Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-02 / 52. szám

1995. március 2., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Baláta, az elhaló tó A kisvasút, amely egykor a ka- szói rengeteget átszelte, ritkán közlekedik csak. A vonat üze­meltetése milliós ráfizetést okoz az fenntartó kaszói erdő- gazdaságnak, ezért a mozdony csak akkor húzza át az erdőn a kicsiny szerelvényt, ha turisták jönnek, előre egyeztetve a programot. Nem csak a kisvasút sorsa miatt fáj azonban a kaszói er­dőért rajongók feje. A ba- láta-tavi ősláp, amely hazánk egyik kiemelten védett termé­szeti területe, szintén nagyobb anyagi törődést érdemelne meg. Az erdőgazdaság ugyan min­dent elkövet a terület rendbeté­telére, csakhogy a természetvé­delmi terület ápolása pénzfor­rás hiányában egyre nehezebb feladat. A baláta-tavi lápot ugyan többnyire csak kutatók látogatják, ám az ő munkájuk könnyítésére épített kutatópon­tok felett is rég eljárt az idő. Az ilyen célra épített tizenöt méter magas kilátó például csaknem három évtizede áll már. Faváza elkorhadt, fel­mászni rá lassan már balesetve­szélyes lesz. A Baláta-tó nö­vény és állatvilágát gyakran lá­togatják természetet kedvelő turisták is. A szakemberek olyan nö­vénykülönlegességeket tarta­nak számon, amely az ország­ban máshol nem található meg. Hogy a tó védettségét és hábo­rítatlanságát biztosítsák, a ter­mészetvédők a terület határát a tó körüli erdőkre is kiterjesztet­ték. A kaszóiak szívesen ápol­ják a Baláta környékét, anya­giak nélkül azonban ez egyre nehezebb feladat. B. ZS. A vasas szakmák alig vonzanak tanulót Kevés a forgácsoló Tanulók az esztergapad mellett FOTÓ: LANG RÓBERT Régóta képeznek már vasas szakmunkásokat a nagyatádi 524-es számú Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Intézet­ben. Az iskola vezetőinek állí­tása szerint azonban soha ek­kora hiány nem volt vasas szakmákra jelentkezőkből, mint mostanában. Pedig Nagya­tádon több tanműhelyben is, így például a Danuvia egykori gépgyárának a telepén avatott kezek mutatják a fiataloknak a szakma mesterfogásait. A szakmunkásképzőben rendsze­resen hirdetnek felvételt forgá­csoló és egyébb vasipari szak­munkákra. Tanulmányaikhoz jó körülményeket teremtenek a majdani diákoknak, akiknek a kollégiumi elhelyezését is biz­tosítani tudják. B. ZS. Földnélküli János gazda A föld néha azé, aki megműveli FOTÓ: BALASSA TAMÁS — Ha csak két hónapra is, édes-jó uram, de lehetnék egy­szer én a fődügyi miniszter! — görnyedt János gazda a náj- lonzsák fölé, és a pétit a vö­dörbe csőrigélte át. — Olyan, de olyan rendet vágnék én ebben az ország­ban, hallja-e! — egyenesítette ki hajlatag derekát, s nézett rám mindenre elszántan —, hogy arról kódulnának azok a pénzes nagy urak! A haragos hangot fel-fel- kapta a szél, de nem v-itte, csak a közeibe. Meg azt jóformán senki sem hallhatta. Am a szó csak nem nyughatott: — Mert az azért már így tűrhetetlen, nemde, hogy a hatvan-hetven hektárnyi föl­ddel bírók ne fizessenek főda- dót, amint pedig a régi idők­ben mindig is kellett fizetni. És akkor még van, — öltötte egyik szavát a másikba a gazda —, hogy ami földet ki­vettek, megművelni már nem bírták, hagyták hát egy részét parlagon. Én bizony gondol­kozás nélkül kivetném, ki én, a földadót, aztán mindjárt nem lenne ekkora bajság ebben a hazában! — ráncolta mind­egyre szemének öldökét. Szabó János soká dohogott, Oka a zokszóra, mint a pelyva, annyi volt. Az árpásban, ami „kicsit