Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-03 / 29. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. február 3., péntek Tasakban lesz a tej 100 millió forintos a beruházás a kaposvári Class Tej Rt-nél A finn szakemberek szerelik a gépet fotó: török anett Új sztandi-pack csomagolósor érkezett a kaposvári Class Tej Rt-hez. A finn berendezés megfelel a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, Európában az elsők között a somogyi megye- székhelyen helyezik üzembe. A kaposvári tejüzem árbevétele nőtt, a privatizáció után több meghatározó beruházást is végre hajtottak. Ennek eredményeként terveik szerint az idén többszáz millió forinttal növelik forgalmukat. Horváth Péter, a Class Tej Rt vezérigazgató-helyettese elmondta: elkerülhetetlen a folyamatos műszaki fejlesztés. A nyugati óriásvállalatok terjeszkedésével csak a megbízható gépekkel dolgozó, új terméket rövid időn belül nagy mennyiségben gyártani tudó hazai cégek vehetik föl a versenyt. Emiatt döntöttek arról, hogy megveszik a drága csomagolósort. A privatizációs szerződést az AVÜ-vel tavaly júniusban írták alá. A magánosítás után nőtt a cég forgalma. Tavalyi bevételük elérte az 1,6 milliárd forintot; a korábbi 1,4 milliárd helyett. Terveik szerint az idén 2 milliárd forintos forgalmat bonyolítanak le. A részletes pénzügyi mérleget most készítik, de annyi már most bizonyos, hogy sikeres évet zártak. —- Eredményes volt az alapvető tejipari áruk előállítása, emellett nagy mennyiségű féltartós terméket is értékesítettünk — mondta a vezérigazgató-helyettes. A kaposvári gyár ultrapasztőrözött áruit Baranyába, Zalába, és a fővárosba is szállítja. Elénk az érdeklődés hagyományos portéka iránt: egyre több vajat, vajkrémet és tejfölt adnak el. A modernizáláshoz szükséges fejlesztést többnyire lízingelés segítette. így alakították át teljesen a frisstej-gyártó vonalat és nagy teljesítményű finn- pack berendezést állítottak üzembe. Ez 20 millió forintba került. Hétmillió forintot költöttek a poharas kiszerelőgép kapacitásának növelésére. Jelenleg egy félkemény sajtgyártó sor beüzemelését végzik. Ezzel majd trappista sajtot gyártanak. A most érkezett gépekkel egy 100 millió forint értékű beruházást valósítanak meg. Talpraállítható zacskókat gyártó csomagolósort helyeznek üzembe, s a benne levő áru a tárolási idejét is 90 napra növelik. A próba és a tesztelés után néhány hét múlva már „teljes gőzzel” töltik az új géppel a kakaót, a karamellás tejet, a hab- és kávétejszínt. Hetente 200 ezer darab tasakos terméket készítenek majd. S ha a piac igényli akkor ennek a kétszeresét. Harsányi Miklós Százkilencvenen kapták kézhez az értesítést Elbocsátás a húskombinátban 1,1 — 1,2 millió forintos megtakarítások Energiaszünetet tart három tabi iskola Piactalan a mezőgazdaság — Azokból a célkitűzésekből, amelyet magunk elé állítottunk az öt évvel ezelőtti első kongresszuson nem lett semmi — mondta Berend Ferenc, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Somogy megyei elnöke. — Az elmúlt időszakban indulatoktól fűtött emberek verték szét a mezőgazdaságot, de nem volt erejük az újat felépíteni. Lassan minden tönkremegy, különösen a háztáji és besegítő gazdaságok vannak lehetetlen helyzetben. A megyei elnök szerint piacok elvesztése jóval nagyobb az indokoltnál. Az átmeneti időszak eszköze lehetne a bar- tell-kereskedelem fellendítése is. Nem történt meg a belső piac védelme, nem segítik a külkereskedelmet. A