Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-01 / 27. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. február 1., szerda Együttműködő iparosok Együttműködési megállapodást írt alá tegnap a Magyar Iparszövetség és a Hitelgarancia Rt. Ennek alapján a jövőben az iparszövetség és tag- szövetségei szakmai véleményt nyújtanak a tagjaik által benyújtott garanciakérelmekhez. A Hitelgarancia Rt. pedig a garanciák odaítélésénél figyelembe veszi a szakmai szövetségek ajánlását. Erősít a Szabolcstej 4,6 milliárd forintos nettó árbevétellel zárja az elmúlt évet a közelmúltban privatizált Szabolcstej Rt. Az előzetes számítások szerint a tavalyi adózás előtti eredmény körülbelül 110 millió forint lesz. A privatizált cég jelentős termék- fejlesztésre szánta el magát. Az átalakulásig „slágertermékük” csupán a Túró Rudi volt. Az elmúlt év végén megállapodást kötöttek egy tartós tejtermékek gyártására alkalmas technológia telepítésére. Ennek eredményeként az aszeptikus termékek hazai piacán is megjelentek. Megállapodás az oroszokkal Megállapodást írtak alá Miskolcon Borsod és az oroszországi Vologda megye között a közvetlen gazdasági és kulturális kapcsolatok kialakításáról. Az oroszországi régió hasonló ipari struktúrával rendelkezik mint a borsodi térség. A most aláírt egyezmény szerint rendszeres lesz a szakmai delegációk cseréje. Fejleszt a porcelángyár A hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyár Részvénytársaság az idén 7 új csempecsaláddal és 3-5 padlóburkoló családdal jelenik meg a piacon. Miután a szaniter termékeket és a burkolókat együtt gyártják, lehetőségük van a termék- fejlesztésre: megteremtik a színek és a formák összhangját. A cég múlt évi árbevétele 3,5 milliárd forint volt. Terveik szerint az ország minden részében megjelennek új fejlesztésű termékeikkel. Bővít az Antenna Hungária Mától ismét működik az Antenna Hungária januárban bővítési munkálatok miatt szüneteltetett AM-mikrohullámú adója. A szolgáltatás újraindítását követően újabb, nyolc csatornával bővített műsorcsomag sugárzását kezdi meg a társaság. A kínálatban egyelőre csak a Magyar Televízió 1-es és 2-es műsora szerepel, de várhatóan a többi hat csatorna is megkezdi várhatóan még ebben az évben a műsorszolgáltatást. Tanácskozó kereskedők Magyarországon jelenleg a kül- és belkereskedelmet döntően magáncégek bonyolítják. A privatizáció során a külföldi tőke megközelítőleg 15-20 százaléka a kereskedelembe irányult. A kereskedelmi szektorból 150 milliárd forint privatizációs bevétel származott. Ezt Berényi Lajos, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára mondta el tegnap az Országos Kereskedelmi Szövetség által rendezett konferencián. Közgyűlést tart a gazdasági szövetség Az alapszabály módosításán és a költségvetés elfogadásán kívül a többi munkaadói szervezettel, illetve a gazdasági ön- kormányzattal való együttműködésről is döntenie kell a Magyar Gazdasági és Munkaadói Szövetség pénteki programalkotó közgyűlésének. A kamarai rendszer kialakulásával az egykori Magyar Gazdasági Kamara szakmai szövetségei érdekképviseleti szervezetként működnek tovább, míg területi szervezetei a köztestületi funkciókat ellátó kamarák részévé váltak. Ebben az új helyzetben a közgyűlésen az alapszabály módosításával kell deklarálni, hogy a szervezet új alapokon, kooperatív szervezetként tagjai érdekvédelmét kívánja ellátni. Tizenegy leendő telefonszerelő végzi gyakorlatát a Matáv kaposvári oktatási tanműhelyében. A Rippl-Rónai József Közlekedési Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet telefonszerelő szakmunkásai közül az idén heten végeznek. Képünkön a másodévesek dolgoznak Balogh Imre szakoktató irányításával fotö: kovács tibor Akik