Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-07 / 32. szám

1995. február 7., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Százmillió forintos adósság Nágocson Kezdeményezték a polgármester azonnali felfüggesztését (Folytatás az 1. oldalról) — A képviselő-testület határo­zatban szólította föl a polgár- mestert az önkormányzat előző négy év gazdasági beszámoló­jára — mondta dr. Pap Imre képviselőtársai nevében is a nágocsi mulasztásokról —; erre egyébként törvény is kötelezte. A polgármester vállalta, hogy január 11-i ülésünkön előter­jeszti a beszámolót, az ülés előtt egy órával azonban kö­zölte: betegsége miatt az ülés elmarad. Azóta testületi ülést önállóan nem hívott össze... — Mit tettek a képviselők? — írásban kértük, hogy hívja össze a testületet. A törvény úgy szól: ha 15 napon belül ezt nem teszi meg, akkor a köz- igazgatási hivatal vezetője az ülést összehívja. Ezt a 15. na­pon délelőtt 10-re hirdette meg, hogy a választópolgárok lehető­leg ne tudjanak azon részt venni... A gazdasági beszámo­lót nem készítette el. A legu­tolsó határidő végül is január 2-a volt, a csütörtök esti ülésen azonban Horváth Pál nem je­lent meg. Ezért képviselő-testü- letünk minősített többséggel úgy határozott, hogy a soroza­tos törvénysértések és mulasz­tások miatt — az önkormány­zati törvény 33/B paragrafus (1) bekezdése szerint — kez­deményezi a polgármesternek ebből a tisztségéből való azon­nali felfüggesztését. — Miért, milyen az önkor­mányzat gazdasági helyzete? — Katasztrofális. A köz- igazgatási hivatal felszólított bennünket, hogy február 15-ig • meg kell szüntetni azt a mulasz­tásos törvénysértést, miszerint az 1993-as évet lezáró pénz­ügyi rendeletét sem alkotta meg az önkormányzat. A múlt évi szintén nem készült el, az 1995. évi költségvetésről pedig szó sincs... A napokban tudtuk meg, hogy újabb közel ötmillió forint tartozásunk is van, ez hozzájön a polgármester által az előző években felvett több tízmillióhoz. Jelenleg a száz­millió forintot is meghaladja az önkormányzat tartozása. Az OTP-től 1992-ben Horváth Pál például úgy vett föl 25 millió forint hitelt, hogy erre nem volt képviselő-testületi határozat. Az átütemezésre sem. így csak ennek az egynek az évi törlesz­tése 7,5 millió forint lesz. — A napokban kellemetlen leveleket is kaptak. — Január 30-án a Mól Rt székesfehérvári számlázási igazgatóságától 1,1 millió fo­rint tartozásról szóló értesítés jött, amelyet a többszöri felszó­lítás ellenére sem egyenlített ki az önkormányzat. Ezt az ügyet perre viszik. A faluházhoz ko­rábban vásárolt szén, bár elfo­gyott, ugyancsak nincs kifi­zetve. Kérdés, hogy lesz-e pénz újabb tüzelővásárlásra vagy be kell zárni az intézményt. A Gála Nőiruha-szövetkezeti Kft-től kapott levél szerint 3,6 millió forintot követelnek tő­lünk peres úton. Ha rövid időn belül nem fizetjük ki, akkor ki­látásba helyezik a varroda meg­szüntetését; ezzel 25-30 ember munkahelye szűnne meg. Nincs lerendezve a Moda-Venezia Cipőipari Kft dolgozóinak az ügye sem. Nágocson 16 család hat hónapja nem kapott fizetést, illetve munkanélküli-járadé­kot... Polgármesterünk a testü­leti határozatokat rendszeresen semmibe vette és veszi. Legutóbbi