Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-03 / 53. szám

1995. március 3., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Kaposvár nem kéri a drága Balaton vizet Nádszövet exportra A Kis-Balaton 2000 hektárnyi területéről learatott nádból a balaton­szentgyörgyi Nádker Rt. üzemében havonta átlagosan 18 ezer négyzetméternyi nádszövetet illetve 800 tekercs vakolattartó nádszövetet készítenek. Termékeiket elsősorban belföldön értékesítik, de exportálnak Ausztriába, Olaszországba és Németországba is. fotó: török anett Bizonytalan bizonyosság az egészségügyben Kórházak a csőd szélén Ezek azt valószínűsítik, hogy a Balatonról érkező magas alumí- niumtartalmű víz káros lehet az egészségre. Ez a tény a polgár- mester szerint sürgette a most meghozott döntést. A város és a kft vezetői számolnak azzal is, hogy bejelentésük után azzal zsarolják a megyeszékhelyet: ha nem veszi át és nem fizeti ki a napi 3000 köbméter vizet, akkor ellátatlanul marad a vezeték mentén nyolc település. Elisme­rik azt, hogy szükség van a veze­ték működtetésére annak érde­kében, hogy ezen a nyolc telepü­lésen ne pangó vizet fogyasszon a lakosság, de feleletük az, hogy van műszaki megoldás a prob­lémára, s ezt a DRV éppen olyan jól tudja, mint a vízművek kft. A sajtótájékoztatót követően a Somogyi Hírlap munkatársa ke­reste a Dunántúli Regionális Vízművek vezérigazgatóját. A siófoki központban azonban azt a tájékoztatást kapta, hogy Szántó Imre vezérigazgató kül­földön tartózkodik. Dr. Molnár László gazdasági vezérigaz­gató-helyettes pedig csodálkozá­sát fejezte ki, hogy a rendkívül fontos sajtótájékoztatóra nem kaptak meghívót. (Ennek elle­nére ott ült a tájékoztatón a DRV egyik munkatársa és szorgalma­san jegyzetelt.) A gazdasági ve­zérigazgató-helyettes arra hivat­kozva, hogy nincs pontos értesü­lése az elhangzottakról, nem kí­vánt reagálni. Azt azonban el­mondta, hogy Szita Károly ka­posvári polgármestertől tegnap­előtt és tegnap is kapott a cég levelet faxon. Ehhez hozzátette még, ha Kaposvár hosszú távú szerződést kötött volna a DRV Rt-vel a város vízmüveinek üzemeltetésére, akkor több pénzt fordíthattak volna fejlesztésre. Az idén egyébként a tavalyi ár 80 százalékáért kínálták az ön- kormányzatnak a vizet, cserébe „csak” azt kérték, hogy a koráb­binál nagyobb mennyiséget ve­gyen tőlük. Lengyel-Czene Elmondta: Nagyatádon jelenleg több mint 400 ágy biztosítja az aktív betegellátást és nagyon korszerű módon, közel 240 ágy szolgálja a krónikus betegellá­tást. Vannak azonban itt is olyan osztályok, amelyeknek át­lagos ápolási ideje hosszabb az úgynevezett normatív és finan­szírozott ápolási időnél és jelen­tősen hosszabb az országos át­lagnál. Ezeken a területeken gondos átcsoportosítással más — szociális és egyéb felada­tokra — is föl lehet szabadítani a kapacitást. — Nem hiszem, hogy egy olyan modem kórházat mint a nagyatádi, rekstrikció kell, hogy érintsen — jelentette ki az ál­lamtitkár-helyettes. A feladatok megfelelő átrendezésével úgy kell kialakítani a kórház ellátó- rendszerét, hogy az finanszíroz­ható és gazdaságos legyen. Arra a megállapításra, hogy a A Belügyminisztériumtól szer­dán érkezett meg az az értesí­tés, miszerint a Somogy Me­gyei Közgyűlés által benyújtott Alpok-Adria falu című pályázat támogatásra érdemes. A bíráló bizottság a rendezvényt kellően előkészítettnek ítéli, amely gazdagíthatja a térség látnivaló­megyei önkormányzatnak a sa­ját