Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-11 / 60. szám

1995. március 11., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Bíró Ferenc jegyzete Fesztiváltavasz A kaposváriak számára ritka csemege egy lemezminőségű élő Mahler interpretáció. A III. szimfóniát Kobayashi Ken-Icsiro vezényelte a Kaposvári Tavaszi Fesztivál-Somogyi Tavasz nyi­tóhangversenyén. A Magyar Televízió első karmesterversenyé­nek győztese annak idején egy ország közügyévé tudta tenni a versenyt, s olyan emberek is rácsodálkoztak Debussy, Beetho­ven vagy Bartók zenéjének varázsára, akiktől egyébként távol áll a komolyzene. Egyetlen későbbi karmesterverseny résztve­vőinek sem sikerült ennyire ez a csoda. A titok nyilván a japán karmester személyiségének erejében, a zenét mozdulatokban és mimikában megjelenítő tehetségében rejlik. Kobayashi jó ómen lehet a Kaposvári Tavaszi Fesztivál szá­mára is. Egy ilyen nyitány után, s az idei program ismeretében minden esély megvan arra, hogy a fesztivál valóban a város, a megye közügye legyen. Erre a negyedik tavaszra — nyilván az előző évek tapasztalataiból okulva — a rendezők megértették, hogy egy fesztivál több, mint az amúgy is csurranó cseppenő kulturális rendezvények fölcímkézése és egy programfüzetbe foglalása. Egy valódi fesztivál tömegeket mozgat meg, vibráló levegője van, az élmény vonzerejével, s nem a szétküldött pro- tokollmeghívókkal tölti meg az események helyszínét. A prog­ramok gazdagsága — a három hét alatt 110 rendezvény lesz megyeszerte —, de még a fesztivállal kapcsolatos előzetes saj­tótájékoztató hangvétele is arra utalt, a rendezők és a város ve­zetői megértették ezt. S azt is, hogy a jó fesztivált nemcsak a rendezők és előadók teremtik, hanem a közönség. Az ő érdek­lődésük, reagálásuk, közös élményük forrósítja föl a levegőt. A rendezőnek „csupán” annyi a dolga, hogy olyan programokat szervezzenek, amelyeken ez az atmoszféra létrejöhet. A Nem­zetközi Utcaszínházi Találkozó az amerikai légierő zenekará­nak hangversenye, vagy a Pécsi Nemzeti Színház Traviatája olyan kulturális csemegék, melyek a mienknél nagyobb múltú fesztiválokon is különlegességnek számítanának. Kobayashi tehát meghozta a fesztiváltavaszt Kaposvárra és Somogyba. A hazai igazságügy új kihívások előtt Német segítséggel tisztul hat község szennyvize Befektetésért szolgáltatást Dr. Fábián János hozzáfűzte: Eu­rópa országaiban mindkét felál­lásra van példa. Nálunk is bőven találhatók érvek és ellenérvek mindkét változat mellett. Egy azonban biztos: a történelem ta­núsága szerint szélsőséges kö­rülmények között a politika maga alá gyűrheti az igazság­szolgáltatást, tehát az ügyészsé­get is, ha érdekei úgy kívánják. A somogyi ügyészek több kérdést tettek fel munkájukat közvetle­nül vagy közvetve érintő új tör­vények (a régiek módosításának) hatásáról, illetve ilyenek előké­szítéséről. A legfőbbügyész-he- lyettes kedvezőnek ítélte az új ügyészségi „szolgálati törvény” hatását, és jelezte, hogy már el­készült a nagyon várt „ügyészi feladatokról” szóló törvény két változata is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a törvények előké­szítésébe szeretnék jobban be­vonni a gyakorló ügyészeket, ám ezt az idő rövidsége miatt az ese­tek egy részében képtelenség megvalósítani. Arra a kérdésre: mit tart ma szakmai téren a leg­nagyobb kihívásnak azt vála­szolta: a szervezett bűnözés, a fekete gazdaság, a kábítószer-ke­reskedelem elleni harcot. A kí­vánt célt semmi esetre se lehet — többek által javasolt — új bizott­ságok létrehozásával elérni. Ehe­lyett a bűnüldöző szervezeteket kell specialistákkal — például közgazdászokkal — megerősí­teni, hiszen a bűncselekmény felderítése, a vádemelés minden­képpen az ő feladatuk. Ez pedig — a korszerű