Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-21 / 67. szám
1995. március 21., kedd SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEINK VILÁGA 11 Munkamegosztás gyerekszemmel A gyerek érzékeny, igazságos, nyílt és őszinte. Valószínű ez a tény késztette az olasz szociológusokat, hogy hozzájuk forduljanak. Olvasom, hogy a félj és feleség közötti munkamegosztást vizsgálva adatgyűjtésük során a leghitelesebb tanúkat, a gyerekeket kérdezték. A 9-14 évesek szerint az olasz családokban a mosás, a porszívózás, a vasalás női monopólium; négy apa közül három meg sem próbálta. Ami pedig a főzést illeti: a gyerekek 85 százaléka már látta apját a konyhában a tűzhely mellett serénykedni, de az utána maradt „csatateret” mindig az anya teszi rendbe. Csaknem kizárólag az anyák járnak bevásárolni; ők viszik orvoshoz a gyereket, s ápolják, ha beteg; ők a tanulótársak a házi feladat elkészítésekor. A családfők szívesen teljesítik apai kötelességüket, ha vonatozni, focizni vagy számháborúzni kell... Úgy vélem, a magyar szociológusoknak nem is kellene hasonló felmérést végezni, hiszen az olasz gyerekek tapasztalataiból igencsak magunkra ismerhetünk. Elég körülnézni az utcán, a boltokban, az orvosi rendelőkben vagy a családi otthonokban. Hogy mégis mit lehetne jobban, másként, talán egy kicsit arányosabban? Erről évtizedek óta folyik a vita, minden eredmény nélkül. Szomorú vigasz, bár biztató, hogy egyáltalán van munkamegosztás! Mert sajnos, sok az olyan élethelyzet, ahol nincs, nem lesz — és nem is lehet. Vörös Márta Az Én Újságom negyedszer 1889 karácsonyán indította Pósa Lajos Az Én Újságom című gyermeklapot, s ez 56 évfolyamot ért meg. Aztán 1956-ban ismét megjelent egy-két szám, majd 1988-ban könyves magazin jelent meg ezen a címen. Most folyóiratként negyedszer indult útjára Az Én Újságom. Az Orfeusz kiadó lapját a József Attila Alapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. Ha a színvonalas kiadvány életképes lesz, idővel hetilappá lehet. / Életrevaló plussz vetélkedősorozat Az ország iskolái között vetélkedő sorozatot indít a televízió ifjúsági stúdiója, a Cimbora, a Szia magazin, a Pharmavit Rt és a Semic Interprint Kft. Az Egészségesebb iskolát! elnevezésű programban négy iskola diákjai kezdték meg versengésüket a Téli Cimbora svájci táborában, ehhez csatlakozhatnak a többlépcsős verseny során az ország diákjai, iskolái. A Mól Rt pályázata gyerekeknek A Mól Rt pályázatot írt ki 10-16 éves diákok részére a céget jelképező figura megtervezésére. A rajzpályázatokat március 28-ig kell beküldeni a Mól Rt-hez vagy a televízó- hoz, a borítékon feltüntetve: MÓL Rt pályázat. Az értékes fődíjon kívül sok különdíjat is kiadnak a szervezők. Nem kell több erőszakos játék A kölni Komputer ’94 kiállítás és vásár megnyitásakor ünneprontó kéréssel fordult a számítógépes és videojátékok készítőihez a német ifjúságügyi minisztérium államtitkára; felszólította őket, hogy önként mondjanak le az erőszakot, a faji gyűlölködést, a pornográfiát sugalló és terjesztő elektronikus játékok előállításáról, a kereskedők pedig ezek forgalmazásáról. Hangsúlyozta, hogy a fogékony és nyitott gyerekek gondolkodását, cselekedeteit nagyban befolyásoló számítástechnikának az értelmesen alkotó, innovatív tevékenységre kell sarkallnia. Európába úsznak a műanyag kacsák A műanyag állatokat szállító hajó két évvel ezelőtti elsüllyedése nem került a lapok címoldalára, hiszen személyzete megmenekült, az Északi Jeges-tengerbe borult rakomány pedig nem olaj vagy más kömyezetromboló anyag volt. Curtis Ebbesmeser amerikai oceanográfus azonban figyelemmel kísérte az elsodródott tárgyak, 29 ezer műanyag állat sorsát. Két évig nem sok vizet zavart az állatsereglet, mert befagyott a jégbe. Nemrég azonban az olvadás kiszabadította őket, és a kacsacsapat most Európa felé sodródik. Számítógépek az iskolában Tarjányi Zsolt a számítógép kapcsolási rajzát magyarázza fotó: király j. Béla „A számítógép nem a kívánságaidat, hanem a parancsaidat teljesíti!” Ezzel a felirattal találják magukat szembe minden számítástechnika órán a tanulók a kaposvári Kinizsi lakótelepi