Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-03 / 53. szám

1995. március 3., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 A községben az intézmények fenntartására jut csak Heresznye hétmilliója Minőségből él a Napsugár Egyre inkább Nyugat adja a megrendelést — A nyugati megrendelések ma már jórészt átvették a bel­földiek helyét. Tavalyi 330 millió forintos forgalmunknak csupán tíz százaléka volt bel­kereskedelmi tevékenység, a többit a külföldi megrendelé­sek tették ki — mondta a négy üzemegységében 320 munkást foglalkoztató csurgói Napsu­gár Szövetkezet múlt évéről Fekete János, a szövetkezet elnöke. Talponmaradásuk, mint megtudtuk, részint országos szinten is kevesek által alkal­mazott technológiának, a Gore-texnek köszönhető, más­részt pedig annak, hogy olyan munkákra szakosodtak, ame­lyeket a gombamód szaporodó kisüzemek képtelenek legyár­tani. — A belföldi kereslet csök­kenése elsősorban annak tud­ható be, hogy a nagy megren­delők komoly anyagi problé­mákkal küszködnek, helyze­tük bizonytalan — mondta az elnök. — A Magyar Honvéd­ségnek tavaly például 56 mil­lió forint értékben gyártottunk tiszti felsőruházatot, ez évben viszont még nem tudni, mek­kora kondícióik lesznek a megrendelésekre. A nyugati kereslet legin­kább a Gore-tex technológiá­val készült vízhatlan kabátok, kerékpáros- és motorosruhá­Ellenőrzik a Löjfler-ruhák minőségét FOTÓ: LANG RÓBERT zat, sí- és hegymászóöltözet iránt mutatkozik. Legneve­sebb megrendelőjük a német Klepper és Elho, az osztrák Moser és Löffler, valamint a francia Lacoste. — Abból, hogy márkás ru­házatot készítünk, az is követ­kezik, az általunk gyártott termékeknél óriási a minőségi követelmény — hangsúlyozta Fekete János. Mint mondta, a Lacoste-pó- lóknál csak tiszta varrások le­hetnek, ha „útközben” elsza­kad a cérna, vissza kell bon­tani. A Löffler kerékpárosru­háinál pedig rendszeresen el kell végezni a víznyomáspró­bát, hogy valóban vízhatla- nok-e a termékek. — A mi szakmánkban két­hetente szükség van a megúju­lásra — tette hozzá a Napsu­gár elnöke. — Ahányszor új anyaggal találkozunk, azzal először mindig meg kell ta­nulni bánni. Mert csak abból élhetünk meg, amit jó minő­ségben, megrendelőink meg­elégedésére gyártunk. Balassa Tamás Négy kis faluhoz került most közelebb a külvilág Porrog rádiótelefont nyert — A jegyzőnk is csak sopán­kodott, amikor az idei elkép­zeléseket vitattuk meg — mondta Rengel József, he- resznyei polgármester. — De valahogy majd csak átvészel­jük. Rengel József elmondta: a képviselő-testület a napokban dönt a végleges költségvetésről. Előreláthatólag hétmillió fo­rintból gazdálkodhatnak. Ebből csak a legfontosabb kiadásokra telik. Előreláthatóan több mil­liót fordítanak idén is az intéz­mények fenntartására. — Nincs mit tennünk: tudo­másul vesszük, hogy ennyi pénz áll a rendelkezésünkre. A kiadást és a bevételt igyek­szünk egyensúlyban tartani. így remélhetően ebben az évben is zökkenőmentesen tudunk dol­— A veszteséges évek után tavaly 17 millió 420 ezer fo­rintos nyereséggel zártuk az évet — mondta dr. Pallér Endre, a barcsi Dráva-Coop Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke a közgyűlésen. — A hét működő főágazat közűi öt túlteljesítette a tervet. A Dráva-Coop szövetkezetben az erdészet volt a legsikeresebb: ötmillió helyett nyolc és fél mil­lió forintos eredményt ért el. Ezt elsősorban a fakitermelésnek kö­szönhetik: mintegy tízezer köb­méter fát vágtak ki ipari célra. Jövedelmező volt — mint a beszámolóból