technikai eszközök hiánya miatt is — gyakran az át­lagot meghaladó munkát kíván. Ennek ellenére az ügyészek bére még ma sincs arányban a telje­sítményükkel, és egyelőre az idei év se biztat e téren semmi jóval. Fenyeget az ügyészek más pá­lyára csábításának a veszélye is. Az országban jelenleg 70 ügyé­szi állás betöltetlen. De vajon mérhető-e egyáltalán az ügyé­szek teljesítménye? — kérdezte az egyik somogyi kolléga. Dr. Fábián János szerint nincs erre nézve biztos mérce. Csak a vég-' eredmény lehet támpont. Ennek alapján — az elmúlt évet te­kintve — a somogyi ügyészek minden elismerést megérdemel­nek — mondta —, és ezért vala­mennyiüknek dr. Györgyi Kál­mán legfőbb ügyész köszönetét tolmácsolta. Szegedi Nándor Hat somogyi község csatorná­zásának és szennyvíztisztításá­nak megoldásáról tárgyaltak tegnap Nagybajomban a frank­furti Aqva-treat GmbH cég képviselői és az érintett önkor­mányzatok vezetői. Amennyiben a települések képviselő-testületei is úgy hatá­roznak, Nagybajom, Böhönye, Segesd, Kutas, Jákó és Kiskor­pád közös szennyvízprogramja az előzetes megbeszélések alapján két éven belül megkez­dődhet. Mint elhangzott, a tervek szerint a beruházáshoz az ön- kormányzatok nem kénysze­rülnének hitel felvételére, mivel a szükséges pénz hiányzó ré­Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a kaposvári Iparművé­szeti és Ipari Szakmunkás- képző Intézet: tegnap délelőtt a jubileum alkalmából emlékü­lést tartottak a Műszaki Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége szákházában, ahol kiállításon mutatkoztak be kol­lekciójukkal az intézetben ta­nuló ruhatervezők. Népes pedagógus gárda vett részt az ünnepségen: az egykori szakmunkásképző nyugdíjas ta­nárai mellett a város valameny- nyi középfokú oktatási intéz­ménye képviseltette magát a rendezvényen. Az ünnepi kö­szöntők sorában elsőként dr. Szűcs Miklós, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fő­osztályvezetője méltatta a jubi­láló intézmény huszonötéves tevékenységét. Kifejtette: a szakközépiskolai képzés átszervezésre szorul, de örvendetes, hogy Kaposvár me­gyei jogú város önkormányzata a 31 közoktatási intézménye, 5 kollégiuma mellett nagy gondot fordít az Iparművészeti Szakkö­zépiskola és Ipari Szakmunkás- képző Intézet működésére, fenntartására is. — A társadalmi változások sürgetik a középfokú oktatás bővítését. Az utóbbi években már a továbbtanulni szándéko­zók jelentkezései alapján is megállapítható, hogy mintegy tíz százalékkal többen kívánnak továbbtanulni középfokú okta­tási intézményekben. Szeren­csésen szaporodott azoknak a szakmáknak a köre is, amelyek érettségi vizsgához kötöttek. Szólt a Nemzeti Alaptanterv tervezetéről is: a minisztérium széleskörű vita után kívánja be­szét a vállalkozó cégek befekte­tési szolgáltatása biztosítaná. Az elképzelések szerint a vál­lalkozók a pénzüket 15 év alatt szolgáltatási díjként kapnák vissza. Az önkormányzatok az üze­meltető vállalatban többségi tu­lajdonosok lennének. Az Aqva-treat Kft és befektető partnerei kisebbségi jogokat gyakorolnának a vegyes válla­latként működő üzemeltető vál­lalatban, amely megkapná 20 évre az üzemeltetési jogot az önkormányzatoktól, a csator­nahálózat és szennyvíztelep tu­lajdonjoga az önkormányza­toké maradna. A vízdíjak ösz- szegét természetesen minden­vezetni a hasznos tapasztalatok, javaslatok alapján. A szakképzés és a munkae­rőpiac kapcsolatáról beszélt a jubileumi emlékülésen dr. Ma­darász Árpád, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető helyettese. 