézést kémek, de a felvételi beszélge­tés elhúzódik. Leginkább olyan lányok veszik igénybe az alibi­vonal szolgáltatását, akik sza­badidejükben garniszállókban keresnek egy kis zsebpénzt.

Next

/
Thumbnails
Contents