Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-16 / 63. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1995. március 16., csütörtök Bátor emberek hűsége Boldogító igen, légiriadó közben — A jó házasság titka Több mint harminc éve Barcson élnek, lányuk családjával egy fedél alatt. Túl vannak már az aranylakodalmon is: Pető Mihály és Har- nos Márta 1944. november 26-án mondta ki a boldogító igent Budapest egyik református templomában. — Negyvenegyben ismerkedtem meg a későbbi férjemmel — idézi fel a több mint fél évszázada történteket Pető Mi- hályné. — Budapesten a gumigyárban dolgoztam, s az volt az ő munkahelye is. — Vidám természetét látva, mindjárt megtetszett nekem — mondja a férj. — Amikor elkezdtem udvarolni neki, munka után mindig elkísértem; de nem ám hazáig, hanem csak a gyár kapujáig. Pető Mihály és Hamos Márta 1944. november 26-án mondta ki a boldogító igent. — Rendeltünk öt taxit, hogy majd azok viszik a vendégeket — mondja Pét öné. — Felöltöttem a szép ruhámat, aztán megszólalt a légiriadót jelző sziréna... Ezért az anyakönyv vezető elé csak mi álltunk a férjemmel, meg a két tanű. Szerencsénk volt: a légiriadó csak fél óráig tartott. Ezután mentünk a templomba. Azon a napon a templomot is találat érte, nem véletlenül mondta a lelkész, amikor összeadott bennünket: bátorságból jelesre vizsgáztunk, hiszen nem akármilyen időkben fogadtunk egymásnak örök hűséget. Az esküvőnkre végülis húszán jöttek el... Bátorságból és hűségből jelesre vizsgáztak fotó:Pölöskeiné Sok mindenen keresztülment azóta a Pető házaspár. Pető Mihály egy ideig a gödöllői fogolytábor lakója volt, majd 1945 végén a pénzügyőrségnél helyezkedett el, s ott dolgozott négy teljes esztendeig. A fővárosból 1962-ben költöztek Barcsra, s azóta a Dráva-parti településen töltik napjaikat. Nem maradtak magukra: a lányukkal és családjával élnek együtt. Van egy fiuk is, és három unokájuk. S mivel a gyerekek dolgoznak, Petőné vezeti a háztartást. 82 éves férje gyakran betegeskedik, de azt vallja: ilyen korban ugyan már gyorsabban fáradunk, a lelkűk azonban tele van szeretettel. Amikor arról kérdezem őket, mi a jó házasság titka, Petőné így válaszol: — Sokat kell tűrni. No, és hallgatni. Nem szabad egymásra haragudni, mert a hosszú harag a legrosszabb tanácsadó. Gamos Adrienn Több klubot akar a szövetség Volt hadiárváknak 1996. január 1-jétől Egyösszegű térítés Az 1994. évi XLV. törvény módosításáról A „feléledési” szabásról A közelmúltban Ladon jártam, és Gombos László jegyzővel régi iratok között lapozgatva igyekeztünk megnyugtató választ találni ladi levélírónk kérdésére. Olvasónk érdekes témát feszeget, s a válasz is sok kételyt, tévhitet eloszlathat. A kérdés: mi történik, ha a férj a fronton elhunyt, feleségét itthon hadiözvegyként hadigondozásba vették, később mégis férjhez ment, majd a második férje elhuny tával az asszony megint megözvegyült? Megilleti-e ismét a hadiözvegyi pénzellátás? Sokan arra gondolnak, hogy a hadiözvegy az újabb házasságkötéssel elveszítette hadiözvegyi jogosultságát. Akik így vélekednek, tévednek. A Belügyminisztérium önkormányzati tájékoztatójában ezzel kapcsolatban az olvasható: az úgynevezett feléledési szabály szerint az újabb házasságkötéssel elvesztett hadiözvegyi jogosultság feléled, ha a hadiözvegy az újabb házasságban is megözvegyül. A feltétel, hogy a hadiözvegyet annak idején, első férje elvesztésekor hadigondozásba vették és hadiözvegyi ellátást kapott (addig, amíg másodszor is férjhez nem ment). Ladi levélírónk esetében sajnos, a polgármesteri hivatalban nem bukkantunk olyan iratra, amely azt bizonyítaná, hogy első férje elvesztésekor hadiözvegyként hadigondozásba vették, s mint írja, erről nincs megfelelő dokumentuma. így nála az úgynevezett feléledési szabály már nem alkalmazható. A már említett BM-tájékoz- tató felhívja az önkormányzatok figyelmét: „hadigondozás igazolására vonatkozó dokumentumok sem a BM központi irattára, sem a BM történeti irattára és a Magyar Honvédség központi irattára őrizetében nincsenek”, ezért kérik, hogy az ilyen igazolásokat igénylő ügyfeleket ne küldjék ezekhez az intézményekhez.- Arról pedig, hogy hol szerezhetők be a szükséges iratok, a BM Ügyfél- szolgálati Irodája sem rendelkezik információval. „A Magyar Honvédség központi irattárában csak a halál, illetve sebesülés hadi eredeteiével kapcsolatban kezdeményezhető kutatás, adatok azonban csak a II. világháborúban eltűnt, elesett, megsebesült katonákra vonatkozóan vannak, a civil lakossággal és az I. világháború áldozataival kapcsolatban nincsenek” — olvasható a BM-tájékoztatóban a Bel- ügymninisztérium igazgatási főosztályának és a Magyar Honvédség központi irattárának közös közleménye. H. F. A Nyugdíjasok Somogy Megyei Szövetsége hetvenkét településen csaknem száz tagszervezetet tömörít, s ezekben a közösségekben több mint 12 ezer 800 nyugdíjast tartanak számon. Azt a feladatot, amely szerint a szövetségre vár a megyében élő nyugdíjasok társadalmi összefogása, a nyugdíjasszervezetek létrejöttének elősegítése, érdekeinek védelme, szolgálata és képviselete különböző fórumokon, éppúgy sikerrel oldotta meg az elmúlt években, mint a nyugdíjasok közéleti, kulturális, szociális és egészségvédelmi tevékenységének a támogatását. Erre az évre ugyancsak jelentős célokat tűztek maguk elé. A tavaly kezdett munkát folytatva fölkeresik a települések polgármestereit és megállapodnak velük abban, hogyan működhetnek együtt a nyugdíjasklubok és -egyesületek fenntartásában. Arra törekszenek, hogy az idén már minden somogyi településen működjön klub vagy egyesület, amely a nyugdíjasok második otthonaként helyet és programot ad a hasznos időtöltésre, s részt vállal az önkormányzatok egészségügyi, szociális és kulturális feladatainak megoldásából. A megyei nyugdíjasszövetség megítélése szerint a nyugdíjasok többsége szívesen vállalja, sőt igényli, hogy építsenek rá a települések előtt álló célok megvalósításánál, mert ezzel úgy érzi: nem fölösleges, hanem hasznos tagja a társadalomnak, aki megszerzett tudásával, több évtizedes tapasztalataival segítheti az önkormányzatok, a szakbizottságok munkáját. Ahhoz, hogy továbbra is eredményesen dolgozzanak, nélkülözhetetlen a jó együttműködés számos testülettel. Ilyen például a Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége, az MSZOSZ nyugdíjasválasztmányával, a nyugdíj- biztosítási és az egészségbiztosítási önkormányzattal, a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatósággal és a betegbiztosítási pénztárral, a megyei önkormányzattal és az MSZOSZ megyei szervezetével. A mindennapi munkakapcsolat tavaly is több emlékezetes rendezvényben, szociális akcióban játszott fontos szerepet, Múlt csütörtöki számunkban a nyugdíjasoknak szóló oldalon egy időpont értelemzavaró módon még a hadigondozásról szóló, az Országgyűlés által tavaly április 6-án elfogadott 1994. évi XLV. törvényt idézve jelent meg. A szóban forgó szövegrész a volt hadiárvák részére megállapítható, egyösz- szegű térítés folyósításával foglalkozott, és az esedékesség dátumaként 1995. január 1-jét tüntette fel, úgy, ahogyan az a törvényben eredetileg szerepelt. Több olvasónk — a rendelkezésben érintett hadigondozottak — tájékoztatására közöljük: a Kormánypárti képviselőnek manapság nem könnyű szembenézni a nyugdíjasokkal, mert tudja: többet kellett volna tenni értük az elmúlt nyolc hónapban. De látni kell, hogy csak ennyire futotta. Dr.Egerszegi László kaposvári országgyűlési képviselő (MSZP) mondta ezt a közelmúltban a kaposvári nyugdíjasegyesület közgyűlésén. - A gazdasági válság nem hagyja érintetlenül a kormány szociálpolitikai, nyugdíjasokat támogató elképzeléseit sem, a törvény által rá rótt kötelezettségének azonban így is eleget fog tenni. Erre egyik biztosítéknak látszik, hogy megfelelő megoldást találnak a társadalombiztosítás óriási kintlevőségének egyre sürgetőbb behajtására... A képviselő nem magyarázkodott. Nem hárított át senhadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény azóta módosult, és a 28. paragrafus 1. bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lépett: „(1) E törvény a kihirdetés napját követő negyedik hónap első napján lép hatályba. A volt hadiárvák részére a 10. paragrafus alapján megállapítható egyösz- szegű térítés folyósítása 1996. január 1-jétől esedékes. A törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. ” (A módosító paragrafus megjelent a Magyar Közlöny 1994. évi 130. számának 4745. oldalán.) kire semmilyen felelősséget, nem vádolt senkit mulasztással, hanem érveket sorolt. Talán ennek is tulajdonítható, hogy ezen a népes nyugdíjas-közgyűlésen senki sem panaszolta a kevés nyugdíját, az emelés ala- csonyságát. Nem azért, mintha a résztvevők közül bárkit is fölvetne a pénz s nem lenne helye a magasabb nyugdíjnak. A kaposvári nyugdíjasok sem elégedettek a nyugdíjukkal. De megértik azt, amit meg lehet érteni. Az elégedetlenség inkább a huzavonával kapcsolatos. Azzal, hogy amíg az Országházban szélsebesen döntenek a miniszteri, képviselői fizetésekről, a nyugdíjemelésekre már korántsem jellemző ez a gyorsaság: a határozatot egyik parlamenti ülésről a másikra odázzák... (Hernesz) Új nyugdíjtörvény kellene A Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége elnökségi ülésén hangzott el: ahhoz, hogy a nyugdíj megőrizze reálértékét, az előző évi pénzromlás átlagát kellene figyelembe venni az összeg megállapításánál. Sürgették az új nyugdíjtörvény megalkotását; ebben feloldanák azt az ellentmondást, amely abból fakadt, hogy a rendszerváltással megszűnt a támogatásos bérezés, így a korábban nyugdíjba vonultak most alacsonyabb bérek alapján kapnak nyugdíjat. A történelemnek eleven része A tanfolyam hallgatói a történelem eleven részének tekintsék magukat - ezt a látásmódot oltják diákjaikba a tanárok a fam- boroughi (Anglia) főiskolán. Keresve sem találhattak volna különb hallgatót erre a speciális tanfolyamra, mint a dél-angliai Tabitha Barkert, aki 106 éves korában iratkozott be erre a főiskolára. A hölgy, aki most már jó ideje nyugdíjas, korábban ápolónőként dolgozott, maga választotta ezt a felsőfokú szakági képzést. Ha valaki, akkor - korát tekintve - Tabitha Barker igazán a „történelem eleven részének” számít... Ünnepre emlékező kisgyalániak Februárban múlt egy éve, hogy megalakult a Kisgyaláni Nyugdíjasok Egyesülete. A több mint hatvan tagot számláló közösség rendszeresen tartja összejöveteleit, s a témát mindig egy-egy időszerű eseményhez, ünnephez vagy évfordulóhoz igazítják. Legutóbb például megemlékeztek a nemzetközi nőnapról: az egyesület vezetőségén kívül a helyi polgármester köszöntötte a nyugdíjas nőket, s ebből az alkalomból ajándékot is osztottak. Népszavazást kezdeményeznek Két évvel ezelőtt ötvenezer hiteles aláírást már összegyűjtött a női nyugdíjkorhatár fölemelése ellen a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének női választmánya, akkor azonban a parlament nem tárgyalta újra a törvényt. Most ugyanezzel a céllal népszavazás kiírására kezdett aláírásgyűjtésbe az MSZOSZ női választmánya, hogy az akció eredményeként megváltoztassák az érvényben levő törvényt. Nyugdíjaskörzetek Kaposváron A somogyi megyeszékhelyen élő nyugdíjasok számának, életkörülményeinek fölmérésére sajátos módszert fogadott el legutóbbi közgyűlésén a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete. A várost tizenhat körzetre osztják - ennél a választásoknál kialakított körzethatárokat veszik alapul -, s és a területekért felelős nyugdíjasok számon tartják ott élő társaikat, szociális helyzetüket. Centekben gyűlt a vagyon Ötéves kora óta gyűjtötte az egycenteseket az Ohio állambeli Colombóban élő Louis Staffilino, s a 70 esztendős bártulajdonos így 80 ezer dollárt halmozott fel apró címletekben. Amikor úgy döntött, hogy 65 éven át félretett aprópénzét bankban helyezi el, negyven vödömyi egycentest cipelt a pénzintézetbe, s ott több hétbe telt, amíg a 8 millió érmét megszámolták. Kétszáz emelés méltányosságból 1993-ban kétszáz, tavaly 55 kaposvári nyugdíjas részesült méltányos nyugdíjemelésben. Két éve az emelés egy havi átlaga 589 forint volt, a múlt évben 654 forintot tett ki. A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének javaslatára 1993-ban a városi önkormányzat 15 nyugdíjasnak 3-3 ezer forint segélyt adott, a nyugdíjfolyósító igazgatóság pedig tavaly három nyugdíjast összesen 12 ezer forint segléllyel támogatott a megyeszékhelyen. Nyugdíjasok a csomagtervről A nyugdíjasok Országos Képviselete (Kamara) a Kormány gazdasági csomagtervét, de főként a kellő háttérszámítások nélküli szociális csomagot megalapozatlannak és elfogadhatatlannak minősítette. Úgy ítélték meg, hogy a drasztikus intézkedések elsősorban a szegény sorsban lévő családokat, a bérből és fizetésből élőket és a nyugdíjasokat érinti a leghátrányosabban. A forint leértékelése, a magas infláció az idei nyugdíjemelést és az energiaárak emelését enyhítő kompenzáció mértékét teljesen elértékteleníti. Felkérik az Országgyűlést, hogy ebben a változatban ne támogassa a csomagtervet. Az intézkedések sorában a legrászorultabb nyugdíjasoknak is kompenzálást kérnek. A képviselő tudja...--^.».-a»_ M árciusi kérdés —Nagyi! Mikor érkezik meg végre az igazi tavasz? fotó: török anett
