Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-17 / 64. szám

1995. március 17., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Bővítik a 3-as iskolát Bővítik a barcsi III-as iskolát - erről tárgyalt legutóbb a város- fejlesztési bizottság. Száznegy­ven kisdiák jár ide, s ez indo­kolja az iskola szociális helysé­geinek modernizálását. Az is­kola vezetőségének kérésére a bizottság felülvizsgálta az igényt, s javasolta a képvi­selő-testületnek a vizesblokk és két öltöző kiépítését. Három új tanterem és egy könyvtár kialakítását is java­solta a városfejlesztési bizott­ság az említett oktatási intéz­ményben: ezek enyhítenék a zsúfoltságot. Ha a javaslatot el­fogadják, s elkészül a három új tanterem, lehetővé válik az, hogy a most még két külön épü­letben folyó oktatást koncent­rálják - egy helyen. Ez jó lenne a tanulóknak, mert nem kellene az órák közti szünetben 300 méter távolságra, a másik épü­letbe vonulni. G. A. Három évig nem is álmodtak új beruházásról Komlósdon kevés a pénz — Kevés pénzből gazdálkod­hatunk, de egy kicsit szeren­csések is vagyunk: tavalyról „örököltünk” 1,5 millió forint pénzmaradványt — mondta Kiss Pál polgármester. A komiósdi képviselő-testület 9 millió forintnyi költségvetést szavazott meg. Ez az összeg csak a legégetőbb kiadásokra elég. A komlósdiak ugyanis hitelt vettek fel a tavalyi gázprogramhoz. A péterhidaiakkal közösen elvég­zett beruházáshoz 5,4 millió fo­rint kölcsönt kaptak az egyik pénzintézettől. — A törlesztést megkezdjük, évente másfél millió forintot kia­dást okoz ez számunkra. Mivel a költségvetésünkben ez jelentős tétel, így az idén nem tervezünk nagyobb építkezést — tette hozzá a polgármester. A Dráva menti kisfaluban vár­hatóan három évig nem álmod­hatnak új beruházásról. Előrelá­tóan gondolkodnak: ha az év vé­gén mégis marad pénzük, abból újabb részletet fizetnek ki a banknak. A szűkre szabott keretet minél hatékonyabban használják fel. A különféle segélyek, támo­gatások mellett a döntő hányadot a helyi intézmények fenntartására fordítják. Kiss Pál azt is el­mondta, hogy másfél millió fo­rintba kerül az idősek otthonának működtetése. A kevés pénz elle­nére nem zárják be az intéz­ményt: a környék nyugdíjasai ugyanis itt kulturált körülmények között tölthetik el idejüket. A komlósdiak a művelődési otthon fenntartására 440 ezer forintot szavaztak meg, új könyvekre az idén 50 ezer forintot költenek. Ami a költségvetési rendelet-ter­vezet összeállításánál is kiderült, nem kis tétel az általános iskolá­sok és az óvodások után fize­tendő hozzájárulás mértéke. Je­lenleg négy diák a babócsai isko­lában, 24 a barcsiban tanul. A komiósdi ovisokat ugyancsak Barcsra viszik. Az előzetes szá­mítások alapján a helyi önkor­mányzat több százezer forintot fizet majd a gyerekek után. (Harsányi) Készülődés Raksányi Lajos festőművész centenáriumára Emlékbizottság Csurgón Csurgó méltóképpen akar megemlékezni Raksányi Lajos festőművész-tanár születésé­nek közelgő 100. évfordulójá­ról. A képviselő-testület által támogatott Raksányi-emlékbi- zottság tagja egykori tanítvá­nya, Soltra Elemér festőmű­vész, nyugalmazott főiskolai tanár és az ünnepelt lánya, Raksányi Olga is. A centenáriumra szeretnék felkutatni a magántulajdonban levő nagy számú Raksá- nyi-festményt. S ha kölcsön kapják, minden képet kiállíta­nak Csurgó új múzeumában, amelynek első kiállítási terme a gyűjtemény 52 állandó da­rabjával nyílna meg. Soltra Elemér emellett a tanítványok állandó tárlatát is szorgal­mazza, s egy értékes éremgyűj­teményt is felajánlott a múze­umnak. Van esély arra, hogy az Egyesült Államokban a kö­zelmúltban elhunyt egykori Raksányi-tanítvány, a tenge­rentúl ünnepelt, a Kennedy család tagjait és a legismertebb Mindszenty-portrét is meg­festő Schmidt Béla hagyatéká­ból is kerülhet ide kép. Végre a köztiszteletben álló művész-pedagógushoz méltó kiadványban együtt olvashatók lesznek a róla megjelent írások, s összeáll egy régóta várt élet­rajz is a közismerten szerény alkotóról. A tervezett Raksá- nyi-archívumot az egykori in- temátusból alakult múzeumban hozzák létre, a művész utolsó csurgói lakásának szomszédsá­gában. Horváth József Alkatrész Barcsról exportra. Nagysorozatú gépalkatrészeket szállítanak Németor­szágba a barcsi Seres vállalkozástól. A cég, ahol jelenleg tíz főnek adnak munkát, a tevé­kenység bővítését tervezi. Az elképzelések szerint további öt munkást vennének fel ahoz, hogy a megnövekedett megrendeléseket teljesíteni tudják. fotó: pölöskei tiborné Nem is csoda, hogy megszűnt, ha tíz litert vittek Tej helyett csak panasz árad Rinyaújlakon — Jó ára van a malacnak; bezzeg most meg az nincs — mérgelődött Beck László ri- nyaújlaki gazda. — Mikor több malacunk volt, akkor nevetséges áron lehetett el­adni. Ez bosszantó... Beck Lászlóék portájukon ál­lattartásra rendezkedtek be; van lovuk és szarvasmarhájuk is. A tej értékesítése azonban — mint mondták — mostanában nem kifizetődő, jövedelmük ebből igencsak gyenge. Amit fejnek, annak a tejnek egy ré­szét, persze, eladják, de ők ma­guk is sokat fogyasztanak. — Tavaly bezárták az újlaki tejcsamokot — mondta Beck László. Majd, mintegy magya­rázatként hozzátette: — Nem is csoda, hiszen naponta összesen ha tíz liter tejet vittek a gazdák. Érthető, hogy így nem érdemes fenntartani a tejcsamokot. Meg aztán a korábbi évek során csak ebben a faluban száz szarvas- marha járt ki a házaktól, napja­inkban pedig mindössze hu­szonkettő... A rinyaújlaki gazda csaknem három hektár földön gazdálko­dik, s emellett még hatszáz­nyolcvan négyszögöl szőlőt is művel. Mint elmondta: elég gyenge volt a tavalyi termésük, így kevés a takarmány is. Több mint két hektáron vetettek ku­koricát, és összesen csak öt­vennyolc mázsa termett. A ta­vaszi árpával sem voltak meg­elégedve. Az állatok ellátásához szük­séges takarmányt Beck Lász­lóék mindig maguk termelik meg, mert ezzel tetemesen csökkenthetik költségeiket. Mind a sertés, mind a szarvas- marha tartása kevesebbe van így, mintha pénzért kellene vá­sárolni az étetnivalót. — Aki ál­latot tart, tudja ezt — mondta. — De annak nincs ünnepnapja sem, mert dolgozni kell akkor is... A gazda figyelő, törődő gondoskodása nélkülözhetetlen az állat számára. Beck Lászlóék most már csak hárman laknak a rinyaúj­laki családi házban; nagyobbik gyerekük „kirepült”, a kisebbik fiú meg egyetemre jár. A na­gyobb gyerek is — mint el­mondták — gyakori vendég otthon. S ha a szükség úgy hozza, segít is nekik a gazdál­kodásban. Gamos Adrienn Videóklub Lakócsán Nem mindenütt mondhatják el, hogy látogatott lenne egy-egy te­lepülés könyvtára. Lakócsán Fucskár Józsefné könyvtáros ennek éppen az ellenkezőjéről számolt be. — A fiatalok és a felnőttek körében egyaránt népszerű a bib­liotéka — mondta. — Nagy előnyt jelent a tanulóifjúságnak, hogy az iskola szomszédságában vagyunk. Az olvasók nemcsak könyveket kölcsönöznek, hanem folyóiratokat is. A községi isko­lai könyvtár 14 ezer 500 kötetes, és ebből 1800 a nemzetiségi ki­advány. Kétszázhatvanhét bei­ratkozott olvasónk van. Videó­klub is alakult Lakócsán, ennek a működtetését a barcsi városi könyvtár támogatja. Kéthetente tartanak összejövetelt. Minden pénteken viszont videófilmvetí­tés van, és ez is egyre népsze­rűbb a településen. Tavaly sike­rült felújítani a bibliotéka köny­vállományát, lemezből azonban csak hármat tudtak vásárolni. Különösen kedveltek a mese- és a verses lemezek. A könyvtárra viszont ráférne a tatarozás, mert utoljára tíz éve végeztek el na­gyobb felújítást. G. A. Barcs újságot szeretne A barcsi