Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-29 / 74. szám
1995. március 29., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Első fokon veszített az őrei tanítónő A bíróság első fokon az őrei önkormányzat javára döntött abban a perben, amelyet az önkormányzat a falu nyugalmazott tanítónőjével szemben kezdeményezett, mivel a pedagógus nem hajlandó kiköltözni szolgálati lakásából. Az őrei önkormányzat — mint lapunkban korábban megírtuk — lakáscserét ajánlott a falu nyugdíjas tanítónőjének, mivel az általa elfoglalt szolgálati lakással más tervei voltak a falu vezetőinek. Si- poss Miklósné azonban nem volt hajlandó a cserére, és mint lapunkhoz eljuttatott levelében kifejtette: továbbra sem hajlandó elfogadni a cserelakást, és a bíróság döntését megföllebbezte. Állítása szerint a felajánlott ingatlan a kultúrház falával szomszédos, ahol rendszeresen tartanak rendezvényeket, mozielőadást, gyűlést stb. A zajártalom mellett a lakás tulajdonjoga sem tisztázott, jelenleg a somogyi református egyházmegye igényli vissza. A fölajánlott lakáshoz melléképületekről sem gondoskodott az önkormányzat, és a cserelakás fűtését használt, rossz vaskályhákkal kívánják megoldani. — A hiányosságokat szak- véleménnyel is alá tudjuk támasztani — állítják Sipossék. — Nem egy viskót ajánlottunk föl, hanem tisztességesen rendbe tett lakást — mondja ingerülten Szlávik József polgármester. — Sipossék azonban máig nem voltak hajlandók arra sem, hogy megnézzék. Ez az ügy már jó ideje valósággal lebénítja a falut. Az önkormányzat — a polgármester szerint — a legnagyobb jóindulattal igyekezett megoldást keresni, azonban attól nem tudnak elállni, hogy Siposséknak ne kelljen kiköltözniük. — A jelenlegi tanítóink Kaposvárról és Osztopánból járnak ki Orciba — mondta Szlávik József. — Nem hiszem, hogy magyaráznom kell, mennyivel jobb lenne, ha itt laknának, a faluban. A községnek az lett volna a legideálisabb, ha pedagógus házaspár költözik ide, ám emiatt a lakásügy miatt ez mind a mai napig nem történhetett meg. Sipossné arra hivatkozik, hogy 36 évet töltött el itt, és emiatt méltányosságra számít. Én azt mondom, hogy épp azért mert itt élt ennyi ideig, tekintettel lehetne a falu érdekére is. Különösen, mivel ez neki nem is lenne akkora áldozat, hiszen volt házuk Kaposváron is, csak balatoni nyaralót vettek az árán. Nagy László Kisbajom megtartó ereje Külföldiek is érdeklődnek a kis település iránt Ingyen juthatnak közművesített telkekhez Kisbajomban azok, akik vállalják, hogy három éven belül családi házat építenek rajta. Ehhez a döntéséhez a helyi önkormányzat azonban garanciát kér. Azt szeretnék ezzel elérni, hogy minél többen maradjanak a kistelepülésen, vagy telepedjenek le náluk. — Úgy látjuk, hogy a rendbetett kis falunk egyre nagyobb érdeklődésnek örvend — mondta Végh Gábor polgármester. Ezért is határoztunk úgy, hogy nem kérünk pénzt a kimérhető telkekért. Az érdeklődést az is mutatja még, hogy többen már házat is vásároltak Kisbajomban. Néhány éve megvették a Szollár-malmot, most pedig újabb két ház is gazdára talált. Közülük az egyik vevő Svédországból érkezett, pedig semmilyen kötődése nincs a faluhoz. Egyszerűen megkedvelte ezt a helyet. Egy jó állapotú házat vásárolt az ön- kormányzattól. A falu szépségét más is felfedezte: a hétvégi pihenését tölti itt egy budapesti lakos, aki azt a talpas házat vette meg, aminek párját a szennai szabadtéri néprajzi gyűjteménybe telepítették át annak idején. A két újdonsült „kisba- jomi” úgy teszi, magának komfortossá a házakat, hogy közben a külső jellegüket nem változtatja meg. — Amikor más kistelepülésen egyre többen hagyják ott falujukat, minket örömmel tölt el, hogy vannak akik itt telepednek le — tette hozzá a polgármester. (Németh) Pihenőnapokon a falu határában terelgeti nyáját A juhász pásztorórái Tancsik Tibor „pásztorórán” - a juhokkal Őrei határában FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA Ha valaki ma azért gazdálkodik, mert ebből él, rácsodálkoznak az emberek. Hát még arra, aki kedvtelésből