Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-17 / 64. szám

1995. március 17., péntek SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Egyszerű fohász Napjainkban az indulatok nem csak hullámzanak, hanem olykor magasra csapnak. Rosszkedvű Magyarország, s már régóta az. Miért? Az elemzését megha­gyom a politológusoknak. A magam egyik okáról, csak pár szóban. Úgy tűnik, mennél szegényebbek vagyunk, annál vandálabbak, és úgy távolodunk a bűvös Európától. Az osztrák autópályák mellett, fotocellás il­lemhelyek, automaták, ép parko­lók vannak. Az utcák és a közte­rek legendásan tiszták, a szobrok épek, és így van ez még nyuga­tabbra. Nálunk lelopják kará­csony előtt a fenyőfák csúcsait, beverik a telefonfülkék oldalait, egy héten belül leszakítják a buszmegállók műanyag székeit. Fekete sprékkel, undok felirato­kat fújnak a falakra. A Kossuth Lajos utcában a most felújított tömbházon még a festék sem száradt meg, milli­ókba kerülhetett, és már elrondí­tották. Kik lehetnek ezek a gyá­vák, akik az éjszaka sötétjét fel­használva rongálnak? S náluk, tán még elvetemül- tebbek, a nemzeti emlékhely gyalázók. Somogyváron a 900 éves bazilika és monostor rom­jait a régész tizennégy évig ásta ki. Tengersok pénzbe kerülhe­tett, és Szent László király sírja fölé állított jelképes szarkofág, az üvegtetővel védett, páratlan értékű oszlopok, a bejárat mel­letti obeliszkek. Kiknek lehetett mind ez útjában. A kövek teteje letörve, a szar­kofág üveg berakata megron­gálva, s az oszlopokat védő tető: még rajt a tégladarab, amit a jel­zőkkel eléggé el nem ítélhetők felhajítottak, bezúzták, s minde­nütt szilánkok. Hová tart ez az ország? Mondhatnák, kisebb gond is na­gyobb annál, hisz megszámlál­hatatlan az éhes ember, az éjsza­kánként randalírozóktól nem le­het aludni, és a gyilkosok oly szemérmetlenül ölnek, hogy a sötétnek mondott középkor ezekhez képest megszégye­nülne. Mégis. Nem lehet feladni. A lelkeknek kellene meggyó­gyulni, s tán több lenne a kenyér. Uram, add, hogy úgy legyen! Ujkéry Csaba Felhívás A Magyar Agrártudományi Egyesület Somogy Megyei Szervezete meg kívánja újítani egyesületi életét. Ezért kéri régi tagjait, akik tagságukat fenntar­tani szándékoznak és mindazo­kat a szakembereket, gazdálko­dókat, szervzeteket, akik érdek­lődnek az egyesület tevékeny­sége iránt, fontosnak tartják az agrártudományok művelését, az agrárgazdaság újjáteremtését és mindezekben önként, szíve­sen munkálkodnak, jelezzék szándékukat az alábbi jelentke­zési lapon, amelyet kérünk mi­nél előbb, de legkésőbb már­cius 31-ig a MTESZ Somogy Megyei Szervezetéhez (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 1/c) el­juttatni. Bízva tagtársaink elkötele­zettségében, az új jelentkezők érdeklődésében és tenniakará- sában várjuk jelentkezésüket. Dr. Horn Péter akadémikus, a Magyar Agrártudományi Egyesület országos elnöke Dr. Tóth Károly MAE Somogy megyei elnöke Bóna József MTESZ Somogy Megyei Szervezet elnöke Jelenkezési lap A Magyar Agrártudományi Egyesület Somogy Megyei Szerve­zete felhívására ezúton jelentkezem. Kijelentem, hogy az egyesület munkájában —r tagsági viszonyomat megújötva rendes tagként, — tagsági viszonyt létesítve új tagként, — illetve a MAE jogi tagjaként (a megfelelő rész aláhúzandó!) kívánok részt venni. ...............................1995. március...........nap. a láírás Név:........................................................Telefon:............................... L akcím:.................................................................................................. l evelezési cím: ...................................................................................... ( Kérjük, hogy a jelentkezési lapra ismeretségi köre figyelmét is szíveskedjen felhívni. A lap másolható!) Főleg fiatal házasok raknak fészket Kaposvár füredi városrészében. 1987 óta kétszeresére nőtt a gyerekek száma: most négy csoportban száz kisgyerek jár a kaposfüredi óvodákba. fotó: király j. béla Marcali önkormányzat kontra „F” kategória Harcban, perben. Haragban(?) Két éve tart az áldatlan küzde­lem Marcaliban a magasabb fi­zetési besorolást, az „F” kate­góriát követelő pedagógusok és az iskolákat működtető, anyagi gondokkal küszködő önkor­mányzat között. S az intézmé­nyek igazgatói az ütközőpont szerepét kénytelenek betölteni. Viták törnek ki, s ezek sértő­déssel végződnek. Egy nem igazán jól megalkotott, külön­bözőféleképpen értelmezhető rendelet a pedagógusok illet- ményi nomenklatúrájában az „F” kategóriát két alapra he­lyezte: „kell'’, illetve „lehet”. Már ez sem volt szerencsés, hi­szen csak a „kell” az egyér­telmű; ehhez azoknak a taná­roknak van joguk, akik lega­lább két diplomát tudnak fel­mutatni, s mindennapi munká­jukban hasznosítják is. Egészen más a helyzet a „lehet” ügyé­ben. Ez egy oklevél esetén is biztosíthatja — elvileg — az „F”-et, ha az iskola vezetőjé­nek véleménye szerint az illető évek során át végzett munkájá­val igazolta, hogy arra érde­mes. (Mellesleg lehet Valaki­nek nagydoktorija vagy három egyetemi diplomája is, ha azokra a tanintézet gyakorlatá­ban „nincs igény”, az illető könnyen vesztes helyzetbe ke­rülhet lényegesen alacsonyabb képzettségű kartársával szem­ben is.) A legkényesebb helyzetben alighanem a Petőfi iskola van, ahol alapkövetelmény a gyógypedagógusi oklevél. De „kapásból” kérdéses annak a helyzete, aki „csak” gyógype­dagógus bár a speciális hely­zetből adódóan — és gyakor­lati pedagógiai ismeretekkel felvértezve — mint „normál” pedagógus is tanítja a „gyógy­pedagógiát” nem igénylő, csak másképpen problémás gyere­keket... Zavar ez minden mennyi­ségben. Az iskolaigazgatót köti az önkormányzati utasítás, hogy csak a teljesen egyér­telmű, „kell” eseteket írhatja alá. A megkérdőjelezett tanár viszont joggal „veri a vasat”, hiszen nemegyszer olyan ano­mália fordul(t) elő, hogy — épp a joghézag miatt — egye­temi oklevelekkel rendelkező tanár marad az alacsonyabb ka­tegóriában, míg a „csak” tanár­képzőt végzett kollégája meg­kapta az „F”-et. Marcaliban szinte minden iskolában van pedagógus, aki arra kényszerül, hogy munkaügyi bírósági íté­lettel szerezzen érvényt — többnyire az ítéletek szerint is — jogos igényének. Az ön- kormányzatnál eddig tíz olyan perről tudnak, amelyben a bíró­ság a pedagógus mellett dön­tött, szerintük nem igazán jog­szerűen. Ahol még nem dőlt el a küz­delem, ott tart a harc. Ahol már igen, ott nem árt szőnyeg alá söpörni a kölcsönös haragot. Nem áldásos, ha a gyerekek lát­ják a kárát. Kár egyébként is mindkét oldalon bőven van: a „sze­gény” marcali önkormányzat­nak millióiba kerül visszame­nőleg kifizetni az „F”-be sorolt tanárokat. Azok pedig, akik hi­tük szerint jogosak lennének erre a minősítésre, de attól megfosztották őket, általában havi tízezer forinttal kapnak kevesebbet. S e helyzetben, bi­zony, nem tudnak és nem is akarnak udvariasan moso­lyogni. Inkább, míg lehet, har­colnak vélt vagy valós jogai­kért. Kun G. Tibor Tisztújítás az MDF-nél Befejeződtek a tisztújítások az MDF somogyi helyi szerveze­teinél és a megyei választ­mányban. Titkos /szavazás eredményeképp továbbra is Kari Péter a demokrata fórum megyei elnöke, alelnökeivé pe­dig Steiner Dezsőt és Varga Zsoltot választották. Az orszá­gos választmányba dr. Gaál Antalt, dr. Fekete Gábort, Fogl Józsefet és Kari Pétert delegál­ták. Varga Zsolt alelnök a teg­napi sajtótájékoztatón, a párt megyei szervezeteinél lezajlott tagsági revízióról elmondta: 28 működő szervezete van az MDF-nek Somogybán, kétszer annyi, mint tavaly. Jó tendenci­ának értékelte, hogy tagjaik lét­száma az utóbbi két hónapban 35-tel gyarapodott, jelenleg 5-600-an vannak. Kari Péter szerint a szocia­lista párt által nemrég bejelen­tett megszorító intézkedésekből egyértelműen látszik, hogy a kormánynak nincs koncepciója a gazdasági problémák kezelé­sére. Lépései ötletszerűek, nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Az MDF megyei elnöke azt is elmondta: bizonyos létszám alatt a pártoknak el kellene gondolkodniuk azon, hogy szükség van-e rájuk. A megyei szervezet a hasonló erők össze­fogására törekszik; nemcsak a három, polgári szövetséget al­kotó párttal, hanem a kisgaz­dákkal is szeretnének együtt­működni. Erre a tavaszi próba- voks rendezvényen is lehetősé­gük lesz. S. P. G. Teológiai bizottság A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar közös teológiai bizottságot ho­zott létre. Ez a bizottság a magyaror­szági egyházakat és a társa­dalmat egyaránt érintő, égető kérdésekkel hivatott foglal­kozni. A tizenhat tagú bizott­ság március 20-án kezdi meg munkáját. Az ökumenikus tanács már­cius végén a Fasori Evangéli­kus gimnáziumban tartja kibő­vített rendkívüli közgyűlését. E közgyűlésen — egyebek mel­lett — az alábbi témákról hangzanak el előadások: Az egyház egysége — Európa egysége (előadó: Peter Beier), A Leuenbergi egyházi közös­ség (előadó: Wilhelm Hüff- meyer) és a A Leuenbergi egyezmény háttere és perspek­tívái Magyarországon. A PDSZ felszólítja a kormányt A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza március 12-i döntéseit. Ha a kormány a reál- és a nominál­bér csökkenését nem tudja megakadályozni, a szakszerve­zet április második felében szé­les körű demonstrációt szervez, amennyiben továbbra sem tör­ténnek változások szeptember­ben sztrájkot hirdet. Az ügy­vivő testület állásfoglalásáról Soós Gábor ügyvivő tájékozta­tott. Mint elmondta: a tavaly alakult sztrájkbizottság szak- szervezetei a konkrét érdekvé­delmi feladatok megbeszélé­sére és az esetleges sztrájk egyeztetésére együttes ülést szervez március 24-re. Az MSZP a tárgyalások híve Tabajdi Csaba, a miniszterel­nökség kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára sajnálja, hogy a magyar-román alapszerződés ügyében a ma­gyar kormány minden erőfeszí­tése ellenére a másik félnél nem volt hasonló kompromisszum­készség. A tárgyalásokat azon­ban folytatni kell. Az MSZP Közép- és Kelet-Európai tago­zatának elnöki tisztét is betöltő politikus tegnap az MSZP Kö­zép- és Kelet-Európai tagozata és a Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi tagozat együttes ülé­sén nyilatkozott. Az MTV levele Horn Gyulához A Magyar Televízió