önkormányzat műve­lődési, oktatási és sportbizott­sága legutóbbi ülésén áttekin­tette a képviselő-testület a Dráva Völgye újság újraindítá­sának lehetőségét. A testület felkérte Feigli Ferenc polgár- mestert, hogy kezdjen tárgyalá­sokat ez ügyben. Támogatják a rászorulókat Babócsán az idén 66,5 millió forint költségvetésből gazdál­kodnak. Ebből az összegből 9 millió forintot költenek külön­böző segélyekre. Csaknem öt millió forintot emészt fel a jö­vedelem pótlósok támogatása is. A faluban 130 munkanélküli él. Emellett a helyi önkormány­zat több mint 40 millió forintot fordít az általános iskola, a böl­csőde és az óvoda fenntartá­sára. Munkanélküliek Vízváron Vízváron jelenleg 32 regisztrált munkanélküli él. A legfrisebb felmérések szerint a faluban 16 személynek folyósítják a jöve­delempótló támogatást. Az ál­lás nélkül maradtak csoportjá­ban igen magas a pályakezdő fiatalok aránya: számuk eléri a tizet. A frissen végzett, de elhe­lyezkedni nem tudó fiatalok közül hat szakmunkás, egy szakközépiskolát végzett, míg hárman technikusi képesítést szereztek. A környék települé­sein kevés a munkahely, így to­vábbra is nehéz elhelyezkedni. Éjszakai garázdák a sétálóutcában Többször is járnak éjszaka ga­rázdák Barcs központjában, s eddig még nem sikerült lelep­lezni őket. A városi önkor­mányzat az eredménytelenség miatt Barcs központjában al­kalmazott négy éjjeliőr állását meg is szüntette, s a rendőr­ségre bízza a fokozott ellenőr­zést. A sétáló utcában a leg­utóbb két villanyoszlopot és egy kerékpártárolót rongáltak meg ismeretlen tettesek. Két vekni kenyér hetente — Néha csak két vekni kenye­ret tudunk venni. Hetente — ál­lítja kesernyésen Magyar Pé­ter. A férfi feleségével együtt gyűjtögette a tüzelőnek valót, amikor találkoztunk a babócsai határban. — Csak hangosan, beszéljen. Az sem baj, ha kicsit kiabál — folytatja a középkorú ember. — Majdnem süket vagyok az egyik fülemre. De már egész jól megtanultam szájról olvasni. Tudja fene, lehet, hogy ezzel kezdődtek a bajok... Megtudom, hogy iskoláit el­végezte, munkába állt. Évekig növénytermesztőként dolgozott a környéken. Egész jól keresett, idővel megnősült. Ám nem ke­rülte el a baj: fránya navalya — ahogy mondta — megtámadta a fülét. — Mostanság mindennel foglalkozom. Hiába kapom a szociálist, de abból bajos meg­élni. Örülök, ha a sors összehoz olyanokkal, akik munkát tudnak adni. Mindenfélét elvállalunk. Most épp az út mentén levágott fadarabokat gyűjtjük össze. A gallyat megkapjuk, jó lesz a té­len. Szerencse, hogy a felesé­gem tud segíteni. Nem érdekel, ha tél víz idején kell csinálni va­lamit vagy nyáron hőgutát ka­pok a szabadban. Meg kell élni. Nekünk nincs mit felélnünk... — 12 ezer forintból kell ki­jönnünk —- teszi hozzá a fel­eség. — Spórolok a főzéssel, a mosással. Nem vagyunk idősek, mégsem járunk sehová. Pedig elábrándozok, hogy az urammal elutazunk valami szép helyre. — Még az a jó, hogy van egy kecskénk, meg néhány tyúkunk. Elkapirgálnak a kertben, tojást adnak. Nagyon vigyázunk rá­juk, nem tudom, mi lenne, ha elpusztulnának — veti oda a férfi. — Majd elfelejtem; egy lovam is van, amit egy disznó­ért cseréltem. Gondoltam, tu­dok majd egy kis munkát vál­lalni. De megeszi a fene... Annyira rossz ez az állat, hogy inkább a vágóhídra kéne kül­deni. — Az egyszer már biztos, nem könnyű az élet. Én már le­mondtam mindenről — legyint egyet Magyar Péter. — De a legrosszabb, hogy nem is re- ménykedhetem én már semmi­ben... (Harsányi) Csurgói parketta Évente százhúszezer négyzetméternyi csaphornyos parkettát gyár­tanak a Csurgói Faipari Kft-nél. A más fűrészipari termékekeket is előállító egykori Se- fag-üzem nemrég vált önálló gazdasági társasággá fotó: kovács tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents