Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-09 / 58. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 1995. március 9., csütörtök Tolna peremén, Somogy határán Dr. Budavári Lajos Attala jegyzője: csak a túlélésre rendezkedhetünk he... A kétcsoportos óvodába 35 gyermek jár fotó: kovács Tibor Attala a somogyi-tolnai megyehatárt jelző táblától alig száz méterre fekszik. A települést 20 éve csatolták el Somogy megyétől, és ma már jobbára tolnai emberek lakják, ha sokuk gyökere somogyi is. Hovatartozásukat négy évvel ezelőtt népszavazáson erősítették meg, a szavazatarány 3:1 volt, Tolna, javára”. Túlzás lenne állítani, hogy a megyék érintkezésénél, köz- igazgatási periférián fekvő 939 lelkes település lakói nap nap után az identitásukról beszélnek. Ezt a témát kérdéseinkkel magunk igyekeztünk fölplan- kolni, puszta kíváncsiságból. Előrebocsátandó a tapasztalatot: az attalaiak lokálpartio- tizmusa, eléggé el nem ítélhető módon javarészt „kényelmi szempontokon” nyugszik. Dr. Budavári Lajos attalai jegyző véleménye szerint a szavazáskor nem a megyéhez, hanem a városhoz tartozás döntött. — Ha esetlegesen Dombóvár és Kapospula is „menne,,, nyilván többen voksolnának a Somogyhoz csatlakozásra — mondta a falu jegyzője. — Dombóvárra száz forintért visz el a busz, Kaposvárra a duplájáért, és ez bizony nem egy utolsó szempont — magyarázta a polgármesteri hivatal előtt Nyíró Józsefné. Az indokok között egész szokatlanok is felmerültek. — A szekszárdi busz éppen a megyei kórház tövében áll meg, a kaposvári megállótól pedig még sokat kell talpalni, míg a kórházhoz odaér az ember — példálózott dr. Fabó Tibomé. Tőle affelől is érdeklődtünk: hová húz a szíve? — Én a Somogyi Hírlapot járatom, mert a családom jórésze somogyi, és sok ismerősön is ott él — mondta Fabóné. — A halálozási rovatban, sajnos, még mindig sok olyan névvel találkozom, akit egykor jól ismertem. Az attalai nyugdíjas asz- szony, aki 35 éve él a településen, somogyinak érzi magát. Viszont annak idején, a fentebb említett okok miatt mégiscsak Tolnára szavazott. Csakúgy az a két asszony, akik éppen a munkahelyükre, a mosdósi tüdő- és szívkórházba igyekeztek. — A szociális ellátástól kezdve az oktatási intézményeken át minden, a szolgáltatások is inkább a pár kilométerre lévő Dombóvárhoz kötnek minket, mint a 26-ra eső somogyi megyeszékhelyhez — fejtette ki Mocker Mihályné és Hegedüsné. A két asszony láthatóan nem szívesen szólt efféle érzelmeiről, sűrűn tekingettek a megváltást hozó busz irányában. A 61-es út váróval szemközti oldalán áll a tősgyökeres attalai Kovács Mihály háza, az a ház, amit 1968-ban még Somogyinak építettek. A 64 éves Misi bácsi, mint mondta, el sem ment az egykori szavazásra. — Miért is mentem volna, tudtam úgy is az eredményt — vallotta meg. — Pedig én a Somogyit járatom, Szekszár- don csak egyszer voltam éle- tömben a vegyeskarral da- nolni. Kaposvárt jobban szeretem. — Misi bácsi olyan régen volt Kapósban, hogy szerintem el is tévedne — vélte a falu postása, Illés Gyuláné. — Persze, hogy régen voltam, nem bírom én már az utazást egészséggel — vágta ki magát Misi bácsi. — Hat-hétféle gyógyszert szedek, kérem, havi ezerben van ez nekem. Illés Gyuláné, akit 16 éve lesnek minden délelőtt a levélre és sajtóra éhes attalai népek, úgy tartja, ha nem is mindennap, de azért gyakorta fölmerül: melyik megye peremén lenne jobb élni? — Mindegyik oldalról hangzanak el érvek, hogy például Somogybán több helyütt és olcsóbban szereltek telefont, mint nálunk, ugyanakkor a kaposvári vízdíj duplája az itteninek — fejtegette Illésné. Dr. Budavári Lajos jegyzőt érthetően sokkal inkább foglalkoztatja a falu költségvetése, mint a hovatartozás kérdése. Az idei a második év, hogy a központi támogatásaik és bevételeik pusztán a működési kiadásokra sem elegendőek. — Mintegy 4 millió forint hiányunk lesz ez évben, aminek pótlására kénytelenek leszünk indulni az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések pályázatán — mondta a jegyző. — Közel 30 milliós költségvetésünk jórésze, mint sokhelyütt, az intézményeink működtetésére megy el. Attala alsótagozatos iskolájába, amely tavaly augusztusban vált külön a dombóvári Zrínyi iskolától, 28 gyerek jár. Az állami normatíván kívül százezer forintba kerül minden diák az önkormányzatnak, ily módon az iskola fenntartása 4 milliót visz el. A kétcsoportos, 35 fős óvoda működtetése 4,5 millió forintot igényel évente, a 23 fős idősek klubjáé bő kétmilliót. A legnagyobb gond a fenntartásukban az, hogy kis létszámú intézményekről van szó. Mindebből az is következik, a település elöregedőben van, lakossága mindegyre fogyatkozik. — Az aktív lakosság 429 főt tesz ki Attalában, magas tehát az idősek száma — mondta Budavári Lajos. — Ezzel kapcsolatosan az a nagy kihívás számunkra, hogy Dombóvár óriási lakosság-elszívó erőt jelent. E kihívásra, mint megtudtuk, még nem találták meg a megfelelő választ. A kedvezményes, esetleg ingyenes telekvásárlási lehetőség egyszerűen azért nem jöhet szóba, mert egyáltalán nincs igény a telkekre. Amivel a letelepedést ösztönözni kívánja az önkormányzat — vagy legalábbis nem akar hatni ellene — az az, hogy a helyi adókat csak a szükséges mértékben vetették ki. A magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak kell kommunális adót fizetni. — A két adónemre márcsak azért is szükség volt, mivel az „önhibás” pályázaton való szerepléshez több esélyt ad nekünk — emelte ki a jegyző —, hiszen mutatja: mi már megtettük, amit megtehettünk... Visszaemlékezve az első önkormányzati ciklusra, a jegyző — aki csak 1992-től áll a település szolgálatában — elmondta: jó kondíciókkal vágtak neki a helyhatósági feladatoknak. Hatmillió forintos beruházásban sikerült „vizet fakasztani” a külterületi Szen- tivánpusztán, ahol mintegy nyolcvanan élnek jelenleg. Az ottani vízminőség olyannyira jónak bizonyult, hogy 3,2 milliós beruházásban összekötötték a szentiváni kutat a két at- talaival. A jegyző elmondhatta azt is, hogy egyetlen földesút sincs a településen. — Nagy fejtörést okoz nekünk most a vezetékes gáz, aminek kaposvári-sásdi kivitelezéséről évek óta keringenek a hírek —jegyezte meg Budavári Lajos. — Ha ezt, és a mintegy száz igénylő által a nyárra várt telefont valahogy kibek- keljük, elégedettek lehetünk — tette hozzá. A napjainkban jelentkező működési problémákra utalva az attalai jegyző annyit mondott: — Másra nem, csakis a túlélésre rendezkedhetünk be... És ezt a túlélést, lett légyen Attala akár tolnai, akár somogyi település, valamely megye peremén lesz kénytelen átvészelni. Balassa Tamás Nagyszabású parkosítási program kezdődött A mediterrán Fonyódért Fát ültettek tegnap Fonyód központjában, a kollégium melletti terecskén. Francsics Zoltán polgármester is megfogta az ásó nyelét és példamutatóan együtt dolgozott az áldozatkész társasággal. Sab- ján László nemesbükki kertészetéből hozták az atlasz cédrust, a szíriai borókát és az arizóniai ciprust. A három szép fát rövidesen virágzó babérmeggy bokrokkal ültették körbe. A kétkezi munkát a város javára vállalták, és a kertész ceruzája is igen vékonyan fogott, mert mindössze 34 ezer forintba kerültek az értékes növények. Jelképes kezdete volt ez a faültetés egy nagyszabású parkosítási programnak, amelynek különlegessége, hogy civil kezdeményezés. Komlai Antal kertészmérnök, Gimesi Attila erdész, valamint Dezső József, Lepenye János és Deákvári Antal vendéglátós szakemberek elképzelései kölcsönösen társra leltek a polgármester szándékaival, ugyanis gyökeresen szeretnék átalakítani és szépíteni a város köztereit. A jószándékukhoz azonban nemcsak a tettre készségüket, hanem a szakmai hozzáértést is adják. A Balaton part ugyanis a tudományos megfogalmazás szerint szubmediter- rán klímájú, ezt igazolja például a hagyományos szőlőkultúra is, csakhogy a kertekbe, parkokba telepített növények valami egészen más kultúrát képviselnek. Fonyódon is szemmel láthatóan betegen és halódva próbálnak fennmaradni. Holott a Balaton éghajlati ikertestvére az adriai táj, az ott honos növények tudnak életképesen kibontakozni és a környezetüket szépíteni ezen a vidéken is. Nos, Fonyódon a parkosítási programnak ez az alapja: a táj adottságainak, a vidék éghajlatának megfelelő fákat, örökzöldeket, virágzó bokrokat és cserjéket szeretnének a közterületekre ültetni. A civil társaság vállalta, hogy társadalmi munkában elkészíti a részletes parkosítási tervet. Amint tegnap bizonyították e szép cél érdekében a kétkezi munkától sem riadnak vissza. Ha társakra lelnek, akkor rövidesen felöltöztethetik a várost egész évben zöldbe. (Gáldonyi) Halállal végződött az ittas dulakodás Szíven szúrta élettársát A Somogy Megyei Bíróság dr. Halász Etelka tanácsa emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a nemesdédi Kovács Juliannát. Hét évi, hat hónapi börtönre ítélte, és elrendelte kényszergyógyítását is. Az ügyész 3 nap gondolkodási időt tartott fenn. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Az asszony tavaly október 24-én este vacsora főzés közben otthonában megölte élettársát Horváth Ferencet. „Anyu szíven szúrta aput. Az ágyon fekszik, és a melléből bugyog a vér...” — vitte a tragikus hírt a szomszédoknak 9 éves kislánya. Eközben fiú testvére orvosért és mentőért szaladt. A fiú most is próbálta szétválasztani az ittas dulakodókat. Már azt hitte, vége a marakodásnak, ám anyja kezében villant a nagy konyhakés, és a penge a férfi szívkamarájában kötött ki. A nő a bíróságon beismerte tettét, ám minden igyekezetével azt akarta bebizonyítani: a férfi támadott. Csakhogy majdnem minden tanú azt vallotta: ha Horváth ivott, az asszony volt az erősebb. Többször meg is verte. De a tanúk arról is beszéltek: volt, hogy az asszonynak kellett hazulról menekülni gyerekestől. Egy biztos: a kezdeti boldogság törékeny hajója egyre messzebb úszott, majd végleg eltűnt az „alkohol-tengeren”. Az asszony védője, dr. Tanai Marianna azért talált mentő körülményeket. Egyebek mellett az asszony korlátolt szellemi képességeire, élettársának durva magatartására hivatkozva kért méltányos büntetést a bíróságtól. Dr. Sándor Gyula főügyészségi ügyész azonban a beismerő vallomáson kívül nem igen talált enyhítő körülményt. Súlyosbítót annál inkább. Ezek között említette: Kovács Juliannát a bíróság egyszer már elítélte — éppen élettársa sérelmére elkövetett — életveszélyt okozó testi sértés miatt. A bíróság a vádi- rati tényállást fogadta el, és az adható büntetés minimumát valamivel meghaladó szabadság- vesztést szabott ki. Kovács Julianna az ítélethirdetés után rezzenéstelen arccal tűnt el két fegyőr között a folyosó fordulójában. Csak az a nő könnyezett, aki a vádlott gyermekét hozta tanúként a tárgyalásra. Nem tudni, kit sajnált jobban. Juli- annát-e, vagy az élet poklait már megjárt három kiskorú gyermeket. Szegedi Nándor Vaskohászati félkésztermékeket forgalmaz évi százmilló forint értékben a kaposvári Győri kft. A különféle betonacélokért, zártszelvényekért, idomacélokért és lemezekért a szomszédos megyékből is jönnek a már hat éve működő telepre a felhasználók fotó: török anett Határsértők Gyékényesen Gyékényesen az elmúlt hetekben sem csökkent a határsértők száma. A határőrök hét nap alatt hét potyautast szállítottak le a Horvátországba tartó exp- resszvonatról. A potyautasok valamennyien a vagon padlásterében próbáltak megbújni és mindanyian román állampolgárok voltak. Közalapítvány a „Vonzóbb Tabért" Kétszázezer forint induló vagyonnal Tab város önkormányzati képviselő-testülete — mint alapító — közalapítványt hozott létre Vonzóbb Tabért címmel. A napokban rendkívüli helyhatósági ülést tartottak a tabi képviselők, melyen elfogadták az alapító okiratot és megválasztották a kuratórium tagjait. Az alapítvány célja a város infrastruktúrájának javítása, a környezetkultúra, településesztétika fejlesztése, a tabi művelődés, oktatás és egészségügy támogatása, illetve a sportolási és szórakozási lehetőségek körének bővítése, magasabb színvonalra emelése. Ladi támogatások A ladi önkormányzat költség- vetésének csaknem negyedét, 10 millió forintot fordít a támogatások, segélyek kifizetésére. Rendszeres nevelési segélyre például 600 ezer, eseti nevelési segélyre 900 ezer forintot szán. Munkanélküliek Ke kúton Kőkúton huszonötén részesülnek jövedelempótló támogatásban, a faluban egyre több a munkanélküli. Míg 1991-ben egymillió hétszázezer forintot emésztett fel a költségvetésből a támogatások összege, ez a szám az idei évben már kétmillió hatszázezer forintra emelkedett. A Kapos Art Nagyváradon „Ideális őrültek” címmel a Kapos Art Képző-és Iparművészeti Egyesület ma kiállításon mutatkozik be Nagyváradon. A Tibor Ernő Galéria által szervezett tárlat március 23-ig tekinthető meg. Szerencsejáték a zeneiskolának A nemrégiben Barcson megtartott lottósorsoláson a helyi zeneiskola nyerte a Szerencsejáték Rt negyedmillió forintos támogatását. Az intézmény szűkös gazdálkodásához jókor jött ajándékot be is építették a zeneiskola költségvetésébe. Péterhidai gázprogram Péterhidán nagy terheket ró az önkormányzat költségvetésére a gázprogram. A csaknem 13 millió forintos beruházáshoz a település 5 millió forintos hitelt vett fel. A kölcsönt három évig törlesztik, ezalatt kell kifizetni a milliós tartozást. Támogatások Aracson Somogyaracson tizennyocan részesülnek jövedelempótló támogatásban, az utóbbi időben emelkedett a munkanélküliek száma. A faluban 110 nyugdíjas él, közülük is egyre többen igényelnek támogatást az ön- kormányzattól.