Általános Iskolában. Az intelem, amit e mondat magában hordoz jól érthető a gyerekek számára, hisz a parancs határozottságot tételez fel. Határozottak pedig csak a biztos tudás birtokában lehetünk. Az óra nagyon fegyelmezetten kezdődik, majd ahogy belemelegednek a munkába, s megszületnek az első eredmények, már zsongás tölti be a termet. — Nem zavar, ha nincs néma csend, itt a beszélgetés tárgya is maga a számítástechnika — magyarázza Mátyus Valéria igazgatóhelyettes, számítástechnikai szaktanár. — Nálunk ötödiktől mindenki megismerkedik a gépekkel, és tavaly már tagozatos osztály is indult, ők heti két órát töltenek a szaktanteremben, először gépkezelési, majd software és hardvare ismereteket kapnak, sőt tanulják a programozást is. A négy év alatt 300 órában oktatjuk számukra ezt a tárgyat. A tanárnő most szerzett másoddiplomát, Fila Gyula kollegájával együtt foglalkozik a gyerekekkel. Maguk készítik a segédanyagot, mert a helyi tematikához kapcsolódó tankönyvet nem találtak. Talán azzá válik majd Mátyus Valéria diplomamunkája, melyet két intézmény minősített és tankönyvnek javasolt, ám ennek megvalósulása nem egyszerű. — Milyen haszna van a diákok tanulmányi munkájában a számítástechnikának? —- Kialakul egy sajátos feladattudatuk, erősödik a probléma megoldására irányuló akarat, intenzívebb lesz a figyelem. A tagozatos osztályba kerülésnek egyébként feltétele a négyes átlag, s itt a nyelvtanulás is emelt óraszámban megy. Vannak nyelvi programok, ami a tanulást segíti, a matematikában szintén jó szolgálatot tehet a gép. Az iskolában három és fél évvel ezelőtt kezdték kialakítani a két szaktantermet, a technikai felszerelésre az intézmény költségvetéséből gaz- dálkodták ki a pénzt. Jelenleg 26 számítógéppel rendelkeznek, közel két és félmillió forintos értékben. A tanulók oktatása mellett a pedagógusok felkészítését is fontosnak tartják, a tantestület fele már gyakorlottan kezeli a komputereket: most épp a szövegszerkesztést tanulják. A nevelők napi munkájukhoz is használják a modem technika vívmányait, a matematika dolgozatokat rendszeresen a gépek értékelik. Ez a felszereltség tette lehetővé, hogy az iskola nevelőtestülete vállalkozhatott az országos Zrínyi Ilona matematika verseny megyei koordinátori szerepére. A matematikán kívül a többi tantárgyban is segítséget nyújt a számítógép, vannak nyelvi programjaik, és jól hasznosítják a földrajz és fizika órákon. Az ötödikes Tarjányi Zsolt a számítógép kapcsolási rajzával lepte meg tanárát, látszik, hogy jó érzéke van az elektronikához. Mikor a tagozatos osztályba került már ismerte a számítógépet, mely a matek házifeladat buktatóin is átsegítette. Kulcsár István, aki az osztály másik számítástechnikai "tudora", a papája példáját követi, tőle tanulta az első fortélyokat. Ő a nyelvtanuláshoz használja társnak a gépet. Mint az iskola vezetői elmondták a számítógépes osztályba járó gyerekek szülei igyekeznek otthonra is beszerezni valamilyen gépet, esetleg maguk is használják azt a munkájukhoz. Az intézmény nemcsak oktatja az ismereteket, hanem szinte minden területen használja is a számítógépet, a könyveléstől a könyvtárig, a dolgozatértékeléstől a versenyekig. Izményi Éva Kincskereső kincset terjesztenek Húsz év óta hazánkban az egyetlen irodalmi folyóirat a Kincskereső, amely a 10-14 éves gyerekekhez szól évente kilenc alkalommal. Az évforduló alkalmával aranylappal és Kisködmön díjjal jutalmazta a szerkesztőség azokat a pedagógusokat, akik segítik terjeszteni a Kincskereső kincseit. Megyénkből elismerést kapott Oravecz Lászlóné (Általános Iskola Balatonföldvár), Horváth János (Csokonai Általános Iskola Nagybajom), Vörös Klára (Gyakorló Általános Iskola Kaposvár) és Vörösné Komáromi Ildikó (Toldi Miklós Általános Iskola Kaposvár). Miért jó falun? A Magyar Falusi- Tanyai Vendégfogadók • Országos Szövetsége pályázatokat írt ki 6-18 éves fiataloknak. Az egyik pályázatot, melynek beküldési határideje 1995 június 15-e, főleg a falun, a tanyán élő gyerekek számára hirdették meg. Az ő feladatuk az, hogy egy levélben részletesen írják meg, miért szeretik lakóhelyüket, milyen élményekhez