sárgul, sajna, meg kell hát pétisózni”; szórta is öléből az anyagot serényen, ügyelve az uralkodó széljárásra asszo­nya. János gazda, amint ezt megállapítni már eleddig is lehetett, nincs igazán kibé­külve a javak ilyetén elosztá­sával; hogy ennyire másnak álljon a szerencse, neki meg csak a munka, annak is a ne­hezebb vége jusson. Ráadás­nak a föld, amin a takarmány­nak valót dédelgetik, azzal sincs minden, már úgy jogilag sincs a rendjén. Annak idején, „mikor a té- esz átszállt káeftére”, haszon­bérbe vették ki a földet, 1730-ért öt évre, emlékeztek. — Nem kellett ez senkinek, fekvésénél fogva nem bírták művelni. Mi meg kivettük a dzsungelbői, merthogy akkora volt rajt a gaz. Mondták aztán, a haszonbérlet az már nem ér semmit, vegyük meg kárpótr lási jegyért. Mi avval nem bír­tunk, vettünk hát kétezerért. És bár ötezerre tartották, mi megkaptuk a kettőért a földet. — Micsoda blamázs, ennyit fizetnyi egy fődér — hagyta a munkát magára Margit néni. — Kiderült aztán — tartotta a szót —, hogy a föld mégsem a mienké. — De a mienké! — vágott közbe János gazda. — Nem a mienké, aptyuk! Ha majd valami helyrajzi számot megváltoztatnak rajta, akkor lehetne rávezetni ben­nünket. „Oszt, ha egyszer mégis másnak osztják ki, akkor majd leszállunk róla. Öregek va­gyunk már, kérem, amúgy is, elég öregek. Amíg viszont nem szállítanak le róla, addig mink egy tapodtat se megyünk odíbb. Maradunk itt, mara­dunk.” (Balassa) Új boltot épített a kereskedő Iván József nemrég nyitott bol­tot Kislábodon. A nagyatádi áfésztól vásárolt egy régi épüle­tet, s helyére újat épített — el­képzelései szerint, ahol ma alapvető élelmiszereket és ház­tartási cikkeket árusít. — Alig három hónap alatt készült el az üzlet, önerőből. A belső berendezésekre és az áru­készletre egymillió forint japán hitelt vettünk fel, s így minden együtt 3,5 millió forintba került — mondta Iván József. — He­tente két-három alkalommal töltjük fel friss áruval az üzle­tet, és kívánságra házhoz is szállítok a megrendelőknek. Iván József a negyvenegye­dik évét tölti a szakmában. Mindvégig Lábodon dolgozott: itt volt gyakornok, s végigjárta a „ranglétrát”; tíz éve vezeti az áfésztól bérelt boltot is a falu központjában. A faluban ma két boltja van, s négy másik jelenti a konkurenciát. (Németh) Lábod adót is emel Lábod, önkormányzatának fel­állása óta idén első alkalommal szorul rá az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormány­zatok számára kiírt pályázatra. Lassú István polgármester erről elmondta: szigorúan a működés feltételeinek megte­remtésére 111 millió forint megy el ez évben Lábodon, ez­zel szemben a központi költ­ségvetés által biztosított összeg a saját bevétellel együtt ennél 5,4 millióval lesz kevesebb. A tegnap előtti testületi ülésen a képviselők arról döntöttek, a forráshiány miatt beadják az „önhibás” pályázatot. A forráshiányt elsősorban abból adódik, hogy idén 160-ról 210-re emelkedik a jö­vedelempótló támogatásban ré­szesülők száma, ami 3 millió forinttal több kiadást jelent. További költségvonzata van a köztisztviselői és közalkalma­zotti törvény végrehajtásának, csakúgy, mint a dologi kiadá­sok növekedésének. Megtudtuk, amennyiben a május végén várható elbírálás nem hozza meg a kedvező dön­tést, úgy az év második felében válság-költségvetést készít a testület. Az azonban kizárt, hogy az esetleges hiány lefara­gása érintse a kötelező felada­tok körét, legföljebb a szolgál­tatások