kiderült — a ser­téságazat is. Itt a 14 forint kilog­rammonkénti többlet összesen húszmillió forint többletbevétel­hez juttatta a szövetkezetét. A szarvasmarha-ágazat 29 millió helyett csak 19 millió forintot produkált. Tavaly az egy tehénre jutó tejtermelés 5419 liter volt. A „sereghajtó” a növénytermesztési ágazat, 22 százalékos teljesít­ménnyel. — Több beruházásunk is volt a Négytagú német küldöttség ér­kezett Barcs testvérvárosából, Sinsheimből a Dráva-parti vá­rosba. A Helmut Beck polgár- mester vezette delegáció tegnap Horvátországba is kirándult; vendéglátóikkal együtt Verőcét tekintették meg. Tegnap Kaposvárra utaztak Feigli Ferenc barcsi polgármes­gozni — tette hozzá a polgár- mester. A heresznyeiek nem kerget­nek álmokat. Nagy beruházásba nem kezdenek, még a kisebb fejlesztéseket is mellőzik. A vízváriakkal közös fenntartású intézményekre is jócskán köl­tenek. Több millió forinttal já­rulnak az óvoda, az általános iskola és az orvosi rendelő fenntartásához. Külön kiadást jelent az állás nélkül maradtak segélyezése: Heresznyén 12-en kapnak jövedelem pótló támo­gatást. Ha kiadásaik ellenére mégis maradna pénzük, néhány ki­sebb beruházást is elvégeznek. Rendbe tennék a II. világhábo­rús emlékmű környékét és hoz­zájárulnának a templom tataro- zási költségeihez. (Harsányi) múlt esztendőben — mondta dr. Pallér Endre —; a szövetkezet termelőágazataiban 75 millió fo­rintos fejlesztést terveztünk, és ebből 61 millió forint értékűt si­került megvalósítani. A szarvas­marha-ágazatban 26 millió 200 ezer forintot fordítottak erre a célra. Ez azonban nem tartal­mazza a fejőház korszerűsítésé­nek teljes összegét, mert az áthú­zódik erre az évre. Az új fejőház a hozzákapcsolódó számítógépes egyedi nyilvántartási rendszerrel több mint 40 millió forintba ke­rül. Ebből kilencmillió forint a szövetkezet saját pénzeszköze. A gépjavítót majdnem nyolcmillió forint értékben fejlesztették. Dr. Pallér Endre elnök kérte fölmentését az elnöki teendők alól, s ezt elfogadták. így a köz­gyűlésen két évre választott a tagság elnököt és két helyettest. Francz Rezső', az eddigi elnök- helyettes lett a szövetkezet új el­nöke. Közgazdasági elnökhelyet­tesnek Nagy Imrét, termelési he­lyettesnek pedig Burbucs Lász­lót választották meg. Gamos Andrienn tér kíséretében, és a megyei ön- kormányzatnál dr. Kolber Ist­vánnal, a közgyűlés elnökével, valamint dr. Németh Jenővel, a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjével tárgyaltak a testvérvárosi együttműködés­ről. A sinsheimi küldöttség holnap fejezi be barcsi látoga­tását. Négy somogyi falu kapott rá­diótelefont, négy pedig telefa­xot. Porrog az egyetlen tele­pülés, amelyik mindkettőt, s így közelebb került a világ­hoz. Az égetően szükséges fej­lesztést a svájci Zürich kan­ton segítette a megye délnyu­gati csücskében. Jó érzékkel Európa talán leggazdagabb közigazgatási egységével, a zürichi kantonnal vette föl a kapcsolatot majdnem másfél éve a Somogy Megyei Vállalkozási Központ. A pro­ject gazdája Kruppai Győző marcali vállalkozóiroda-vezető lett; Jákli Péter főjegyző, me­gyei kuratóriumi elnök őt bízta meg. Kezdetben tárgyi adomá­nyok érkeztek; az igények, sür­gető gondok felmérése után az átutalt pénzeket az utolsó fillé­rig hasznosították. így kapott most négy somogyi falu rádió- telefont, négy telefaxot. Porrog pedig mindkettőt, mert igen nagy szüksége van rá. A kör­jegyzőség négy községével a településfejlesztés szakemberei sem igen tudtak mit kezdeni: hol ide, hol oda csatolták. Köz­ben a lakosság alaposan meg­fogyatkozott: Porrogon és Por- rogszentkirályon most fele annyi ember él, mint 35 évvel ezelőtt; Somogybükkösd esete tragikus: már az egyharmada sem. A legkisebb, a 111 lelkes Porrogszentpál tartja magát a legderekasabban, ott az egész­séges közösségek a fiatalokban is tartják a hitet. Mayer Tibor csurgói iroda­vezető is szorgalmazta az ügyet, hiszen ez a térség kiesik a fejlesztésből. A Matáv is csak 1996-ra ígér új telefonvonala­kat. Horváth Zsolt porrogi pol­gármester szerint még jókor jött a segítség. Lehetetlen volt ed­dig itt a vállalkozókat letelepí­teni: — Mondtam volna azt, hogy üljön két órát a telefonja mel­lett, ha beszélni akar valakivel? Csordásáé Bukovics Klára jegyző mindennapi munkáját könnyíti meg az új szerzemény. 1993 őszén német nyelvű le­vélben mutatkozott be a négy település. Az orvosi rendelő be­rendezéséhez műszereket is kértek, de egyszerre mindenre nem futotta. Keddtől közelebb kerültek a világhoz. — Ha valaki orvost hívott, alig lehetett elérni. Somogy- bükkösdön van egy utógondozó bázis. Az önkormányzat anya­gilag is támogatta volna, hogy legalább egy távhívású vonalat kapjon, de nem sikerült. Most mindenki pillanatok alatt elér­hető... A telefax használatát még csak tanulják. A hagyományos kézi kapcsolású készülékre kötni bizonytalan és körülmé­nyes, az új rádiótelefonra csat­lakoztatni pedig drága. Horváth József Péterhida ad a kultúrára Hetenként kétszer fogad láto­gatókat a péterhidai könyvtár. Az önkormányzat épületében található tékánál főként fiata­lok adják egymásnak a kilin­cset. Akadnak azonban itt éke­sebb olvasók is. — Szükség van egy olyan teremre, ahol nyugodtan, elmé- lyülten lehet olvasni, elgondol­kodni — mondta Varga Attila, a péterhidai könyvtár munka­társa. — Ezért igyekszünk is megteremteni minden feltételt, hogy a kulturálódni vágyók minél meghittebb körülménye­ket találjanak, s kikapcsolód­hassanak. Igyekezetben szemlátomást nincs hiány Péterhidán. Pedáns rend uralkodik az egyetlen szo­bából álló minikönyvtárban. Praktikusan rendezkedtek be. Az asztalokat, székeket köny- nyen variálhatóan középre he­lyezték el. A falakon körben ódon fapolcok; rajtuk több száz könyv. Az idő eljárt felettük, jórészt régi kiadásúak. Péterhi­dán — mint sok más somogyi településen — örülnek, hogy működik a könyvtár. — Szűkösek az anyagi lehe­tőségeink — mondja. — Éven­te igen csekély összeget fordít­hatunk új példányok beszerzé­sére. Ám a rendelkezésünkre álló pénzt a lehető legjobban igyekszünk felhasználni. A tékát húszán látogatják rendszeresen, ami a 202 lelkes falu arányait tekintve nem is olyan rossz. Tavaly tízezer fo­rint értékben vehettek új köny­veket, az idén ennek dupláját költhetik el. A könyvterjesztők által összeállított listáról legin­kább a péterhidiak ízlésének megfelelően válogatnak. Bár eddig is számos tudomá­nyos, szépirodalmi kötet megta­lálható á gyűjteményben, kel­lene még egy-két újabb kiadású lexikon, enciklopédia. Ám ezek árát nem a kiskönyvtárak költ­ségvetéséhez igazítják... Ennek ellenére új beszerzési lehetősé­gek után kutatnak, hogy minél jobban kihasználják a csekély lehetőségeiket. Harsányi Miklós Új elnököt választott a Dráva-Coop tagsága Sinsheimiek Barcson Játékos diáknapok a gimnáziumban Diáknapok kezdődtek tegnap a barcsi Széchényi ferenc Gim­náziumban. A tanulók szava­zatai alapján már megválasz­tották az év diákját és tanárát, majd különböző játékos vetél­kedőket tartottak. Ma kerül sor a várt nagy