hatáskörébe tartozó intéz­mények működtetése is gondot jelent, a helyettes államtitkár fölvázolt egy lehetőséget. Esze­rint: a kormányprogram tartal­mazza s ők is szorgalmazzák, az intézményeknek a közhasznú társasági vagy közalapítványi formában történő működtetését, ami jó lehetőséget ad arra, hogy az ellátott lakossághoz tartozó önkormányzatok is részt vegye­nek a kórház fönntartásában. Ilyen modellek Európában már működnek s csupán a helyi aka­raton és elhatározáson múlik, hogy nálunk is így legyen. Elmondta továbbá: az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár­nak és a Népjóléti Minisztéri­umnak egyaránt az az érdeke, hogy az országgyűlés által meg­szavazott 197 milliárd forintból működtetni tudják az egészség- ügyi rendszert. Azt azonban tu­inak körét, bővítheti az ország idegenforgalmi kínálatát. Az Alpok-Adria falut a szán- tódpusztai majormúzeum lábas pajtájában mutatják be 1996 májusától októberéig. A mun­kaközösség jellegzetes telepü­léseinek fotóiból nyílik kiállí­tás, s kiegészítő programként domásul kell venni, hogy erre több pénz nincs. — A lakosság elsősorban a krónikus ágyak számának növe­lését igényli — mondta. — Az emberek elöregednek, sok az el­látatlan, magatehetetlen, ápo­lásra szoruló beteg és nagyon sok a krónikus beteg is. A szoci­ális szférában sokkal jobban, humánusabban és olcsóbban tudnánk ellátni őket, mint a kór­házi ágyakon. Ezért ennek az egészségügyi struktúraváltásnak az a célja, hogy ami nem kifeje­zetten egészségügyi feladat, az átkerüljön a szociális ellátó rendszerbe. Ez hosszabb folya­mat lesz, mert meg kell terem­teni a szociális ellátás normatív vagy egyéb módon történő fi­nanszírozását. De azzal, hogy a kapacitásfölméréssel világossá tesszük a problémákat, már lé­pünk is egyet a feladat megol­dása felé. Várnai Ágnes tartományi hetek kapcsolódnak majd a közösségek néptáncos, népzenés, gasztronómiai bemu­tatóival. Az Alpok-Adria faluval kap­csolatos rendezvénysort a me­gyei önkormányzaton kívül a Siótour Rt és a zamárdi önkor­mányzat is támogatja. L. S. Negyedszer is fesztiváltavasz Az idei program középpont­jában a magyar és az európai kultúra áll. A nyitóhangver­senyt a Magyar Állami Hangversenyzenekar tartja Kobajashi Ken-Ichiró ve­zényletével. Műfaji változa­tosság jellemzi az idei fesz­tivál programját, balettestet először rendeznek. A belga Balett du Hainaut együttes március 28-án lép színpadra a Csiky Gergely Színházban. Svéd rézfúvós együttest és kórust is fogad ezekben a napokban a város. A Benkó Dixieland Band mellett az amerikai Evergeen Classis Jazz Band is föllép. Elma­radhatatlan a fúvószenekari találkozó is, amelynek látvá­nyos utcai ünnepére várják az amerikai légierő együtte­sét is. Két ősbemutatót tartanak Kaposváron: március 15-én a Somogy Táncegyüttes tör­ténelmi táncjátékot mutat be. Ugyancsak ősbemutatóra ké­szül a Vikár Kórus, a kapos­vári származású zeneszerző, Rózsa Pál Missa Prima című miséjét hallhatjuk. Mivel a kaposvári színház társulata éppen Svédországban ven­dégszerepei, lehetőség nyílt arra, hogy a tavaszi fesztivál ideje alatt is is tartsanak elő­adásokat: a Pécsi Nemzeti Színház Verdi Traviata című operáját mutatja be, Feledhe­tetlen melódiák címmel nép­szerű operákból, operettek­ből állította össze műsorát a kaposvári kamarazenekar, amelyet Drahos Béla, Liszt-díjas fuvolaművész di­rigál. A budapesti Várszín­ház Füst Milán Negyedik Henrik király című drámáját mutatja be.