Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-03 / 29. szám
1995. február 3., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Hiányzik a „lámpás” a kis faluból Gondok Drávaszentesen Három éve fogtechnikus Nem bánta meg azóta sem pályaválasztását Bakonyi Zsuzsa a kis laboratóriumbanFOTó. pölöskei tiborné Bakonyi Zsuzsanna három éve fogtechnikus Barcson. Munkája a fogpótlás (ehhez a fogorvos lesz mintát) és fogsorjavítással (törés, repedés) foglalkozik. — Az érettségi megszerzése után kétéves szakmunkásképzőbe jelentkeztem, majd ezt követően letettem a mestervizsgát fogművesség- ből — mondta a fiatal szakember. — Kétéves gyakorlat kellett ahhoz, hogy kisiparos, vállalkozó lehessek. A családi házban alakítottam ki a fog- technikai labort, saját beruházásban. Minden felszerelés rendelkezésemre áll, bár nem a legújabb típusú gépeket vásároltam meg, mert a drága mulatság... Egy alkalmazottat is tart. Naponta nyolc órát dolgoznak. Fogsorjavítást egy héten egyszer végeznek. Inkább a fogorvost keresik fel a páciensek. Barcson három fogorvos is van; Bakonyi Zsuzsanna dr. Horváth Józsefnek dolgozik. A fog minőségét, fajtáját mindig a fogorvos határozza meg, s a fogtechnikus a kivitelezője. Aranyfog készítését viszont nem tudja vállalni. Mint érdekességet, a fiatal fogtechnikus elmondta: decemberben igen nagy volt nála a forgalom, sorra érkeztek a megrendelések. Ez meglepte, hiszen egy évvel korábban jóval kevesebben igényeltek fogpótlást, mint tavaly ebben az időszakban. S hogy miért szép ez a hivatás? — a kérdésre Bakonyi Zsuzsanna így válaszolt: — Nem bántam meg, hogy ezt a pályát választottam. Én így érzem, nincs annál nagyobb öröm, mint ha valakinek szép a fogsora, vagyis jó mutat, kiteljesíti egyéniségét. Ilyenkor boldog az orvos és a technikus is, mert jól tudják: ez közös munka eredménye. (Gamos) „A természet szépségét, a világot próbálom sorokba önteni” Verseket ír Lakócsán Drávaszentes lakóinak száma nem éri el a négyszázat. Egy részük már idős, nyugdíjas, a másik fele munkanélküli. Ahogy a helybeliek mondták: a két kezünkön meg tudjuk számolni, hogy az itteniek közül hány személynek van munkahelye. Szabó László nyugdíjas jól emlékszik arra az időre, amikor az iskola helyben működött. De ez ma már csak emlék... — Babócsai, csokonyavison- tai kitérő után visszatértünk majdnem tíz éve Szentesre — mondta. — Harmincöt évig dolgoztam a MÁV-nál, s most mintegy 14 ezer forint nyugdíjat kapok. A feleségemnek meg alig több mint hétezer forintja van. Velünk lakik még a 84 éves anyósom... Gazdálkodunk; saját szükségletre tartunk baromfit, sertést. Termelünk még kukoricát és búzát takarmánynak. — Nem értem, hogy a fiatalok mit gondolnak — fakadt ki Szabó Lászlóné. — Az állam Csurgón is megszervezik a települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatot. Több mint félszáz fiatal határozta el ezt a művelődési központban, hogy megteszik az első lépést. Választott polgármesterük fogná össze majd a fiatalok képviselőit. Fiatalok gyűltek össze este Csurgón a központban. Sokan közülük munkanélküliek, de a munkahellyel rendelkezők, sőt a nagyszámú diákság is úgy érzi: a ténfergés helyett többre hivatott. Tenni szeretnének valamit önmagukért, a környezetükért. Bihariné Asbóth Emőke közönségszervező — két hete a város alpolgármestere — régóta dédelgetett álmait szeretné megvalósítani, Csurgón is megszervezni a települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatot. A város jó franciaországi kapcsolatai adták az ötletet; ott már 1979 óta vannak gyermekönkormányzatok. Bizonyítottak, s komolyan veszik őket. Magyarországon az eddig kilenc ifjúsági önkormányzat alakult. 