választhatják és akik nem Új lehetőségeket kínál az átalányadózás A személyi jövedelemadózást választó egyéni vállalkozók legkésőbb február 15-éig eldönthetik, hogy ezentúl részletes elszámolást, vagy az úgynevezett átalányadót vá- lasztják-e? Mivel ilyen lehetőség korábban nem volt, sokan értetlenül állnak az új adózási forma előtt. Dr. Mészáros Gyulánét, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezető-helyettesét arra kértük, hogy segítsen eligazodni a szabályok dzsungelében. — Az átalányadózás legfontosabb eleme, hogy a munka- viszonyból származó jövedelmet és a mellékfoglalkozású vállalkozásból származó bevételeket teljesen külön kezeli — mondja dr. Mészáros Gyuláné. — A munkaviszonyból származó jövedelemből a személyi jövedelem adózás általános szabályai szerint kell levonni a jövedelemadót, míg a mellékfoglalkozású vállalkozásból származó bevételekre — elkülönítve — átalányadó fizethető. Ezzel a lehetőséggel azok élhetnek, akiknek a vállalkozásból származó bevétele az elmúlt évben a három millió forintot nem haladta meg. Kivételt képeznek a kiskereskedők, akiknél a bevételhatárt 15 millió forintban állapították meg. — Hogyan kell kiszámítani az átalányadó mértékét? — Ez két lépésben történik. Először a pénztárkönyvben vezetett és összeadott éves bevételből — a tevékenységtől függő százalékos szorzóval — ki kell számítani az átalányadó alapját, ami évi 3 millió forintos bevételig a jövedelem 20 százaléka, a 15 milliós kategóriában 13 százaléka. Élelmiszer és vegyiárú kiskereskedők a bevétel 7 százaléka után adóznak. Akinek az átalányadó alapja 600 ezer forint alatt van, annak 25 százaléknyi, azaz évi maximum 150 ezer forint adót kell fizetnie, 601-800 ezer forint között 30 százalék, 801 ezer forint felett pedig 35 százalék az átalányadóként befizetendő összeg. Azok, akiknek az átalányadó alapja nem éri el a 200 ezer forintot, az egyéb éves jövedelme pedig a minimális 110 ezer forintos határt. csupán a kiszámított átalányadó felét fizetik. — Szemléltetné mindezt egy példán? — Vegyünk egy adminisztrátort, aki a jobb megélhetése érdekében egyéni vállalkozóként biztosítási ügynökként is dolgozik. Ha a munkaviszonyából mindössze évi 100 ezer forint jövedelme van, akkor ezután természetesen nem fizet adót. Ha emellett vállalkozóként 180 ezer forint a bevétele, akkor a tevékenységhez kapcsoltan 20 százalékkal szorozva 36 ezer forint lesz az átalányadó alapja, a 25 százalékos adó 9 ezer forint lenne, de a kedvezmény miatt végül is csak a felét, tehát évi 4500 forint adót kell fizetnie. Ameny- nyiben valaki a munkahelyén 110 ezer forintnál nagyobb jövedelemre tesz szert, elveszíti a fenti átalányadó kedvezményt, vagyis évi 9 ezer forintot kell befizetnie azon kívül a személyi jövedelemadón kívül, amelyet a munkaviszonyból származó jövedelme után fizet. — Mi az előnye, vagy az esetleges hátránya ennek az adózási formának? — Mindenképpen az előnyére írható, hogy lényegesen csökkenti mind a vállalkozó, mind az adóhivatal adminisztrációs terheit, mert elegendő egyetlen nyilvántartást vezetni a bevételekről. A költségeket az adózás szempontjából nem kell figyelembe venni, ezáltal maga a vállalkozó is a költségtakarékosságban érdekelt. A hátránya talán az, hogy akinek a vállalkozása alapanyagígénye- sebb, költségesebb, annak ez a módszer kevésbé „kifizetődő”. — Kik nem vehetik igénybe ezt az adózási könnyítést? — A törvényhozó kizárta azokat a szellemi foglalkozásúakat, akiknek a tevékenysége egyébként szerzői jogvédelem alá esne és ezzel egy másik adókedvezményre jogosultak. Nem választhatják az átalányadózást azok sem, akiknek az elérhető jövedelme vélhetően magasabb az átlagos szintnél és korábbi bevételeik jövedelemaránya elérte a 90 