1992-től a szakkép­zési alapból a minisztérium fej­lesztette az iskolai tanműhelye­ket, ám emellett szükség van a korszerű üzemi tanműhelyekre is, ahol a tanulók a legkorsze­rűbb eszközökkel a kor köve­telményének megfelelő techno­lógiát sajátíthatják el. Mint el­mondta: már tizenkilenc ma­gyar szakmai vizsgát ismernek el a szomszédos Ausztriában, hamarosan hasonló egyezményt írnak alá Belgiummal. Szita Károly, Kaposvár pol­gármestere némi meghatódott- sággal köszöntötte a jubiláló is­kola tanárait, tanulóit és elisme­kor közös megegyezés alakí­taná ki. A frankfurti cég és a somo­gyi községek egymásra találá­sára dr. Csorba Emánuel egy­kori kutasi, jelenleg Bécsben élő professzornak köszönhető, az ő közbenjárására sikerült felvenni egymással a kapcsola­tot. Hogy az önkormányzatok és az Aqva-treat találkozása iga­zán szerencsés lesz-e, azt a jövő dönti el, azonban a német cég megjelenése nélkül a települé­sek — ismerve az igényelhető támogatások mértékét — még jóidéig várhattak volna szenny­vízproblémáik megoldására. (Nagy) rését fejezte ki a negyedszázada működő intézetben folyó mun­káért. Rendhagyó ünnepi kö­szöntőt is hallottunk: Kovács Réka, negyedik osztályos tanuló nem csak a szépre emlékezett, a tíz-tizenkét órás tanulást is föl­panaszolta megemlítve, hogy békés csata folyik a tantestület és a diákok között. Hosszantartó tapssal jutalmazta a hallgatóság a szókimondó diák beszédét. Hausz Árpád, az intézet igaz­gatója, a Németh László-i gon­dolatot idézte: pedagógus az le­gyen, aki optimista. — A diá­kok is ezt várják tőlünk — mondotta. A jubileumi emlékü­lésen az igazgató jutalmakat adott át azoknak az idős kollé­gáknak, akik az elmúlt huszonöt év során az iskola hírnevét gaz­dagították. Délután az iskola megtekintésére invitálták a vendégeket. H. B. A hitelgarancia egy új esély Gyakorló vállalkozókat hív­tak meg a Kisosz vezetői tegnap arra a fórumra, me­lyen elsősorban kisvállalko­zók hitelhez jutási lehetősé­geiről volt szó. A rendezvé­nyen Illés Antal az OTP megyei vezetője, Benéné dr. Farkas Ildikó a Kereske­delmi Bank kaposvári fiók­jának vezetőhelyettese és Aladics Gyula, a Hitelga­rancia Rt. vezérigazgató he­lyettese is részt vett. A bankvezetők által tar­tott ismertetőkből hamar ki­derült, hogy a kezdő vállal­kozások számára a szakem­berek tapasztalatai szerint sem könnyű hitelhez jutni. Az adórendszer, a számvi­teli törvény és a banki elvá­rások ugyanis nincsenek egymással összhangban, így az a vállalkozó, aki az adó­rend minden lehetőségét igyekszik kihasználni, ön­maga számára megnehezíti a hitelhez jutás lehetőségét. Aladics Sándor szerint a Hitelgarancia Rt elsősorban azoknak ad segítséget, akik életképes vállalkozást mű­ködtetnének, csakhogy hi­telt azért nem kapnak, mert nem tudják teljesíteni a bank által támasztott fede­zeti feltételeket. A Hitelga­rancia Rt helyettes vezetője azt is elmondta, hogy a két és fél éve alakult budapesti széhelyű társaság idén 22 milliárd forintnyi kölcsönre tud készpénzfizetési kezes­séget vállalni. A lehetőséget mégis kevesen ismerik, így például Somogybán alig tar­tanak nyilván olyan kezdő vállalkozót aki élt volna a részvénytársaság nyújtotta kezességgel. Ennek a leg­főbb oka a szakemberek szerint az, hogy a bankok a kisvállalkozások számára nem propagálják kellően a többször kedvezőnek tűnő hitelgarancia lehetőséget. Indul a komp a Balatonon Március lévén újra megin­dul a kompjárat a Balato­non. A Mahart Balatoni Ha­józási Kft járművei egyelőre óránként közlekednek. Az első járat ma reggel 7 órakor szállítja vendégeit Szántód-Révből Tihanyba. Az utasok minden nap este 6 óráig vehetik igénybe a szolgáltatást. A művészeti és szakképzés jubileuma Kaposváron Negyedszázad a szépért Ruhatervezők bemutatója a MTESZ-ben fotó: kovács Tibor Stockholmban a társulat A kaposvári Csiky Gergely Színház társulatából negyven- hatan, öt csoportban utaztak a svédországi vendégszerep­lésre. A Sodra Színházban hét­főn és kedden este mutatják be a Babarczy László - Mohácsi János rendezte A kihallgatás című művet. A stockholmi Vá­rosi Színházban 16-án és 17-én este Örkény Tótékja ke­rül színre Znamenák István rendezésében. 