gát nélküli import veszélyezteti a hazai termelés alapjait. Az agrárágazat nyugati szintű, 40-70 százalékos támogatottságával szemben, a hazai 8 százalék csak vegetálást eredményez, különösen a gyenge adottságú termőföldek esetén kelne el a hathatós segítség, mert az ilyen területeken fekvő gazdaságok zömét már felszámolták. — Somogybán kilenc szövetkezet zárta be emiatt kapuit és öt helyén a gazdasági újjáéledés halvány nyomát sem látni — állítja Berend Ferenc. — A kormánynak ma sincs koncepciója ezek felélesztésére, pedig ezzel a mezőgazdaságon túlmutató gondokat is kezelni lehetne. Hogy ezek a térségek folyamatos leszakadását megakadályozzuk, a gazdálkodóknak jövedelem kiegészítő támogatás kell adni, és ezt remélhetőleg megadja majd a jövő évi költségvetés. Berend Ferenc szerint a termelés alapjai is veszélybe kerültek. Ezt bizonyítandó elmondta: — Somogy megyében 850 millió forintot fordítottak műszaki fejlesztésre 1989-ben: ez az összeg tavaly 130 millió forintra csökkent. A gépek évek óta nincsenek megfelelően felújítva. Az újabb beruházásoknál a kamattámogatás ugyan létezik, de a termelők hitelképességének megítélése a bankokra van bízva. Komoly probléma az is, hogy az elmúlt időszakban leromlottak a humán erőforrások is, eltűntek a szakemberek. A vállalkozók körében óriási a csalódottság, nem látják az út végét. A termelés, feldolgozás és kereskedelem láncolatában a termelők a sor végéről nem tudják befolyásolni a piac működését. A megoldás egy olyan agrárorientációs törvény lenne, amely megszabná a mezőgazdaság jövőjét. (Boldizsár) Az olasz tulajdonosok azt mondták: eddig a vállalati politika szerint kilencszáz dolgozónak próbáltak munkát adni. A terv a piacok beszűkülésével változott: ezentúl a jelenlegi megrendelésekhez igazítják majd a létszámot. A munkásgyűlésen a Húsos szakszervezet helyi vezetőin kívül Svajda József, az MSZOSZ megyei vezetője is felszólalt. Elmondta: a szak- szervezet a tárgyalásokat nem tekinti befejezettnek. Az MSZOSZ szakemberei megpróbálnak segíteni gyár tulajdonosainak a több mint százhúsz millió forintos támogatás megszerzésében. A szakszervezet elképzelése szerint azonban ennek fejében a vállalat vezetői visszavonják majd döntésüket, senkit sem bocsátanának el. Az hamar kiderült: hogy a tárgyalások eredményes befejezésére Piero Pini nemigen lát esélyt. Szerinte ugyanis a vállalat nem képes ennyi dolgozót eltartani. Igaz, hozzátette azt is: ha a cég mégis kap bértámogatást, akkor felülvizsgálja álláspontját. A béremelés ügyében azonban az igazgató sokkal- konkrétabban foglalt állást, mint az előző ügyben. Szerinte addig szó sem lehet fizetéskiegészí- tésről, amíg ezt a húskombinát jövedelmezősége meg nem engedi... Hiába érveltek a munkásgyűlésen a dolgozók a többszámjegyű inflációval, vagy a már tarhatatlanul alacsony fizetésekkel, Piero Pini a témában mindvégig hajthatatlan maradt. Felvetődött az is, hogy az üzem jelenleg hetente mindösz- sze négy napon át termel. Az ötödik napon a dolgozókkal szabadságot vetetnek ki, ahelyett, hogy állásidőt fizetnének. Elhangzott az is, hogy az ene- regiaellátó részen a tervezett elbocsátás miatt a legalapvetőbb biztonsági előírások sem lennének betarthatók, balesetés életveszélyessé válna a munka. A bő egy órás gyűlésen elhangzott a kérdés: a majd kétszáz dolgozó elbocsátása után maradó hétszáz munkás biztosnak érezheti-e állását? Erre — csakúgy mint tucatnyi más kérdésre — a