százalékot. (Németh) Gyorsvám a határokon A külföldről Magyarországra visszatérő turistáknak mától a határon az országba behozott vámköteles termékek után azonnal, a határon ki kell fizetniük a vámot. A Vám- és Pénzügyőrség tájékoztatása szerint a mai naptól új vámokmányt alkalmaznak. Ennek neve: Vámárunyilatkozat- Vámnyugta. Az okmányokat a külföldre utazók a határ-vámhivataloknál kilépéskor szerezhetik be. Ezzel az okmánynyal lehet elintézni a vámkezelést. A turisták a vámot kifizethetik abból a készpénzből, amelyet maguknál tartanak, ennek összege azonban nem haladhatja meg a tízezer forintot, s legfeljebb ezer forintos címletű bankjegyekből állhat. Ezen túl húszezer forintnak megfelelő külföldi fizetőeszközzel is rendelkezhetnek kiviteli engedély nélkül, s a valuta beváltva szintén alkalmas vámfizetésre. Nagyobb vámösszeg esetében ajánlatos Postabank vagy OTP-csekk igénybevétele. Arra is lehetőség van, hogy az utas a határ vámhivatalnál kilépéskor letétbe helyezze a vámfizetéshez szükséges pénzt. DISZKONT KINCSTÁRJEGY 3 hónapos lejárati idő 26,5%-os éves hozam állami garancia Forgalmazási idő: 1995. február 1 -tői 17-ig. Vásárolható névérték: minimum 50 000 Ft Futamidő: t A kincstárjegy beváltása 1995. május 3-án kezdődik. Garancia: Az értékpapír visszafizetését a Magyar Állam garantálja. Hozam: A Diszkont Kincstáijegy évi hozama 26,5%. (A futamidő előtti Visszaváltás esetén a hozam kevesebb, mértékét az értékesítési helyeken megtalálható ügyféltájékoztató tartalmazza.) További információ: TflKflRÉKfiflHK Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. Takarék Bróker Kft. 7400 Kaposvár, Teleki út 22. Budapest, Szabadság tér 14. Telefon: (82) 316-511.315-051 Telefon: 111-1353 (70387) takarékII brüker Keserű nyitány A Magyar Nemzeti Bank január 3—ától újabb 1,4 százalékkal leértékelte a forintot a valutakosárral szemben. Saját hatáskörében tette ezt, tehát azon a szerény kereten belül, ameddig nincs szüksége a kormány egyetértésére. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem egyeztették a bankvezérek ezt a lépésüket legalább a Pénzügyminisztériummal, vagy a külgazdasági tevékenységért felelős ipari és kereskedelmi tárcával. Vajúdnak a hegyek, hogy aztán megszülessen az 1,4 százalékot kitevő leértékelés kisegere. Mert igen kétséges, vajon ilyen kismértékű leértékelés ad-e valamilyen érzékelhető impulzust a gazdaságnak? A leértékelés nem csak egyetlen pénzhez - mondjuk a dollárhoz, vagy a német márkához - képest történt, hanem a mindkét valutát tartalmazó valutakosárhoz igazították s ez eleve tompította a lépés gazdasági hatásait. A leértékelés nem ért senkit sem váratlanul. Egyrészt hozzászoktunk az éveleji áremelkedésekhez s az ezekhez fűződő forint-leértékeléshez, másrészt már korábban vita folyt a sajtóban a várható leértékelés nagyobb vagy kisebb mértékéről. A „szakma” a leértékelés tényében biztos volt, legfeljebb annak mértékét jósolták másképp az elemzők. Felvetődik a kérdés: vajon arányban áll-e a leértékelés az év elején bekövetkezett jelentős fogyasztói áremelkedéssel, a legutóbbi leértékelés óta végbement árnövekedéssel? A kérdésre viszonylag könnyű válaszolni: a benzin, a gáz, a távfűtés, a víz, a telefonbeszélgetés, a tej, a kenyér, a péksütemény fogyasztói ára íett drasztikusan drágább. A külgazdasági tevékenység viszont termelői árakon, legfeljebb nagykereskedelmi árakon folyik, ami legfeljebb is csak felényi, kétharmadnyi emelkedést jelent, mint a fogyasztói áraké. Végül is majd kiderül az export, az import és az idegen- forgalom alakulásából, hogy elégséges volt-e a leértékelés mértéke, vagy sem? De az biztos, hogy nem ez volt az idén az utolsó leértékelés. S talán nem is a legnagyobb. Bácskai Tamás
