Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-22 / 68. szám
1995. március 22., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Százezrek karbantartásra „Csőbe húzott” önkormányzatok —Aláíratlan szerződések Nagy felháborodást keltettek a megyében azok a levelek, amelyekben a Dédász Rt közli az önkormányzatokkal, ez évben mekkora összegre rúg a hálózat karbantartása. Nemcsak a városok, a kis települések pénztárcáját is alaposan apasztja e rendelkezés; persze csak akkor, ha a szerződés aláírattatik... — A jegyzők és a polgár- mesterek is felvetették: kellene valamit tenni ez ellen — mondta Vassné Enyedi Mária, az 1128 lelkes Juta jegyzője. — Úgy tűnik, mégsincs más teendő, fizetnünk kell a Dédász oszlopainak karbantartásáért, az égőcserékért. Ez a mi esetünkben 74 ezer forintra rúg. Február közepén kaptuk a számlát, s kénytelenek voltunk betervezni a költségvetésünkbe. Sántoson tavaly lett kész a közvilágítás, amire még garancia van, mégis megérkezett a 100 ezer forintról szóló levél. — A testület úgy döntött, hogy nem fizetünk, így véleményeltérési nyilatkozatot küldünk vissza — tudtam meg Deme Angéla jegyzőtől. — Szerintem a Dédász kihasználta a kiskaput, s most mindenütt próbálkozik... — Mi, sajnos, beugrottunk a csőbe — jegyezte meg Far- kasné dr. Szecsó'di Erika, az 1660 lélekszámú Memye jegyzője. — Aláírtuk a szerződést; csak később döbbentünk rá: nem is annyira egyértelmű ez az ügy. Szerintem mindez egy máig rendezetlen joghézag következménye. Mivelünk fizettetnek azért 116 ezer forintot, ami az ő tulajdonukban van? A jákói önkormányzatnak 108 ezer forintot kellene leszurkolnia a Dédásznak. Az önkormányzat képtelen kifizetni ezt az összeget. Nem írták alá a megállapodást, s mint megtudtam: ők sem tartják jogszerűnek; azt remélik: nem lesz belőle semmi. Göndöcs József, nagyberki polgármester a testület elé viszi az ügyet. Mint mondta: 242 ezer 800 forintról jött az értesítés, s ez túl „nagy falat” lenne az önkormányzatnak. (Lőrincz) Visszatérhetnek Mernyére a piaristák A Életre vár a rendház Jelenleg óvodások lakják az épületet FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Újjászülethet a Zselic Az utópia valósága — Termelés helyett szolgáltatás — Mai betelepülők Bánkuti Melitta, Bárdudvarnok főépítésze fotó: török anett A memyei piarista rendház az önkormányzat tulajdona, s tíz évre elidegenítési tilalom van bejegyezve a meglehetősen rossz állagú épületre. Jelenleg egy óvodai csoport működik itt. Az önkormányzat régóta szeretné, ha felújítva fogadhatná a település lakóit, illetve az ide látogató vendégeket. A közelmúltban a nagykanizsai piarista általános iskola jelezte: érdekli az intézményt a memyei rendház. A hét végén személyesen tekintette meg az épületet Uzsoki Lászlómé, a nagykanizsai piarista iskola igazgatója és Berendi László, a rend alsóoktatási felügyelője. Fogarasi László mer- nyei polgármesternek elmondták: gondolkodnak a hálózat bővítésén; tetszett nekik az épület, s a környék. A rendház állapotát kevésbé látják aggasztónak; véleményük szerint a felújításhoz, átalakításhoz nem szükséges 100 millió forint — amint azt a polgármesterjelezte. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium megrendelésére készül Bárdudvarnoknak és környékének regionális tájterve. Kampis Miklós, a Kaposterv tervezője és Bánkuti Melitta, Bárdudvarnok tanácsadó főépítésze közösen dolgozik az úgynevezett kistérségi terveken. — A megyei főépítész, dr. L. Szabó Tünde kezdeményezésére indult el a tájtervezés — mondta Bánkuti Melitta. — Sokáig vajúdott az előkészület, de a múlt év nyarán hozzáfoghattunk a vizsgálódásokhoz. Jól ismerem Bárdudvarnokot és környékét. Ez a terület mező- gazdasági és nagyüzemi termelésre nem alkalmas. Azon töprengünk, hogy lehetne kihasználni a szép természeti környezetet. Sokáig nem lehetett építési engedélyt kiadni például Li- pótfa, Bánya, Kaposdada területére. A vasútat megszüntették, az ott élőknek kevés lehetőségük volt a létre. Ez tette még érdekesebbé a feladatot. Az élet azért visszatért erre a környékre. Itt vert tanyát Kassai Lajos lovas íjász. Kaposz- szentbenedeken felépült a bencés kolostor, a Petörke víztározó; Bányára a Panoráma Egyesület vetett szemet, Ka- posdadán Somogyi János magánarborétuma várja a vendégeket. Visnyeszéplakra pedig az ország különböző részeiből települtek olyan családok, akik nemcsak önmagukkal, társaikkal, hanem a természettel is harmóniában akarnak élni... — Arra jutottunk — összegez a főépítész —, hogy olyan tevékenységre kellene építeni, amely lehetőséget ad a terület továbbfejlesztésére. Egy norBFK, azaz a bőszénfai fiatalok klubja néven a község fiataljai létrehozták a maguk szervezetét. Ennek segítségével szeretnék közösséggé kovácsolni a falu fiataljait, és természetesen a későbbiekben a szervezet az önkormányzattal szemben hatékony érdekképviseletet is jelenthet. Különösebb érdekképviseletre egyelőre nincs szükség, hiszen az önkormányzat felkarolta a kezdeményezést, megadja a szükséges segítséget az induláshoz. Mint Nyitrai István polgár- mester elmondta, klubhelyisémális élettér kialakítása a cél. Hogy milyen ez? Három góc köré szerveződnének a kis központok, infrastruktúrával, szolgáltatással. Civilizáltabb lehetne a lét. A három központ Bárdudvarnok, Bánya, valamint a Visnyén lévő Márfi-tó és közvetlen környéke volna. Ezeket belső utakkal kellene összekötni. Olyanokkal, mint amilyen Bárdudvarnok és Li- pótfa között épül. A terület többi, zselici részén pedig a földtulajdonosoknak kellene get kaptak a fiatalok, amelynek felújítását már el is rendelte a faluvezetés. Ezen kívül az induláshoz 15 ezer forintos támogatást szavazott meg a fiatalok szervezetének a testület. Az ifjúsági klubnak 36 fiatal — zömmel 15-21 éves — lett a tagja. A múlt hét végén megtartották az első rendezvényüket is, egy teadélutánt és egy — úgymond — ismerkedési estet, amelyre hivatalosak voltak a falu felnőttéi, a gyerekek szülei is. Hajnali négyig ismerkedtek egymással Bőszénfa különböző korosztályai egy alapos megbetársaságot alakítani. Az erdősítésre vadásztatás épülhetne. S hogy mindez kissé nem uto- pisztikus-e? A főépítész szerint egy kicsit az, de van valóságalapja. Úgy véli: az egyéni kezdeményezéseket támogatni kell. A hasznos vállalkozások munkahelyteremtéssel járnak, az embereknek érdemes lesz idetelepedniük. Bánkuti Melitta a termeléscentrikus gazdálkodás helyett a szolgáltatásoknak jósol jövőt. Mint megjegyzi: csak így éledhet újjá a Zselic. Lőrincz Sándor szélésen és az azt követő bálon. Igazán jövedelmező volt a fiatalok első rendezvénye, mert a különböző felajánlásokból, támogatásokból 30 ezer forintos bevételhez jutott a klub, s ezt a pénzt sporteszközök vásárlására fordítják majd. A szervezet elképzelései között több gyalogtúra és kerékpártúra is szerepel rövidesen, például a Zselicen át Bányára, és a Sasrétre, ahová esti szalonnasütést is terveznek. Több programjukba szeretnék bevonni az idősebbeket. N. L. Idős asszony Inámpusztán Inámpusztán csupa idős lakik. Fiatalok nem vágynak ide, örülnek, ha elmenekülhetnek. Az itt lakók többsége itt született, mint például Kovács Já- nosné is. — Hogy milyen hely ez az Inámpuszta? Kinek jó, kinek rossz — mondja. — Nekem gyerekkoromban jó volt. Akkor még nem kellett annyit dolgozni. Aztán ahogy fölnőttem, egyre rosszabb lett. A földben dolgoztunk egész életünkben. Egyéniben, amikor kiosztották a földeket, közösben, amikor jött a téesz. Közben férjhez mentem, a férjem elment, itt maradtam két gyerekkel meg a két öreggel. A téeszben mindig ott dolgoztam, ahol a legnehezebb munka volt, hogy többet keressek, több legyen a gyerekeknek. Elmondhatom, hogy meghurcult a világ. Hét éve közel ugyanabban az időben halt meg az édesanyja, két testvére, az ura. A fiai megnősültek, a lánya férjhez ment. Hét éve él egymagában a pusztán. Nem fél, mert mint mondja, itt még van közbiztonság. — Nincs is mit elvigyenek innen. 