Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-13 / 61. szám
Megyei körkép: A Balaton vize már európai # A munka több, a pénz kevesebb Somogyi tájak: Nyitásra készül a tóti Kék Tó + Népművészet buzsáki diákoknak (3-4. oldal) (5. oldal) Közbiztonság: Új gazdát keres a viharjelzö # Az év nyomozói Somogybán ____ S OMOGYI HÍRLAP VI. évfolyam, 61. szám Ára: 19,50 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1995. március 13., hétfő (6. oldal) mmim A Trezor értékjegy 1995.03.13-17., 11. heti eladási kamatai: 30 nap 60 nap 90 nap 23,0% 24,0% 26,0% 180 nap 270 nap 365 nap 27,0% 27,5% 28,0% 450 nap 540 nap 730 nap 28,5% 29,5% 30,0% Horn Gyula: nem rögtönzött gazdasági megszorító intézkedésről van szó Folyamatos forintleértékelés / Ev végéig 27 százalék - Szeptembertől tandíj - Családi pótlék csak rászorultaknak A kormány vasárnapi rendkívüli ülésén a gazdaság stabilizációját szolgáló intézkedések egész soráról döntött, amelyeket sajtótájékoztatón ismertetett és indokolt meg a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Horn Gyula miniszterelnök arról beszélt, hogy a romlást meg kell állítani, és ha ez sikerül, egy-másfél éven belül megindulhatnak a pozitív gazdasági folyamatok. Bokros Lajos pénzügyminiszter tájékoztatása szerint az MNB — a kormánnyal egyetértésben — március 13-i hatállyal 9 százalékkal leértékeli a forintot. A jegybank ezzel egyidőben módosítja az árfolyam-megállapítás gyakorlatát: az év hátralévő részében áttér az előre meghirdetett árfolyam-kiigazítások rendszerére. Összességében év végére a forint körülbelül 26-27 százalékkal ér majd kevesebbet. Az import visszafogása érdekében március 20-val a kormány 8 százalékos vámpótlékot vezet be, amely 1997 közepéig marad érvényben. A devizajogszabályok módosítása által — a kormány szándéka szerint — hamarosan lehetővé válik, hogy a vállalkozói szféra is deviza- számlákat vezethessen belföldi bankoknál. Ettől az intézkedéscsomagtól a devizaspekulációk és az inflációs várakozások mérséklését várják. A belföldi keresletet is korlátok között kívánja tartani a kormány. Ennek érdekében korlátozza az állami vállalatoknál és a költségvetési szerveknél a bérek növelését, és csökkenti az államháztartás kiadásait, egyebek között a minisztériumok és főhatóságok feladatainak felülvizsgálatával. A kormány kezdeményezi a közalkalmazotti és a köztisztviselői törvény sürgős módosítását is, hogy megváltoztassa egyebek között a végkielégítés, a felmentési illetmény, a jubileumi jutalom, illetve az egyéb juttatások rendszerét. A tervekben szerepel az is, hogy a kormány - a kormányzati közigazgatás feladatainak átvizsgálásával párhuzamosan - komoly mértékű létszámleépítésre tesz javaslatot. A felső- oktatási intézményekben 1995 szeptemberével havi 2000 forintos tandíjat vezetnek be, és csökkenteni kívánják az oktatók létszámát. A szociális ellátó-rendszerekben is változások várhatók: a kormány szándéka szerint a családi pótlék nem járna állampolgári jogon, csak a rászorultak később meghatározandó körének. A kormány 1995. július elsejével meg kívánja szüntetni a gyedet, és egységes gyest szeretne bevezetni - de ez csak azoknak járna, akik családi pótlékra is jogosultak. Az önkormányzatok ebben az évben 9 milliárd forinttal többet kapnának a kormánytól, hogy eloszthassák azok között, akiket ezek a változások súlyosan érintenek. 1996. január elsejétől a kormány új alapokra kívánja helyezni a gyermekellátás rendszerét is. A kormány kész tárgyalni az Érdekegyeztető Tanáccsal, ám döntéseitől nem tud elállni — csak bizonyos átcsoportosításokat tart elképzelhetőnek — mondta a miniszterelnök. Kovács Pál népjóléti miniszter nem tudta elfogadni ezeket az intézkedéseket, és idő előtt távozott a kormányülésről, mégpedig ezekkel a szavakkal: „ettől a pillanattól nem tekintem magam a kormány tagjának.” Horn Gyula miniszterelnök a tv A Hét című műsorában megerősítette: — így történt, de remélem meggondolja magát. Ezt lehet lemondásnak is értelmezni. Senkit sem kényszeríthetek a miniszteri poszt betöltésére. Katona Béla, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter az ülés után kifejezte azt, hogy a beterjesztés módjával nem ért egyet, és ő is kilátásba helyezte, hogy megfontolja lemondását. — Természetesen egyikünk sem örült annak, ami vasárnap eldőlt — kommentálta a hírt a miniszterelnök. — Hangsúlyozni szeretném, hogy nem rögtönzött intézkedésekről van szó: nemzetközi szakmai körökkel hosszas konzultációt folytattunk a kialakult helyzetről. Egyetértés volt abban, hogy tovább így nem tartható a mostani állapot, változtatni kell, ha nem változtatunk, akkor az ország nemcsak a fizetésképtelenség, hanem egy államcsőd felé sodródik. És ez egyaránt vonatkozik a nemzetközi pénzintézetekkel való kapcsolatokra, és a külföldi partnerekre. Elvárás az, hogy érdemi lépéseket tegyünk. A kormány ha nehezen is, de a helyzetből kiindulva tette meg e lépéseket. Polgármesterek randevúja Veszprémben Két összekapcsolt kulcs volt a jelképe a hétvégi városi polgármesterek randevújának Veszprémben, amelyre az ország minden tájáról négyszáz vendég érkezett. A szakmai fórumon, amelyen az államháztartási reform volt a kulcsszó, pódiumra ültették a kormány tagjait, mint Di- óssy László, a házigazda Veszprém polgármestere megjegyezte: akár kihelyezett kormányülést is tarthattak volna. A fővédnök Kuncze Gábor belügyminiszter frappáns megnyitójában bejelentette képes lenne fél órás vitaelőadásra, de legyen a párbeszédé a főszerep. Mindenesetre leszögezte, hogy működőképes a magyar ön- kormányzati rendszer, amely a települések javát szolgálja. Megtudhattuk: Kuncze Gábor azonnal lemondana, ha Tököl polgármesterének választanák, Suchman Tamás privatizációs miniszter viszont ezt semmiképpen sem tenné, Marcali polgármestereként az elkezdett programot folytatná. Megtudtuk azt is hogy, három önkormányzat van csődben, tíz alatt azok száma, amelyeket ez fenyeget és sok a nehéz helyzetű. Am Kuncze Gábor arra figyelmeztetett, hogy nem érdemes csődre játszani, mert az állami költségvetés nem fizet a települések helyett. Bokros Lajos pénzügyminiszter, aki sokszor mondott nemet. Sós Károly Attila, az IKM államtitkára bejelentette, hogy tárcája koordinálja a Vendégségben Magyarországon programsorozatot, és kész a kormányelőterjesztés a helyi rendezvények támogatásának elveiről. Lotz Károly közlekedési miniszter szerint az autópálya díjak nem haladják meg a 700 forintot. Suchman Tamás pedig azt közölte: felgyorsult a folyamat, vagyis az energiarendszer privatizációja során az 1993. december 31-ig elkészült hálózat után kiadják a települések részvényeit. G. M. Lezuhant egy helikopter Rinyatamásiban vadat számláltak volna Csoda, hogy nem követelt halálos áldozatot a szerencsétlenség (Tudósítónktól) Ismét helikopterbaleset történt, ezúttal Rinyatamásiban, a Lábod-Mavad Rt vadászházától alig néhány száz méterre. A szekszárdi Agro-Air Kft Hiller típusú helikoptere tegnap reggel negyed 9-kor a felszállást követően — vélhetően a motor teljesítményvesztése miatt — lezuhant. A gép szerelője hallani vélte, hogy a motor úgymond „bero- tyogott”. A felújított több mint 30 éves gép 20-25 méter magasról a fenyves erdőre esett, nem robbant fel, tűz sem keletkezett. A hiba észlelésekor a pilóta visszafordult gépével, de nem érte el az alig 20 méterre levő tisztást. A mentők és a tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre. (Folytatás a 4. oldalon) Vita az alaptantervről Nyolc pedagógus szakmai szervezet közös állásfoglalást fogadott el vasárnap a Nemzeti Alaptantervvel (NAT) kapcsolatban. A háromnapos konferencia lezárásaképpen megszületett dokumentum szerint a szervezetek egyetértenek a közoktatás tartalmi szabályozásának szükségességével, valamint azzal, hogy a NAT biztosítsa az iskolai tantervekhez a kötelező egységes alapot. A résztvevők elfogadják ugyan az alaptanterv 6+4+2 osztályos pedagógiai szakaszolását, de félnek attól, hogy ez a felosztás a gyakorlatban kizárólagos iskolaszervező erővé válik — hangzott el a tanácskozást követő sajtótájékoztatón. Az állásfoglalás aláírói elvetik továbbá a tizedik évfolyam végén kötelező vizsga bevezetését a középiskolás diákok számára. Az állásfoglalás aláírói célnak tekintik, hogy röviddel az ezredforduló után már 12 évfolyamos kötelező képzés legyen Magyarországon. A NAT mielőbbi életbe lépéséhez egyebek mellett elengedhetetlennek látják, hogy a művelődési tárca az alaptanterv elfogadása után — a megjelent alapelvekre és követelményekre épülő kerettanterveket jelentessen meg. Honvédelmi delegáció Bonnban Mécs Imrének, az Országgyűlés honvédelmi bizottsága elnökének vezetésével tegnap négytagú delegáció utazott Bonnba a német Bundestag védelmi bizottságának meghívására. Találkoznak Klaus Roseval, a Bundestag védelmi bizottságának elnökével, Alfred Biehle úrral, a Bundestag védelmi megbízottjával. Tárgyalásokat folytatnak a magyar-német katonai és parlamenti kapcsolatok bővítéséről. Kezdődik a fővárosi patikaprivatizáció Áprilisban megkezdődik a fővárosi patikák privatizációja, erről Atkári János főpolgármester-helyettes adott tájékoztatást. Mint mondta a Gyógyszerész Kamara egyetértésével elkészült javaslat szerint, a Fővárosi Közgyűlés még márciusban módosítja a Pharma Fontana Gyógyszerellátó Vállalatának alapító okiratát és a patikákat leválasztja a cégről. Az önkormányzati tulajdonban, vállalati kezelésben maradó patikákat a szakmán belül kívánják eladni. Millecentenáriumi készülődés Rendezvények sorával készül a millecentenáriumi ünnepségekre Székesfehérvár. Az egykori királyi székhely kiállításokkal, tudományos konferenciákkal, fesztiválokkal emlékezik a honfoglalásra. Kiállítják a királyi relikviákat, s bemutatják, hazai és külföldi gyűjtőktől kölcsönözve a királyainkról készült portrékat. Nem sztrájkoltak a vasi volánosok Elmaradt a ma hajnalra tervezett kétórás figyelmeztető sztrájk a Vasi Volánnál. A felek meg tudtak állapodni abban, hogy a vállalat január 1-ig visszamenőleg megadja a kért 15 százalékos bérfejlesztést. Megszüntették a nyomozást Több hónapig tartó vizsgálódás után a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a nagyvá- sárcsamoki „húsügyben”. Mint ismeretes, január 2-án 16 tonnányi hús, húskészítmény romlott meg, s a kárt 6 millió forintra becsülték. A vizsgálat kizárta a szándékos külső beavatkozás lehetőségét. Kényszerpályán szükségmegoldásokkal az állattenyésztési karon Karcsúsodik az egyetem Átszervezésekre kényszerül a Pannon Agrártudományi Egyetem. A kaposvári karon több mint 100 dolgozónak szűnik meg a munkahelye, s újabb leépítést terveznek. A Somogyi Hírlap kérdésére dr. Baka József gazdasági főigazgató elmondta: — Egyre szűkösebb az egyetemek költségvetése, és az állami támogatás sem emelkedik. Sokkhatásszerűen jöttek az új törvények, kényszerpályára került a gazdálkodás; ehhez alkalmazkodni kellett. Bár a Pannon Egyetem egy intézmény, de karonként önálló a költség- vetés. Az egyetem vezetői már hat éve felkészültek a várható szigorításokra, s olyan létszámracionalizálást hajtottak végre, amely abban az időszakban példa értékű volt. Az egyetem központi apparátusát 200 főről nyolcra csökkentették, és erősítették a karok önállóságát. Önelszámoló egységeket hoztak létre, s a hiányzó állami támogatást saját bevételeikkel ellensúlyozták. Az egyetem dolgozóinak összlétszáma 2200-ről 1750-re csökkent. Az új közalkalmazotti törvény is csak jelentős létszámcsökkentéssel hajtható végre. — Milyen létszámleépítésre készülnek? — A létszámcsökkentésnél sokat segít, hogy a Pénzügyminisztérium a végkielégítéshez, felmentéshez stb. biztosítja a szükséges összeget; ez megkönnyíti a döntés végrehajtását. Készítettünk egy felmérést, kik vállalják az önkéntes távozást. A kaposvári karon több mint százan jelentkeztek. Az egész egyetemen azonban még további 200 dolgozótól meg kell válni. Azoknak, akik itt maradnak, el kell végezniük az eltávozok munkáját is. Mivel bér- fejlesztésre nincs elegendő forrás, a megtakarításból lehet csak saját rendező elveink alapján bért emelni. Erre megkaptuk a pénzügyi fedezetet, az első menetben 123 millió forintot, és további 115 milliót várunk. Ezt még nem hagyták jóvá. (Folytatás a 4. oldalon)