Á sétálóutcában nemzetközi utcaszínházi ta­lálkozót tartanak március 20-tól 24-ig. Életmű kiállítás nyílik a megyei múzeumban Rippl-Rónai József művei­ből. Somogyi és kaposvári képzőművészek tárlatát is megrendezik. Balatonboglár, Barcs, Csurgó, Fonyód, Marcali, Nagyatád, Tab csatlakozott a somogyi tavasz programjá­hoz. Nagyatádon többek kö­zött Alpok-Adria kórustalál­kozó lesz, német festőt és zenekart várnak Tabra, test­vérvárosi kerekasztalt tarta­nak Fonyódon, ünnepi kó­rushangversenyt rendeznek Csurgón, Együd Árpád em­lékére gyermektáncegyütte­sek találkozóját szervezik Barcson, országos táncver­seny színhelye lesz Balaton­boglár. Horányi Barna SOMOGYI HÍRLAP Kercza Imre jegyzete Zavaros víz Kaposvárnak van vize. Akár örömhír is lehetne ez. Most mégis gond forrása. A víz, amely a város alatt a mélyrétegekben várja, hogy fel­színre hozzák, kicsit vasas, de jó minőségű, egészségre ártalmat­lan. És olcsó. Kaposvár még sem csak ezt a vizet fogyasztja. Naponta — ké­retlenül is — háromezer köbméter tisztított — tehát kémiailag kezelt — Balaton víz érkezik a városba, s ez a mélyfúrású kutak hozamát nem kiegészíti, hanem rontja. Az ár és a minőség volt az a két tényező, amely miatt a város vezetői úgy döntöttek, hogy nem kérik a Balaton vizet, ha mégis kapják, akkor pedig nem hajlandók fizetni érte. S ha ők nem fi­zetnek, akkor a város lakóinak sem kell mélyebben nyúlni a zse­bükbe. Szita Károly, Kaposvár polgármestere tisztában van azzal, hogy tegnapi bejelentésével — amely szerint március 1-jétől nem kérik, nem is szívesen fogadják és éppen ezért nem is fizet­nek a Balaton vízért —, vihart kavart. A kaposvári víz ugyanis érdekek kereszteződésében csordogál. A polgármester azonban — tegyük hozzá helyesen —, a város és polgárainak érdekeit tar­totta szem előtt. Nem így akarta megoldani a vízügyet, de más választása nem volt. Kéréseit figyelmen kívül hagyták, kérdése­ire nem válaszolt a szolgáltató. Furcsa magatartás. Vizünk, tehát van. Alighanem viharunk is lesz. A vihar viszont nemcsak fölkavar, hanem tisztít is. Reméljük, a kaposvári vízügyet is, mégpedig a város polgárai­nak érdekei szerint. Műszaki megoldás ugyanis sokmindenre van. Például arra is, hogy függetlenül a kaposvári vízfelhaszná­lástól megoldják a Fonyód és Kaposvár között a regionális veze­tékre csatlakozott települések ívóvízellátását. Ezért azonban sokmindenen változtatni kell. Elsősorban, talán a szemléleten, s hagyni, hogy egy település — mondjuk egy megyeszékhely — maga döntsön abban, hogy szűkös forrásait miként tudja hatékonyabban felhasználni, s mi­ként tud néhány forinttal többet polgárai zsebében hagyni. Meg azt is, hogy felnőtt módon eldöntse milyen vizet akar inni. Van ennek az ügynek egy másik tanúsága is. A vihart el lehet kerülni, ha komolyan veszik azt, amit egy város vezetője mond. A szolgáltatók széke ugyanis nem páholy. Alpok-Adria falu Szántódpusztán Bővülő zenei oktatás Fonyódon Az általános iskolások zenei nevelése iránt egyre nagyobb az igény Fonyód térségében. A helyi zeneiskolában száznyolc- vanketten tanulnak különféle hangszereken. Bővítette háló­zatát az intézmény, így már Ba- latonszemesen, Látrányban, Ordacsehiben, Buzsákon és Lengyeltótiban is megkezdte működését a kihelyezett zene­iskolai tagozat, összesen há­romszáznyolcvan diákkal. Gondot okoz a szemételhelyezés A vései önkormányzat képvi­selő-testületének már régóta komoly fejtörést okoz a szemé­telhelyezés megoldatlansága. A szilárd kommunális hulladékot jelenleg nem túl korszerű kö­rülmények között kénytelenek tárolni. A megoldás elképzelhe­tően az lenne, hogy a nemrégi­ben elkészült marcali szeméte- lepre szállítanák a hulladékot. Erre a telep üzemeltetőjétől kaptak is ajánlatot: évente 1200-1500 forintos szemé­lyenkénti díjat fizetnének. Helyi adók Öreglakon A napokban tartotta soros ülé­sét az öreglaki önkormányzat képviselőtestülete, ahol napi­rendre tűzték a helyi adók be­vezetését. A magánszemélyek kommunális adóját és a helyi iparűzési adót a második ne­gyedévtől rendszeresítik Öreg­lakon. Erre azért lesz szükség, mivel a közel tízmilliós hiány­nyal számoló költségvetés pót­lására benyújtott pályázaton csak azok a települések jöhet­nek szóba, melyek korábban már kivetették a helyi adót. Több tritikálé Somogybán Jelentősen nőtt a tritikálé ter­mésátlaga Somogybán. Míg két esztendővel korábban 2100 hektárról 6000 tonna gabona- növényt takarítottak be, addig tavaly 2830 hektáron 5230 tonna termett, ezáltal a termés­átlag a korábbi 2,8 tonnáról 3,5 tonnára emelkedett. Számítógépközpont a bevételből A helyi polgármesteri hivatal előcsarnokában kiállítósarkot rendezett be a Marcali Vállal­kozói Iroda, hogy a vonzáskö­réhez tartozó vállalkozók, gaz­dasági társaságok tevékenysé­gét minél több érdeklődővel megismertesse. Hasonló szán­dékkal rendezi meg a vállalko­zók bálját március 11-én a kul­turális központban, a bevétel összegét pedig a marcali rend­őrségnek ajánlják fel, egy riasz­tórendszer számítógép-köz­pontjának megvásárlására. Cserénfai telefonok Régi vágya teljesült a cserénfa- iaknak. A kétszázhatvannyolc lelkes zselici kistelepülés ti­zennyolc családi házába kötöt­ték be a telefont a közelmúltban a Matáv dolgozói. 13 ezer tonna nagyüzemi sertés Becsült adatok alapján idén Somogybán 13 ezer tonna lesz a nagyüzemi és 17 ezer tonna a kistermelői vágósertés terme­lés. Ez a mennyiség alig haladja meg az előző évit, és a két szek­tort alapul véve 13 ezer tonná­val lesz kevesebb az 1991-es produktumnál. Dr. Tóthmátyás megy Nem vonja vissza lemondását dr. Tóthmátyás László, a me­gyei önkormányzat területfej­lesztési és környezetvédelmi bizottságának elnöke, aki a keddi közgyűlésen adta vissza megbízatását. Mint mondta: döntését figyelmeztetésnek is szánja, ha megismétlődik az eset, akkor komolyabb követ­kezmények is lehetnek. Dr. Tóthmátyás László tegnapi sajtótájékoztatóján azt hang­súlyozta: nem Kurdi Péter megyei alelnökkel történt szóváltása miatt mondott le, az csak utolsó csepp volt a pohárban, döntésének első­sorban szakmai okai vannak. A megyei önkormányzat költ­ségvetésének előkészítése so­rán kiderült, hogy — javasla­tai ellenére — az idén nem lesz pénz településfejlesz­tésre, a bizottságnak is kevés lehetősége marad. Bizottsági elnökként fontosnak tartotta volna, hogy a kistelepülése­kért lobbizzon, hiszen kislis­táról került a közgyűlésbe. Nem értett egyet azzal, hogy a közgyűlés lemondott a telepü­lési összekötő utak építésének támogatásáról. Veszélyez­tetve látja azt is, hogy So­mogy modellmegye legyen. Dr. Tóthmátyás Éászló kér­désre válaszolva azt mondta: nem azért mondott le, mert nem őt jelölték az Alpok-Ad­ria Munkaközösség bizottsá­gába. Nem Kurdi Péter sze­mélyét kifogásolta, hanem azt, hogy nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel és információval. L. J.

Next

/
Thumbnails
Contents