jelenlévők tegnap nem kaptak értékelhető választ. Barna Zsolt Egy hétre becsukják kapuikat a tabi iskolák. A diákok és a tanárok „kényszerszabadságra” mennek, ezzel pénzt takarítanak meg az intézményeknek. Az igazgatók az energiatakarékossági okok miatt elrendelt tanítási szünettől mintegy 1,1— 1.2 millió forint megtakarítást remélnek. Az 1. számú általános iskola 1994- ben energiára több mint 9.2 millió forintot költött, ám az idei évre 11,7 millió forintot terveztek. A 2. számú általános iskolánál (itt tartályos gázzal fűtenek) a múlt évi energiaköltség egymillió forintot tett ki. 1995- re az elkészített tervezet 1,6 millióval számol. A középfokú oktatási intézmény (a szakközépiskola, a szakmunkásképző, a gimnázium) tavaly A Somogyért Egyesület az önkormányzati választásokon megerősödött: bebizonyította, hogy szükség van a civil szervezetekre — hangzott el tegnap az egyesület elnökségi ülésén. Dr. Gyenesei István, a Somogyért Egyesület társelnöke azt tette ehhez hozzá, hogy az önkormányzati választásokon az egyesület és az általuk támogatott jelölteknek csaknem 80 százaléka került be a testületekbe. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy az állampolgárok és az egyesület célkitűzése közel esnek egymáshoz. Ugyan- akor problémát is felvet, az hogy a megyei közgyűlés tagjainak 60 százaléka az egyesületnek is tagja. A pártok ugyanis különbözőképpen ítélik meg tagjaik kötődését az egyesülethez. Miután a szervezet politikai tényezővé vált, erre feltétlenül megoldást kell találni. Ezért valószínűleg módosítja az A kaposvári önkormányzat mellett működő városi érdekegyeztető fórum tegnap tartotta ülését, ahol a a február 7-i közgyűlésen napirendre kerülő témákban egyeztették véleményüket a munkaadói, a munka- vállalói oldal, az önkormányzat és az érdekképviseletek, társadalmi szervezetek képviselői. A napirendi pontok között szerepelt a szociális alapellátás alapelveiről és a szociális rendelet 5,7 millió forintot költött energiára. A januári áremelkedéseket figyelembe véve az idei esztendőben már nyolcmillió forintos kiadás várható február 6-tól 10-ig tartó szünetben a középiskolánál mintegy 600 ezer, az általános iskoláknál ugyancsak 550-600 ezer forint megtakarítást remélnek, ami figyelembe véve az energiaárak emelését, illetve azt, hogy az iskolák állami támogatása változatlan maradt, jelentősen hozzájárulhat a működési zavarok elkerüléséhez. Tabon az energiatakarékossági okokból elrendelt tanítás szüneteltetése nem hosszabbítja meg a tanévet, a középiskolában és az általános iskolákban is június 9-én fejezik be az 1994/95-ös oktatási évet. (Krutek) alapszabályt a következő közgyűlésen. A társelnök szerint újra kell fogalmazni a feladatokat: nem szétaprózott akciókat kell szervezni, hanem az önkormányzatokra ható tevékenységet kell végezni. Fontosnak ítélték az érdek- képviseleti szervekkel való kapcsolatfelvételt és a már meglévő fórumok jobb kihasználását. Az is elhangzott, hogy infrastruktúra nélkül nem életképes egy szervezet. Szponozoro- kat kell keresni, hiszen a korábban a megyeházán működő egyesület székhelye ma a titkár lakása, mert nincs irodájuk, de még telefonjuk sem. Dr. Gruber Attila, a megyei közgyűlés alelnöke szerepzavarnak ítélte, hogy az egyesület civil szervezetként résztvevője a politikai életnek is, ezért lemondott elnökségi tagságáról, de nem szüntette meg tagsági viszonyát. S. P. G. korszerűsítéséről szóló előterjesztés. Ezt a kérdést a közgyűlés két fordulóban tárgyalja majd. A munkavállalói oldal a segélyekre szánt 250 millió forint emelését javasolta, de ezt az önkormányzat megvalósíthatat- lannak, bár jogosnak tartaná. Tárgyaltak a Berzsenyi utca Nyugati oldalának hasznosításáról és Kaposvár vásárterének kialakításáról is. J. E. Békés érdekegyeztetés ÚTBA ESIK JÖVET - MENET A TAKARÉKSZÖVETKEZET A Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet tovább bővíti szolgáltatásait: a jelentősen megnövekedett lakossági ügyfélkör mellett □ igen jó kamatkondicióval, □ pontos, segítőkész munkával, □ rugalmas, □ egyszerű, áttekinthető ügyintézéssel vállalja a kis és nagyobb VÁLLALKOZÁSOK SZÁMLAVEZETÉSÉT. Várjuk megkeresésüket, érdeklődésüket valamennyi kirendeltségünkön. Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet RÉGI BARÁT AZ ÚJ VILÁGBAN! (70672) Karbantartási munkálatok A ságvári Egyetértés Mező- gazdasági Szövetkezet szárítójában jelenleg még 1100 tonna kukoricát tárolnak és folyamatosan szállítják a terményt Budapestre. Áz ősz folyamán 4900 tonna saját termésű kukoricát szárítottak a napraforgón kívül és további 120-130 tonna kukorica szárítását végezték bérbe. A szárítót gázolaj fűtéssel üzemeltetik, kapacitása 240 tonna 24 óránként. Jelenleg az eszközök és a szárító karbantartási munkálatait végzik a szakemberek. Testületi ülés Somogyaszalóban A somogyaszalói önkormányzat legutóbbi testületi ülésén szó volt a tavalyi év zárszámadásáról és az ezévi költségvetésről. Az idén az önkormányzat 19 millió forintból gazdálkodik. Ebbcil a körjegyzőség működtetésére 5, az intézmények fenntartására 11, a segélyekre 2 millió forintot szánnak, s marad egymillió tartalék. Ez szűkösen elég csak, valószínű, hogy nem jut majd nagyobb beruházásokra. Legfeljebb a tavaly elkezdett sportöltöző építését fejeznék be. Falutévé négy községben Ma és holnap Kelevíz, Hosz- szúvíz, Gadány és Mesztegnyő térségében forgat a Falutévé stábja, Práger György főszerkesztő vezetésével. A négy somogyi település polgármesterei szeretnék, ha egy olyan- a községeket reprezentatívan megjelenítő - referencia film is készülne, amely Európa más országaiban is felkeltené az érdeklődést a térség iránt és a kazetták a faluturizmus fellendítésének egyik eszközévé válhatnának. Javult a borsó termésátlaga Több mint másfélszeresére emelkedett tavaly a borsó termésátlaga. Két évvel ezelőtt közel hét ezer hektár volt a növény vetésterülete, melyről összesen tízezerhétszázhatvan tonnát takarítotak be, ami másfél tonnás termésátlagot jelentett hektáronként. Ezzel szemben tavaly csak négyezerkétszáz hektáron vetettek borsót és ezen több mint tizenegyezer tonna termett, így a termésátlag hektáronként a tavalyi évben meghaladta a 2,7 tonnát. Juttatások Szegerdőn Kétmillió forintot, a tavalyival megegyező összeget fordítanak az idén szociális juttatásokra Szegerdőn. Ennek jelentő hányadát teszi ki az óvodás és iskolás gyerekek Sávolyra, illetve Somogyvárra utaztatása, az étkezési költségek, valamint a tanszerek és egyéb, az oktatással kapcsolatos pénzek finanszírozása. Az idei, mintegy ötszázezer forint híján tízmillió forintos költségvetésből az a legszükségesebb és elengedhetetlen alapszolgáltatás biztosításán és az intézmény fenntartáson túl, különösebb fejlesztésre nem is futja a faluban; az a csekélyke összeg, amelyet gépjárműadó, illetve lakbér fejében beszed az önkormányzat, komoly beruházásra nem elegendő. Útkereső a Somogyért