9600 a nyugdíjam, ebből kell megélni, venni a vetőmagot. Ebből fizetem a villanyt. A betörő ide csak hozhatna. Bár a göllei polgármester szerint nincs okom panaszra. Nemrég segélyt kértem tőle, és azt írta vissza, hogy szerinte az én nyugdíjamból igenis meg lehet élni. Ebből gondolom, hogy vannak errefelé sokkal rosz- szabb sorban is emberek. Az egyedüllét mégsem igazán biztonságos, hiszen bármi történik az emberrel, nincs mellette senki, hogy segítsen. — Nincs mellettem más, csak a jóisten, ha egyáltalán az is mellettem van — sóhajt. Amikor arról kérdeztük, miért nem költözik oda a lányához vagy egyik fiához, élénken tiltakozik — Nem megyek én, aranyos, senkihez sem. Nem jó az, hogy ha több generáció van összezárva. Éljék csak azok is a maguk életit. (Nagy) Bőszénfán is megalakult már a fiatalok klubja Szalonnasütés a Sasréten A sántosi klubban több előadás Dr. Ferenczi Julianna toponári gyermekorvos látja el a sántosi gyerekek többségét. A sántosi klub legutóbbi foglalkozásán a gyermekbetegségekről és megelőzésükről tartott előadást a doktornő, aki azt tervezi — csakúgy, mint a gyógyszerész és a háziorvos —, hogy a klubban rendszeresen tart előadásokat különféle témákban. Ifjú nagybajomi történészek A nagybajomban rendezett Csokonai-napok gazdag programsorozatában a II. világháborúról komplex történelmi, vetélkedőt is rendeztek a hetedik és nyolcadik osztályos diákoknak. Az első helyet a Szabó Tamás, Gyöngy Zsolt, Onucsán Attila alkotta csapat szerezte meg. György Dávid Anita, Nemes Beáta és László Imre csapata második lett. Mindkét csapat nagybajomi. Településrendezésről bányai fórum A Belügyminisztérium településfejlesztési és lakásügyi főosztálya a bányai faluházban rendezett fórumot a közelmúltban, ahol Somogy, Tolna, Baranya megye települési és megyei önkormányzatainak településfejlesztési, rendezési és üzemelési tevékenységet szervező és irányító szakemberei vettek részt. A főépítészeknek, főmérnököknek, iroda- és osztályvezetőknek rendezett tanácskozáson — többek között — a településfejlesztés és -rendezés helyi körülményeiről, s az ezeket segítő központi és ágazati intézkedésekről esett szó. Takarékosság Zimányban A zimányi önkormányzat költségvetési gondjait némiképp enyhíti, hogy tavalyról csaknem kétmillió forintnyi pénz- maradvánnyal rendelkeznek. Ezt a kis iskolák támogatására meg nem adott 500 ezer forint pótlására fordítják. Ezen kívül az energiaárak növekedése miatt a közvilágításra szánt összeg 240 ezerről 320 ezerre nőtt, a különbséget szintén a pénzmaradványból pótolják. Kevesebb segély Szentbalázson A tavalyi kilencszáz ezer helyett az idén csak hétszáznyolcvanezer forint jut szociális kiadásokra Szentbalázson. Rendszeres segélyben hárman, ápolási segélyben ketten részesülnek, jövedelempótló támogatást négy helybéli lakos kap. Jutái vállalkozók a gyerekekért Igaz, sokára lesz még gyermeknap, de ifj. Gyura Kálmán jutái vállalkozó már most bejelentette a helyi iskolában, hogy ismét számíthatnak támogatására a gyerekek megajándékozásában. A jutái vállalkozók nemes gesztusa, hogy a település gyerekeit meglepjék. Legutóbb Bók László az iskolásoknak adott déligyümölcsöt, Szabó Ernő pedig évek óta rendszeresen 10-10 ezer forintot tesz le az óvoda és az iskola asztalára; játékra és könyvre. Köteles István festő szintén ekkora összeggel lepte meg az ovisokat. A játékvásárláshoz például olyan vállalkozók is hozzájárultak, akiknek nincs is iskolás gyermekük. Hitel csak holnaptól Bálás ruhák és selyemvirágok a kőkúti holtban Apró falu apró boltja, de tele van áruval. A legszükségesebb élelmiszerektől a piperecikkekig, a lakásfelszereléstől a bálás ruhákig minden kapható. A falon tábla hirdeti: hitel csak holnaptól. László Sándorné nemrég vezeti az üzletet. — Mindennap nyitva tartunk, bár a vásárló egyre kevesebb. Vannak, akik rendszeresen jönnek, de vannak, akik még a kenyeret és tejet is nehezen tudják megvenni. A bálás ruhákat is azért hozattuk, mert szegény faluba az kell; sokan csak ezt tudják megengedni maguknak. Mert egyre szegényebb a falu... Nagyon sok itt az idős ember és a munkanélküli, nincs pénzük. Amikor a segélyt fizetik, valamivel több vásárló fordul meg itt. Háztáji gazdaságok sincsenek, ki tudja, miért... Hetente érkezik a friss áru, kenyér és tej pedig minden másnap. Hétfőn és szerdán 50 kiló kenyér fogy el, pénteken 80 is. Tejből jó, ha 10 liter naponta. Felvágottat, sajtot szinte senki sem vesz. Próbálkoztunk zöldséggel, gyümölccsel is, sőt süteményeket is hozzattunk, de nem vitték. Karácsony környékén még narancsot és banánt is hoztak. Most már vagy két hete nem járt itt a zöldséges... A konyhai felszereléseket és a selyemvirágot többen kérték, aztán a polcokon maradt. De az legalább nem romlik meg... (Jakab)
