Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-02 / 52. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1995. március 2., csütörtök Szívből dolgozunk, amíg a sors engedi Számvetés Marcaliban Sorra tartják évzáró, illetve programadó közgyűléseiket a somogyi nyugdíjasklubok, kö­rök, egyesületek. A közelmúlt­ban Marcaliból kaptunk részle­tes tájékoztatást a művelődési házban 326 egyesületi tag rész­vételével megtartott nyugdíja­segyesületi közgyűlésről. A rendezvényen felszólalt Kovács Lajos, a megyei nyugdíjasszö­vetség elnöke, dr. Sütő László, Marcali polgármestere, és meg­jelent dr. Suchman Tamás or­szággyűlési képviselő, azóta tárcanélküli miniszter is. A marcali egyesület életében ez volt az ötödik évzáró közgyű­lés. Néma felállással adóztak az elhunyt titkár és hat egyesületi tag emlékének. Pálfalvi Gyula elnöki beszámolójában egyebek között elhangzott: havi összejö­veteleiken tavaly általában 160- 170 érdeklődő vett részt, s eb­ben közrejátszott, hogy olyan témákat választottak és olyan előadókat hívtak meg, amelyek, illetve akik elnyerték az egyesü­leti tagok tetszését. Jól sikerül­tek a kirándulások és a színház- látogatások, s a heti klubdélutá­nokat is rendre harminc-negy­venen látogatták. A továbbiak­ban is ezen az úton kíván ha­ladni. Fontosnak tartják egymás megértését, megbecsülését és szeretetét. Újabban például meglátogatják az egyesület be­teg tagjait, rendszeresen tájéko­zódnak a személyi problémák­ról, és tájékoztatással is bővül az utcafelelősök feladatköre. Sze­retnék minden nyugdíjassal éreztetni, hogy az egyesületbe tartozással érdekeit védik, érte munkálkodnak. Az egyesület elhunyt titkára helyébe — a vezetőség javasla­tára — Antalicz Istvánnét vá­lasztották. Örömmel hallották a polgármester ígéretét: támo­gatja Dobos Pálnak azt a javas­latát, amely szerint szociális jel­legű nyugdíjasalapítványt kel­lene létrehozni a gondokkal küszködök segítésére. A közgyűlés hivatalos prog­ramját követően a nyugdíjasok húsztagú asszonykórusa népda­lokkal kedveskedett a rendez­vény résztvevőinek. A vacsorát is a házigazdák, vagyis az egyesület tagjai készítették és tálalták föl. Ezután zeneszó, tánc és dalok kíséretében emlé­kidézéssel múlatták az időt a marcali nyugdíjasok. Virágok a hálószobában Sokan szeretik a virágokat. Te­lente többnyire a szobában szorí­tanak nekik helyet. Sok idős em­bert azonban nyugtalanít a gon­dolat, hogy a virágok jelenléte nem tesz jót egészségüknek. Hogy állunk ezzel a gyakran em­legetett problémával? A növé­nyek anyagcseréje következté­ben nappal oxigén, éjszaka szén­dioxid szabadul föl, s ez a leve­gőbe kerül. Régebben azt hitték, hogy a széndioxid káros az em­beri szervezetre, ezért „kitiltot­ták” a növényeket a hálószobá­ból. Kísérletekkel azonban bebi­zonyították, hogy legalább 500- 600 cserép, jól fejlett levelű virág kellene ahhoz, hogy hatása káros legyen. így az a néhány virág, amely otthonunkat díszíti, nem okozhat semmi bajt, sőt jótéko­nyan hat közérzetünkre. Más kérdés, hogy egyes virágok va­lóban okozhatnak kellemetlen­séget: a túlérzékeny, „allergiás” szervezetűeknek. Ilyen például a primula. Vizsgálatokkal kiderít­hető, hogy milyen növényekre vagyunk érzékenyek. Ezeket ne vigyük a lakásba! Erős illatú vi­rágot sem ajánlatos a hálószobá­ban tartani. Bódító hatásuk rosz- szá teheti közérzetünket. Vásár­lásnál nem árt kikérni a szakem­ber tanácsát: hol tartsuk, hogyan ápoljuk azt a növényt. Dr. Hiev Ilia Farsangoltak Barcson Farsangi batyusbált szervezett a barcsi nyugdíjasklub a mű­velődési házban. Először Vir- goncz Lajosné elnök, a klub 1994. évi tevékenységéről tar­tott beszámolót, majd Vira- vecz Józsefré gazdasági ve­zető a klub pénzügyi helyze­téről tájékoztatta a megjelen­teket. Döntöttek abban is, hogy megváltoztatják az éves tagdíj árát, kétszáz forintról három­százra emelik. Ezt a tagság el­fogadta. Mintegy 90-en vettek részt az ünnepségen; a jó hangulatról Bozsányi Gyula és társa gondoskodott. A tombola fődíját, a tortát a klub vezetősége készítette. A gyö­nyörű virágkosarat pedig Csorna Bertalanná ajánlotta fel. A klub legközelebbi ren­dezvényét a húsvéti ünnepek után tartják. G. A. Tanítóék megérdemelt nyugdíjban Nagyszerű gyerekeink, remek unokáink vannak fotó: király j. Béla Lia tanítónéni, Ernő tanító­bácsi — toponári lakóhelyén így hívják az idősebb Di- centy házaspárt. Több mint harminc évig csurgói lako­sok voltak; 1990-ben, kiseb­bik fiúk hívására hallgatva költöztek a megyeszékhely épülő-szépülő városrészébe. A postával szemben, takaros sarki házban együtt lakik az idősebb és a fiatalabb Dicenty család. — Olyan nyugdíjasok va­gyunk a férjemmel, akik egész életükben csak azt tették, ami a kötelességük volt — mondta Lia aszony. Férjével egy me­zőgazdasági szaklap olvasását hagyatjuk félbe. Megemlítem, hogy tavaly szeptemberben már találkoztunk, amikor a kasposvári tanítóképző főis­kola évnyitóján az intézet fői­gazgatója átnyújtotta nekik az aranydiplomát. Dicenty Ernő szülővárosából, Szekszárdról került Pécsre, s 1944-ben kapta meg tanítói oklevelét. — A kaposvári főiskola megtisztelő ünnepségét köve­tően, és most, hogy betöltöttem hetvenedik évemet, akaratlanul is leltárt készítettünk a felesé­gemmel. Azt mondtuk: szeren­csés embereknek vallhatjuk magunkat, mert a kortársaink közül, bizony, már sokan ki­dőltek a sorból, mi meg — hála Istennek — élünk, és noha a vércukorszintem nem éppen dicséretes, nem rossz az egész­ségünk. És nagyszerű gyerme­keink, remek unokáink vannak. A mi korunkban minden más mellékes — mondta Dicenty Ernő. A még ma is fiatalos Lenti Rozália annak idején Nagybajomból került Dombó­várra, az apácák tanítóképző­jébe. Lia asszony ma is büszke arra az intézetre, ahol a jövő nevelőit a családi életre is föl­készítették. Szülőfalujában kezdte a tanítást, s dehogy gondolta, amikor a fiatal szek­szárdi tanítóval Bajomban megismerkedett, hogy a talál­kozásból házasság lesz. Pedig az lett... A kiterjedt Lenti családban és a népes rokonságban addig már 25 (!) pedagógust számol­tak össze, s Dicenty Ernővel a sor 26-ra gyarapodott. A kérő famíliájának viszont minden tagja mezőgazdász érdekelt­ségű volt, és a sors később úgy hozta, hogy Dicentyék három gyermeke mind az apai ág szakmai tradícióját folytatta: mezőgazdászok lettek. Édesap­juk közben a tanítói oklevelet „megfejelte” négy újabb, me­zőgazdasági vonatkozású dip­lomával! Mint mérnök-tanár 1957-től nyugdíjazásáig Csur­gón, a mezőgazdasági szakis­kolában a földművelés, az ál­lattenyésztés szeretetére, a me­zőgazdasági gépek kezelésé­nek tudnivalóira oktatta a diá­kokat. Lia tanítónéni is Csur­gón folytatta a tanítást, s itt, Toponáron ma is oktat — igaz, „csak” hittant, de a hitoktatás­ban ő az egyik támasza a vá­rosrész esperes-plébánosának. Úgy, ahogyan azt az apácák is­kolájában tanulta és vállalta. Korábban éneket is tanított; la­kásukban ma is ott áll a zon­gora, szabadidejében szívesen játszik rajta. Örömmel ül le a templom orgonájához is, hi­szen akkor, amikor tanítónak készült, férjéhez hasonlóan ő is megtanulta a kántorizálást... Lia asszony a toponári nyugdíjasok klubjában is fon­tos feladatot lát el: az ő re­szortja az egyedülállók gyámo- lítása. Kovács Sándor A bölcsőt a kaposvári villamossági gyárban ringatták A vasasok most is összetartanak A kaposvári villamossági gyár gazdasági és szakszervezeti ve­zetőinek kezdeményezésére — az MSZOSZ megyei képvisele­tének támogatásával — tavaly januárban megalakult a somo­gyi megyeszékhelyen a Somogy Megyei Vasasok Nyugdíjas Szakszervezeti Szövetsége. Az azóta eltelt időszakról Wágner József, a szövetség titkára tájé­koztatott. — Alakuláskor a magot az időközben kft-vé alakult villa­mossági gyár adta, az onnan nyugdíjba vonult vasas szakszer­vezeti tagok hozták létre Varga József igazgató ösztönzésére ezt a közösséget, amely azóta mások csatlakozása révén igencsak tere­bélyesedett. Kaposváron a Szak- szervezetek Házában dolgozunk, ott fogadjuk tagtársainkat, ha ügyes-bajos dolgaikkal hozzánk fordulnak. Szoros kapcsolatot alakítottunk ki a városi nyugdíja­segyesülettel és a megyei nyugdí­jasszövetséggel, és a villamos- sági kft is figyelemmel kíséri a munkánkat — mondta Wágner József. A múlt évben számos, ala­csony nyugdíjjal rendelkező tár­suknak a járadékát éppen az ő ja­vaslatukra emelték, s közbenjárá­sukra kaptak néhányan rendkí­vüli segélyt. A megyei titkártól tudjuk: a somogyi ipari munkás­ság, köztük a vasas üzemekben dolgozók fizetése viszonylag ala­csony volt és most is az, s azok a nyugdíjasok, akik a vasas nyugdí­jasok szövetségébe tömörülnek, jobbára ebből a körből kerültek, illetve kerülnek ki. Ebből követ­kezik, hogy ezek az emberek igen alacsony összeggel mennek nyugdíjba, s még az emelések után sem sokat javul a helyzetük. Wágner József ezt a gondot is to­vábbította, amikor decemberben a Vasas Szakszervezeti Szövet­ség XXXII. kongresszusán szót emelt a nyugdíjasokért. — Nyugdíjasaink igénylik a törődést, a baráti beszélgetéseket, a meghitt együttléteket, hiszen évtizedeket töltöttek el a szakmá­ban, s ma is várják a közösségi programokat. Példa erre a tavaly decemberben tartott, taggyűléssel egybekötött nyugdíjastalálkozó, amelyen több mint kétszázan vet­tek részt. A rendezvényen negy­venéves szakszervezeti munká­jukért heten kaptak kitüntetést, jutalmat. A sikerre tekintettel úgy döntöttünk: az idén még egyszer megismételjük az összejövetelt... Minden vasas szakszervezeti tagsággal rendelkező nyugdíjast szívesen látnak körükben, s nem is csak kaposváriak előtt áll nyitva a szövetség kapuja, hanem valamennyi idős szaki előtt, aki igényli a közösséget, az érdekvé­delmet. Minden hónap elsejét és tizenötödikét követő hétfőjén fo­gadják a jelentkezőket a Szak- szervezetek Házának III. emele-, tén, a 89-es szobában. Ugyanitt beszerezhetik azt az igazolványt, amellyel a kaposvári nyugdíjase­gyesület Szent Imre utcai boltjá­ban vásárolhatnak. Minden hét­főn és pénteken jogsegélyszolgá­latot vehetnek igénybe a szövet­ség tagjai. Tervezik, hogy nyug­díjasklubot alakítanak, és az or­szágjárások híveinek kirándulá­sokat szerveznek. Kilencven esztendős boszorkány Hangulatos rendezvénnyel bú­csúztatta a farsangot a kapos­vári, Szigetvári utcai idősek klubja. 19-en öltöztek saját ké­szítésű jelmezbe. Klauz Já- nosné karnevál hercegeként mutatta be társait, köztük a klub legidősebb tagját, a 90 éves Nagy Ferencnét, aki boszor­kánynak és a 86 éves Varga Ist­vánt, aki vőlegénynek öltözött. A legjobban sikerült jelmezek­ről zsűri döntött. Tájékoztató nyugdíj nélkülieknek A Nyugdíjnélküli Időskorúak Országos Szervezete (6800 Hód mezővásárhely, Bercsényi u. 21.) felhívással fordult az időskorú nyugdíjnélküliekhez, a kisnyugdíjas házastársakhoz, akik házastársi pótlékban, há­zastársi jövedelempótlékban részesülnek: az időskorúaknak járó kedvezményekkel kapcso­latos kérdéseikkel — például: ki kérhet nyugdíjemelést, egy­szeri segélyt, mit kell tudni az öregségi résznyugdíjról, az utazsi kedvezményről? — biza­lommal keressék föl az orszá­gos szervezetet. Kérik: a levél­ben érdeklődők a borítékban válaszbélyeget is küldjenek. Beszámoló Siófokon A városháza nagytermében tar­totta a múlt évi munkájáról és idei programjáról szóló beszá­moló taggyűlését a Nyugdíja­sok Siófoki Egyesülete. Miután a beszámolókat a tagság elfo­gadta, meghallgatták Kovács Lajosnak, a megyei nyugdíjasz- szövetség elnökének, a somo­gyi szövetség 5 éves tevékeny­ségét ismertető tájékoztatóját. Hadifogoly-klub­napok Budapesten Korábban nagy népszerűségre tettek szert a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége által Buda­pesten rendezett hadifo­goly-klubnapok. Az összejöve­teleket a továbbiakban minden hónap utolsó péntekén ismét megtartják a fővárosban. Az első felújított klubnapot holnap rendezik meg a bajtársi szövet­ség budapesti otthonában, s a találkozón minden érdeklődőt szeretettel látnak. Zenés műsor és kirándulás Zenés nőnapi műsorral készül a következő, március 8-i össze­jövetelre a Nyugdíjasok So­mogy Megyei Szövetségének klubvezetősége. A kaposvári klubnap helyszíne ezúttal is a Szakszervezetek Háza. A szö­vetség idei programjában több, egy-két, illetve három napos kirándulás is szerepel, legköze­lebb például a Parlament és más fővárosi nevezetességek megtekintése a cél. Erdélyi au­tóbuszkirándulást is terveznek, amelynek szervezése most fo­lyik, s az útra klubnapokon a klubvezetőnél lehet jelent­kezni. Három nap Prágában Háromnapos prágai kirándu­lásra viszi tagjait a Nyugdíja­sok Kaposvári Egyesülete. A cseh fővárosba tervezett út idő­pontja június 24-25-26. Az au­tóbuszkirándulásra jelentkezni a nyugdíjasegyesület kaposvári irodájában lehet (Fő u.37-39., IILemelet, 312-es ajtó), ugyan­ott a részvétel feltételeiről és a részletes programról is tájékoz­tatnak. A kaposvári bolt sikere Két és fél millió forint zsebben maradt Júniusban lesz öt éve, hogy a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete a Szent Imre utca 14. szám alatt megnyitotta boltját. Azóta az országos hí­rűvé vált üzletet nemcsak az egyesület tagjai látogathatják, hanem igénybe vehetik mind­azokhoz a szervezetekhez tar­tozók is, amelyekkel az egye­sület ebben megállapodott, s itt válthatják be utalványaikat a város szociális ellátottjai. A bolt ellátásában néhány ke­reskedelmi partner különösen kitesz magáért azzal, hogy kedvező fizetési feltételeket biztosít, s ezáltal itt olcsóbban adhatnak egyes árukat, mint más üzletekben. Ilyen partner például a Balaton Füszért Rt, a Sütév, a Gabonaipari Rt, a Drávatej, a Zalabaromfi. A boltban a választék ta­valy tovább bővült, és 16 mil­lió 550 ezer forint értékű árut adtak el. Az árak kedvező alakítása révén az ott vásárló nyugdíjasok 2 millió 550 ezer forintot takarítottak meg, s év végén a nyereménysorsolá­sokkal további 99 ezer forint­tal gyarapodtak. A bolt elmúlt három évi összforgalma 33 millió 680 ezer forint volt, s 1992 és 1994 között — a 6 százalékos árrés alkalmazása mellett — 5 millió 354 ezer forint maradt a vásárlók zse­bében.

Next

/
Thumbnails
Contents