65 fiatal — tizenévestől a főiskolai, egyetemi hallgatókig, a dolgozó fiatalokig — és 23 felnőtt, elsősorban pedagógus, vállalkozó ült össze, hogy erről döntsön. Minden iskola, kollégium delegálna küldöttet, s képviseltetnék magukat a főiskolások és a dolgozó fiatalok is. A demokratikusan választott nem tarthatja el őket örökké... Manapság nem látom, hogy kaszával és kapával a vállukon mennének dolgozni a mezőre. A munkanélküliek egyik kocsmából a másikba járnak, aztán amikor nincs pénz, sorbaállnak segélyért. Higgye el, még a dolgos emberek is restek lesznek, ha ilyeneket látnak... Aztán a „régi világot” emlegették. Azt mondták, akkor az emberek is jobban összetartottak a faluban. Ma ez hiányzik a legjobban. Megkérdeztem Szabóéktói azt is, hogy mennyire elégedettek a község fejlődésével. Elmondták, hogy örülnek a kábeltévének, a krosszbar-rend- szemek. S hogy mit szeretnének? íme, a kívánságlista: jobb közvilágítást, gondozott temetőt. — Leginkább fiatalokra és munkás kezekre lenne szükség — állítja Szabó László. — Hiányzik innen nagyon a tanító — mondta a felesége. — Az olyan „lámpás” a faluban, aki legalább összefo gásra biztatná az itt lakókat. (Gamos) polgármester fogja össze a képviselőket, mandátumuk két évre szól. Vass Andrea, a helyi fiatalok lapja, a Csu-Fi szerkesztéséhez kér segítséget, hiszen tavaly azért indították az újságot, hogy összefogják az ifjúságot. Laki Tamás próbatermet szeretne, hiszen három zenekar is van a városban. A legnagyobb egyetértéssel Kovács Katalin kérését támogatták: nagy igény van egy pinceklubra, ahová bármikor betérhetnének beszélgetni vagy zenét hallgatni. A fiatalság berendezné, rendben tartaná. Szászfalvi László csurgói polgármester - a felnőtt képviselő-testület minden tagjánál fiatalabb - biztatta őket. S Deres János és Kiss Balázsné is egyértelművé tette: vitapartnert a felnőttek csak abban látnak, aki felkészült; tehát előállni csak átgondolt ötletekkel célszerű. Ákli Istvánná szerint olyan vezetőséget kell választani, akikben megbíznak. Arra a kérdésre pedig, hogy legyen-e ifjúsági önkormányzat, egyhangú igen volt a válasz. S hogy iskolák ne maradjanak képviselet nélkül, a delegálás mellett maradtak. A jövő szerdán újra összeülnek; addigra a választás pontos kiírásában is megállapodhatnak. S ha a hónap végén megtörténik a választás, munkába áll majd a város második - még ifjabb - polgármestere. Horváth József László Ferenc hobbija a versírás. A lakócsai fiatalember eddig ötven verset írt, ám eddig még kötete nem jelent meg. Egyelőre nem talált olyan támogatókra, akik vállalták volna a versek kiadását. — Már gyermekkoromban sokat olvastam — mondta —; regényeket, versesköteteket, különös tekintettel azonban a Bibliát böngésztem. Rengeteget ábrándoztam még az órákon is. Annyira gyötört a belső kényszer, hogy gondolataimat egyszercsak papírra vetettem. Tehát így született meg első versem „Ábránd” címmel 1987-ben, hetedik osztályos koromban. A barátság azóta is tart... László Ferenc azt állítja, hogy a verssel mondhatja el leginkább érzéseit, vágyait az ember. Ez az a műfaj, amely mindig