legelteti juhait. Őrei határában húszas évei elején járó fiatalember terelgette nyáját, a csípős hidegben fázósan húzva össze magán a kabátot. Senki nem gondolná, hogy a fiatalember katona, aki éppen nincs szolgálatban. Pedig Tancsik Tibor csak pihenőnapjait tölti „pász- torkodással” szabad óráit. — Asztalos az eredeti szakmám, de néhány éve a honvédségnél helyezkedtem el. Huszonnégy órát szolgálatban vagyok, aztán 72 óra pihenés következik. Ezeket a napokat használom ki, hogy elvégezzem a a „gazdaság” körüli munkákat. Nálunk ez családi hagyomány: a szüleim is mezőgazdasággal foglalkoztak, én is ebben nőttem fel. Hat éve kezdtem önállóan a gazdálkodást; van hatszáz négyszögöl földünk, 35 birka, 4 szarvasmarha és 2 ló. Bizony, ez elég munkát ad. Talán nem is bírnám egyedül, de édesapám rengeteget segít. A faluban csak mi foglalkozunk ekkora gazdasággal; nem sokan vállalkoznának erre. Nem szokványos, ha így él egy fiatal. — Sokan csodálkoznak is — teszi hozzá —, és kérdezik, hogy miért csinálom. Merthogy a haszonért nem, az biztos... Legföljebb a befektetett munka és pénz jön be, a nyereség nagyon kevés. Csak az igazán jó minőségű gyapjúnak van keletje, ahhoz viszont rengeteg munkára van szükség. Ennek ellenére szeretem csinálni... Nekem ez nem megélhetés, arra nem is lenne elég, legföljebb egy kis kiegészítés. De főleg hobbi. Nagyon szeretem az állatokat, a földet... Sosem gondoltam arra, hogy másképp is lehet élni. (Jakab) Vendégváró ladi tájház Ladon nem sok látnivalót talál az átutazó, a község mégis szeretne bekapcsolódni a falusi turizmusba. A falu közepén található 100-120 éves tájház bizonyára sok érdeklődőt vonzana, már csak érdekes története miatt is... A nádfedeles épület eredetileg az egykori Magyarladon állt — távol az úttól. Tavaly a ladiak elhatározták, hogy felújítják. Elköltöztették a házat — darabonként — több száz méterrel arrébb, a falu központjába. S valószínűleg még ebben a hónapban berendezik régi bútorokkal, használati tárgyakkal. Ezeket a falu lakói ajánlották fel. Az ön- kormányzat ezenkívül szeretne az egyik szobában 8-10 ágyat is elhelyezni. így a községen átutazó turisták, kerékpárosok is megszállhatnak ott. A fürdőA magyarladi régi parasztházat a falu központjában állították föl szoba már elkészült, s így minden feltétel meglesz a vendégek fogadásához. Az önkormányzat fölvette a kapcsolatot különböző utazási irodákkal is, hogy ez a tájház bekerüljön a belföldi programajánlatok közé. A falu másik nevezetessége a kastély, amelynek parkja természetvédelmi terület. Sok különleges növény látható itt. A jelenleg üresen álló épületet vagy vadászkastélynak rendezik be, vagy idősek számára panziónak, pihenőháznak. (Jakab) Somodori sötét fellegek Somodorban sokféle színes játék, gondozott udvar övezi az óvoda épületét. A tizenkilenc kisgyerekkel egy óvónő és egy dajka foglalkozik az intézmény két termében. A jól felszerelt óvodában televízió, videó, a sporteszközök vannak, és a foglalkozásokhoz szükséges alapanyagok. A gyerekek a mindennapos foglalkozások közül a testnevelést és a rajzot szeretik legjobban, de érdekli őket a matematika is. Akár ideális is lehetne ez az állapot. A somodori óvoda felett azonban egyre több a „sötét felleg”. Az óvoda konyháján főznek az iskola napköziseinek, sőt néhány idős embernek is. Az ebéd árát az elmúlt hónapokban föl kellett emelni 50-ről 100 forintra, mivel csak az alapanyagok több mint 80 forintba kerültek. Az önkormányzat az elmúlt évben a térítési díjak felét átvállalta. Januári közgyűlésén azonban a testület úgy döntött, nem támogatja tovább az óvodások és iskolások étkezését. A falu talpraesett tanítónőjének sikerült ugyan elérni, hogy március végéig még kapják meg a gyerekek a támogatást, de hogy utána mi lesz, senki sem tudja... Király Lajosné óvónő elmondta, hogy várhatóan csökkenni fog az óvodának nyújtott önkormányzati támogatás ösz- szege is. Ebben az évben mindössze egyszer kaptak segítséget. Ha ez így marad, be kell zárni a konyhát, hiszen így is 20 ezer forinttal tartoznak a boltosnak, aki hitelt nyújtott, hogy a gyerekek ehessenek. Az iskolában is nagy gondot jelenthet, ha nem tudják biztosítani az étkezést a gyerekeknek, mert az amúgy sem túl magas napközis létszám a minimálisra csökken. Aki teheti, ebéd előtt haza fogja vinni gyermekét. Az óvodában is hasonló a helyzet: a 19 anyuka közül csak hárman dolgoznak, ezért előfordulhat, hogy délután az óvoda is és az iskola is üresen marad. Jakab Edit Öltöző épül Sántoson összefogással A sántosi falulakók hamarosan egy öltöző építésébe fognak a sportpálya mellett. Az építési anyagokat az önkormányzat szerzi be. Az építkezés társadalmi munkában folyik majd; a helyi vállalkozók közül többen jelezték támogatási szándékukat. Az öltözőt a tervek szerint a nyáron adják át a település sportkedvelőinek. Fejlesztésre nem futja Zimányban A zimányi önkormányzat költségvetéséből várhatóan csak kisebb javításokra jut az idén. Az elmúlt évek legnagyobb, tizenhárom millió forintos beruházásához, a gázprogramhoz a falu kétmillió forint hitelt vett föl. A kamat emelkedése miatt ennek törlesztése minden pénzt fölemészt. A dadai arborétum bejelentkezéssel Több mint három évtizedes folyamatos gyűjtőmunka eredményeként számos növényritkasággal tekinthető meg Ka- posdadán Somogyi János magánarborétuma. Mivel a tulajdonos Kaposváron él, az iskolai csoportok, kirándulók csak előzetes bejelentkezéssel látogathatják az arborétumot, ahová nem kell belépőjegyet fizetni. Simonfai kisebb javítások A simonfai önkormányzat idei költségvetéséből 1,5-1,6 millió forintot szán fejlesztésre; főleg útépítésekre és javításokra. A lakosság támogatására is számítanak a kisebb munkákban. A testület kilenc önkormányzati telek eladását tervezi, száz-százhúszezer forintért, költségvetésének kiegészítésére. Meseíró palánták Nagybajomban A Csokonai Vitéz Mihály emlékére rendezett találkozón meseíróversenyt is hirdetett a víg poéta nevét viselő nagybajomi általános iskola. Az ötödik osztályosok közül a csökö- lyi Dévényi Gabriella lett az első, a második díjat a nagybajomi Orczi Gábornak adták át. A hatodikosok közül a nagybajomi Bakonyi Évának fogott legszebben a tollas, második lett a versenyen a böhönyei Vörös Imre. A 7-RÉT az egészségért A bányai faluházban pénteken tartja első klubindító összejövetelét a 7-RÉT Alapítvány. A találkozó a mottó alapján zajlik, miszerint: ha nem tanul meg teste urává válni, nincs többé önmagán hatalma, hát szolgává lesz. A résztvevők a korai elöregedésről is hallanak a kóstolóval egybekötött ösz- szejövetelen. Útépítés támogatással Nemrég fejezték be Ecsenyben 450 méter új út építését, de még további egy kilométert szeretnének idén rendbehozni. Ehhez azonban pályázati segítségre lesz szükségük. Különösen, mivel az orvosi rendelő tetőszerkezetét is rendbeteszik. Veszélyes kutyanász Eltűntek a táblák Bárdudvarnokról Nincs még vége a kutyanásznak. A hangos ebek Bárdudvarnokon sem nyughatnak. Már kora reggel őrizetlenül hagyott kutyák rohangálnak az úton. A vicsorgatás, ugatás talán senkit sem zavarna, ha nem a kerítéseken kívül történne. Mert a bárdudvamoki négylábúak — kicsik és nagyobbak — sokszor keltenek riadalmat a falulakók között. Többnyire azokat az asszonyokat ejti rémületbe egy-egy orvtámadás, akik kisgyerekükkel a reggeli buszhoz sietnek. A kutyák senkit sem kímélnek... Van olyan család, amely több állatot is tart, ám reggel — éppen a munkába indulás idején — senki sem figyel arra, hogy ne őrizetlenül futká- rozzon vágytól fűtött kedvencük. Mert a támadást nehezen háríthatja el a kisgyermekét magához szorító nő vagy az egyedül közlekedő járókelő. Tavaly — a település több pontján is — kinn voltak még a táblák, amelyek arra figyelmeztették a gazdákat: ha nem gondoskodnak kutyájuk elzárásáról, megkötéséről, pénzbírsággal sújtja őket az ön- kormányzat. A táblák azonban egy idő után eltűntek. Pedig nem ártana foganatosítani az akkori ígéreteket, s mindenekelőtt arról gondoskodni, hogy az utcán bárki, bármikor sétálhasson. Mert az utca elsősorban az embereké! L. S. \