juthat az a városi gyerek, aki néhány hetet töltene a falun vagy tanyán. A másik pályázatot október 15-ig várják olyan fiataloktól, akik falun, tanyán nyaraltak és leírják élményeiket és azt is, hogy miért mentek vagy mennének máskor is vidékre nyaralni. A pályázók levelükhöz mellékelhetnek illusztrációkat, fotókat, rajzot, vagy újságkivágást. Ä legjobb dolgozatok szerzői jutalom-cse- reüdülést nyernek. A pályázatokat a szövetség címére kell beküldeni, 1126 Budapest Szoboszlai utca 2-4. Gyógyító találmány Isamu Masuda eredetileg gyors pénzszerzési lehetőségnek szánta a mágneses cipőtalpbetétek forgalmazását. Sürgősen sok pénzre volt szüksége, hogy fogyatékos gyermeke operációjához előteremtse a szükséges összeget. A japán üzletember gyógyító erejű találmánya azonban olyan átütő sikert aratott, hogy Masuda ma már a milliárdos forgalmú nemzetközi Nikken cég tulajdonosa. A távol-keleti orvoslásban évezredek óta használják a mágnest, de jótékony hatásának tudományos magyarázatát csak 1939-ben adta meg Linus Pauling: minden vörösvértestben található egy vasatom, így ha a mágneses pólusok a megfelelő helyen találkoznak a véredényekkel, meggyorsítják, köny- nyebbé teszik a vérkeringést. A talpbetét használói határozottan állítják, hogy javul a közérzetük, jobban alszanak és a memóriájuk is felfrissül. Az ősi gyógymód olyannyira áldásosnak bizonyult, hogy ma már a NASA is alkalmazza: az asztronauták öltözetében szintén megtalálhatók a kis mágneslapok. A Nikken a Kenko cipőbetéteken kívül ma már egész termékcsaláddal bővítette kínálatát. Mindegy mit, csak mozogjon a gyerek Először fehér, majd citromsárga övem volt. De remélem, lesz még zöld is — mondta a mezítlábas kisfiú, miközben narancssárga övét gyűrögeti. Pedig a félszegség nem kenyere Puskás Tamásnak. Nincs is rá szüksége, hiszen a negyedikes fiú jószerivel az edzőteremben nőtt fel. Kiscsoportos kora óta gyúrja magát s püföli társait a kaposvári Dózsa edzőcsarnok judóedzésein. Igaz, ez utóbbit önérzetesen kikéri magának. — Itt senki sem verekszik. Nem bántjuk egymást, sérülések sincsenek. A főszerep a dobások, leszorítások, gáncsolások, derék- és csípőfogásoké. Aki igazán profi, az már a leszorítást is gyakorolhatja. Ettől én még, sajnos, messze vagyok — sóhajt a kisfiú, pedig nincs oka szégyenkezésre. Több versenyt is megnyert már, legértékesebb díja egy országos verseny második helyezése. Persze az sem kevés, hogy az osztályban senki sem mer vele ujjat húzni. — Egy fiú erősebb csak nálam, de ő legalább két fejjel magasabb. Egyébként verhetetlen vagyok, de sosem fitogtatom az erőmet. Ha piszkálnak, persze ütök, de egyre kevesebbet. Ahogy szaporodtak az ellenőrzőmben a beírások, úgy szelídültem. Ma már csak akkor verekszem, ha muszáj — mondja higgadtan Tamás, aki talán nem is sejti: Horváth Zoltán taszári testnevelő edzésein a judo csak keret az egészséges, sokoldalú mozgáshoz. Ha a küzdősportokra nem is, ez utóbbira mindenkinek szüksége van. — A természetes, utánzó és koordináló mozgások szerepe óriási gyermekkorban. Az élet első tíz évében eldől, ki milyen egészségben éli le az életét. Amit addig kaptunk vagy nem kaptunk, abból gazdálkodunk a toyábbiakban — vallja Szerb György testnevelő, két gyermek édesapja, aki nagyobbik fiát kísérte el az edzésre. S míg Bence ugrik, fut, edz, a kisebbik gyerek a szőnyeg szélén ismerkedik a sportolók életével. — Mindegy, .hogy mit, csak valamit sportoljon a gyerek. Ebben a korban a lényeg az általános képességek, hajlékonyság, ügyesség, gyorsaság, állóképesség sokoldalú és játékos fejlesztése. Az, hogy az életkorának megfelelő meny- nyiségű és minőségű ingert kapjon. Ez az alap, amelyre később bármit lehet építeni. Sportágat ráérünk 11 éves korban választani. Ebben óriási a felelőssége a szülőknek, óvónőknek és tanítóknak. Ezért inkább pedagógust, edzőt válasszunk gyermekeink mellé, mintsem sportágat. Egy jó testnevelő mindegy, hogy milyen sportot oktat, ha a gyerek életkorának megfelelően teszi. Gyermek- és kisiskolás korban dől el minden. Figyeljünk hát gyermekeinkre! Széki Éva Kis judósok a Dózsa edzőcsarnokában fotó: kovács tibor
