Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-14 / 62. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. március 14., kedd KÉRDŐJELEK Jobb lesz? A kormány ismételten tudatta a lakossággal: nagy bajban van az ország. Ez persze senkit sem lepett meg,mert ki-ki a saját bő­rén érzi anyagi helyzetének rosszabbodását. Elkerülhetetlenek a kormány által most elhatározott lépések? Az emberek többsége nem vi­tatja, hogy a sok halogatás után végre lépni kellett, mégpedig az állami kiadások radikális csök­kentésének irányába. Ez a gazdaság mai állapotá­ban szükségszerű. De az átla­gos mai magyar családokra ne­hezedő terhek megkövetelik az állami gondoskodás bizonyos - a családi pótlék, a gyes és a gyed eddigi formáiban kifeje­ződő - jelenlétét. Ez pedig a szociális valóság. Ami a mostani intézkedés- csomagban a legfájdalmasabbá kormány arra a következtetésre jutott, hogy nincs gazdasági rendcsinálás a szociális juttatá­sok lefaragása nélkül. Vajon tényleg nem kínálko­zott más lehetőség? A költség- vetési hiány legfőbb oka a la­kosságnak nyújtott, a gazdaság erejét valóban meghaladó tá­mogatásban rejlett? Nem lehe­tett volna pénzhez jutni az ál­lami-költségvetési intézmények túlköltekezésének erőteljesebb korlátozása révén? Vajon a leg­szegényebbek és a leggazda­gabbak között elhelyezkedő, a társadalom többségét kitevő középréteg életkörülményeinek ilyen drasztikus romlása nem hat-e vissza kedvezőtlenül a gazdaságra, akár termelőként, akár fogyasztóként gondolunk erre a rétegre? Ezt az árat meg kell fi- zetni-halljuk gyakran, de végre világosan meg kellene mon­dani: miért és milyen árat? A mostani kormánydöntés nagy terheinek elviseléséhez némi erőtöbbletet adna, ha megala­pozott számítást kapnánk a jö­vőre nézve. Enélkül mi táplálná a reményt, hogy jobb lesz? Ferenczy Europress Megalakult a Likvid Alap Sikeres volt a Csiky Befektetési Alapkezelő nyílt végű Likvid Befektetési Alapjának múlt heti jegyzése. A háromórás akció során lejegyezték az alap meg­alakulásához szükséges 100 millió forint névértékű papírt. Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet nyilvántar­tásba vette az alapot. A 100 fo­rint névértékű befektetési je­gyek így már tegnap újra kap­hatók voltak. Elapadtak az ipar tartalékai — Azt hiszem, nem csak a ruha­gyárra, de a többi termelő válla­latra is igaz, hogy ezek az intéz­kedések nem növelik a verseny- képességünket— mondta Várni János a Kaposvári Ruhagyár igazgatója. — Az exportáru-elő­állításhoz a legtöbb cég, így mi is importalapanyaot használunk, ami a forintleértékelés hatására alaposan megdrágul. A plusz 8 százalékos vámtétel is a kiadá­sokat növeli. Mert ugyan vissza­igényelhető, de egy év múlva. Akkor már harminc százalékkal az kevesebbet ér, ráadásul a pénzt most kell előteremteni, ami a legtöbb cég hitelből tud csak megtenni. A kamatokat pe­dig már senki sem téríti vissza, a belföldi piacon az egyre nö­vekvő árak miatt fokozatosan csökken a kereslet. — A magán- véleményem az, hogy a szigorí­tásokra szükség van, a gazdaság stabilizálását valóban el kell végre kezdeni, csak az a baj, hogy ezek az intézkedések meg­int a termelőket sújtják, akiket ellenőrizni lehet. A fekete gaz­daság ugyanakkor virágzik. Saj­nos a tapasztalat azt mutatja, hogy azokat az intézkedéseket, amikhez komoly ellenőrző munka szükséges, hosszú távon nem tartja be a kormány. Mi a béreken már nem spórolhatunk, hisz a termelői szférában a lega­lacsonyabbak a fizetések. így is napi gondjai vannak a dolgozó­inknak, márpedig olyan embe­rektől, akiknek azon kell gon­dolkodniuk, hogy este mit eszik a család, nem lehet exportminő­ségű munkát elvárni. V. O. Kóros tünetek az egészségügyben Brandtmüller István, a megyei kórház gazdasági igazgatója szerint ma még nem lehet tudni, hogy a vasárnapi kormányintéz­kedéseknek milyen következ­ményei lesznek a kórházban. Az előjelek nem túl biztatóak. — Félő, hogy a pénzügyi szi­gorítások most, amikor a kórház amúgy is nehéz helyzetben van, rendkívüli feszültségekhez ve­zethetnek. A bérek tekintetében több éves hátrányunk van, ez az elmaradás a mostani intézkedé­sek nyomán növekszik. Egy esetleges bérstop következmé­nyeként kontraszelekció is kia­lakulhat: a tehetséges, fiatal sza­kemberek más területre fognak menni, s ez az egészségügyi el­látások színvonalának esését eredményezheti. A forintleérté­kelés és a devizajogszabályok szigorítása szinte lehetetlen helyzetbe sodorja a kórházat. Hasonlóan kétséges a helyzet az egészségbiztosítási pénztárnál is. Geicz Gézáné osztályvezető szerint még nem lehet látni, hogy mit eredményeznek a szi­gorítások. — A megyében 17 ezer ember részesül családi pót­lékban. Hogy ezt hogyan lehet rászorultsági alapon odaítélni, ellenőrizni, nem tudom. A tava­lyi egyszeri kiegészítést min­denki maga igényelhette, a csa­ládi pótlékban részesülők het- ven-nyolcvan százaléka tette ezt meg. A gyed megszüntetéséről sincsenek még részletes adatok s arról sincs tudomásunk, hogy a forintleértékelés a juttatások emelését vonná maga után. (Jakab) A tandíj hidegzuhany lesz — Nem hiszem, hogy a magyar felsőoktatást ki fogja húzni a ká­tyúból a kétezer forintos tandíj — summázott Sári László, a PATE kaposvári állattenyész­tési kara hallgatói önkormány­zatának elnökhelyettese. — Vá­ratlanul ért bennünket — foly­tatta —, s azt reméljük, hogy kidolgozzák majd, miként kép­zelik el a differenciálást. Egy kompenzációs rendszerre is számítunk; jóllehet a milliomost nem vágja földhöz ez az összeg, ám akiknek a szülei nem azok — ők vannak többen — nagyon megérzik, ha ennyi pluszkiadá­suk lesz. — A fiatalok helyzete így sem rózsás — vélekedik a ne­gyedéves sátoraljaújhelyi Mák Péter. Sokunk alkalmi munkát vállal egy-egy nap, vagy hétvé­gén, hogy előteremtse az uta­zásra valót. A 2000 forint nagy érvágás lesz nekünk. Szerintem nincsenek olyan helyzetben a családok, hogy ezt vállalni tud­nák. Pardi Katalin, a Csokonai tanítóképző főiskola hallgatója szerint minden egyetemista és főiskolai hallgató számára ször­nyű ez a döntés. — Ha ezt ko­molyan gondolják, akkor „el­lenszolgáltatásként” elváijuk, hogy javuljon az oktatás szín­vonala —jegyezte meg. — Fel­háborodtam a tandíj bevezeté­sén — mondta Odrovics Beáta, a POTE Kaposvári Egészség- ügyi Főiskolájának másodéves védőnő-hallgatója. — Eddig sem volt ingyenes az oktatás. Az év elején több ezer forintért vehettük meg a tankönyveket. Csak leleményességünkön mú­lott, hogy a felsőévesektől be­szereztünk néhány könyvet. — Nekem még új a hír, de kétség­beejtő — vetette közbe a szintén másodéves Horváth Mónika. — A szüleim nem tudják ezt a pénzt fizetni. (Lőrincz) Rohamosan fogy a lakossági valuta Az MNB hivatalos árfolyama szerint hétfőn 85,45 forint volt a német márka, és 120,03 forint az USA dollár árfolyama. Ez, a pénteki árakhoz képest keve­sebb, mint 9 százalék, azaz a va­lutaárfolyamok nem követték a forintleértékelést. Talán ezért, talán mert az már biztos, hogy havonta közel két százalékos to­vábbi leértékelés várható a la­kosság úgy reagált, ahogy ez várható volt: aki tudja, kiváltja a valutáját. Az OTP Somogy me­gyei Igazgatóságán közel más­félszeresére nőtt a forgalom. — Rohamnak nem nevezném, de egy alapos forgalomnövekedést hozott a hétfői nap — mondta Böröcz Mihály a betét és érték­kezelési osztály vezetője. — Számítunk arra, hogy ez a na­pokban tovább tart, sőt, felerő­södhet, hisz a jelenlegi 85,62 fo­rintos márkaár alig négy száza­lékkal több, mint a pénteki 81,86 forintos volt, azaz várható, hogy a hét folyamán még emelkednek az árfolyamok. Ez persze egyál­talán nem biztos, hisz azt a valu­tapiaci folyamatok határozzák meg, mi pedig a budapesti OTP központtól kapjuk meg regge­lente az aznapi kurzust. Akár­hogy is lesz, meglepetés nem érhet bennünket, bármikor, bármennyi és bármilyen valutát ki tudunk szolgálni. A fekete­piac hasonlóképp reagált: teg­nap 85-87 forint közt mozgott a márkaárfolyam. Igaz, ez na­gyobb emelkedés, mint az OTP-nél, mert a múlt hét köze­pén még 78-79 forintért is kínál­ták a német valutát. V. O. Gondolatok a kormánydöntés margójára Vitatott fordulat a gazdaságpolitikában... Az idei március második va­sárnapja emlékezetes dátum­ként kerül be a legújabb kor magyar gazdaságtörténetébe. E napon ugyanis a kormány nemcsak saját tétlenkedésével szakított, hanem évtizedes be­idegzésekkel is. Kevesen tudják, hogy a ma­gyar valuta túlértékeltségének gyakorlata még 1931-ben ala­kult ki. A kötött devizagazdál­kodás akkori bevezetése elvá­lasztotta egymástól a forint belső vásárlóerejét, és külföldi árfolyamát, lehetővé tette az importárak elszakítását a bel­földi árszínvonaltól. Ezzel kezdetét vette a ma­gyar gazdaság szerkezetének torzulása: a mesterséges ár- és költségviszonyok közepette ésszerűnek tűnt sokminden, ami valójában ésszerűtlen. Ti­lalmak, devizaszabályozás, szubjektív alapon működő ex­portösztönzés, importkorláto­zás jellemzi azóta is az állami gazdaságpolitikát. A mostani kormánydöntés — ha nem is volt egészen várat­lan — alighanem megrázta a gazdasági élet valamennyi sze­replőjét. A leértékelés nagy­sága, a törölt költségvetési téte­lek összege lényegesen na­gyobb, mint amekkora szigorí­tásra a kormány korábban bár­mikor elszánta magát. Ezt a ha­tározottságot azonban az állam külföldi fizetőképességét fe­nyegető veszély s a korábbi lé­pések eredménytelensége indo­kolja. Ä pénzpiac a ténylegesen el- határozottnál nagyobb leértéke­lésre számított, hiszen egy nyi­tott országnak, amelynek az exportban ma még csak az ol­csósága az előnye, nem vár­hatja el, hogy belföldi áremel­kedéseit a külföld elfogadja. A meghirdetett leértékelési lépé­sek azonban világossá tették a kormány szándékait s megvaló­sításuk ütemezését is: gátat akarnak vetni a parttalan talál­gatásokon alapuló várakozá­soknak, a spekulációnak. A fizetési mérleg felbillent. Ebben a helyzetben az import kettős drágítása — a leértékelés és a vámok emelése — talán segít megtalálni az egyensúlyt, hiszen eddig az export jelentős növekedésével sem lehetett el­lentételezni az elsősorban fo­gyasztási célú behozatal-emel­kedést. Az elmúlt 6-7 eszten­dőben túl gyorsan nyitottuk meg a hazai piacot a külföld előtt, gyorsabban, mint amek­kora fogadókészséget tanúsítot­tak a magyar áruk iránt a kül­földi partnerek. Minőségi változás azt is, hogy a kormány elszánta végre magát a szociális juttatások rendszerének reformjára. Az­zal, hogy nem az egyenlősdi, hanem a rászorultsági elv sze­rinti támogatások mellett vok­solt, egy újabb lépést tett a gaz­daság piacosítása felé. Mindez hová vezet? A leér­tékelések folytatódása kétségte­lenül az árszínvonal további gyorsuló emelkedését hozza magával. Az import drágulása miatt az év végéig a fogyasztói árak várhatóan mintegy 36 szá­zalékkal, a termelői árak dur­ván az utóbbi felével növeked­nek majd. A mostani és a még hátralévő leértékeléseknek azonban csak akkor lesz foga­natjuk, ha a fizetőképes kereslet az árszint emelkedésénél ki­sebb mértékben növekszik, ha a belföldi fogyasztás valóban mérséklődik, ha fordul a kocka és nem újabb hitelekből, hanem külpiaci sikereinkből próbálunk megélni. A helyzet kulcsa a jegybank kezében van. Ha nem kerül a kelleténél több pénz forga­lomba, akkor a hazai kereske­dők és termelők kénytelenek lesznek az áremelkedések ter­hének egy részét költségcsök­kentéssel, nyereségmérséklés­sel „lenyelni” és akkor az inflá­ció, bár gyorsul, de kordában tartható. Bácskai Tamás Gyorsan mozdult a tőzsde A hét végén bejelentett kor­mányintézkedések hatására némileg nőtt a Budapesti Érték­tőzsde forgalma, és az utóbbi hónapokban nem tapasztalt mértékben nőtt a tőzsdeindex. A forintleértékelés viszonylag hamar megjelenik a részvényá­rakban, tartósan kedvező hatást azonban csak az gyakorolhat a tőzsdére, ha a kormány privati­zációs- és stabilizációs politi­kája meghozza az első eredmé­nyeket. A BÉT hétfőn 113 mil­lió forint körüli részvényfor­galmat bonyolított, ami vala­mivel meghaladja a korábbi rendkívül alacsony szintet. 3 százalékkal emelkedett a tőzs­deindex. A kedvező tendenciák a közeli napokban folytatód­nak. A forgalom várhatóan eléri a mexikói pénzügyi összeomlás előtti szintet; az 1993 végén, 1994 elején tapasztalt nekilen­dülésre most nem utalnak jelek. Bérvarrás exportra Januártól ismét beindult a munka a nagybajomi varrodában. A Sanmart Kft jelenleg huszonnégy fővel bérmunkában dolgoztat. Termékeik svájci és német piacokon találnak gazdára. A kft tervezi, hogy negyven-ötven főt foglalkoztató üzemet alakít ki ahol saját termékük is készül. Képünkön már a nyárra készülő sortokat varrják fotó: kovács tibor Importőrök a leértékelésről A forint leértékelése és az im­port vámpótlék miatt a forga­lom csaknem 15 százalékos visszaesésére számítanak a ha­zai gépjárműimportőrök — mondta Győző Gábor, a Ma­gyar Gépjárműimportőrök Égyesületének elnöke. A két intézkedés március 20-tól az új autók árainak 19 százalékos azonnali növekedését jelenti. Egyenesben az Ibusz Tours Konszolidálódott az Ibusz rt. helyzete, tavaly sikerült meg­szüntetni a veszteséget az 1993-as esztendővel szemben. Árbevétele 3,5 milliárd forint volt. Minderről Szemenkár Erika, az Ibusz vezérigazga­tója az Ibusz utazási iroda teg­napi sajtótájékoztatóján be­szélt. Kamatot emel a Takarékbank A Magyar Takarékszövetke­zeti Bank tegnaptól egy száza­lékkal emelte a bank kamatje­gyei után fizetett kamatot. Nö­vekedtek a takarékszelvény kamatai is. A változó, sávos kamatozású, egyéves lejáratú kamatjegyek kamata március 13-tól egy hónapra 15 száza­lék a pénzintézetnél. Ezt köve­tően havonta egy-egy száza­lékkal emelkedik. Küzdelem a feketézők ellen A feketekereskedelem elleni küzdelemben, a vendéglátás, a szálláshelyek ellenőrzésében az eddigieknél több feladat há­rul a fogyasztásvédelmi fel­ügyelőségekre — vélekedett a Fogyasztásvédelmi Főfelügye­lőség Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének veze­tője. Az utóbbi három évben négyezer ellenőrzést végeztek és 1700 szabálysértési eljárást folytattak. 360 millió forint ér­tékű árú forgalmazását kötöt­ték különféle feltételekhez, s tízmillió forint bírságot szab­tak ki. A Credit Suisse lemondott A svájci Credit Suisse bank lemondott arról, hogy részt vegyen a Budapest Bank pri­vatizációjában. A svájci pénz­intézet nem nyújt be ajánlatot a Budapest Bank részvényei egy részének megvásárlására. A tájékoztatás szerint a Buda­pest Bankot csak úgy tudnák a Credit Suisse csoportba beil­leszteni, ha a magyar pénzin­tézet stratégiai célkitűzéseiben mélyreható változásokat haj­tanának végre. Terjeszkedik a Masped-Trias A Masped-Trias tegnap meg­nyitotta Győrött első vidéki ki- rendeltségét. A gyűjtőszállít­mányozó társaság húszmillió forintos befektetéssel hozta létre a nyugat-dunántúli fiókot azzal a törekvéssel, hogy a tér­ségben tevékenykedő üzleti partnerek számára gyorsabb és költségkímélőbb szolgáltatást tudjon kínálni. A Nyugat-Eu- rópába tartó árukat Győrött rak­ják fel a Budapestről induló kamionra, s hasonlóképpen jár­nak el azokkal az import termé­kekkel, amelyeknek Nyugat- Dunántúl a rendeltetési helye.

Next

/
Thumbnails
Contents