tanár-diák mérkő­zésre, s délután zárják ünnepé­lyesen a rendezvénysorozatot. Somogyaracsi segélyek Somogyaracson jelenleg 18 személyt részesítenek jövede­lem pótló támogatásban. A munkanélküliek száma megha­ladja a huszonötöt. A helyi ön- kormányzat az utóbbi időben több személynek nyújtott szo­ciális segélyt, illetve adott kü­lönféle támogatást. Az alig kétszáz lelkes településen az általános iskolás tanulóknak az önkormányzat fizeti az iskolá- bajárási és a menzaköltségét. Koncert a barcsi templomban Vivaldi d-moll Concerto gros- sójával kezdődik az a hangver­seny, amit négy fiatal muzsi­kus tart holnap délután Bar­cson a római katolikus temp­lomban. A Dúlfalvy Éva, De­zső Piroska, Roszik Hella és Köcsky Péter fellépésével sorra kerülő rendezvényen Vi- valdi-művek hangzanak fel, majd Bruch d-moll hegedűver­senye és Corelli templomi szonátája; s hegedűn előadják Bach d-moll kettősversenyét is. A fiatal művészei közül kettő Barcson kezdte zeneisko­lai tanulmányait. A koncert délután öt órakor kezdődik. Adósságot is törlesztenek A péterhidai önkormányzat hárommillió forint pénzma­radvánnyal zárta a múlt esz­tendőt. A falu tavaly ötmillió forint hitelt vett föl a gázprog­ram vezetéképítési kivitelezési munkáinak finanszírozására. A hitelnek és kamatainak a tör­lesztése öt évig tart; így a több millió forintnyi pénzmarad­ványt előreláthatólag ezek­nek a törlesztésére fordítják. Megemelt ivóvíz­díjak Barcson A barcsi képviselő-testület el­fogadta az 1995. évi ivóvíz- és csatornadíj-emelésre tett javas­latokat. így a lakossági ivóvíz köbméteréért 78, az ivóvíz- és csatornadíjért 126 forintot kell majd befizetni, s ehhez még hozzájön az általános forgalmi adó is. A közületi ivóvíz- és csatornadíj pedig az idén 199,75 forintba kerül Barcson. Bolhón több az óvodás Bolhón jelenleg negyven kis­gyermek jár a napközi ottho­nos óvodába. A faluban ko­rábban csaknem tíz gyerekkel kevesebbet írattak be. Az utóbbi három évben viszont folyamatosan nő az ovisok száma. A helyi önkormányzat az óvodában ebben az idő­szakban három alkalmazottat foglalkoztat: két óvónő és egy dajka látja el nap mint nap a kicsinyeket. A gyerekek étkez­tetéséről helyben gondoskod­nak: az épületben jól felszerelt főzőkonyha működik. Ennek szolgáltatását az általános is­kolások is igénybe veszik. Meghiúsult a szennyvíz­csatorna építése Öt utcában mérték föl Barcson a lakossági igényeket a terve­zett szennyvízvezetékkel kap­csolatban. A Munkácsy, Dózsa, Szé­chenyi, Báthori és Bocskai ut­cában 97 lakást lehetne rákötni a vezetékhálózatra, de az ott la­kók közül csak harmincöt csa­lád jelentette be igényét — ab­ban az esetben, ha az érdekelt­ségi hozzájárulás költsége 30 ezer forint lesz. A költségszá­mítások szerint azonban olyan nagy a bekerülési összeg, hogy ezt a lakosság képtelen kifi­zetni. A barcsi szennyvízberuházás csak az önkormányzat jelentős, kilenc és fél millió forintos tá­mogatásával valósulhat meg. Ez az összeg kevesebb lehetne, ha további igénylők jelentkez­nének. Az említett öt utcára már ké­szen vannak a tervek, s megvan a vízjogi engedély is. így cél- támogatásra nyújthatnak be pá­lyázatot; ennek elnyerés esetén a beruházás összegének 30 szá­zalékát az állam adja. A városi önkormányzat pénzügyi helyzetét és a jelent­kezők alacsony számát figye­lembe véve azonban a képvi­selő-testület úgy döntött, hogy nem nyújt be céltámogatási pá­lyázatot a szennyvízveze elma­rad a tervezett szennyvízveze­ték megépítése. G. A.

Next

/
Thumbnails
Contents