Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-21 / 67. szám

1995. március 21., kedd SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEINK VILÁGA 11 Munkamegosztás gyerekszemmel A gyerek érzékeny, igazságos, nyílt és őszinte. Valószínű ez a tény késztette az olasz szociológusokat, hogy hozzájuk fordul­janak. Olvasom, hogy a félj és feleség közötti munkamegosz­tást vizsgálva adatgyűjtésük során a leghitelesebb tanúkat, a gyerekeket kérdezték. A 9-14 évesek szerint az olasz családokban a mosás, a por­szívózás, a vasalás női monopólium; négy apa közül három meg sem próbálta. Ami pedig a főzést illeti: a gyerekek 85 szá­zaléka már látta apját a konyhában a tűzhely mellett serény­kedni, de az utána maradt „csatateret” mindig az anya teszi rendbe. Csaknem kizárólag az anyák járnak bevásárolni; ők vi­szik orvoshoz a gyereket, s ápolják, ha beteg; ők a tanulótársak a házi feladat elkészítésekor. A családfők szívesen teljesítik apai kötelességüket, ha vona­tozni, focizni vagy számháborúzni kell... Úgy vélem, a magyar szociológusoknak nem is kellene hasonló felmérést végezni, hi­szen az olasz gyerekek tapasztalataiból igencsak magunkra is­merhetünk. Elég körülnézni az utcán, a boltokban, az orvosi rendelőkben vagy a családi otthonokban. Hogy mégis mit le­hetne jobban, másként, talán egy kicsit arányosabban? Erről év­tizedek óta folyik a vita, minden eredmény nélkül. Szomorú vi­gasz, bár biztató, hogy egyáltalán van munkamegosztás! Mert sajnos, sok az olyan élethelyzet, ahol nincs, nem lesz — és nem is lehet. Vörös Márta Az Én Újságom negyedszer 1889 karácsonyán indította Pósa Lajos Az Én Újságom című gyermeklapot, s ez 56 év­folyamot ért meg. Aztán 1956-ban ismét megjelent egy-két szám, majd 1988-ban könyves magazin jelent meg ezen a címen. Most folyóirat­ként negyedszer indult útjára Az Én Újságom. Az Orfeusz kiadó lapját a József Attila Alapítvány és a Nemzeti Kul­turális Alap támogatja. Ha a színvonalas kiadvány életké­pes lesz, idővel hetilappá lehet. / Életrevaló plussz vetélkedősorozat Az ország iskolái között vetél­kedő sorozatot indít a televízió ifjúsági stúdiója, a Cimbora, a Szia magazin, a Pharmavit Rt és a Semic Interprint Kft. Az Egészségesebb iskolát! elne­vezésű programban négy is­kola diákjai kezdték meg ver­sengésüket a Téli Cimbora svájci táborában, ehhez csatla­kozhatnak a többlépcsős ver­seny során az ország diákjai, iskolái. A Mól Rt pályázata gyerekeknek A Mól Rt pályázatot írt ki 10-16 éves diákok részére a céget jelképező figura megter­vezésére. A rajzpályázatokat március 28-ig kell beküldeni a Mól Rt-hez vagy a televízó- hoz, a borítékon feltüntetve: MÓL Rt pályázat. Az értékes fődíjon kívül sok különdíjat is kiadnak a szervezők. Nem kell több erőszakos játék A kölni Komputer ’94 kiállítás és vásár megnyitásakor ünne­prontó kéréssel fordult a szá­mítógépes és videojátékok ké­szítőihez a német ifjúságügyi minisztérium államtitkára; fel­szólította őket, hogy önként mondjanak le az erőszakot, a faji gyűlölködést, a pornográ­fiát sugalló és terjesztő elekt­ronikus játékok előállításáról, a kereskedők pedig ezek for­galmazásáról. Hangsúlyozta, hogy