18-án és 19-én szintén egy Znamenák rende­zést, A gondnokot láthatja a svéd közönség. Képviselők a Gyiviben Pásztohy András és dr. Eger- szegi László, szocialista or­szággyűlési képviselők tegnap a Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetbe lá­togattak. A képviselőket dr. Orbán István, az intézet igaz­gatója tájékoztatta a somogyi gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről, valamint tolmá­csolta a nevelőtestület véle­ményét a készülő családjogi törvény módosításaival kap­csolatban; kérve: az MSZP-frakciót az állami gon­dozott gyermekek érdekvé­delmének képviseletére. A képviselők a Nyár utcai ifjú­sági otthonba is ellátogattak. Kling-szobrok a barcsi múzeumban A barcsi Dráva Múzeumban tegnap nyílt meg Kiing József kaposfüredi szobrászművész kiállítása. A külföldön is is­mert alkotó húsz márványszo­borral, kisplasztikával mutat­kozik be a barcsi közönségnek. Kiing József munkáit Nyári László költő ajánlotta az ér­deklődők figyelmébe. A tárlat április végéig tekinthető meg. Zimányi segélyek Zimányban 2 millió 800 ezer forintot szán az önkormányzat szociális segélyekre és támo­gatásokra. 26 család részesül rendszeres szociális segély­ben, 19 gyermeknevelési se­gélyt, 6 rendszeres nevelési segélyt, ketten ápolási segélyt kapnak. 8 fő részesül jövede­lempótló támogatásban. Filmet forgattak Papp Árpádról A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának munka­társai készítettek felvételt a hé­ten Papp Árpád íróval, műfor­dítóval, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium és a Bala­ton Akadémia tanáráról. A Magyar írók Szövetsége és a PEN-Club tagjának otthonába, munkahelyére és szülőfalu­jába, Somogyaszalóba is ellá­togattak a televízió munkatár­sai. A 35 perces portréfilmet március 28-án közvetíti a TV2. Babócsai kiadások Babócsa az idén 85,5 millió forint kiadással számol. A he­lyi önkormányzat több millió forintot fordít az intézmények fenntartására. így az általános iskola, a napközi otthon és az óvoda működtetéséhez 46 mil­lió forinttal járulnak hozzá. A településen 9 milliót forintot különítenek el a különböző támogatásokra, segélyekre. Biztos a napraforgópiac Az idén 23 ezer hektárt megha­ladó területen termesztenek napraforgót a megyében. Várhatóan idén is biztos pi­aca lesz a jó minőségű napra­forgónak, mivel a legtöbb fel­vásárló szervezet garantálja a 27-28 ezer forintos tonnánkénti árat, és emellett minőségi pré­miumot is fizet. — A somogyi napraforgó természetes jövedelmezősége csökkent ugyan, de így is gaz­daságos a növény — mondta Varga Gábor, a megyei FM hi­vatal osztályvezetője. — Egyre több a magántermelő, s egy ré­szük a fajta megválasztásával kapcsolatos szakmai szempon­tokat figyelmen kívül hagyta. — Ennek tulajdonítható, hogy egy tájegységen belül is igen nagy volt a különbség a ter­mésátlagok között. Szükséges a figyelmet felhívni arra, hogy csak olyan belföldi és külföldi fajta vethető, amely állami mi­nősítést kapott. Jelenleg 46 államilag minősí­tett napraforgó fajtából választ­hatnak a termesztők. A vető­mag kiválasztásánál a termőké­pesség mellett az olajtarta­lomra, valamint az alkalmaz­kodó és ellenálló képességre is figyelemmel kell lenni. Varga Gábor szerint tavaly 2100 tonna napraforgó-vető­magot fémzároltak. Ennek több mint a fele garantáltan első osz­tályú. A fémzárolást az OMMI-címkével ellátott, bon­tatlan göngyöleg bizonyítja. Ezt azért is fontos tudni, mert a ve­tőmag kimérése tilos és tör­vénysértő. (Boldizsár)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents