Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-27 / 49. szám

1995. február 27., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES VILÁG 11 Mutasd meg az írásodat, és megmondom, hogy ki vagy A félelem érzése és a környezet A legtöbb ember ismeri a fél­elmet. Időnként változó erős­séggel jelenik meg és szinte áthatja az ember minden cse­lekedetét. A félelem ráül az ember arcára is, így azt tit­kolni alig lehet. Ez az érzés ál­talában negatív hatást kelt az emberben, de bizonyos ese­tekben serkentőleg hat. Külö­nösen életvédelmi szempont­ból. Sokszor épp a félelem ér­zése menti meg az embert a különböző balesetektől vagy a törvénytelen magatartástól. Valójában mi is a félelem? Hogyan keletkezik, mi idézi elő és milyen hatással van az em­berre? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek föl, mikor a félelmet vizsgáljuk az emberi tulajdonságok kapcsolatában. A szorongás okai A félelem olyan szorongás­sal együtt járó lelki folyamat, il­letve állapot, amikor az ember valami által vagy valaki által konfliktushelyzetbe kerülve mély aggódással és rettegéssel éli meg ezt az időszakot. Ez ad­dig tart, amíg a veszélyforrás számára megszűnik, illetve a konfliktushelyzet megoldódik. A félelem, a szorongás, a rette­gés, az aggódás, a rémület megnyilvánulásai hasonló érzé­seket váltanak ki az emberben. Bizonyos mértékben és hatá­sukban különböznek is egymás­tól. A fóbia már a félelem bete­ges állapotának felel meg. A félelem érzése szinte egy­idős az emberrel. Kezdetben félt az ember az ellenségtől, a villámtól s egyéb természeti je­lenségtől, ezért lakhelyét, tar­tózkodási helyét ennek megfe­lelően választotta meg. Életét is elsősorban saját védelmének megfelelően rendezte be. A tár­sadalom fejlődése szerint fél­elemérzésünk is többoldalúbb lett. Egyre több a veszélyhely­zet, amelyet ki kell védenünk. Általában mi okoz bennünk félelmet? Mitől félünk? Nehéz lenne valamennyit felsorolni, de úgy gondolom, az alábbiak valamennyi ember félelemvilá­gát jellemzik. Félünk a beteg­ségektől (pl. az AIDS-től), a balesetektől, a haláltól, a káros atomsugárzástól, a bennünket érő lelki és fizikai támadások­tól, erőszaktól, bizonyos ese­tekben a felelősségrevonástól; félünk a vizsgáktól, olyan ese­ményektől, amelyek sikertelen­sége esetén komoly gondjaink lennének. Félünk a természeti katasztrófától, a háborútól, a sikertelenségtől, a munkanélkü­liségtől, féltjük gyermekeinket a kábítószerek használatától stb. Félünk minden olyantól, ami nyugalmunkat, családun­kat, a jövőnket veszélyeztet. Bizonyos mértéken túl a fé­lelem a személyiségben mély­reható változásokat okoz. Kia­lakulnak olyan reflexek, véde­kező mechanizmusok, melyek egyébként hiányoznának vagy rejtett formában léteznének. Veszélyhelyzetek A szorongás, a félelem ér­zése bizonyos betegségek kia­lakulását is előidézhetik. A fél­elem felfokozódása olyan mér­tékű is lehet, amelynek hatására egyes személyiségek nem ta­lálnak kiutat a konfliktushely­zetből és ezért az öngyilkosság Dr. Lépőid Józsefné vagy a gyilkosság elkövetése is bekövetkezhet. A félelem érzé­sének köre és erőssége más a gyermekkorban, más a ka­maszkorban és más a felnőtt­korban. A gyermek félelemér­zése kezdetben még a tárgyhoz kapcsolódik. Ahogy a különféle tárgyak megismerése történik, úgy alakul ki fokozatosan benne az egészséges félelemér­zés. A későbbiekben például már tudja a gyermek, hogy a kés vág, a tű szúr, a kályha forró stb. A kamaszkorban már felnőttkori félelemérzések csí­rái jelennek meg. Itt már az emberi kapcsolatokból eredően is kialakulnak komolyabb fél­elemérzések. A felnőttkori fél­elemvilág már igen sokrétű. Felnőttkorban az ember már jobban fel tudja mérni a ve­szélyhelyzeteket. A félelemér­zések nagyobb mértékben je­lennek meg azokon a területe­ken, ahol több a veszélyforrás, pl. olyan lakóterületeken, ahol töö a bűnöző, ahol a bűncse­lekmény elkövetését a környe­zetés elősegítheti. Félelemérzése természetesen van a bűnözőnek is, aki fél at­tól, hogy tettét fölfedik, hogy letartóztatják, elveszti szabad­ságát. A kínzó félelemérzés előli menekvés gyakran vezet alkoholhoz, kábítószerhez. E félelmek mindig valamilyen bűntudathoz kapcsolódnak. A kor mai embere tehát tele van félelemmel. Szinte minden lépésében abba botlik bele. Vannak olyan dolgok, amelyek­től való félelem szinte rettegés­ben tartja a józanul gondol­kodó, és a jövőt féltő embere­ket. Az esetleges atomháború­tól vagy az atomerőművektől igenis lehet félni, mert mint ve­szélyforrás létezik. Jelen pilla­natban az atomerőművek általi veszély nagyobb, mint amek­kora hasznot hoz az áramterme­léssel. Szinte beláthatatlan ká­rok keletkezhetnek, ha ezen a téren nem változtatunk. Az ember félelemérzése nem alaptalan, igen erős jelző értéke van, amely szinte sürgeti a ha­laszthatatlan megoldást. A pil­lanatnyi gazdasági előny miatt nem kockáztathatjuk földünk életét. Ettől a katasztrófától való félelem sok emberben van jelen és torzíthatja el a szemé­lyiségét. Ez a hosszú ideig tartó félelemérzés több ember életét teszi kilátástalanná és cél nél­külivé. Más oldalról viszont a katasztrófától való félelem, re­mélhetőleg, minél előbb el fogja indítani azt a folyamatot, amely a veszélyforrás felszá­molásához vezet. A félelemnek óriási formáló ereje is van. Az egyes helyzetek, problémák ál­tal keletkezett félelmek magá­nak a problémának a megoldá­sát is jelenthetik. Az ember nem lehet passzív a káros fél­elemérzések leküzdésében. Egyénileg, de különösen társa­dalmilag is sokat kell tenni an­nak érdekében, hogy megszűn­jenek vagy csökkenjenek azok az okok, amelyek előidézik a félelmet. A közönyünket kell felszámolni ahhoz, hogy ezen a téren eredményt tudjunk elérni, mert ez ad alapot arra, hogy az ügy társadalmi összefogássá váljék. Szükségünk van tehát az önbizalmunk erősítésére is. Támpontot adó jelek Ha kíváncsiak vagyunk, hogy a félelem érzése miként jelenik meg a kézírásban, akkor talán támpontul az alábbi jelek­ből következtethetünk. Jel­lemző lehet a lassú írás, amely szűk és kicsi, a szóvégek hirte­len lefékezése figyelhető meg, a „t” áthúzása túl alacsonyan van, a kezdő nagybetűk kicsik. A külvilágtól való félelem ese­tén az írás sebes és szűk, a bal margó keskenyedő, kicsi sor­közök és nagy szóközök a jel­lemzők. Természetesen e jelek­nek az igazát mindig az írás to­talitásában kell vizsgálni. Dr. Lépőid Józsefné grafológus szakértő Nő vagyok, 48 éves Sok nő nem tudja elviselni a házimunkát, megalázónak, alantasnak érzi. Azoknál lát­ható a kézírásból, mint önnél is, aki a munkahelyén veze­tőként sikereket könyvelhet el. Ez azonban nem általáno­sítható. Vannak, akik az élet minden területén mint kie­gyensúlyozott, ápolt, vonzó nő, feleség, anya, nagymama modern emberként élnek. Igaz, hogy bonyolult fel­adatkört kell ellátni a nőknek a gyermekneveléstől a mun­kaszervezésig, a háztartásve­zetéstől a szépségápolásig, a társasági élettől a technikáig, és még sorolhatnám. Ez, ha jól meggondoljuk, igencsak fontos „tudomány”. S képte­lenség mindennek egyfor­mán jól megfelelni. Lelkiis- meretfurdalása épp ezért helytelen, hiszen a munkájá­nak, azaz hivatásának él, s nem nyolc órában dolgozik. Sokat túlórázik, a másodállá­sokat szinte halmozza, egy­szóval a munka megszállott­ja. Olyan aki a joghoz ért, s védelmez másokat. Nagy va­lószínűséggel ügyvéd. Szi­gorú és igazságos is egyben. Otthonát szereti, s örülne, ha a kész rend, tisztaság fo­gadná. Zavarja, hogy nem így van. Gyermekeitől és fér­jétől várja a segítést. írása szerint azonban mindhiába. Ajánlom, beszéljen erről a családdal, s esetleg alkal­mazzanak egy bejárónőt. Ezt anyagilag megteheti. Arra azonban szeretném felhívni a figyelmét: a gyermekeknek szükségük van egy beszél- gető-meghallgató édesanyára is. Ezt nem pótolhatja más. A NAGY BEVETES Tavasz a PIONEER-nél A PIONEER közel húsz éve ismert Magyarországon. Elfogadtatta magát a hazai piacon. Ma piacvezető. De hű marad nevéhez és alapfilozófiájához, soha­sem elégszik meg az elért eredményekkel. Mindig tovább lép, mindig új csúcsokat akar meghódítani. 1994-ben a PIONEER új minőségi fel­fogást vezetett be a magyar piacon. Bejelentette, hogy ezentúl hibridkuko­rica vetőmagjainak csírázási százaléka 93%, vagy afeletti lesz. Ez egyértelmű nyereségnövekedést jelent a vásárlók részére, hiszen az egyenletes termés jóval olcsóbbá és hatékonyabbá teszi a betakarítást. A PIONEER termelésre ajánlott hib­ridjeit széleskörűen, a legváltozato­sabb körülmények között éveken át teszteli Magyarországon. A PIONEER hibridjeit 1994-ben 1500 kisparceliás, reális termelési körülmények között zajló összehasonlító kísérletben vetet­ték össze a versenytársakkal. Az 1500 összevetés hozzávetőleg 70%-ban erős, a PIONEER számára ko­moly versenytársat jelentő hibridek sze­repeltek. 30%-ban kisebb jelentőségű, gyen­gébbnek tartott ellenfelek. A kísérletek eredményei minden éréscsoportban azt mutatták, hogy a PIONEER hibridek jelentős terméstöbb­letet, és még ennél is nagyobb arányú többletjövedelmet hoznak. • A mellévetéses vizsgálatok mellett 128, üzemi körülmények között végzett kí­sérletben vizsgálták, és bizonyították a tavalyi év során a hibridek kitűnő agro­nómiái jellemzőit. A PIONEER fajtaválasztéka min­den igényt kielégít. Megtalálhatók benne a legszélsőségesebb ökológiai viszonyokhoz is jól alkalmazkodó stressztűrő hibridek, amelyek átfogják a hazai kukoricatermesztés teljes spektrumát. Az egyes éréscsoportok vezető hibridjei minden összehasonlításban a legjobb eredményeket érték el ver­senytársaikhoz képest. fao zoo HELGA — Az éréscsoport leggyorsabb vízleadású, legnagyobb termőképességű hib­ridje. Intenzív kezdeti fejlődés jellemzi és eredményesen termeszthető közepes tápa- nyagellátottságú talajon is. Korán vethető és kiváló állóképessége lehetővé teszi a kései betakarítást. FAO 300 STIRA — Termőképessége, termésstabi­litása, szárerőssége és öntözési reakciója ki­váló. Kezdeti fejlődése igen gyors. Kiemel­kedő teljesítmény és szárazságtűrés. FAO 400 MARISTA — Éréskori vízleadása alapján az ország egyes termőtalajain egy éréscsoport­tal korábbi hibridként viselkedik. Termőké­pesség terén versenyképes még a nála hosz- szabb tenyészidejű hibridekkel szemben is. Eredményesen termeszthető a közepes táp­anyag és vizellátottságú talajokon is. FAO 400 COLOMBA — Tavaly még csak fajtajelölt volt, idén már az éréscsoport kiemelkedő hibridje a termőképességét és a termésstabi­litását tekintve. Jellemzői a kivételesen erős szár, a kiváló szárazságtűrés és a kedvező szem-csutka arány. Túlérésben is szárszilárd. FAO 500 FLORENCIA — A legnagyobb termőképes­ségű államilag minősített hibrid. Kiváló szá­razságtűrés és vírusbetegségekkel szembeni kivételes ellenállóképesség jellemzi. Öntözés­es termesztés esetén rekordtermést ad. PIONEER, A PIONEER hibridek értékmérő tulajdonságai magas termőképesség kiemelkedő termés stabilitás rendkívül gyors éréskori vízleadás nagy szárazságtolerancia

Next

/
Thumbnails
Contents