mond valamit, szól valakihez és vigasztal is. — A minket körülvevő világot próbálom sorokba önteni — mondta. — Többnyire a szomorú témákat, csalódásokat, kudarcokat ragadom meg. De a természet szépségének apró részleteit is bemutatom. Idéz is egyik verséből, „A tél” címűből: „Fehér a táj, szívem is talán./ A zöld messze jár, egyedül megyek most/ a lámpák másik oldalán./ A sötétség borul rám, s most megsúgja a tél/ nekem: hasonlít rám. ” Ezt két éve írta. — Sokszor kezembe veszem a Bibliát — említette. — Jézus vigaszt hoz életembe, szívembe, úgy látom, hogy élete példamutató mindenki előtt. Jót tesz, s mindig a nyomorúságban levőkkel azonosítja magát. Közel áll hozzám Jób is, mert a próbatételek alatt sem vesztette el hitét. Mindvégig állhatatos maradt és végül elnyerte jutalmát. Júdást viszont nem kedvelem, mert elárulta Jézust. László Ferenc leginkább József Attila verseit olvassa, hallgatja. Az írást folytatni kívánja, tervezi, hogy egy „vékonyka” kötetben megjelenteti verseit. — Még akkor is, ha nem fogadja el mindenki. Tudom, hogy vannak nálam jobb írók. De ami nekem adatott tehetség, azt kamatoztatni szeretném... Gamos Adrienn Két kiállítás a Dráva múzeumban Két kiállítás nyílt a barcsi Dráva múzeumban. Az egyiken egy tizenéves diáklány alkotásait látjuk, a másik tárlat a múzeum dolgozóinak múlt évi munkáját összegezi, s ennek keresztmetszetét tárja a látogatók elé - felvillantva az előttünk eddig láthatatlan tevékenységüket is. Bugovits Anikó barcsi alkotó a kaposvári Iparművészeti Szakközépiskola tanulója, most önálló tárlaton lépett műveivel a nagyközönség elé. Munkáit bemutatva — a megnyitón — Orzsi Zoltán múzeumigazgató utalt arra, hogy így szülőföldjének lakosai még inkább figyelemmel kísérhetik a fiatal alkotó pályafutását. Ilyenkor eljönnek azok is — művészek, barátok —, akik egyébként otthon maradnának. Ennek a tárlatnak a megnyitója is ezt igazolta, mert a megszokottnál többen voltak kíváncsiak alkotásaira. Bugovits Anikó vegyes technikával készült portréit, alakos ábrázolásait is bemutatta ezen a tárlaton. A másik tárlat „Számadás 1994" címmel nyílt meg. Ez a múzeumi kulisszák mögötti munát mutatja be. Minden egyes kiállítást megelőzi a gyűjtés, a feldolgozás — ezt azonban a tárlaton kevésbé érzékeli a látogató. Ezúttal a Dráva múzeum bemutatja a terepjárások és ásatások során előkerült leleteket. A múzeum 1994. évi gyűjtését egészíti ki a múlt év néhány kiállításának meghívója, plakátja és az intézmény kiadványa. Bemutatja a múzeum dolgozóinak közreműködésével készített publikációkat is. Cipész-, valamint szabóműhely részleteit is láthatják a betérők. Ennek a kiállításnak különleges színfoltja két egykori barcsi gyógyszertár, illetve drogéria tárgyi emlékeinek a bemutatása. Mindkét kiállítás február végéig tekinthető meg a múzeumban. (Gamos) Ifjúsági önkormányzat, fiatal polgármesterrel Döntöttek a csurgóiak Lottósorsolás Barcson Az ötös lottó sorsolását holnap rendezik meg Barcson, a Deák Ferenc Általános Iskola sportcsarnokában. A gálaműsor délután négykor kezdődik, és a tombolán összesen 19 ezer forint értékű lesz a nyeremény. A Szerencsejáték Rt 250 ezer forint támogatást is nyújt a városnak - közcélú felhasználásra. A barcsi polgármesteri hivatal által meghatározott cél: az ifjúsági fúvószenekar részére hangszerek vásárlása. Somogytarnócán ötvenhét véradó A héten Somogytarnócán, valamint a Kemikál barcsi üzemében tartottak véradónapot. A tamócai lakosság tüdőszűrésen is részt vett. Ötvenheten jelentek meg, s közülük ötvenen adhatott vért - összesen 19,7 litert. A Dráva-parti város üzemében 49-en jelentkeztek véradásra, s a levett vérmeny- nyiség 18,8 liter. Az utóbbi helyre behívták a rendkívüli vércsoportúakat is. A tervek szerint legközelebb áprilisban Kálmáncsán lesz véradás. / Álarcosán bálozó nyugdíjasok Szép sikereket értek el országos versenyen kórusukkal a barcsi nyugdíjasok, és egyénileg is. Virgoncz Lajosné, a barcsi klub vezetője például a első helyen végzett a versmondók között, s különdíjat is kapott. A barcsi nyugdíjasok most már javában készülnek a február 24-i álarcos farsangi bálra. Ezenkívül megkezdték a felkészülést a népzenei együttesek Látrányban rendezendő országos minősítő versenyére és a megyei ki-mit-tud?-ra is. Farsangol a Vikár és a Mákvirág A barcsi művelődési házban a hét végén tartják a Vikár Béla Zeneiskola farsangi bálját, s ennek bevételét az iskola működtetésére fordítják. Délelőtt viszont a Mákvirág gyermekklub programjára kerül sor. „A földtől a csillagokig” címmel Horváth Ferenc, a Dráva Völgye Szakközépiskola pedagógusa tart előadást. Emellett a gyermekfarsangra készülnek. Vállalkozók új üzletben Családi vállalkozásban Szilasi Csabáék a héten nyitottak új üzletet Barcson, s ebben villanyszereléshez szükséges kellékeket árusítanak. A kaposvári Titánnal kötött szerződést a vállalkozó, s így - egyebek között - onnan szerzi be az újabb árut. Jelenleg négyszáz- ezer forint értékű a barcsi új üzlet árukészlete, de ezt a későbbiek során bővíteni akarják - egyebek közt például elektromos háztartási gépekkel. Csurgón kijelöltek huszonhét telket Újabb utcát nyitottak nemrég Csurgó kertvárosi részén, s ezen újabb huszonhét közművesített telket jelöltek ki, mert a fejlődő településen egyre többen telepednek le. Ezeket a Raksányi utcai telkeket a városi képviselő-testület döntése szerint 300 forint/négyzetmé- teres áron bocsátotta áruba a családi házat építők számára. Sportcsarnok az iskolának Sportcsarnok épül Barcson a Dráva Völgye Szakközépiskolánál. Az intézmény közös beruházása az önkormányzatnak 58 millió forintjába kerül. Ebből 18,6 millió a pályázati pénz. Horváth Ferenc, az iskola igazgatója elmondta: az ön- kormányzat a kivitelezésre a Dráva-Modul gmk-val kötött szerződést. Az épület Kárpáti Kálmán kaposvári tervező tervei alapján készült. A sportcsarnok alapterülete a szociális blokkal együtt több mint 1700 négyzetméter. A küzdőtér több mint ezer négyzetméter, a nemzetközi méreteknek megfelelő. A lelátón ötszáz néző foglalhat helyet. — A munkát november végén kezdték meg — mondta Horváth Ferenc. — Ha a sportcsarnok elkészül, nemcsak iskola használja, mert több funkciót is szolgál majd. Hangversenyeket, ipari és mezőgazda- sági bemutatókat is lehet itt rendezni. Az építkezéshez jelentős pénzösszeggel, huszonötmillió forinttal járultak hozzá az iskola bázisvállalatai. A sportcsarnok majdani üzemeltetésére a Sefag Rt, a Dunaker Kft és a Dráva Parkett Kft létrehozta az Ifjúság Egészséges Életmódjáért Alapítványt, 300 ezer forintos alaptőkével. Ezenkívül már barcsi vállalkozók, magánszemélyek is adakoztak az alapítvány javára. Eddig 1,2 millió forint gyűlt össze. A sportcsarnokot a tervek szerint szeptemberre, a tanévkezdésre adják át. (Gamos)