Közalkal­mazotti Tanácsa tegnap levelet intézett Horn Gyula miniszter­elnökhöz, Gál Zoltánhoz, az Országgyűlés elnökéhez, il­letve a médiatörvény hatpárti egyeztető tanácsához. A levél­ben a testület kérte a Magyar Televízióval kapcsolatos aktuá­lis kérdések tárgyalásának ha­ladéktalan megindítását az ér­dekképviseletek — így a köz­alkalmazotti tanács — bevoná­sával. Szakszervezeti tiltakozások A hétvégi kormánydöntéssel kapcsolatban újabb szakszerve­zetek foglaltak állást tegnap. Elutasítják a szigorító intézke­déseket, s tiltakoznak amiatt, hogy a kormány elmulasztotta az előzetes egyeztetést. Az Au­tonóm Szakszervezetek Szö­vetsége a kormánydöntést egyoldalú, a tárgyalást nélkü­löző lépésnek tekinti. Az Ér­telmiségi Szakszervezeti Tö­mörülés szerint a kormány dön­tésének puccsszerű módja alapvetően sérti az érdekegyez­tetésben részt vevő szociális partnerek érdekeit. Együttműködés a svájci rendőrökkel Együttműködési megállapodást írtak alá tegnap Békéscsabán, a Békés Megyei Rendőr-főkapi­tányság és a svájci' Thurgau kanton rendőrségének vezetői. A két szervezet 1991 óta áll kapcsolatban egymással, jelen­leg éppen a svájci kanton rend­őriskolájának 24 hallgatója is­merkedik egyhetes békési kép­zésen a magyar rendőrök mun­kájával. Az aláírt szerződés alapján az eddigieknél is rend­szeresebbé válik a két rendőrség között a tapasztalatcsere, to­vábbá a számítógépes bűnüldö­zésben valamint a kábítószeres bűnözés elleni küzdelemben. Solymosi nem távozik az SZDSZ-ből Az SZDSZ és az Agrárszövet­ség számára előnyös, hogy Solymosi József, az Agrárszö­vetség elnöke az SZDSZ tör­vényhozási frakciójában foglal helyet. Solymosi már csak azért sem távozik az SZDSZ-ből, mert frakciótagsága nem zárja ki, hogy az Agrárszövetség programja a Parlamentben markánsan jelenjen meg. Konferencia a bűnmegelőzésről Az immár társadalmi jelen­séggé vált bűnözés ellen komp­lex módon, a bűnmegelőzés kormányzati szintre emelésével lehet hatékonyabban fellépni — hangsúlyozta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke azon a ta­nácskozáson, amelyet a bűn- megelőzésről tartottak tegnap. Európa építészetéről Atádon Képek Európa építőművésze­téből címmel nyílt kiállítás a nagyatádi művelődési ház­ban. A képes levelezőlapok tárlatát Szakonyi László épí­tész, a Manufaktúra Kft ügy­vezetője ajánlotta a megjelen­tek figyelmébe. A tárlatrendező elv az volt, hogy betekintést, jobban mondva kitekintést adjon Eu­rópa építőművészetének tör­ténetébe a múlt századtól nap­jainkig. Történt mindez annak az óriási anyagnak a szelektá­lásával, amely a nagyatádon már közel két évtizede mű­ködő képeslap-gyűjtő kör tag­jai gyűjtöttek össze. A tablók összeállításakor a rendezők témánként, a föl­drajzi hely és az építészet stí­lusának figyelembevételével válogatták össze az anyagot, sorozatot alkotva egy-egy er­délyi színházról, vagy éppen az egyik francia ékességről. Ily módon egymás mellé, fölé kerültek a már megfakult, vagy éppen az újság csillogá­sában pompázó lapok a Ko­lozsvári Nemzeti Színházról, és egy másik tablón az Eif- fel-toronyról. Ez a rendező elv szinte tör­ténelmi mozgóképpé tette a pillanat képeit, hiszen az ugyanazon épületről készült különböző képek sora olykor egy egész évszázadot is át­ölel. Ebben a kalandos időuta­zásban a március 28-iki tár­latbontásig vehetnek részt az érdeklődők. (Balassa)

Next

/
Thumbnails
Contents