Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-09 / 58. szám
1995. március 9., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Fidesz vélemény az ingatlanadóról A Fidesz szerint a kormány elvetette az ingatlanadó ötletét azzal, hogy bevezetését 1997— re halasztotta. A fiataldemokraták úgy vélik: kizárt, hogy a választásokat megelőző évben a kabinet új adónemet vezessen be. Megelégedéssel veszik tudomásul, hogy az ingatlanadó a vagyonadóhoz hasonlóan meghiúsulni látszik. Racionalizálás az FM-ben A Földművelésügyi Minisztériumban a termelési tevékenység kiszolgálásával foglalkozó munkatársak számát növelni, a többi területen pedig csökkenteni kell a létszámot. Ezt Kis Zoltán, az FM politikai államtitkára mondta. Az FM-re is vonatkozik a kormány gazdaság-ésszerűsítési programja, amely a központi apparátus 10 százalékos csökkentését irányozza elő. Felkészült a határőrség A Flatárőrség felkészült egy újabb délszláv menekülthullám fogadására. Arra is, hogy biztosítsa a magyar határ védelmét egy esetleg átsodródó fegyveres alakulattal szemben. Amennyiben az ENSZ-erők- nek távozniuk kell Horvátországból illetve a boszniai szer- bek sem tűrik meg a világszervezet katonáit a védett övezetekben, nem lehet kizárni a háború kiújulását. Ezért a Határőrségnek feli kell készülnie menekültek szervezett fogadására és a befogadó állomásokra való irányítására. Tiltakozás az önállóság mellett A vasutas szakszervezetek nem egyeznek bele, hogy megszűnjön a MÁV egészség- ügyi intézményeinek önállósága. Ha mégis olyan döntés születne, hogy a MÁV egészségügyi hálózatát beolvasztják az országos intézményrendszerbe, akkor elképzelhető, hogy a vasutasok sztrájkot szerveznek. Önkormányzatok fejlesztési nehézsége Tartós időre vége az önkormányzati fejlesztéseknek, ami károsan hat a meghirdetett decentralizációra — mondta Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője tegnap. Csapody reagált Kuncze tegnap reggeli nyilatkozatára, amelyben a belügyminiszter azt mondta, hogy az idén az ön- kormányzatok támogatása 9 százalékkal nőtt. Csapody ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentősen megnőtt azoknak a feladatoknak a száma, aelyeket a korábbi gyakorlattal ellentétben ma már az önkormányzatoknak kell ellátniuk. Nem várható tiszai árvíz Nem várható jelentős tavaszi árhullám a Tiszán. Habár a Tisza magyarországi vízgyűjtő területeire múlt év decembertől idén februárig a sokéves átlagnál több csapadék hullott. A szokásosnál melegebb téli időjárás miatt kevesebb a hó formájában tárolt vízmennyiség. Kérdőjelek Ferenczy Europress kommentárja Ki kiabál? Baj van a kultúrában. Halmozódnak a pénzügyi gondok, nőnek a feszültségek, éleződnek a személyi ellentétek. Hasonló jelenségek ugyan föllelhetők a gazdaságtól a közigazgatásig mindenütt, de most a kultúra bajaitól hangos a közélet. A „Kiáltás” címmel megtartott összejövetel részvevői ugyanis a kormányzatnak címzett vádak sorát kiáltották világgá. Azt, hogy politikai tisztogatással szennyezi a kultúra vizeit. Jogos az aggodalom? A politikai indítékú felmondások és kinevezések fertőző gócok, amelyeknek szinte kiszámíthatatlan a hatásuk. Csakhogy nem lehet megkerülni: kik festik a politikai tisztogatás ördögét a falra? Mert nehéz feltételezni a kultúra közügyeinek féltését arról, aki a hatalom ollójával nyírta a fejeket. Nehéz hitelt adni a médiák szabadságáért perelő szavaknak, ha az mondja, aki arcát, nevét adta kollégái tucatjainak elbocsájtásához. Kultúrharc-e az eltérő felfogások, nézetek ütközése? Válságban-e az oktatás csak azért, mert vitáznak alapvető kérdésekről? Politikai indítékú üldözés-e, ha egy miniszter elmarasztal egy múzeumigazgatót vezetői alkalmatlanság címén? Hamis hangok keveredtek hát ebbe a minapi „kiáltásába. Sem a kultúra nemzeti intézményeiben, sem másutt nincs kultúrharc. S a mai kormány felelőssége, hogy ne is legyen. Vita a nők jogairól Heteken belül szakmai vitára bocsátják a magyar nők jogait elemző jelentést, amelyet a kormány a NŐK IV. Világkonferenciája elé terjeszt. Az ENSZ ősszel Pekingben tartandó nemzetközi tanácskozásán hazánkat Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter képviseli. A kormány egyetlen miniszterasszonya szerdán a szocialista párt frakciójának és „Nőkért” munkacsoportjának kerekasztal-beszélgetésén fejtette ki véleményét a nők társadalmi és politikai helyzetéről. Kósáné Kovács Magda beszámolt arról, hogy a múlt héten megalakult a világkonferencia magyar előkészítő bizottsága, amely az elmúlt tíz esztendő folyamatait tekinti át az ENSZ által megadott szempontok alapján. Az útmutatások arra az alaphelyzetre épülnek, hogy a világban nem sikerült elérni a nők egyenjogúságának megteremtését, a lányok és asszonyok a kisebbségek helyzetét osztják. Ezért a társadalom legkülönbözőbb szféráiban fel kell tárni az egyenlőtlenségek formáit, mélységét és okait, hogy annak alapján meg lehessen határozni a teendőket. Az ENSZ vizsgálni javasolja a hatalom és döntéshozatal különböző szintjein tapasztalható egyenlőtlenségeket, a nők előmeneteli lehetőségeit, helyzetét a gazdaságban, a termelési folyamatokban, a munkavállalásban, továbbá esélyét az oktatáshoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz. A nőkkel szembeni erőszakot, valamint az országok közti fegyveres és más konfliktusok hatását az asszonyokra szintén elemzésre szánják. A hazai helyzetet taglalva Kósáné Kovács Magda rámutatott, hogy az ENSZ-nek készített előző, tíz évvel ezelőtti nemzeti jelentés a „ Magyarországon minden rendben van” szemléletre épült és a hivatalos politika nem beszélt a látens je- lentségekről. A politikai rendszerváltás más alkotmányos és jogi feltételeket teremtett a nőknek, ám ezen a területen még nem fejeződtek be a tennivalók. Az Alkotmány és a Munka Törvény- könyve kimondja ugyan a diszkrimináció tilalmát, de ez önmagában nem ad egyenlő esélyt; a női munkaerő kevésbé kelendő a piacokon. Kósáné jelezte, hogy megpróbálja beemelni korábbi, ez ügyben kidolgozott módosító javaslatait a jogszabályokba, ám vélhetően azok sem hoznak látványos eredményeket. A munkaerőpiac februári mérlege Több a létszámleépítés 1995 februárjában — az előző hónaphoz képest — 5040 fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. így a hóvégi zárónapon összesen 550 ezer 484 munkanélküli szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásaiban. A munkanélküliségi ráta a januári 11,4 százalékról 11,5-re emelkedett. Az előző havi 25,8 ezer fős növekedésnek nem egész egy ötödét kitevő februári növekmény közel 60 százalékát az aktív programokban résztvevők számának további — bár lassuló — csökkenése okozta, a fennmaradó mintegy 40 százalék a megelőző hónapokét meghaladó létszámleépítések és a még mindig gyenge szezonális munkaerőkereslet következménye. A legnagyobb növekedés Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében volt (2021 fő, 3,5 százalék), de a fővárosban, Baranyában, Komárom-Eszter- gom, Somogy és Veszprém megyékben is az országos 0,9 százalékos növekedésnek mintegy kétszerese következett be. Ugyanakkor négy megyében — az országos tendenciával ellentétben — csökkent a regisztrált munkanélküliek száma (Tolna:-2,2 százalék, Szabolcs-Szat- már-Bereg: —1,1 százalék, Jász-Nagykun-Szolnok: -0,4 százalék, és Zala: -0,2 százalék). A Szabolcs megyei munkanélküliségi ráta (21 százalék) még így is messze a legnagyobb a megyék között, csaknem kétszerese az országos átlagnak. A nyilvántartásban szereplő pályakezdő munkanélküliek száma — az előző hónaphoz képest további 478 fővel — 59,4 ezer főre csökkent, így az összes regisztrált munkanélkülieken belüli arányuk az előző havi 11,0 százalékról 10,8 százalékra mérséklődött. A hónap folyamán a munkaerőpiaci szervezet nyilvántartásában összesen 55,9 ezer álláshely-bejelentés szerepelt. A hóvégi zárónapon 29,6 ezer üres álláshely várt betöltésre, ami ezerrel kevesebb, mint az előző havi adat. Február végén a nem pályakezdő munkanélküliek 44,4 százaléka, összesen 218,0 ezer fő részesült a munkanélküliek szociális jellegű, úgynevezett jövedelempótló támogatásban. Ez a januári záróállományukhoz viszonyítva 6,6 ezer fős növekedést jelent. Magyar Államkötvény Magas és biztonságos Magyar Államkötvény 1997/L. Azoknak, akik biztonsággal és kényelmesen akarják növelni pénzük értékét. Azoknak, akik rendszeres jövedelmet szeretnének elérni. Azoknak, akik tőkét gyűjtenek. Tehát Önnek is, ha hosszú távon előnyösen kamatozó, biztos befektetést keres. Magyar Államkötvény 1997/L. A befektetők 1995. március 13. és március 17. között vásárolhatják meg az államkötvényt kiemelt értékesítés keretében. Az erre az időszakra meghatározott ár nettó 99,2%. A legújabb Magyar Államkötvény kétéves futamidejű, mely a kibocsátás napjától (1995. február 1.) a lejárat napjáig (1997. február 1.) tart. Alapcímlete 10 000 Ft. Kamata változó, alapja az 1, 3, és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. Törlesztés névértéken: 1997. február 1-én. Kamatfizetési időpontok: minden év augusztus 1-jén és február 1-jén. Az első fél évre érvényes kamat mértéke: évi 31,81%. A Magyar Államkötvény 1997/L - mint az eddig kibocsátott állam- kötvények többsége, kiemelt értékesítést követően - másodlagos forgalomba kerül: a futamidő alatt napi árfolyamon eladható és megvásárolható a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgalmazóknál. A kötvényt külföldi személyek és szervezetek is megvásárolhatják. A Magyar Államkötvény 1997/L Magyar Állampapír, így törlesztését és kamatait az állam garantálja. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Somogy Megyei Igazgatósága Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. • OTP Bank Rt. Kaposvár, Barcs, Balatonboglár, Fonyód, Marcali, Nagyatád, Siófok, Tab