határozatuk vég­rehajtását is — mint dr. Pap Imre elmondta — a polgármes­ter megtiltotta a jegyzőnek; eb­ben okirathamisítás ügyében kezdeményeztek eljárást isme­retlen tettes ellen... — A jelenleg érvényes ren­deletek szerint a polgármestert nem tudjuk rákényszeríteni az ülések megtartására -— mondta dr. Pap Imre. — Állandó az időhúzás; macska-egér harc fo­lyik a községben, miközben a 100 millió forint hitel kamata évente 30-40 millió forint. Ezért nem mindegy, hogy mi­kor lesz végre az önkormány­zatnál gazdasági rendcsinálás. A tisztázásra minden törvényes eszközt igyekeztünk igénybe venni, s most a polgármester tisztségéből való felfüggeszté­sének kezdeményezésére kény­szerültünk. Krutek József 60 milliós bevétel Tabon A tabi Béke Mezőgazdasági Szövetkezet kisáruháza a terve­zettnél jobb évet zárt tavaly. Bevételei meghaladták a 60 millió forintot, emellett csak­nem hárommillió forint nyere­séget is elért. A forgalom növe­kedését a tüzelőanyag-értékesí­tés bevezetése hozta, s az OTP-vel kötött szerződés áru- vásárlási kölcsön hitelezésére. A szövetkezet vezetői azt ter­vezik, hogy a tavasszal bővíteni fogják a kisáruház eladóterét. A bővítési és korszerűsítési mun­kára egymillió forintot szánnak. A piaci igényekhez alkalmazkodik a fűrészüzem Bonnya: télen tűzifa Nem tervezi megszüntetni a bonnyai fűrészüzemet — amely tavaly csak mintegy kétmillió forint árbevételt ho­zott — a kisbárapáti Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezet. Az üzem két szalagfűrészét, illetve a 12 állólapos lengyel gattert mindig a piaci igények kielégítésére indítják el — mondta Székely Tamás, a szö­vetkezet főagronómusa. A kisbárapáti szövetkezet mintegy 1850 hektár szántón, valamint 500 hektárnyi erdő­területen gazdálkodik. Fő te­vékenysége a növénytermesz­tés, de Bonnyán varrodát, il­letve fűrészüzemet is üzemel­tet. Az utóbbi már több mint húsz év óta dolgozik. Első­sorban a saját erdejükben ki­termelt fát használják föl. Je­lenleg három dolgozót fog­lalkoztatnak a fűrészüzem­ben; ő készítik rendelésre a különféle árucikkeket. Frikton György telepvezető elmondta: évekkel ezelőtt lé­nyegesen több munkájuk volt, hiszen akkor nyolc-tíz mun­kás is dolgozott a fűrész­üzemben. Mostanra vissza­esett a fatermékek iránti ke­reslet és a bérfűrészelés mennyisége. A nyolcvanas évek végén még 8-900 köb­Farsang László és Kerekes György méter fa is kikerült az üzem­ből, tavaly viszont már csak 3-400 köbméter rönkfát dol­goztak föl. Év közben legin­kább raklapokat és épületfát (gerendát, lécet), illetve kerí­téselemeket készítettek, télen pedig tűzifát fűrészelnek. A szövetkezet saját szükségle­tére (a varrodában, a gépmű­helyben és az irodákban is fá­val fűtenek), valamint lako­sági ellátásra fűrészeli a fát. FOTÓ: SEBÓK DEZSŐ Főleg a kemény cser, tölgy és akác kerül ide, ritkábban fe­nyővel is dolgoznak. A bonnyai fűrészüzemnek — mint Székely Tamás főag- ronómustól megtudtam — ta­valy mindössze kétmillió fo­rint volt a bevétele. Ennek el­lenére nem tervezik a meg­szüntetését, hanem a változó piaci igényekhez alkalmaz­kodva tovább működtetik. (Krutek) Megnőtt az ügyfél- forgalom Tabon A tabi önkormányzat kezde­ményezésére az Apeh megyei igazgatóságának siófoki ki- rendeltségéről hetente egy nap (kedden) adószakemberek jönnek a helyi és környékbeli települések adózó polgárainak segítségére. A városi ügyfél- szolgálati irodán az adóbeval­lások elkészítésének idősza­kában több mint 30 ügyfél ke­resi föl Szűcs Jenő és Kör- mendy László tanácsadót egy-egy fogadónapon. A leg­többen arra kérik az Apeh munkatársait, hogy segítsék elkészíteni az adóbevallást. Sokan kémek tanácsot is a vál­lalkozásokkal kapcsolatban. Bábonymegyeri munkanélküliek Bábonymegyeren az önkor­mányzat kimutatásai szerint 15-en részesülnek munkanél­küli-jövedelempótló támoga­tásban; részükre havonta csaknem kilencvenezer forin­tot utalnak ki. Rajtuk kívül a községben még tíz olyan lakos is él, aki munkanélküli-jára­dékot kap. A mintegy ezer lel­kes kis település önkormány­zata arra számít, hogy tavasz- szal és nyáron kevesebben igényelnek majd támogatást, mert idénymunkát vállalnak. Miklósi sváb bál, farsangolás A szokásos sváb bált a hét vé­gén tartották Miklósiban - a hagyományok szerint — az if­júsági egyesület szervezésé­ben. Errae már hetekkel ko­rábban megkezdték a felké­szülést a falu fiataljai. Pásztler Erika, az egyesület vezetője köszöntötte a bálozókat, majd a nágocsi általános iskola tán­cosai, illetve az egyesület tag­jai nyitották meg a mulatságot. S reggelig tartott a vígasság, a pécsi fúvószenekar zenéjére. Nyimben könyvtár kéthetente Nyimben többszáz kötetes könyvtárt tart fenn az önkor­mányzat. Kéthetente csütörtök délutánonként Ságvárról jár ide Gergelics Istvánná nyugdí­jas pedagógus, aki a bibliotéka anyagát kezeli. A nyimi kép­viselő-testület az elmúlt évek­ben 8-10 ezer forintot áldozott új könyvek beszerzésére. A kis könyvtárt többnyire diákok és idősebb falusiak látogatják. Kapolyi döntés a munkatervről Kapolyon a képviselő-testület első döntést hozó ülésén az idei pénzügyi koncepciót, a fejlesztési elképzeléseket tár­gyalta, és meghatározta éves munkatervét. Ä képviselők né­hány egyéni szociális kére­lem elbírálásáról is döntöttek. Gyorsfagyasztott készételek Eredményes évet zárt a tabi Puru Élelmiszeripari és Ke­reskedelmi Bt: tizenöt fajta gyorsfagyasztott készételét fo­lyamatosan keresték a piacon. Éegkelendőbb terméke a ha­lászlé, a pácolt hal és a ha­lászlé-alapanyag volt, de fo­gyott a vadasból, a milánói makaróniból és a babgulyás­ból is. A tabi termékeket tet­szetős műanyag edényekben szállítják az ország minden ré­szébe, a nagykereskedőknek. Lemondott a zicsi jegyző Lemondott Balha Gyuláné zicsi jegyző, mert az utóbbi időben munkáját és a hivatal működé­sét a lakosság részéről sok kri­tika érte. Állítólag elhangzott az is, hogy elsikkasztották a község pénzét és lezüllesztették a falut. írásban benyújtott le­mondását a képviselő-testület rendkívüli ülésén egyhangúlag tudomásul vette. Balháné már­ciusban távozik a hivatal éléről. Balha Gyuláné 1991 júniusá­tól — az önálló jegyzőség lét­rehozásától kezdve — látta el munkáját. Irányításával a kis hivatal nagymértékben hozzá­járult a falu fejlődéséhez. A zicsi községházán talál­koztam az elkeseredett hivatal- vezetővel. Nehezen fogalmazta meg lemondásának okait. A gondolat hónapok óta érlelődött benne, ugyanis a helyi lakosok közül többen kritizálták jegyzői munkáját, az általa irányított hivatal működését. — Az is el­hangzott a faluban — mondta a jegyzőnő —, hogy elsikkasztot­ták a falu pénzét, lezüllesztették a települést. Ez hazugság. A község négyéves gazdálkodásá­ról a polgármesternő a napok­ban közmeghallgatáson tájé­koztatta a lakosságot. Az utolsó fillérig el tudnak számolni. Balháné lemondásához hoz­zájárult az is, hogy „cirkusz” alakult ki a kisiskola megszün­tetéséről hozott törvénysértő képviselő-testületi határozat körül. Zicsben sokakat bosszan­tott a jegyzőnő viszonylag ma­gas fizetése is, bár a véleményt nyilvánítók a jegyzőnő konkrét munkáját nem ismerik. Balha Gyuláné beszélgeté­sünk végén így summázta az ügyet: — Zicsi születésű va­gyok, kötődöm a faluhoz, ezért is nehéz elviselni az igaztalan vádakat, a piszkálódást. Inkább lemondtam és távozom a mun­kakörből. Igaz, ezt sokan a problémák előli megfutamo- dásnak vélik. Ez nem így van! Az utóbbi néhány hónap idegi­leg nagyon megviselt, ezért most pihenni szeretnék. Nagy valószínűséggel munkanélküli leszek... Krutek József Bizottsági vizsgálat Tabon a városi képviselő-testü- let dr. Schulcz Gyula intéz­ményvezető főorvost alpolgár­mesterré választotta. Áz ön- kormányzati törvény szerint azonban az alpolgármester nem lehet ugyanannál az önkor­mányzatnál intézményvezető. Az összeférhetetlenségi okot a megválasztástól számított 30 napon belül köteles megszün­tetni. A képviselő-testület leg­utóbbi ülésén háromtagú bizott­ságot választott, amely meg­vizsgálja az összeférhetetlen­ségi okot, ugyanis dr. Schulcz Gyula a törvény által megadott határidőig a fennálló helyzetet nem szüntette meg. A bizottság javaslatát a következő ülésükön tárgyalják a városatyák. Többmillió forint kell a gépek cseréjére Veszélyben a tanulóképzés a TVG Rt-nél Nem született még végleges döntés a tabi Tartály és Ve­gyipari Gépgyár Részvény- társaságnál a tanműhely to­vábbi sorsáról. Lehet, hogy a következő tanévben már nem oktatják itt a lakatos-, hegesztő- és esztergályos ta­nulókat. Horváth Gyula, a TVG Rt elnök-igazgatója mondta ezt. Tabon a TVG-nél 1977-től ké­peznek szakmunkástanulókat a gyár mellett kialakított tanmű­helyben, s ennek fenntartása évente többmillió forintos költséget jelent a cégnek. A ki­adásoknak csak egy részét tudta visszaigényelni az állam­tól, holott az elmúlt csaknem húsz évben a gépek, berende­zések nagymértékben elhasz­nálódtak... — Tabon és környékén je­lenleg csak a TVG Rt tanmű­helyében van lakatos-, eszter­gályos- és hegesztőta- nuló-képzés — mondta az el­nök-igazgató. — A többlet- költséget egyedül viseljük, s ez sokáig már nem tartható. Egyébként: csak a kiképzett tanulók fele helyezkedik el ná­lunk, s ez kedvezőtlen is. Ha a gyár nem kap központi támo­gatást, akkor veszélybe kerül­het a szakmunkásképzés a gyári tanműhelyben... Horváth Gyula említette azt is, hogy a korszerű és bizton­ságos képzés érdekében min­tegy 10 millió forintot kellene fordítani az elhasználódott gé­pek, berendezések cseréjére. A cég viszont nem kíván ekkora összeget áldozni a képzésre. K. J. Most még dolgoznak a diákok a tanműhelyben fotó: sebók

Next

/
Thumbnails
Contents