a fogékony és nyitott gyerekek gondolkodását, cse­lekedeteit nagyban befolyá­soló számítástechnikának az értelmesen alkotó, innovatív tevékenységre kell sarkallnia. Európába úsznak a műanyag kacsák A műanyag állatokat szállító hajó két évvel ezelőtti elsül­lyedése nem került a lapok címoldalára, hiszen személy­zete megmenekült, az Északi Jeges-tengerbe borult rako­mány pedig nem olaj vagy más kömyezetromboló anyag volt. Curtis Ebbesmeser ame­rikai oceanográfus azonban fi­gyelemmel kísérte az elsodró­dott tárgyak, 29 ezer műanyag állat sorsát. Két évig nem sok vizet zavart az állatsereglet, mert befagyott a jégbe. Nem­rég azonban az olvadás kisza­badította őket, és a kacsacsa­pat most Európa felé sodródik. Számítógépek az iskolában Tarjányi Zsolt a számítógép kapcsolási rajzát magyarázza fotó: király j. Béla „A számítógép nem a kívánsá­gaidat, hanem a parancsaidat teljesíti!” Ezzel a felirattal ta­lálják magukat szembe minden számítástechnika órán a tanu­lók a kaposvári Kinizsi lakóte­lepi Általános Iskolában. Az intelem, amit e mondat magá­ban hordoz jól érthető a gyere­kek számára, hisz a parancs ha­tározottságot tételez fel. Hatá­rozottak pedig csak a biztos tudás birtokában lehetünk. Az óra nagyon fegyelmezetten kezdődik, majd ahogy beleme­legednek a munkába, s meg­születnek az első eredmények, már zsongás tölti be a termet. — Nem zavar, ha nincs néma csend, itt a beszélgetés tárgya is maga a számítástech­nika — magyarázza Mátyus Valéria igazgatóhelyettes, számítástechnikai szaktanár. — Nálunk ötödiktől mindenki megismerkedik a gépekkel, és tavaly már tagozatos osztály is indult, ők heti két órát töltenek a szaktanteremben, először gépkezelési, majd software és hardvare ismereteket kapnak, sőt tanulják a programozást is. A négy év alatt 300 órában ok­tatjuk számukra ezt a tárgyat. A tanárnő most szerzett má­soddiplomát, Fila Gyula kolle­gájával együtt foglalkozik a gyerekekkel. Maguk készítik a segédanyagot, mert a helyi te­matikához kapcsolódó tan­könyvet nem találtak. Talán azzá válik majd Mátyus Valé­ria diplomamunkája, melyet két intézmény minősített és tankönyvnek javasolt, ám en­nek megvalósulása nem egy­szerű. — Milyen haszna van a diá­kok tanulmányi munkájában a számítástechnikának? —- Kialakul egy sajátos fel­adattudatuk, erősödik a prob­léma megoldására irányuló akarat, intenzívebb lesz a fi­gyelem. A tagozatos osztályba kerülésnek egyébként feltétele a négyes átlag, s itt a nyelvta­nulás is emelt óraszámban megy. Vannak nyelvi progra­mok, ami a tanulást segíti, a matematikában szintén jó szolgálatot tehet a gép. Az iskolában három és fél évvel ezelőtt kezdték kialakí­tani a két szaktantermet, a technikai felszerelésre az in­tézmény költségvetéséből gaz- dálkodták ki a pénzt. Jelenleg 26 számítógéppel rendelkez­nek, közel két és félmillió fo­rintos értékben. A tanulók ok­tatása mellett a pedagógusok felkészítését is fontosnak tart­ják, a tantestület fele már gya­korlottan kezeli a komputere­ket: most épp a szövegszer­kesztést tanulják. A nevelők napi munkájukhoz is használ­ják a modem technika vívmá­nyait, a matematika dolgoza­tokat rendszeresen a gépek ér­tékelik. Ez a felszereltség tette lehetővé, hogy az iskola neve­lőtestülete vállalkozhatott az országos Zrínyi Ilona matema­tika verseny megyei koordiná­tori szerepére. A matematikán kívül a többi tantárgyban is se­gítséget nyújt a számítógép, vannak nyelvi programjaik, és jól hasznosítják a földrajz és fizika órákon. Az ötödikes Tarjányi Zsolt a számítógép kapcsolási rajzával lepte meg tanárát, látszik, hogy jó érzéke van az elektroniká­hoz. Mikor a tagozatos osz­tályba került már ismerte a számítógépet, mely a matek házifeladat buktatóin is átsegí­tette. Kulcsár István, aki az osztály másik számítástechni­kai "tudora", a papája példáját követi, tőle tanulta az első for­télyokat. Ő a nyelvtanuláshoz használja társnak a gépet. Mint az iskola vezetői el­mondták a számítógépes osz­tályba járó gyerekek szülei igyekeznek otthonra is besze­rezni valamilyen gépet, esetleg maguk is használják azt a munkájukhoz. Az intézmény nemcsak oktatja az ismerete­ket, hanem szinte minden terü­leten használja is a számítógé­pet, a könyveléstől a könyvtá­rig, a dolgozatértékeléstől a versenyekig. Izményi Éva Kincskereső kincset terjesztenek Húsz év óta hazánkban az egyet­len irodalmi folyóirat a Kincske­reső, amely a 10-14 éves gyere­kekhez szól évente kilenc alka­lommal. Az évforduló alkalmá­val aranylappal és Kisködmön díjjal jutalmazta a szerkesztőség azokat a pedagógusokat, akik segítik terjeszteni a Kincskereső kincseit. Megyénkből elismerést kapott Oravecz Lászlóné (Álta­lános Iskola Balatonföldvár), Horváth János (Csokonai Álta­lános Iskola Nagybajom), Vörös Klára (Gyakorló Általános Is­kola Kaposvár) és Vörösné Ko­máromi Ildikó (Toldi Miklós Ál­talános Iskola Kaposvár). Miért jó falun? A Magyar Falusi- Tanyai Vendégfogadók • Országos Szövetsége pályázatokat írt ki 6-18 éves fiataloknak. Az egyik pályázatot, melynek beküldési határideje 1995 június 15-e, főleg a falun, a tanyán élő gyerekek szá­mára hirdették meg. Az ő feladatuk az, hogy egy le­vélben részletesen írják meg, miért szeretik lakóhe­lyüket, milyen élményekhez juthat az a városi gyerek, aki néhány hetet töltene a falun vagy tanyán. A másik pályázatot októ­ber 15-ig várják olyan fiata­loktól, akik falun, tanyán nyaraltak és leírják élmé­nyeiket és azt is, hogy miért mentek vagy mennének máskor is vidékre nyaralni. A pályázók levelükhöz mel­lékelhetnek illusztrációkat, fotókat, rajzot, vagy újság­kivágást. Ä legjobb dolgo­zatok szerzői jutalom-cse- reüdülést nyernek. A pályá­zatokat a szövetség címére kell beküldeni, 1126 Buda­pest Szoboszlai utca 2-4. Gyógyító találmány Isamu Masuda eredetileg gyors pénzszerzési lehetőségnek szánta a mágneses cipőtalpbeté­tek forgalmazását. Sürgősen sok pénzre volt szüksége, hogy fogyatékos gyermeke operáció­jához előteremtse a szükséges összeget. A japán üzletember gyógyító erejű találmánya azonban olyan átütő sikert ara­tott, hogy Masuda ma már a milliárdos forgalmú nemzet­közi Nikken cég tulajdonosa. A távol-keleti orvoslásban évezredek óta használják a mágnest, de jótékony hatásának tudományos magyarázatát csak 1939-ben adta meg Linus Pau­ling: minden vörösvértestben található egy vasatom, így ha a mágneses pólusok a megfelelő helyen találkoznak a véredé­nyekkel, meggyorsítják, köny- nyebbé teszik a vérkeringést. A talpbetét használói határozottan állítják, hogy javul a közérze­tük, jobban alszanak és a me­móriájuk is felfrissül. Az ősi gyógymód olyannyira áldásos­nak bizonyult, hogy ma már a NASA is alkalmazza: az aszt­ronauták öltözetében szintén megtalálhatók a kis mágnesla­pok. A Nikken a Kenko cipőbeté­teken kívül ma már egész ter­mékcsaláddal bővítette kínála­tát. Mindegy mit, csak mozogjon a gyerek Először fehér, majd citrom­sárga övem volt. De remélem, lesz még zöld is — mondta a mezítlábas kisfiú, miközben narancssárga övét gyűrögeti. Pedig a félszegség nem ke­nyere Puskás Tamásnak. Nincs is rá szüksége, hiszen a negye­dikes fiú jószerivel az edzőte­remben nőtt fel. Kiscsoportos kora óta gyúrja magát s püföli társait a kaposvári Dózsa edzőcsarnok judóedzésein. Igaz, ez utóbbit önérzetesen kikéri magának. — Itt senki sem verekszik. Nem bántjuk egymást, sérülé­sek sincsenek. A főszerep a dobások, leszorítások, gáncso­lások, derék- és csípőfogásoké. Aki igazán profi, az már a le­szorítást is gyakorolhatja. Ettől én még, sajnos, messze vagyok — sóhajt a kisfiú, pedig nincs oka szégyenkezésre. Több ver­senyt is megnyert már, legérté­kesebb díja egy országos ver­seny második helyezése. Per­sze az sem kevés, hogy az osz­tályban senki sem mer vele uj­jat húzni. — Egy fiú erősebb csak nálam, de ő legalább két fejjel magasabb. Egyébként verhetetlen vagyok, de sosem fitogtatom az erőmet. Ha pisz­kálnak, persze ütök, de egyre kevesebbet. Ahogy szaporod­tak az ellenőrzőmben a beírá­sok, úgy szelídültem. Ma már csak akkor verekszem, ha mu­száj — mondja higgadtan Ta­más, aki talán nem is sejti: Horváth Zoltán taszári testne­velő edzésein a judo csak keret az egészséges, sokoldalú moz­gáshoz. Ha a küzdősportokra nem is, ez utóbbira mindenkinek szük­sége van. — A természetes, utánzó és koordináló mozgások szerepe óriási gyermekkorban. Az élet első tíz évében eldől, ki milyen egészségben éli le az életét. Amit addig kaptunk vagy nem kaptunk, abból gazdálkodunk a toyábbiakban — vallja Szerb György testnevelő, két gyer­mek édesapja, aki nagyobbik fiát kísérte el az edzésre. S míg Bence ugrik, fut, edz, a kiseb­bik gyerek a szőnyeg szélén ismerkedik a sportolók életé­vel. — Mindegy, .hogy mit, csak valamit sportoljon a gye­rek. Ebben a korban a lényeg az általános képességek, hajlé­konyság, ügyesség, gyorsaság, állóképesség sokoldalú és játé­kos fejlesztése. Az, hogy az életkorának megfelelő meny- nyiségű és minőségű ingert kapjon. Ez az alap, amelyre később bármit lehet építeni. Sportágat ráérünk 11 éves kor­ban választani. Ebben óriási a felelőssége a szülőknek, óvó­nőknek és tanítóknak. Ezért inkább pedagógust, edzőt vá­lasszunk gyermekeink mellé, mintsem sportágat. Egy jó testnevelő mindegy, hogy mi­lyen sportot oktat, ha a gyerek életkorának megfelelően teszi. Gyermek- és kisiskolás kor­ban dől el minden. Figyeljünk hát gyermekeinkre! Széki Éva Kis judósok a Dózsa edzőcsarnokában fotó: kovács tibor

Next

/
Thumbnails
Contents