színvonalából, tartal­mából lesznek kénytelenek en­gedni. Az sem elképzelhetetlen, hogy a bevételek növelésére kényszerül a testület, ami a he­lyi adók emelését jelentené. A 2347 lelkes település ön- kormányzata igen sok intéz­ményt tart fönn, mondta Lassú István. Nyolcosztályos általá­nos iskolájában 260 helyi, ri- nyabesenyői és nagykorpádi gyerek tanul, míg a négycsopor­tos óvodába mintegy száz gyermekre felügyelnek. Az idősek otthonának 12 állandó lakója van, negyvenen napköz­ben veszik igénybe szolgáltatá­sait. Mindemellett Lábodon mű­ködik a művelődési ház, fenn­tartanak két háziorvosi körze­tet, valamint a fogorvosi ellá­tást is biztosítják. B. T. Sportruhák Nagyatádról Sportruhákat varrnak a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet nagyaádi varrodájában. A hu­szonhárom varrónőt foglalkoz­tató üzem, amely nemrég köl­tözött új helyre. A szalag mel­lett a szigorú minőségi előírá­sokra is ügyelniük kell a dol­gozóknak, hiszen a ruhák többsége nyugati exportra ké­szül. Építkezés a szántóföldön A mikei Mike mezőgazdasági szövetkezetben idén egy több évre szóló beruházást tervez­nek. Az elképzelések szerint egy rendkívül korszerű öntöző berendezést állítanának fel a szövetkezethez tartozó terüle­ten. Mivel az utóbbi időszak­ban az aszály nagy kárt oko­zott a haszonnövényekben, így a tervezett komplett öntöző rendszer meghatározó lenne a mikeieknek. Az előzetes szá­mítások szerint a beruházás ér­téke elérné a harminc millió forintot. Útburkolás félmillió forintért Ebben az évben előreláthatóan félmillió forintot fordíthatnak a berzencei utak felújítására. Mivel a településen csaknem minden út szilárd burkolattal van ellátva, így a helyi önkor­mányzat az utak állagának megóvására, illetve az elhasz- nálódottat felújítására költ. A munkát várhatóan a frekven- táltabb kültelki utaknál kezdik. A városszéli, nagy kihasznált­ságé területeken korábban a téli fagy is kárt okozott. Bővítenék a képeslapgyűjtők Ezentúl nemcsak különböző országokból érkező különleges képeslapokat, hanem külön­böző telefonkártyákat is gyűj­tenek a nagyatádi képeslap- gyűjtő csoport. A telefonkár­tyagyűjtés sokak szerint új hó­bort. A különböző színesebb­nél színesebb kártyák elterje­désével azonban új lehetőség nyílt meg a gyűjtők előtt. A nagyatádi körben eztán kár­tyákat is gyűjtenek, sőt csere- lehetőséget is teremtenek a gyűjtők számára. Utaznak a tűzoltók Ha az utazás anyagi lehetősé­geit sikerül előteremteniük, akkor Németországba indul­nak a nagyatádi hagyomá­nyőrző tűzoltók, ahol a tűzol­tók nemzetközi csillagtúráját szervezik az idén. A tervek szerint az atádiak egy csaknem fél évszázados kocsifecsken­dőt is magukkal vinnének, melynek felújítása elsődlege­sen szintén pénzkérdés. Támogatások Lábodon Lábodon jelenleg 270 munka- nélküli él. A 2300 lelket szám­láló településen 151 személyt részesítenek jövedelem pótló támogatásban. Az utóbbi idő­szakban jelentősen megemel­kedett segélyezettek és a tá­mogatásban részesülők száma. Jelenleg 16-an kapnak rend­szeres szociális segélyt, míg ápolási díjban hat főt részesí­tenek. Lábodon jelenleg hu­szonnégy család kap nevelési segélyt. Mezőgazdasági gépeket forgalmaznak a Dél- Somogyi Agrokémiai Társulás nagyatádi telepén. A cégnél a szlovén mezőgazdasági gépek eladásán kívül azonban mű­trágyák forgalmazásával is foglalkoznak, melyet a környék mezőgazdasági termelőinek adnak el. fotó: lang Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents